[Grem] ismét a NAT / magyarnemzet.hu

2020. Már. 3., K, 19:42:31 CET

 *Korokon átívelő értékek a tantervben*
*https://gondola.hu/cikkek/115759-Korokon_ativelo_ertekek_a_tantervben.html
<https://gondola.hu/cikkek/115759-Korokon_ativelo_ertekek_a_tantervben.html>*
.
2020. március 3. 16:54
<https://gondola.hu/cikkek/115759-Korokon_ativelo_ertekek_a_tantervben.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/115759-Korokon_ativelo_ertekek_a_tantervben.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/115759-Korokon_ativelo_ertekek_a_tantervben.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/115759-Korokon_ativelo_ertekek_a_tantervben.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/115759-Korokon_ativelo_ertekek_a_tantervben.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/115759-Korokon_ativelo_ertekek_a_tantervben.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/115759-Korokon_ativelo_ertekek_a_tantervben.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/115759-Korokon_ativelo_ertekek_a_tantervben.html#>

Az irodalmi kánon legfontosabb újítása, hogy a városi, liberális polgári
irodalom kiegészül a nemzeti konzervatív polgári irodalommal, valamint a
határon túlra szorult Kárpát-medencei magyar irodalommal – hangsúlyozta
lapunknak *a módosított Nemzeti alaptanterv (NAT) és a kerettantervek
kapcsán Takaró Mihály József Attila-díjas irodalomtörténész.* A
tananyag-szabályozás magyar nyelv és irodalom fejezeteinek készítésében
résztvevő, Magyar Örökség és Németh László-díjas tanár azt mondta: a
szerzők megítélési alapja csakis az életmű és az érték lehet, ebbe pedig
nem fér bele az a világnézeti harc, amit ma sokan szakmai álarcban
próbálnak folytatni a NAT ellen. Kitért arra is, hogy *a megújult
szabályozás régi és jogos igényt kielégítve újra megerősíti a tanár
pozícióját, és soha nem látott szakmai szabadságot biztosít a
pedagógusoknak.*

*– A Nemzeti alaptanterv és a hozzá kapcsolódó kerettantervek közzététele
óta az irodalom-tananyaggal kapcsolatban zajlik a legélénkebb vita. Melyek
a legfontosabb változások, amelyek ezt a tantárgyat érintik?*

– *Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy a NAT és a kerettantervek csak
együttesen értelmezhetők, együtt képezik a kiindulópontot. A NAT az
alapokat rögzíti, az iskoláknak azonban a kerettantervek alapján kell
elkészíteniük a helyi tanterveiket és pedagógiai programjukat. *Ami a
módosított szabályozás magyar nyelv és irodalom részét illeti, elmondható,
hogy* a XIX. század végéig alig-alig mutat változást az irodalmi kánon az
eddigiekhez képest. Az újdonságot a XX. századi kánon hozza, ennek pedig az
az oka, hogy 1920 után új helyzetbe került a magyar nemzet. A
Kárpát-medencében létrejött magyar irodalom jelentős része a határon túlra
került.* Nemcsak országrészeket vágtak le Magyarországról, hanem irodalmi
központokat is Kassától Kolozsváron át Nagyváradig, és még sorolhatnám.
Vagyis a magyar irodalom meghatározó része egyszer csak kisebbségi
irodalomként kezdett funkcionálni, é*s 1948 után* sajnos egy olyan kánon
jött létre, ami világnézeti, ideológiai alapon ítélte meg az írókat. *Az
irodalomtanítás az osztályharc eszközévé vált. A kánonból méltatlanul
kikerült számos alkotó, akik nem feleltek meg a szocializmus
világnézetének.* Ők voltak azok, akik valódi nemzeti sorskérdésekkel
foglalkoztak, patriótaszemmel közelítettek és világnézetük a kereszténység
volt. *A 2020-as tantervi módosítás lényege pontosan az, hogy visszaállítja
az eredeti egyensúlyokat, amit már harminc éve meg kellett volna tennünk a
rendszerváltozás után*. Hozzáteszem, a magyar irodalmi kánon nagyjait
illetően semmiféle vita nincs. Az, hogy Petőfi, Arany, Jókai vagy épp
Vörösmarty műveit tanítani kell, nem kérdés.

*Jókai Mór - vasarnap.hu <http://vasarnap.hu>*

Én *azt szoktam mondani, hogy az olvasmányoknak három kategóriája van:
kötelező, szabadon választott és magától értetődő. Erről a harmadik
kategóriáról gyakran elfelejtkeznek, pedig ez a legfontosabb*, és ebben
egyetértés van.

*– Ha bővült a kánon, akkor hogy lett kevesebb a tananyag?*

– Az, hogy többet kell-e tanítani, mint eddig, valójában csak álkérdés,
amit a kerettanterv megnyugtatóan rendez. *A valóban fontos alkotóknak
helyet kellett biztosítani, de ez nem a tananyag növekedését jelenti, hanem
szerkezeti változásokat. Mondjuk, hogy egy íróra, akit eddig 20 órában
tanítottunk, most csak 10 órát szánunk. A gyerekek nem terhelhetők a
végtelenségig,* a torta mindig ugyanakkora, kérdés, hogy ezen belül mire
mekkora szelet jut. A magyar irodalom annyira gazdag, hogy még két
tantervet meg lehetne tölteni azokkal a szerzőkkel, akiknek jogosan ott
lenne a helye. De *olyan szabályozást lehetetlen készíteni, ami mindenkinek
az ízlésével megegyezik. Innentől kezdve veszélyes, amikor politikai,
ideológiai harcot próbálnak csinálni belőle**. Csakis értékelvű
megközelítésnek van helye. Ebbe pedig nem fér bele az a világnézeti harc,
amit ma sokan próbálnak szakmai álarcban folytatni a NAT ellen. Nincs
olyan, hogy baloldali vagy jobboldali irodalom, csak jó és rossz irodalom
van.* Ezt bizonyítandó, hadd mondjam el, hogy* a sokat szapult Herczeg
Ferenc 15 írótársával fordult Horthy Miklóshoz 1943-ban Radnóti Miklós nagy
magyar költő megmentéséért. *

*Herczeg Ferenc - wikipedia*

Pedig világnézetileg nagyon távol álltak egymástól, de Herczeg jól tudta
Radnótiról, hogy érték*. József Attilát is meg lehetne vádolni, hogy
kommunista agitációs verseket írt. De ki az, akinek ez jut eszébe róla? A
magyar irodalom egyik legnagyobb költője volt. És mellesleg baloldali
szimpatizáns is, élete egy bizonyos korszakában. De ez mit számít?
Életveszélyesek az ilyen megközelítések. Csak az életmű és az érték lehet
megítélési alap.*

*– Mégsem szakmai, hanem szinte kizárólag politikai támadások érik a
tantervet.*

– *Mind a mai napig uralja valamiféle világnézeti közelítés ezt a kérdést,
én azonban szakmai szemmel mondhatom – Horváth János irodalomtörténész
álláspontjára helyezkedve –: nekünk nem az a dolgunk, hogy megmondjuk, mi
az irodalom, hanem hogy megmutassuk, egy adott korszakban mit tartottak
irodalomnak. *Annak szabad bekerülnie a tananyagba, amiről bebizonyosodott,
hogy valódi értékközvetítő funkcióval rendelkezik*. Most végre megjelennek
a kánonban azok az írók és költők, akiket a Kárpát-medencei magyarság
kiválóan ismer, de az anyaországban nem tanították őket.* Még az egyetemen
és a tanárképzésben sem. S mivel a pedagógusok nem ismerik őket, most
joggal kérdezik sokan, hogy kik ezek a szerzők. Ez azonban nem a tanárok
hibája és csak részben az egyetemi oktatásé. Hiszen az egyetemeken sem
jelent meg az a direkt szándék, hogy a teljes XX. századi irodalmat
megtanítsák. *A mostani legfontosabb újítás tehát, hogy az irodalmi kánon a
városi liberális polgári irodalom mellett kiegészül végre a nemzeti
konzervatív polgári irodalommal és a határon túlra szorult, de
Kárpát-medencei magyar irodalommal. Nemcsak a legnagyobb erdélyiek kerültek
be egyébként, hiszen a kerettantervben ott van ajánlottként a Délvidék
legnagyobbja, Gion Nándor vagy Kárpátalja legnagyobbja, Kovács Vilmos is.*

*– Miért döntöttek úgy, hogy a kortárs irodalomnál nem nevesítik a
szerzőket?*

* – A NAT és a kerettanterv normatív értékeket akar közvetíteni. Tehát csak
lezárt és biztosan megítélhető életművek szerepelnek benne. *Ez azonban nem
azt jelenti, hogy a kortárs irodalomnak nincs helye. De gondoljunk csak
bele! *A Magyar Írószövetségnek mintegy ezer tagja van. A Szépírók
Társasága több száz tagot számlál. És ez csak a két legnagyobb
írószervezet. Ki merte volna vállalni annak a felelősségét, hogy kiválaszt
közülük hármat vagy ötöt,* és még életükben az irodalmi kánonba emeli őket?*
Az egyetlen bölcs megoldás az volt, hogy óraszámot biztosítunk a kortárs
irodalomra, és a tanár szabad döntésére bízzuk, hogy kit tanít. Bárkit
tettünk volna be, bizonyosan vitákat generált volna a döntés. *Most a
pedagógusok műveltségére, ízlésére, ismereteire bízzuk, ők tudják, hogy az
osztályukban mit lehet, kit érdemes megtanítani.

*– A tanári szabadság bővítését a szakminisztérium is hangsúlyozta.
Megjelenik ez a kortárs szerzőkön túl máshol is?*

– *Soha ekkora nem volt még a pedagógusok szabadsága, mint amennyit most
biztosít a tanterv. Az éves óraszám húsz százalékában szabadon döntik el,
hogy mit tanítanak. Ez duplája annak, amit az előző NAT megengedett.* Éppen
ezért igazán meglepő volt, amikor mindezek ellenére voltak, akik pont a
tanári szabadság korlátozásáról beszéltek. Nagyon fontos az is, hogy *a NAT
újra megerősíti a tanár pozícióját, hangsúlyozza a pedagógus
személyiségének, egyéniségének döntő szerepét.* Ezzel régi és jogos igényt
elégít ki, hiszen korábban évtizedeken keresztül bizonytalanították el
folyamatosan a tanárokat azzal, hogy minden eszközt kivettek a kezükből.* A
megújított NAT-ba a XXI. század minden modern pedagógiai eszközét
beleszerkesztették. Mégis azt mondja a dokumentum, hogy nincs kitüntetett
pedagógiai módszer, mindenki eldöntheti, hogy az adott anyagrészhez mit
tart megfelelőnek.*

*– Ön szerint az előírt tananyagban szereplő olvasmányok meghozzák a
gyerekek kedvét az olvasáshoz? Hozzájárulnak ahhoz, hogy a diákok többet és
szívesebben olvassanak?*

– Én *nem értek egyet azzal, hogy mindegy, mit olvas a gyerek, csak
olvasson. *Az iskola nem a gyermekek igényeit kielégítő intézmény, hanem az
a feladata, hogy átörökítse a nemzeti kultúrát. Személyiségfejlesztésről,
érzelmi fejlesztésről van szó, nem csak ismeretátadásról. *Egyáltalán nem
mindegy, hogy milyen műveken keresztül tanítunk. *Hogy miért ezek a művek
kerültek be, nem pedig mások? A magyar identitáshoz hozzátartozik, hogy a
múltunkból veszünk példákat. Az Egri csillagok például nem kerülhető ki,
ezt nem lehet akármire leváltani. *Nem lehet kérdés, hogy Egri csillagok
vagy Harry Potter. Ez a magától értetődő kategória.*

*– Van-e markáns változás a tananyag világirodalmi részében?*

– *Nem igazán. Hrabal Sörgyári capricciójától Márquez Száz év magányáig
minden fontos alkotás ott van, ami eddig*. De mi alapján is válogattunk a
világirodalmi művek között? Ha például a Száz év magányt vesszük, Aureliano
Buendía története látszólag egy pici területre összeszorult mikrovilág
ábrázolása. Miért érdekelne ez egy budapesti diákot? Hát azért, mert ebben
a mikrovilágban visszatükröződik az egész világ. Mert az emberi érzések
Macondo faluban és bármely más településen ugyanazok. *Ugyanez az oka annak
is, hogy bekerülhettek a tantervbe olyan magyar írók, akik csak Erdélyről
írtak. Mert a mondanivalójuk mégis egyetemes. Mint például Nyirő Józsefé.
Akiről Áprily Lajos a következőképpen írt 1924-ben: „Az erdélyi irodalom
legmélyebb barázdáit – székely ekével – ő szántotta… Nyirő József
regionalista művész. Csupa tradíció és csupa modernség. Ér is meg Óceán is.
Székely falu és világhorizont.” Nyirő munkásságát hasonlóképpen méltányolta
többek közt Bóka László, Schöpflin Aladár, Dsida Jenő vagy Pomogáts Béla
is.*

*Nyírő József - archív*

Mondhatnánk, hogy 1937-től 2007-ig elismerően szóltak róla. Természetes
hát, hogy helye van a tananyagban. Hiszen *ami korokon túli értékeket
hordoz, az örökre korszerű marad. Søren Kierkegaard mondta egyszer, hogy
aki a korszellemmel köt házasságot, az hamar özvegységre juthat.* Hiszen *
nem minden érték, ami az adott pillanatban korszerűnek tűnik. **De a valódi
érték, ami tegnap is igaz volt, ma is az és holnap is igaz lesz, az bizony
örökre érték marad. Csakis ezek az értékek adhatják nekünk az eligazodási
pontokat a világban.*

*Csókás Adrienn*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200303/11fafaa2/attachment.html>