<div dir="ltr">
<div><font size="6"><b>Korokon átívelő értékek a tantervben</b></font></div><div><font size="2"><b><a href="https://gondola.hu/cikkek/115759-Korokon_ativelo_ertekek_a_tantervben.html" target="_blank">https://gondola.hu/cikkek/115759-Korokon_ativelo_ertekek_a_tantervben.html</a></b></font><span>.</span></div>
<div>
</div>
<div>
2020. március 3. 16:54
</div>
<div>
<div>
<div>
<a title="E-mail" href="https://gondola.hu/cikkek/115759-Korokon_ativelo_ertekek_a_tantervben.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(132,132,132);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a></div></div></div>
<a title="Nyomtat" href="https://gondola.hu/cikkek/115759-Korokon_ativelo_ertekek_a_tantervben.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(115,138,141);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a title="Twitter" href="https://gondola.hu/cikkek/115759-Korokon_ativelo_ertekek_a_tantervben.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(29,161,242);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a title="Gmail" href="https://gondola.hu/cikkek/115759-Korokon_ativelo_ertekek_a_tantervben.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(219,68,55);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a title="Google+">
</a><a title="Pinterest" href="https://gondola.hu/cikkek/115759-Korokon_ativelo_ertekek_a_tantervben.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(203,32,39);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a title="MySpace" href="https://gondola.hu/cikkek/115759-Korokon_ativelo_ertekek_a_tantervben.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(40,40,40);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a title="Kedvencek/Könyvjelzők" href="https://gondola.hu/cikkek/115759-Korokon_ativelo_ertekek_a_tantervben.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(245,202,89);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a title="Még több..." href="https://gondola.hu/cikkek/115759-Korokon_ativelo_ertekek_a_tantervben.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(255,101,80);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a><div id="m_6684145268370961281gmail-content"><div id="m_6684145268370961281gmail-panel1"><div id="m_6684145268370961281gmail-cikk" name="115759"><div><div><div>
</div>
<div style="float:right"><span style="vertical-align:bottom;width:68px;height:20px"></span></div>
</div>
<div><div></div></div>
<p>
Az irodalmi kánon legfontosabb újítása, hogy a városi, liberális
polgári irodalom kiegészül a nemzeti konzervatív polgári irodalommal,
valamint a határon túlra szorult Kárpát-medencei magyar irodalommal –
hangsúlyozta lapunknak <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a módosított Nemzeti alaptanterv (NAT) és a
kerettantervek kapcsán<font size="4"> </font><font size="6"><font size="4">Takaró Mihály József Attila-díjas
irodalomtörténész</font></font><font size="4">.</font></b></span> A tananyag-szabályozás magyar nyelv és irodalom
fejezeteinek készítésében résztvevő, Magyar Örökség és Németh
László-díjas tanár azt mondta: a szerzők megítélési alapja csakis az
életmű és az érték lehet, ebbe pedig nem fér bele az a világnézeti harc,
amit ma sokan szakmai álarcban próbálnak folytatni a NAT ellen. Kitért
arra is, hogy<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> <b>a megújult szabályozás régi és jogos igényt kielégítve
újra megerősíti a tanár pozícióját, és soha nem látott szakmai
szabadságot biztosít a pedagógusoknak.</b></span></p>
<p>
<i>– A Nemzeti alaptanterv és a hozzá kapcsolódó kerettantervek
közzététele óta <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>az irodalom-tananyaggal kapcsolatban zajlik a
legélénkebb vita. Melyek a legfontosabb változások, amelyek ezt a
tantárgyat érintik?</b></span></i><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><br>
</b></span><br>
– <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy a NAT és a kerettantervek
csak együttesen értelmezhetők, együtt képezik a kiindulópontot. A NAT az
alapokat rögzíti, az iskoláknak azonban a kerettantervek alapján kell
elkészíteniük a helyi tanterveiket és pedagógiai programjukat. </b></span>Ami a
módosított szabályozás magyar nyelv és irodalom részét illeti,
elmondható, hogy<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> a XIX. század végéig alig-alig mutat változást az
irodalmi kánon az eddigiekhez képest. Az újdonságot a XX. századi kánon
hozza, ennek pedig az az oka, hogy 1920 után új helyzetbe került a
magyar nemzet. A Kárpát-medencében létrejött magyar irodalom jelentős
része a határon túlra került.</b></span> Nemcsak országrészeket vágtak le
Magyarországról, hanem irodalmi központokat is Kassától Kolozsváron át
Nagyváradig, és még sorolhatnám. Vagyis a magyar irodalom meghatározó
része egyszer csak kisebbségi irodalomként kezdett funkcionálni, é<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>s 1948
után</b></span> sajnos egy olyan kánon jött létre, ami világnézeti, ideológiai
alapon ítélte meg az írókat. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az irodalomtanítás az osztályharc eszközévé
vált. A kánonból méltatlanul kikerült számos alkotó, akik nem feleltek
meg a szocializmus világnézetének.</b></span> Ők voltak azok, akik valódi nemzeti
sorskérdésekkel foglalkoztak, patriótaszemmel közelítettek és
világnézetük a kereszténység volt. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A 2020-as tantervi módosítás lényege
pontosan az, hogy visszaállítja az eredeti egyensúlyokat, amit már
harminc éve meg kellett volna tennünk a rendszerváltozás után</b></span>.
Hozzáteszem, a magyar irodalmi kánon nagyjait illetően semmiféle vita
nincs. Az, hogy Petőfi, Arany, Jókai vagy épp Vörösmarty műveit tanítani
kell, nem kérdés.</p>
<p>
</p><div id="m_6684145268370961281gmail-billboardbanner"><span>
<ins></ins>
</span>
</div>
<p>
<span style="color:rgb(54,43,54)"><img src="https://gondola.hu/kepek/120413.jpg" alt="" title="Fotó: archív" style="margin-right:0px" width="188" height="125"></span></p>
<p>
<i>Jókai Mór - <a href="http://vasarnap.hu" target="_blank">vasarnap.hu</a></i></p>
<p>
Én <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>azt szoktam mondani, hogy az olvasmányoknak három kategóriája van:
kötelező, szabadon választott és magától értetődő. Erről a harmadik
kategóriáról gyakran elfelejtkeznek, pedig ez a legfontosabb</b></span>, és ebben
egyetértés van.</p>
<p>
<i>– Ha bővült a kánon, akkor hogy lett kevesebb a tananyag?</i></p>
<p>
– Az, hogy többet kell-e tanítani, mint eddig, valójában csak álkérdés,
amit a kerettanterv megnyugtatóan rendez. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A valóban fontos alkotóknak
helyet kellett biztosítani, de ez nem a tananyag növekedését jelenti,
hanem szerkezeti változásokat. Mondjuk, hogy egy íróra, akit eddig 20
órában tanítottunk, most csak 10 órát szánunk. A gyerekek nem
terhelhetők a végtelenségig,</b></span> a torta mindig ugyanakkora, kérdés, hogy
ezen belül mire mekkora szelet jut. A magyar irodalom annyira gazdag,
hogy még két tantervet meg lehetne tölteni azokkal a szerzőkkel, akiknek
jogosan ott lenne a helye. De <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>olyan szabályozást lehetetlen készíteni,
ami mindenkinek az ízlésével megegyezik. Innentől kezdve veszélyes,
amikor politikai, ideológiai harcot próbálnak csinálni belőle</b><b>. Csakis
értékelvű megközelítésnek van helye. Ebbe pedig nem fér bele az a
világnézeti harc, amit ma sokan próbálnak szakmai álarcban folytatni a
NAT ellen. Nincs olyan, hogy baloldali vagy jobboldali irodalom, csak jó
és rossz irodalom van.</b></span> Ezt bizonyítandó, hadd mondjam el, hogy<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> a sokat
szapult Herczeg Ferenc 15 írótársával fordult Horthy Miklóshoz 1943-ban
Radnóti Miklós nagy magyar költő megmentéséért. </b></span></p>
<p>
<span style="color:rgb(54,43,54)"><img src="https://gondola.hu/kepek/120414.jpg" alt="" title="Fotó: wikipedia.org" style="margin-right:0px" width="154" height="188"></span></p>
<p>
<i>Herczeg Ferenc - wikipedia</i></p>
<p>
Pedig világnézetileg nagyon távol álltak egymástól, de Herczeg jól
tudta Radnótiról, hogy érték<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>. József Attilát is meg lehetne vádolni,
hogy kommunista agitációs verseket írt. De ki az, akinek ez jut eszébe
róla? A magyar irodalom egyik legnagyobb költője volt. És mellesleg
baloldali szimpatizáns is, élete egy bizonyos korszakában. De ez mit
számít? Életveszélyesek az ilyen megközelítések. Csak az életmű és az
érték lehet megítélési alap.</b></span></p>
<p>
<i>– Mégsem szakmai, hanem szinte kizárólag politikai támadások érik a tantervet.</i><br>
<br>
– <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Mind a mai napig uralja valamiféle világnézeti közelítés ezt a
kérdést, én azonban szakmai szemmel mondhatom – Horváth János
irodalomtörténész álláspontjára helyezkedve –: nekünk nem az a dolgunk,
hogy megmondjuk, mi az irodalom, hanem hogy megmutassuk, egy adott
korszakban mit tartottak irodalomnak. </b></span>Annak szabad bekerülnie a
tananyagba, amiről bebizonyosodott, hogy valódi értékközvetítő
funkcióval rendelkezik<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>. Most végre megjelennek a kánonban azok az írók
és költők, akiket a Kárpát-medencei magyarság kiválóan ismer, de az
anyaországban nem tanították őket.</b></span> Még az egyetemen és a tanárképzésben
sem. S mivel a pedagógusok nem ismerik őket, most joggal kérdezik sokan,
hogy kik ezek a szerzők. Ez azonban nem a tanárok hibája és csak
részben az egyetemi oktatásé. Hiszen az egyetemeken sem jelent meg az a
direkt szándék, hogy a teljes XX. századi irodalmat megtanítsák. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A
mostani legfontosabb újítás tehát, hogy az irodalmi kánon a városi
liberális polgári irodalom mellett kiegészül végre a nemzeti konzervatív
polgári irodalommal és a határon túlra szorult, de Kárpát-medencei
magyar irodalommal. Nemcsak a legnagyobb erdélyiek kerültek be
egyébként, hiszen a kerettantervben ott van ajánlottként a Délvidék
legnagyobbja, Gion Nándor vagy Kárpátalja legnagyobbja, Kovács Vilmos
is.</b></span></p>
<p>
<i>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Miért döntöttek úgy, hogy a kortárs irodalomnál nem nevesítik a szerzőket?</b></span></i><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><br>
<br>
– A NAT és a kerettanterv normatív értékeket akar közvetíteni. Tehát
csak lezárt és biztosan megítélhető életművek szerepelnek benne. </b></span>Ez
azonban nem azt jelenti, hogy a kortárs irodalomnak nincs helye. De
gondoljunk csak bele! <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A Magyar Írószövetségnek mintegy ezer tagja van. A
Szépírók Társasága több száz tagot számlál. És ez csak a két legnagyobb
írószervezet. Ki merte volna vállalni annak a felelősségét, hogy
kiválaszt közülük hármat vagy ötöt,</b></span> és még életükben az irodalmi kánonba
emeli őket?<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Az egyetlen bölcs megoldás az volt, hogy óraszámot
biztosítunk a kortárs irodalomra, és a tanár szabad döntésére bízzuk,
hogy kit tanít. Bárkit tettünk volna be, bizonyosan vitákat generált
volna a döntés. </b></span>Most a pedagógusok műveltségére, ízlésére, ismereteire
bízzuk, ők tudják, hogy az osztályukban mit lehet, kit érdemes
megtanítani.</p>
<p>
<i>– A tanári szabadság bővítését a szakminisztérium is hangsúlyozta. Megjelenik ez a kortárs szerzőkön túl máshol is?</i><br>
<br>
– <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Soha ekkora nem volt még a pedagógusok szabadsága, mint amennyit most
biztosít a tanterv. Az éves óraszám húsz százalékában szabadon döntik
el, hogy mit tanítanak. Ez duplája annak, amit az előző NAT megengedett.</b></span>
Éppen ezért igazán meglepő volt, amikor mindezek ellenére voltak, akik
pont a tanári szabadság korlátozásáról beszéltek. Nagyon fontos az is,
hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a NAT újra megerősíti a tanár pozícióját, hangsúlyozza a pedagógus
személyiségének, egyéniségének döntő szerepét.</b></span> Ezzel régi és jogos
igényt elégít ki, hisze<span style="background-color:rgb(234,209,220)">n korábban évtizedeken keresztül
bizonytalanították el folyamatosan a tanárokat azzal, hogy minden
eszközt kivettek a kezükből.</span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> A megújított NAT-ba a XXI. század minden
modern pedagógiai eszközét beleszerkesztették. Mégis azt mondja a
dokumentum, hogy nincs kitüntetett pedagógiai módszer, mindenki
eldöntheti, hogy az adott anyagrészhez mit tart megfelelőnek.</b></span></p>
<p>
<i>– Ön szerint az előírt tananyagban szereplő olvasmányok meghozzák a
gyerekek kedvét az olvasáshoz? Hozzájárulnak ahhoz, hogy a diákok
többet és szívesebben olvassanak?</i><br>
<br>
– Én <span style="background-color:rgb(207,226,243)"><b>nem értek egyet azzal, hogy mindegy, mit olvas a gyerek, csak
olvasson. </b></span>Az iskola nem a gyermekek igényeit kielégítő intézmény, hanem
az a feladata, hogy átörökítse a nemzeti kultúrát.
Személyiségfejlesztésről, érzelmi fejlesztésről van szó, nem csak
ismeretátadásról. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen műveken keresztül
tanítunk. </b></span>Hogy miért ezek a művek kerültek be, nem pedig mások? A magyar
identitáshoz hozzátartozik, hogy a múltunkból veszünk példákat. Az Egri
csillagok például nem kerülhető ki, ezt nem lehet akármire leváltani.
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Nem lehet kérdés, hogy Egri csillagok vagy Harry Potter. Ez a magától
értetődő kategória.</b></span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><i>– Van-e markáns változás a tananyag világirodalmi részében?</i></b></span><br>
<br>
– <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Nem igazán. Hrabal Sörgyári capricciójától Márquez Száz év magányáig
minden fontos alkotás ott van, ami eddig</b></span>. De mi alapján is válogattunk a
világirodalmi művek között? Ha például a Száz év magányt vesszük,
Aureliano Buendía története látszólag egy pici területre összeszorult
mikrovilág ábrázolása. Miért érdekelne ez egy budapesti diákot? Hát
azért, mert ebben a mikrovilágban visszatükröződik az egész világ. Mert
az emberi érzések Macondo faluban és bármely más településen ugyanazok.
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ugyanez az oka annak is, hogy bekerülhettek a tantervbe olyan magyar
írók, akik csak Erdélyről írtak. Mert a mondanivalójuk mégis egyetemes.
Mint például Nyirő Józsefé. Akiről Áprily Lajos a következőképpen írt
1924-ben: „Az erdélyi irodalom legmélyebb barázdáit – székely ekével – ő
szántotta… Nyirő József regionalista művész. Csupa tradíció és csupa
modernség. Ér is meg Óceán is. Székely falu és világhorizont.” Nyirő
munkásságát hasonlóképpen méltányolta többek közt Bóka László, Schöpflin
Aladár, Dsida Jenő vagy Pomogáts Béla is.</b></span></p>
<p>
<span style="color:rgb(54,43,54)"><img src="https://gondola.hu/kepek/120412.jpg" alt="" title="Fotó: magyarnemzet.hu" style="margin-right:0px" width="188" height="98"></span></p>
<p>
<i>Nyírő József - archív</i></p>
<p>
Mondhatnánk, hogy 1937-től 2007-ig elismerően szóltak róla. Természetes
hát, hogy helye van a tananyagban. Hiszen <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>ami korokon túli értékeket
hordoz, az örökre korszerű marad. Søren Kierkegaard mondta egyszer, hogy
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">aki a korszellemmel köt házasságot, az hamar özvegységre juthat.</span></b></span> Hiszen
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> nem minden érték, ami az adott pillanatban korszerűnek tűnik. </b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>De a
valódi érték, ami tegnap is igaz volt, ma is az és holnap is igaz lesz,
az bizony örökre érték marad. Csakis ezek az értékek adhatják nekünk az
eligazodási pontokat a világban.</b></span></p>
<p>
<i>Csókás Adrienn</i></p></div></div></div></div><br></div>