[Grem] Kárpát-medence
Sziklay Levente
lsziklay at freemail.hu
2020. Jún. 3., Sze, 10:12:26 CEST
Kedves Trixi, Egon, Laci! Természetesen egy párhuzam csak elgondolkodtató, de a Bolgárok egy belső-ázsiai török nép voltak, de a Balkánon az uralkodó elitet alkotva elszlávosodtak, ma egy szláv nép - de pl. étkezési kultúrában belső-ázsiai török (nem oszmán török) szokásokkal. Az, hogy a tömeg asszimilálja az uralkodó katonai elitet alkotó népet gyakoribb, mint a fordítottja.... Trixi, írod: "a genetika, a nyelvhasználat és a kultúra három különböző dolog, ne keverjük őket össze". Teljesen igazad van, de kiegészíteném egy negyedikkel, az identitással... Még egy megjegyzés: az ország területén a törzsnevek elszórva és összetekerve vannak, nem alakult egy-egy törzsnek önálló tömbje
"Romhányi Beatrix" <t.romhanyi at gmail.com> írta:
>Kedvesek!Ezt már valamikor írtam, de megismételném: a genetika, a nyelvhasználat és a kultúra három különböző dolog, ne keverjük őket össze. A Kárpát-medence - mint ahogy Európa legnagyobb részének - genetikai állománya a bronzkor óta meglehetős stabilitást mutat, pl. a mai Anglia népességében legnagyobb arányban a bronzkori Jamnaja-népesség génjei találhatók meg. Ebből azonban nem következik, hogy a Jamnaja népesség angolul beszélt volna, de még az sem, hogy valamilyen kelta nyelven. Az, hogy ki, mikor, milyen nyelvet használ, rengeteg dologtól függ. Közép-Európában a 7-8. századtól minden jel szerint a szláv lett az a közvetítő nyelv, amelyet mindenki ismert, de ez sem jelenti azt, hogy ettől mindenki hirtelen szlávvá változott volna. Egyáltalán, az etnikumnak ebben a korszakban egészen más a jelentése és a jelentősége, mint az újkorban. Az elmúlt évezredek "népvándorlásai" az alapképet színezték, de gyökeresen meg nem változtatták. Az idézőjel az előző mondatban annak szól, hogy ezek a közösségek rendkívül különböző méretűek voltak: lehetett kis létszámú katonai elit, családostul mozgó kereskedőcsapat, sőt néha valóban egész nép is - de erre igazából nagyon kevés példánk van, a 7. századi onogur vándorlás és a 9. század végi magyar vándorlás pl. ilyen volt. Viszont a hunok, a 6. századi avarok vagy a langobárdok nem.Az, hogy a Kárpát-medence a honfoglalás idején egyáltalán nem volt üres, ma már egyre kevésbé vita tárgya (a 9. század végére az 1 milliót meghaladó népességtúlzásnak látszik, de Szent István egy nagyjából ekkora népességgel rendelkező ország királya lett). A "sűrűn lakott terület" kifejezéstől azonban erősen óvnék mindenkit. A Kárpát-medence egyes régióinak a népsűrűsége döbbenetesen eltért egymástól. Az Alföld sohasem volt igazán sűrűn lakott, a Dunántúl népességéből viszont biztosan "kijött" egy jobb nyugat-európai, pl. franciaországi népsűrűség. Nem véletlen, hogy a Szent István által alapított egyházmegyék közül három a Dunántúlt fedi le, és Esztergom - sőt, a korabeli felfogás szerint Kalocsa is - a Dunántúlon volt, miközben az általuk igazgatott egyházmegyék a Duna túloldalára estek, és népességük erősen mérsékelt volt. Mindemellett a peremterületek hegyvidékein gyakorlatilag nem volt népesség, és az Erdélyi-medencében néhány tízezer ember élhetett, akinek azonban rendkívül fontos gazdasági szerepük volt, ők művelték ugyanis az ottani sóbányákat.Hogy a nyelvhasználatról is essék néhány szó: semmi sem mutat arra, hogy a Kárpát-medence az elmúlt 1,5 ezer évben bármikor egynyelvű lett volna, vagy akár egy meghatározott népcsoport nyelvét a terület népességének túlnyomó többsége elsődleges nyelvként beszélte volna. Ez egy mozaikos terület mozaikos népességgel és a késő középkorig, kora újkorig meglehetősen általános többnyelvűséggel. A 10. századtól (lehet, hogy korábbtól, de ezt ne tessék félreérteni) a magyar nyelv egészen biztosan a legtöbbek által beszélt nyelv volt a Kárpát-medencében, de ez - tetszik, nem tetszik - úgy is előállhat, hogy a második és a harmadik "helyezett" együttesen sincs annyi, mint az első. Egyébként ez ma is igaz, a történelmi Magyarország területén együttesen ma is a magyar a legelterjedtebb nyelv, a második a szlovák, a harmadik a román, és a kettő együtt kevesebb, mint a magyar.A helynevek ebben nem használhatók érvként, ugyanis sokkal gyakrabban változtak, mint gondolnánk, és a településhálózat általunk megragadható legkorábbi állapota nemigen lehet korábbi a 11. század végénél. Az ún. törzsnévi helynevek pl. sorozatban kerülnek elénk olyan vidékeken, ahol a megtelepedés biztosan nem vezethető vissza a 9-10. század fordulójára, vagyis ezek a falvak szépen vitték magukkal valahonnan máshonnan a nevet, ld. a székelyek többszöri telepítése a 12. században.Szép estét!Trixi Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> ezt írta (időpont: 2020. jún. 2., K, 22:31):
>>Kedves Laci !
>>Az valóban igaz hogy a kora Árpád kori falvak még költöztek hiszen a jogilag egységes jobbágyság csak a vegyes-házi királyok korára alakul ki egységes jobbágytelek területtel (26 -46 kat.hold ) és európai mintára.
>>Sőt a véleményen szerint nagyszámú,a honfoglalók által itt talált népesség szó szerint egyes régiókban menekült a kiépülő és adószedő vagy szolgálatra kötelező közigazgatás elöl.Ezért is hoztak az Árpád-házi királyok több rendeletet a falvak helyben maradására.
>>De ha a bronzkori települések feltárt számait el is osztjuk valamennyivel akkor is jelentős létszámú lakosság jön ki amelyik nem tűnik el egyik pillanatról a másikra.Ez látszik a több-ezer éves népművészeti folyamatosságban amelynél kétséges hogy nép átadta volna ezt egy másiknak.
>>Viszont arra nem adtál magyarázatot ,hogy a genetikai elemzésekben miért tűnt el teljesen a honfoglaló gén állománya mert ezt nem magyarázza meg a későbbi korok esetleg nagyszámú betelepülője mert a magyar genetikai átlag mint írtam ős európai még is rendelkezik sajátosságokkal .Tehát nem igaz véleményem szerint az az állításod hogy bárkivel bármit tudunk azonosítani,olvas bele a Neparáczky féle tanulmányokba.Egyébként az egyes régiók még mindig megkülönböztethetők genetikailag de legtöbbjük még is ősi jelleggel rokonságban élnek egymással tehát a magyar genetikai átlaggal ,vannak akik kilógnak ebből egy kicsit pl. a Jászok akiknél valóban látszik az iráni eredet.
>>A Kárpát-medence egyik jellegzetessége (bár Európa más régióiban is előfordul de kevesebbet mint nálunk ) hogy a településnevek közül rengeteg azonos van egymástól nagy távolságra is emiatt nem lennék abban biztos hogy ezek család vagy nemzetségfő eredetűek néhány ilyen persze biztosan van.
>>A Kárpát-medencébe valóban sok jelentős harci képességekkel rendelkező hódító jelent (kurgán kultúra ,ős szkíták ,kelták, rómaiak ,szarmaták,dákok) de véleményem szerint mindig is több volt az ősi helyben élő lakosság.
>>Üdv. Egon
>>2020.06.02. 21:27 keltezéssel, László Baják írta:
>>>Kedves Egon! A kőkori, rézkori, bronzkori stb települések érdektelenek a honfoglaláskor népsűrűség megállapításához. A X. században még nincsenek állandó falvak, csak viszonylag állandó szálláshatárok. Általában az itt talált népeknek se (pl. avarok), illetve ha volt akkor azok nagyon kicsik voltak (legfeljebb pár tucat ember) A korai Árpád kor látszólagos sűrű régészeti településhálózata csak illuzió, ugyanis a korai települések gyakorlatilag pár évenként költöztek a rendelkezésükre álló szálláshatárokon belül. Azaz az alig néhány családból álló települések rövid idő alatt is rengeteg "faluhelyet" hagytak maguk után, amelyek egyszerre, hanem egymás után léteztek. A központi telepítésekről már nem is beszélve. A XI. századi oklevelekben falvak (villa) helyett még inkább praediumokat találunk, azaz kevés ember által lakott gazdaságokat. A későbbi középkorból ismert falvak tehát, kb 150-200 vagy még több év alatt alakultak ki. A névadás sem okozhatott gondot, többnyire a települést lakó nagycsalád fejéről, a "falu" alapítójáról, első birtokosáról, vagy éppen arról a honfoglaló törzsről kapta a nevét ahonnét a lakók származtak. A genetikai vizsgálatok azon buknak meg, hogy a sztyeppei népek törzsszövetségei, a magyarok is rendkívül vegyes genetikai örökséggel rendelkeztek, amelyhez nem feltétlenül társult hasonló nyelvi tarkaság. (A folyamatosan befogadott idegenek, folyamatosan asszimilálódtak a befogadó közösséghez, azaz a nomádok folyamatosan keveredtek, miközben fenntartották a kulturális folytonosságukat) Ez azt jelenti, hogy nem tudjuk egyetlen karakteres genetikai örökséghez kötni a magyarokat, noha nyelvileg feltehetően viszonylag homogének lehettek. Másképpen fogalmazva a honfoglalónak vélt temetkezéseket szinte bárkivel tudjuk genetikailag rokonítani, azaz szinte minden Kárpát-medencei genetikai jelleg meg van valamelyik honfoglaló csoportban is.(szlávok, onogurok, avarok, iráni eredetű alánok) Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>>> Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> ezt írta (időpont: 2020. jún. 2., K, 20:42):
>>>>
>>>>A Kárpát-medence véleményem szerint a honfoglalás időpontjában igen
>>>>sűrűn lakott volt ,én magam több tucat régészeti feltáráson vettem részt
>>>>kőkori,kőrézkori, bronzkori avarnak mondott és honfoglalás kori
>>>>települések feltárásán .Hazánk területe tele van igen régi épített
>>>>létesítmények maradványaival volt olyan bronzkori település ahol egy
>>>>földvár körül a régészeti becslések szerint több mint ezer fő lakott .
>>>>
>>>>Kristó Gyula -Makk Ferenc "A kilencedik és a tizedik század története "
>>>>című könyv 162 . oldalán a következő olvasható:A magyarság nomadizálása
>>>>elleni érvként a régészek azt szokták felhozni a magyarok a tizedik
>>>>században szilárd határú falvakban éltek amelyek száma az ezred forduló
>>>>táján elérte a 3-4 ezret a egyes falvak 1 ,4,5 kilométer távolságra
>>>>voltak egymástól "
>>>>
>>>>Ezt tapasztaltam én is a Debrecen elkerülő főút építése során kilométer
>>>>nagyságrendű kora Árpád kori falu feltárásánál jártam többször is .A
>>>>kis méretű paticsházak gyönyörű néhány estben fantasztikusan épen maradt
>>>>kemencével rendelkeztek.
>>>>
>>>>Tehát Árpád népe beözönlött és elfoglalta nagy tömegben a hazánkat és
>>>>rákényszerítette a kis számú népességre a nyelvét.
>>>>
>>>>Csakhogy a régészet azt bizonyítja hogy már a honfoglalás előtt is
>>>>sűrűn lakott volt hazánk és Árpád népének genomja eltűnt a teljesen
>>>>európai génállományunkban .
>>>>
>>>>Ezen Czeizel Endre így csodálkozik "A magyarság genetikája "című
>>>>könyvében 235. oldal "A jelenlegi magyar férfiak 93,3 % négy ősapától
>>>>ered és 73 ,3 % -aq már az őskőkorszakban itt élt férfiak utódja. ! ! !
>>>>! !231 . oldal A 40 oldalon a mitokondriális DNs pre V és V faktorait
>>>>gyűjtötték össze .Meglepő módon a jelenkori magyarság őseinek már a
>>>>utolsó jégkorszak előtt előtt Európában kellett lenniük . E számokból az
>>>>is következik hogy a csángók tekinthetők a legrégebbi európai népnek. "A
>>>>V faktor a magyar genomban kiemelkedően magas egyetlen európai nép sem
>>>>éri el ezt a szintet tehát ez ősi jelleg és a nem a magyar
>>>>vérveszteségek helyére érkező betelepültek hozták be ezt ide.
>>>>
>>>>Tehát a csángók mindig is ott éltek ahol ma, senkitől az égvilágon nem
>>>>vették át a nyelvüket a legfantasztikusabb archaikus magyart beszélik
>>>>amíg még léteznek.A s betűt már csak az öregek furcsa s és sz közötti
>>>>hanggal ejtik .Még hallottam ilyet.
>>>>
>>>>Tehát még is megszólalnak a gének. Czeizel idejében még nem létezett
>>>>archeogenetika ő csak az élő emberekből vett mintákkal dolgozott könyve
>>>>elején leírja a finnugor nyelv eredetet aztán csodálkozik az egész
>>>>könyvön keresztül hogy ezzel semmi sem stimmel.
>>>>
>>>>Neparáczkyék is arra jutottak hogy a genetikai gyakoriság alapján a
>>>>Kárpát-medence sűrün lakott volt a hofnoglalás idején (szerintük több
>>>>mint egy millió lakossal ) és a honfoglaló lovas nép kevesebb mint
>>>>százezer volt ennek is az egyharmada germán a másik harmad ázsiai hun
>>>>,kaukázusiak és középkeletiek .Akkor melyikük kényszerítette rá a
>>>>nyelvét az egymillió lakosra ?Azon ne izguljunk hogy kik voltak ezután
>>>>Árpádék egy nagyszerű lovas kultúrát és államalkotási elvet hoztak be
>>>>hazánkba de itt a kultúrájuk találkozott az ősi Kárpát-Medencei
>>>>kultúrával. A feltárások során előkerültek olyan több ezer éves arcos
>>>>korsók amik egy az egyben hasonlítanak a mai Miska kancsókkal ,
>>>>
>>>>És a település nevek ? Árpád talán lóháton végig járta hazánkat és
>>>>krétával átírta az összes falu előtt a névtáblát szlávról magyarra ? A
>>>>szlovák ,román, szerb állam a mai napig nem tüntette el a magyar eredetű
>>>>helység neveket,de ez Árpádnak sikerült .
>>>>
>>>>Ha ezeket a kérdéseket nem hagyjuk végig kutatni és átgondolni akkor
>>>>összehozhatunk egy második szellemi trianont.
>>>>
>>>>Üdv. Egon
>>>>
>>>>
>>>>
>>>>--
>>>>Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
>>>>https://www.avast.com/antivirus
>>>>
>>>>_______________________________________________
>>>>Grem mailing list
>>>>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>>>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>> _______________________________________________ Grem mailing list Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>_______________________________________________
>>Grem mailing list
>>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>Kedvesek!Ezt már valamikor írtam, de megismételném: a genetika, a nyelvhasználat és a kultúra három különböző dolog, ne keverjük őket össze. A Kárpát-medence - mint ahogy Európa legnagyobb részének - genetikai állománya a bronzkor óta meglehetős stabilitást mutat, pl. a mai Anglia népességében legnagyobb arányban a bronzkori Jamnaja-népesség génjei találhatók meg. Ebből azonban nem következik, hogy a Jamnaja népesség angolul beszélt volna, de még az sem, hogy valamilyen kelta nyelven. Az, hogy ki, mikor, milyen nyelvet használ, rengeteg dologtól függ. Közép-Európában a 7-8. századtól minden jel szerint a szláv lett az a közvetítő nyelv, amelyet mindenki ismert, de ez sem jelenti azt, hogy ettől mindenki hirtelen szlávvá változott volna. Egyáltalán, az etnikumnak ebben a korszakban egészen más a jelentése és a jelentősége, mint az újkorban. Az elmúlt évezredek "népvándorlásai" az alapképet színezték, de gyökeresen meg nem változtatták. Az idézőjel az előző mondatban annak szól, hogy ezek a közösségek rendkívül különböző méretűek voltak: lehetett kis létszámú katonai elit, családostul mozgó kereskedőcsapat, sőt néha valóban egész nép is - de erre igazából nagyon kevés példánk van, a 7. századi onogur vándorlás és a 9. század végi magyar vándorlás pl. ilyen volt. Viszont a hunok, a 6. századi avarok vagy a langobárdok nem.Az, hogy a Kárpát-medence a honfoglalás idején egyáltalán nem volt üres, ma már egyre kevésbé vita tárgya (a 9. század végére az 1 milliót meghaladó népességtúlzásnak látszik, de Szent István egy nagyjából ekkora népességgel rendelkező ország királya lett). A "sűrűn lakott terület" kifejezéstől azonban erősen óvnék mindenkit. A Kárpát-medence egyes régióinak a népsűrűsége döbbenetesen eltért egymástól. Az Alföld sohasem volt igazán sűrűn lakott, a Dunántúl népességéből viszont biztosan "kijött" egy jobb nyugat-európai, pl. franciaországi népsűrűség. Nem véletlen, hogy a Szent István által alapított egyházmegyék közül három a Dunántúlt fedi le, és Esztergom - sőt, a korabeli felfogás szerint Kalocsa is - a Dunántúlon volt, miközben az általuk igazgatott egyházmegyék a Duna túloldalára estek, és népességük erősen mérsékelt volt. Mindemellett a peremterületek hegyvidékein gyakorlatilag nem volt népesség, és az Erdélyi-medencében néhány tízezer ember élhetett, akinek azonban rendkívül fontos gazdasági szerepük volt, ők művelték ugyanis az ottani sóbányákat.Hogy a nyelvhasználatról is essék néhány szó: semmi sem mutat arra, hogy a Kárpát-medence az elmúlt 1,5 ezer évben bármikor egynyelvű lett volna, vagy akár egy meghatározott népcsoport nyelvét a terület népességének túlnyomó többsége elsődleges nyelvként beszélte volna. Ez egy mozaikos terület mozaikos népességgel és a késő középkorig, kora újkorig meglehetősen általános többnyelvűséggel. A 10. századtól (lehet, hogy korábbtól, de ezt ne tessék félreérteni) a magyar nyelv egészen biztosan a legtöbbek által beszélt nyelv volt a Kárpát-medencében, de ez - tetszik, nem tetszik - úgy is előállhat, hogy a második és a harmadik "helyezett" együttesen sincs annyi, mint az első. Egyébként ez ma is igaz, a történelmi Magyarország területén együttesen ma is a magyar a legelterjedtebb nyelv, a második a szlovák, a harmadik a román, és a kettő együtt kevesebb, mint a magyar.A helynevek ebben nem használhatók érvként, ugyanis sokkal gyakrabban változtak, mint gondolnánk, és a településhálózat általunk megragadható legkorábbi állapota nemigen lehet korábbi a 11. század végénél. Az ún. törzsnévi helynevek pl. sorozatban kerülnek elénk olyan vidékeken, ahol a megtelepedés biztosan nem vezethető vissza a 9-10. század fordulójára, vagyis ezek a falvak szépen vitték magukkal valahonnan máshonnan a nevet, ld. a székelyek többszöri telepítése a 12. században.Szép estét!TrixiReinisch Egon reinisch at t-online.hu> ezt írta (időpont: 2020. jún. 2., K, 22:31):
>
>
>
>
> Kedves Laci !
> Az valóban igaz hogy a kora Árpád kori falvak még költöztek
> hiszen a jogilag egységes jobbágyság csak a vegyes-házi királyok
> korára alakul ki egységes jobbágytelek területtel (26 -46
> kat.hold ) és európai mintára.
> Sőt a véleményen szerint nagyszámú,a honfoglalók által itt
> talált népesség szó szerint egyes régiókban menekült a kiépülő és
> adószedő vagy szolgálatra kötelező közigazgatás elöl.Ezért is
> hoztak az Árpád-házi királyok több rendeletet a falvak helyben
> maradására.
> De ha a bronzkori települések feltárt számait el is osztjuk
> valamennyivel akkor is jelentős létszámú lakosság jön ki amelyik
> nem tűnik el egyik pillanatról a másikra.Ez látszik a több-ezer
> éves népművészeti folyamatosságban amelynél kétséges hogy nép
> átadta volna ezt egy másiknak.
>
> Viszont arra nem adtál magyarázatot ,hogy a genetikai
> elemzésekben miért tűnt el teljesen a honfoglaló gén állománya
> mert ezt nem magyarázza meg a későbbi korok esetleg nagyszámú
> betelepülője mert a magyar genetikai átlag mint írtam ős európai
> még is rendelkezik sajátosságokkal .Tehát nem igaz véleményem
> szerint az az állításod hogy bárkivel bármit tudunk
> azonosítani,olvas bele a Neparáczky féle tanulmányokba.Egyébként
> az egyes régiók még mindig megkülönböztethetők genetikailag de
> legtöbbjük még is ősi jelleggel rokonságban élnek egymással tehát
> a magyar genetikai átlaggal ,vannak akik kilógnak ebből egy kicsit
> pl. a Jászok akiknél valóban látszik az iráni eredet.
>
> A Kárpát-medence egyik jellegzetessége (bár Európa más régióiban
> is előfordul de kevesebbet mint nálunk ) hogy a településnevek
> közül rengeteg azonos van egymástól nagy távolságra is emiatt nem
> lennék abban biztos hogy ezek család vagy nemzetségfő eredetűek
> néhány ilyen persze biztosan van.
> A Kárpát-medencébe valóban sok jelentős harci képességekkel
> rendelkező hódító jelent (kurgán kultúra ,ős szkíták ,kelták,
> rómaiak ,szarmaták,dákok) de véleményem szerint mindig is több
> volt az ősi helyben élő lakosság.
> Üdv. Egon
>
> 2020.06.02. 21:27 keltezéssel, László
> Baják írta:
>
>
> Kedves Egon! A kőkori, rézkori, bronzkori stb
> települések érdektelenek a honfoglaláskor népsűrűség
> megállapításához. A X. században még nincsenek állandó falvak,
> csak viszonylag állandó szálláshatárok. Általában az
> itt talált népeknek se (pl. avarok), illetve ha volt akkor azok
> nagyon kicsik voltak (legfeljebb pár tucat ember) A korai Árpád
> kor látszólagos sűrű régészeti településhálózata csak illuzió,
> ugyanis a korai települések gyakorlatilag pár évenként költöztek
> a rendelkezésükre álló szálláshatárokon belül. Azaz az alig
> néhány családból álló települések rövid idő alatt is rengeteg
> "faluhelyet" hagytak maguk után, amelyek egyszerre, hanem egymás
> után léteztek. A központi telepítésekről már nem is beszélve. A
> XI. századi oklevelekben falvak (villa) helyett még inkább
> praediumokat találunk, azaz kevés ember által lakott
> gazdaságokat. A későbbi középkorból ismert falvak tehát, kb
> 150-200 vagy még több év alatt alakultak ki. A névadás sem
> okozhatott gondot, többnyire a települést lakó nagycsalád
> fejéről, a "falu" alapítójáról, első birtokosáról, vagy éppen
> arról a honfoglaló törzsről kapta a nevét ahonnét a lakók
> származtak. A genetikai vizsgálatok azon buknak meg, hogy a
> sztyeppei népek törzsszövetségei, a magyarok is rendkívül
> vegyes genetikai örökséggel rendelkeztek, amelyhez nem
> feltétlenül társult hasonló nyelvi tarkaság. (A folyamatosan
> befogadott idegenek, folyamatosan asszimilálódtak a befogadó
> közösséghez, azaz a nomádok folyamatosan keveredtek, miközben
> fenntartották a kulturális folytonosságukat) Ez azt jelenti,
> hogy nem tudjuk egyetlen karakteres genetikai örökséghez kötni a
> magyarokat, noha nyelvileg feltehetően viszonylag
> homogének lehettek. Másképpen fogalmazva a honfoglalónak vélt
> temetkezéseket szinte bárkivel tudjuk genetikailag rokonítani,
> azaz szinte minden Kárpát-medencei genetikai jelleg meg van
> valamelyik honfoglaló csoportban is.(szlávok, onogurok, avarok,
> iráni eredetű alánok)
>
>
>
>
>
> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>
>
>
>
>
>
>
> Reinisch Egon reinisch at t-online.hu>
> ezt írta (időpont: 2020. jún. 2., K, 20:42):
>
>
> A Kárpát-medence véleményem szerint a honfoglalás
> időpontjában igen
> sűrűn lakott volt ,én magam több tucat régészeti feltáráson
> vettem részt
> kőkori,kőrézkori, bronzkori avarnak mondott és honfoglalás
> kori
> települések feltárásán .Hazánk területe tele van igen régi
> épített
> létesítmények maradványaival volt olyan bronzkori település
> ahol egy
> földvár körül a régészeti becslések szerint több mint ezer fő
> lakott .
>
> Kristó Gyula -Makk Ferenc "A kilencedik és a tizedik század
> története "
> című könyv 162 . oldalán a következő olvasható:A magyarság
> nomadizálása
> elleni érvként a régészek azt szokták felhozni a magyarok a
> tizedik
> században szilárd határú falvakban éltek amelyek száma az
> ezred forduló
> táján elérte a 3-4 ezret a egyes falvak 1 ,4,5 kilométer
> távolságra
> voltak egymástól "
>
> Ezt tapasztaltam én is a Debrecen elkerülő főút építése során
> kilométer
> nagyságrendű kora Árpád kori falu feltárásánál jártam többször
> is .A
> kis méretű paticsházak gyönyörű néhány estben fantasztikusan
> épen maradt
> kemencével rendelkeztek.
>
> Tehát Árpád népe beözönlött és elfoglalta nagy tömegben a
> hazánkat és
> rákényszerítette a kis számú népességre a nyelvét.
>
> Csakhogy a régészet azt bizonyítja hogy már a honfoglalás
> előtt is
> sűrűn lakott volt hazánk és Árpád népének genomja eltűnt a
> teljesen
> európai génállományunkban .
>
> Ezen Czeizel Endre így csodálkozik "A magyarság genetikája
> "című
> könyvében 235. oldal "A jelenlegi magyar férfiak 93,3 % négy
> ősapától
> ered és 73 ,3 % -aq már az őskőkorszakban itt élt férfiak
> utódja. ! ! !
> ! !231 . oldal A 40 oldalon a mitokondriális DNs pre V és V
> faktorait
> gyűjtötték össze .Meglepő módon a jelenkori magyarság őseinek
> már a
> utolsó jégkorszak előtt előtt Európában kellett lenniük . E
> számokból az
> is következik hogy a csángók tekinthetők a legrégebbi európai
> népnek. "A
> V faktor a magyar genomban kiemelkedően magas egyetlen európai
> nép sem
> éri el ezt a szintet tehát ez ősi jelleg és a nem a magyar
> vérveszteségek helyére érkező betelepültek hozták be ezt ide.
>
> Tehát a csángók mindig is ott éltek ahol ma, senkitől az
> égvilágon nem
> vették át a nyelvüket a legfantasztikusabb archaikus magyart
> beszélik
> amíg még léteznek.A s betűt már csak az öregek furcsa s és sz
> közötti
> hanggal ejtik .Még hallottam ilyet.
>
> Tehát még is megszólalnak a gének. Czeizel idejében még nem
> létezett
> archeogenetika ő csak az élő emberekből vett mintákkal
> dolgozott könyve
> elején leírja a finnugor nyelv eredetet aztán csodálkozik az
> egész
> könyvön keresztül hogy ezzel semmi sem stimmel.
>
> Neparáczkyék is arra jutottak hogy a genetikai gyakoriság
> alapján a
> Kárpát-medence sűrün lakott volt a hofnoglalás idején
> (szerintük több
> mint egy millió lakossal ) és a honfoglaló lovas nép kevesebb
> mint
> százezer volt ennek is az egyharmada germán a másik harmad
> ázsiai hun
> ,kaukázusiak és középkeletiek .Akkor melyikük kényszerítette
> rá a
> nyelvét az egymillió lakosra ?Azon ne izguljunk hogy kik
> voltak ezután
> Árpádék egy nagyszerű lovas kultúrát és államalkotási elvet
> hoztak be
> hazánkba de itt a kultúrájuk találkozott az ősi
> Kárpát-Medencei
> kultúrával. A feltárások során előkerültek olyan több ezer
> éves arcos
> korsók amik egy az egyben hasonlítanak a mai Miska kancsókkal
> ,
>
> És a település nevek ? Árpád talán lóháton végig járta
> hazánkat és
> krétával átírta az összes falu előtt a névtáblát szlávról
> magyarra ? A
> szlovák ,román, szerb állam a mai napig nem tüntette el a
> magyar eredetű
> helység neveket,de ez Árpádnak sikerült .
>
> Ha ezeket a kérdéseket nem hagyjuk végig kutatni és
> átgondolni akkor
> összehozhatunk egy második szellemi trianont.
>
> Üdv. Egon
>
>
>
> --
> Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
> https://www.avast.com/antivirus
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
>
>
> _______________________________________________
>Grem mailing list
>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
>
>
>_______________________________________________
>Grem mailing list
>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>_______________________________________________
>Grem mailing list
>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200603/0185ef98/attachment.html>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról