<div><div>Kedves Trixi, Egon, Laci!</div><div> </div><div>Természetesen egy párhuzam csak elgondolkodtató, de a Bolgárok egy belső-ázsiai török nép voltak, de a Balkánon az uralkodó elitet alkotva elszlávosodtak, ma egy szláv nép - de pl. étkezési kultúrában belső-ázsiai török (nem oszmán török) szokásokkal. Az, hogy a tömeg asszimilálja az uralkodó katonai elitet alkotó népet gyakoribb, mint a fordítottja....</div><div><div> </div><div>Trixi, írod: <i>"a genetika, a nyelvhasználat és a kultúra három különböző dolog, ne keverjük őket össze". </i>Teljesen igazad van, de kiegészíteném egy negyedikkel, az identitással...</div><div> </div><div>Még egy megjegyzés: az ország területén a törzsnevek elszórva és összetekerve vannak, nem alakult egy-egy törzsnek önálló tömbje</div><div><br />"Romhányi Beatrix" <t.romhanyi@gmail.com> írta:</div><blockquote style="border-left:3px solid lightGray;padding-left:3px;"><div dir="ltr"><div>Kedvesek!</div><div>Ezt már valamikor írtam, de megismételném: a genetika, a nyelvhasználat és a kultúra három különböző dolog, ne keverjük őket össze. A Kárpát-medence - mint ahogy Európa legnagyobb részének - genetikai állománya a bronzkor óta meglehetős stabilitást mutat, pl. a mai Anglia népességében legnagyobb arányban a bronzkori Jamnaja-népesség génjei találhatók meg. Ebből azonban nem következik, hogy a Jamnaja népesség angolul beszélt volna, de még az sem, hogy valamilyen kelta nyelven. Az, hogy ki, mikor, milyen nyelvet használ, rengeteg dologtól függ. Közép-Európában a 7-8. századtól minden jel szerint a szláv lett az a közvetítő nyelv, amelyet mindenki ismert, de ez sem jelenti azt, hogy ettől mindenki hirtelen szlávvá változott volna. Egyáltalán, az etnikumnak ebben a korszakban egészen más a jelentése és a jelentősége, mint az újkorban. Az elmúlt évezredek "népvándorlásai" az alapképet színezték, de gyökeresen meg nem változtatták. Az idézőjel az előző mondatban annak szól, hogy ezek a közösségek rendkívül különböző méretűek voltak: lehetett kis létszámú katonai elit, családostul mozgó kereskedőcsapat, sőt néha valóban egész nép is - de erre igazából nagyon kevés példánk van, a 7. századi onogur vándorlás és a 9. század végi magyar vándorlás pl. ilyen volt. Viszont a hunok, a 6. századi avarok vagy a langobárdok nem.</div><div>Az, hogy a Kárpát-medence a honfoglalás idején egyáltalán nem volt üres, ma már egyre kevésbé vita tárgya (a 9. század végére az 1 milliót meghaladó népességtúlzásnak látszik, de Szent István egy nagyjából ekkora népességgel rendelkező ország királya lett). A "sűrűn lakott terület" kifejezéstől azonban erősen óvnék mindenkit. A Kárpát-medence egyes régióinak a népsűrűsége döbbenetesen eltért egymástól. Az Alföld sohasem volt igazán sűrűn lakott, a Dunántúl népességéből viszont biztosan "kijött" egy jobb nyugat-európai, pl. franciaországi népsűrűség. Nem véletlen, hogy a Szent István által alapított egyházmegyék közül három a Dunántúlt fedi le, és Esztergom - sőt, a korabeli felfogás szerint Kalocsa is - a Dunántúlon volt, miközben az általuk igazgatott egyházmegyék a Duna túloldalára estek, és népességük erősen mérsékelt volt. Mindemellett a peremterületek hegyvidékein gyakorlatilag nem volt népesség, és az Erdélyi-medencében néhány tízezer ember élhetett, akinek azonban rendkívül fontos gazdasági szerepük volt, ők művelték ugyanis az ottani sóbányákat.</div><div>Hogy a nyelvhasználatról is essék néhány szó: semmi sem mutat arra, hogy a Kárpát-medence az elmúlt 1,5 ezer évben bármikor egynyelvű lett volna, vagy akár egy meghatározott népcsoport nyelvét a terület népességének túlnyomó többsége elsődleges nyelvként beszélte volna. Ez egy mozaikos terület mozaikos népességgel és a késő középkorig, kora újkorig meglehetősen általános többnyelvűséggel. A 10. századtól (lehet, hogy korábbtól, de ezt ne tessék félreérteni) a magyar nyelv egészen biztosan a legtöbbek által beszélt nyelv volt a Kárpát-medencében, de ez - tetszik, nem tetszik - úgy is előállhat, hogy a második és a harmadik "helyezett" együttesen sincs annyi, mint az első. Egyébként ez ma is igaz, a történelmi Magyarország területén együttesen ma is a magyar a legelterjedtebb nyelv, a második a szlovák, a harmadik a román, és a kettő együtt kevesebb, mint a magyar.</div><div>A helynevek ebben nem használhatók érvként, ugyanis sokkal gyakrabban változtak, mint gondolnánk, és a településhálózat általunk megragadható legkorábbi állapota nemigen lehet korábbi a 11. század végénél. Az ún. törzsnévi helynevek pl. sorozatban kerülnek elénk olyan vidékeken, ahol a megtelepedés biztosan nem vezethető vissza a 9-10. század fordulójára, vagyis ezek a falvak szépen vitték magukkal valahonnan máshonnan a nevet, ld. a székelyek többszöri telepítése a 12. században.</div><div>Szép estét!</div><div>Trixi</div><div> </div><div> </div></div> <div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a href="javascript:fm.eMailClicked.raise('reinisch@t-online.hu');">reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. jún. 2., K, 22:31):</div><blockquote style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex" class="gmail_quote"><div><p>Kedves Laci !</p><p>Az valóban igaz hogy a kora Árpád kori falvak még költöztek hiszen a jogilag egységes jobbágyság csak a vegyes-házi királyok korára alakul ki egységes jobbágytelek területtel (26 -46 kat.hold  ) és európai mintára.</p><p>Sőt a véleményen  szerint nagyszámú,a honfoglalók által itt talált népesség szó szerint egyes régiókban menekült a kiépülő és adószedő vagy szolgálatra kötelező közigazgatás elöl.Ezért is hoztak az Árpád-házi királyok több rendeletet a falvak helyben maradására.</p><p>De ha a bronzkori települések feltárt számait el is osztjuk valamennyivel akkor is  jelentős létszámú lakosság jön ki amelyik nem tűnik el egyik pillanatról a másikra.Ez látszik a több-ezer éves népművészeti folyamatosságban amelynél kétséges hogy nép átadta  volna ezt  egy másiknak.</p><p>Viszont arra nem adtál magyarázatot ,hogy a genetikai elemzésekben miért tűnt el teljesen a honfoglaló gén állománya mert ezt nem magyarázza meg a későbbi korok esetleg nagyszámú betelepülője mert a magyar genetikai átlag mint írtam ős európai még is rendelkezik sajátosságokkal .Tehát nem igaz véleményem szerint az az állításod  hogy bárkivel bármit tudunk azonosítani,olvas bele a Neparáczky féle tanulmányokba.Egyébként az egyes régiók még mindig megkülönböztethetők genetikailag de legtöbbjük még is ősi jelleggel rokonságban élnek egymással tehát a magyar genetikai átlaggal ,vannak akik kilógnak ebből egy kicsit pl. a Jászok akiknél valóban látszik az iráni eredet.</p><p>A Kárpát-medence egyik jellegzetessége (bár Európa más régióiban is előfordul de kevesebbet mint nálunk ) hogy a településnevek közül rengeteg azonos van egymástól nagy távolságra is emiatt nem lennék abban biztos hogy ezek család vagy nemzetségfő eredetűek néhány ilyen persze biztosan van.</p><p>A Kárpát-medencébe valóban sok jelentős harci képességekkel rendelkező hódító jelent  (kurgán kultúra ,ős szkíták ,kelták, rómaiak ,szarmaták,dákok) de véleményem szerint mindig is több volt az ősi helyben élő lakosság.</p><p>Üdv. Egon</p><div>2020.06.02. 21:27 keltezéssel, László Baják írta:</div><blockquote type="cite"><div dir="ltr">Kedves Egon! A kőkori, rézkori, bronzkori stb települések érdektelenek a honfoglaláskor népsűrűség megállapításához. A  X. században még nincsenek állandó falvak, csak viszonylag állandó szálláshatárok. Általában az itt  talált népeknek se (pl. avarok), illetve ha volt akkor azok nagyon kicsik voltak (legfeljebb pár tucat ember) A korai Árpád kor látszólagos sűrű régészeti településhálózata csak illuzió, ugyanis a korai települések gyakorlatilag pár évenként költöztek a rendelkezésükre álló szálláshatárokon belül. Azaz az alig néhány családból álló települések rövid idő alatt is rengeteg "faluhelyet" hagytak maguk után, amelyek egyszerre, hanem egymás után léteztek. A központi telepítésekről már nem is beszélve. A XI. századi oklevelekben falvak (villa) helyett még inkább praediumokat találunk, azaz kevés ember által lakott gazdaságokat. A  későbbi középkorból ismert falvak tehát, kb 150-200 vagy még több év alatt alakultak ki. A névadás sem okozhatott gondot, többnyire a települést lakó nagycsalád fejéről, a "falu" alapítójáról, első birtokosáról, vagy éppen arról a honfoglaló törzsről  kapta a nevét ahonnét a lakók származtak. A genetikai vizsgálatok azon buknak meg, hogy a sztyeppei népek törzsszövetségei, a magyarok is rendkívül  vegyes genetikai örökséggel rendelkeztek, amelyhez nem feltétlenül társult hasonló nyelvi tarkaság. (A folyamatosan befogadott idegenek, folyamatosan asszimilálódtak a befogadó közösséghez, azaz  a nomádok folyamatosan keveredtek, miközben fenntartották a kulturális folytonosságukat) Ez azt jelenti, hogy nem tudjuk egyetlen karakteres genetikai örökséghez kötni a magyarokat, noha nyelvileg feltehetően viszonylag homogének lehettek. Másképpen fogalmazva a honfoglalónak vélt temetkezéseket szinte bárkivel tudjuk genetikailag rokonítani, azaz szinte minden Kárpát-medencei genetikai jelleg meg van valamelyik honfoglaló csoportban is.(szlávok, onogurok, avarok, iráni eredetű alánok) </div><div id="gmail-m_5688028298994361192DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"> <table><tbody><tr><td> </td><td>Mentes a vírusoktól. <a target="_blank" href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail">www.avast.com</a></td></tr></tbody></table></div> <div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a target="_blank" href="javascript:fm.eMailClicked.raise('reinisch@t-online.hu');">reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. jún. 2., K, 20:42):</div><blockquote class="gmail_quote"><br />A Kárpát-medence  véleményem szerint a honfoglalás időpontjában igen<br />sűrűn lakott volt ,én magam több tucat régészeti feltáráson vettem részt<br />kőkori,kőrézkori, bronzkori avarnak mondott és honfoglalás kori<br />települések feltárásán .Hazánk területe tele van igen régi épített<br />létesítmények maradványaival volt olyan bronzkori település ahol egy<br />földvár körül a régészeti becslések szerint több mint ezer fő lakott .<br /><br />Kristó Gyula -Makk Ferenc "A kilencedik és a tizedik század története "<br />című könyv 162 . oldalán a következő olvasható:A magyarság nomadizálása<br />elleni érvként a régészek azt szokták felhozni a magyarok a tizedik<br />században szilárd határú falvakban éltek amelyek száma az ezred forduló<br />táján elérte a 3-4 ezret a egyes falvak 1 ,4,5 kilométer távolságra<br />voltak egymástól "<br /><br />Ezt tapasztaltam én is a Debrecen elkerülő főút építése során kilométer<br />nagyságrendű kora Árpád kori falu feltárásánál jártam többször is .A <br />kis méretű paticsházak gyönyörű néhány estben fantasztikusan épen maradt<br />kemencével rendelkeztek.<br /><br />Tehát Árpád népe beözönlött és elfoglalta nagy tömegben a hazánkat és<br />rákényszerítette a kis számú népességre  a nyelvét.<br /><br />Csakhogy a régészet azt  bizonyítja hogy már a honfoglalás előtt is<br />sűrűn lakott volt hazánk és Árpád népének genomja eltűnt a teljesen<br />európai génállományunkban .<br /><br />Ezen Czeizel Endre így csodálkozik "A magyarság genetikája "című<br />könyvében 235. oldal "A jelenlegi magyar férfiak 93,3 % négy ősapától<br />ered és 73 ,3 % -aq már az őskőkorszakban itt élt férfiak utódja. ! ! !<br />! !231 . oldal A 40 oldalon a mitokondriális DNs pre V és V faktorait<br />gyűjtötték össze .Meglepő módon a jelenkori magyarság őseinek már a<br />utolsó jégkorszak előtt előtt Európában kellett lenniük . E számokból az<br />is következik hogy a csángók tekinthetők a legrégebbi európai népnek. "A<br />V faktor a magyar genomban kiemelkedően magas egyetlen európai nép sem<br />éri el ezt a szintet tehát ez ősi jelleg és a nem a  magyar<br />vérveszteségek helyére érkező betelepültek hozták be ezt ide.<br /><br />Tehát a csángók mindig is ott éltek ahol ma, senkitől az égvilágon nem<br />vették át a nyelvüket a legfantasztikusabb archaikus magyart beszélik<br />amíg még léteznek.A s betűt  már csak az öregek furcsa s és sz közötti<br />hanggal ejtik .Még hallottam ilyet.<br /><br />Tehát még is megszólalnak a gének. Czeizel idejében még nem létezett<br />archeogenetika ő csak az élő emberekből vett mintákkal dolgozott könyve<br />elején leírja a finnugor nyelv eredetet aztán csodálkozik az egész<br />könyvön keresztül hogy ezzel semmi sem stimmel.<br /><br />Neparáczkyék is arra jutottak hogy a genetikai gyakoriság alapján a<br />Kárpát-medence sűrün lakott volt a hofnoglalás idején (szerintük több<br />mint egy millió lakossal ) és a honfoglaló lovas nép kevesebb mint<br />százezer volt ennek is az egyharmada germán a másik harmad ázsiai hun<br />,kaukázusiak és középkeletiek .Akkor melyikük kényszerítette rá a<br />nyelvét az egymillió lakosra ?Azon ne izguljunk hogy kik voltak ezután<br />Árpádék egy nagyszerű lovas kultúrát és államalkotási elvet hoztak be<br />hazánkba de itt a kultúrájuk találkozott az ősi Kárpát-Medencei<br />kultúrával. A feltárások során előkerültek olyan több ezer éves arcos<br />korsók amik egy az egyben hasonlítanak a mai Miska kancsókkal ,<br /><br />És a település nevek ? Árpád talán lóháton végig járta hazánkat és<br />krétával átírta az összes falu előtt a névtáblát szlávról magyarra ? A<br />szlovák ,román, szerb állam a mai napig nem tüntette el a magyar eredetű<br />helység neveket,de ez Árpádnak sikerült .<br /><br />Ha ezeket a kérdéseket nem hagyjuk végig kutatni és  átgondolni akkor<br />összehozhatunk egy második szellemi trianont.<br /><br />Üdv. Egon<br /><br /><br /><br />--<br />Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.<br /><a target="_blank" rel="noreferrer" href="https://www.avast.com/antivirus">https://www.avast.com/antivirus</a><br /><br />_______________________________________________<br />Grem mailing list<br /><a target="_blank" href="javascript:fm.eMailClicked.raise('Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu');">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br /><a target="_blank" rel="noreferrer" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote></div> <div>_______________________________________________ Grem mailing list <a target="_blank" href="javascript:fm.eMailClicked.raise('Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu');">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a> <a target="_blank" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></div></blockquote></div>_______________________________________________<br />Grem mailing list<br /><a target="_blank" href="javascript:fm.eMailClicked.raise('Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu');">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br /><a target="_blank" rel="noreferrer" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote></div>Kedvesek!Ezt már valamikor írtam, de megismételném: a genetika, a nyelvhasználat és a kultúra három különböző dolog, ne keverjük őket össze. A Kárpát-medence - mint ahogy Európa legnagyobb részének - genetikai állománya a bronzkor óta meglehetős stabilitást mutat, pl. a mai Anglia népességében legnagyobb arányban a bronzkori Jamnaja-népesség génjei találhatók meg. Ebből azonban nem következik, hogy a Jamnaja népesség angolul beszélt volna, de még az sem, hogy valamilyen kelta nyelven. Az, hogy ki, mikor, milyen nyelvet használ, rengeteg dologtól függ. Közép-Európában a 7-8. századtól minden jel szerint a szláv lett az a közvetítő nyelv, amelyet mindenki ismert, de ez sem jelenti azt, hogy ettől mindenki hirtelen szlávvá változott volna. Egyáltalán, az etnikumnak ebben a korszakban egészen más a jelentése és a jelentősége, mint az újkorban. Az elmúlt évezredek &quot;népvándorlásai&quot; az alapképet színezték, de gyökeresen meg nem változtatták. Az idézőjel az előző mondatban annak szól, hogy ezek a közösségek rendkívül különböző méretűek voltak: lehetett kis létszámú katonai elit, családostul mozgó kereskedőcsapat, sőt néha valóban egész nép is - de erre igazából nagyon kevés példánk van, a 7. századi onogur vándorlás és a 9. század végi magyar vándorlás pl. ilyen volt. Viszont a hunok, a 6. századi avarok vagy a langobárdok nem.Az, hogy a Kárpát-medence a honfoglalás idején egyáltalán nem volt üres, ma már egyre kevésbé vita tárgya (a 9. század végére az 1 milliót meghaladó népességtúlzásnak látszik, de Szent István egy nagyjából ekkora népességgel rendelkező ország királya lett). A &quot;sűrűn lakott terület&quot; kifejezéstől azonban erősen óvnék mindenkit. A Kárpát-medence egyes régióinak a népsűrűsége döbbenetesen eltért egymástól. Az Alföld sohasem volt igazán sűrűn lakott, a Dunántúl népességéből viszont biztosan &quot;kijött&quot; egy jobb nyugat-európai, pl. franciaországi népsűrűség. Nem véletlen, hogy a Szent István által alapított egyházmegyék közül három a Dunántúlt fedi le, és Esztergom - sőt, a korabeli felfogás szerint Kalocsa is - a Dunántúlon volt, miközben az általuk igazgatott egyházmegyék a Duna túloldalára estek, és népességük erősen mérsékelt volt. Mindemellett a peremterületek hegyvidékein gyakorlatilag nem volt népesség, és az Erdélyi-medencében néhány tízezer ember élhetett, akinek azonban rendkívül fontos gazdasági szerepük volt, ők művelték ugyanis az ottani sóbányákat.Hogy a nyelvhasználatról is essék néhány szó: semmi sem mutat arra, hogy a Kárpát-medence az elmúlt 1,5 ezer évben bármikor egynyelvű lett volna, vagy akár egy meghatározott népcsoport nyelvét a terület népességének túlnyomó többsége elsődleges nyelvként beszélte volna. Ez egy mozaikos terület mozaikos népességgel és a késő középkorig, kora újkorig meglehetősen általános többnyelvűséggel. A 10. századtól (lehet, hogy korábbtól, de ezt ne tessék félreérteni) a magyar nyelv egészen biztosan a legtöbbek által beszélt nyelv volt a Kárpát-medencében, de ez - tetszik, nem tetszik - úgy is előállhat, hogy a második és a harmadik &quot;helyezett&quot; együttesen sincs annyi, mint az első. Egyébként ez ma is igaz, a történelmi Magyarország területén együttesen ma is a magyar a legelterjedtebb nyelv, a második a szlovák, a harmadik a román, és a kettő együtt kevesebb, mint a magyar.A helynevek ebben nem használhatók érvként, ugyanis sokkal gyakrabban változtak, mint gondolnánk, és a településhálózat általunk megragadható legkorábbi állapota nemigen lehet korábbi a 11. század végénél. Az ún. törzsnévi helynevek pl. sorozatban kerülnek elénk olyan vidékeken, ahol a megtelepedés biztosan nem vezethető vissza a 9-10. század fordulójára, vagyis ezek a falvak szépen vitték magukkal valahonnan máshonnan a nevet, ld. a székelyek többszöri telepítése a 12. században.Szép estét!TrixiReinisch Egon reinisch@t-online.hu> ezt írta (időpont: 2020. jún. 2., K, 22:31):<br />  <br />    <br />  <br />  <br />    Kedves Laci !<br />    Az valóban igaz hogy a kora Árpád kori falvak még költöztek<br />      hiszen a jogilag egységes jobbágyság csak a vegyes-házi királyok<br />      korára alakul ki egységes jobbágytelek területtel (26 -46<br />      kat.hold  ) és európai mintára.<br />    Sőt a véleményen  szerint nagyszámú,a honfoglalók által itt<br />      talált népesség szó szerint egyes régiókban menekült a kiépülő és<br />      adószedő vagy szolgálatra kötelező közigazgatás elöl.Ezért is<br />      hoztak az Árpád-házi királyok több rendeletet a falvak helyben<br />      maradására.<br />    De ha a bronzkori települések feltárt számait el is osztjuk<br />      valamennyivel akkor is  jelentős létszámú lakosság jön ki amelyik<br />      nem tűnik el egyik pillanatról a másikra.Ez látszik a több-ezer<br />      éves népművészeti folyamatosságban amelynél kétséges hogy nép<br />      átadta  volna ezt  egy másiknak.<br />    <br />    Viszont arra nem adtál magyarázatot ,hogy a genetikai<br />      elemzésekben miért tűnt el teljesen a honfoglaló gén állománya<br />      mert ezt nem magyarázza meg a későbbi korok esetleg nagyszámú<br />      betelepülője mert a magyar genetikai átlag mint írtam ős európai<br />      még is rendelkezik sajátosságokkal .Tehát nem igaz véleményem<br />      szerint az az állításod  hogy bárkivel bármit tudunk<br />      azonosítani,olvas bele a Neparáczky féle tanulmányokba.Egyébként<br />      az egyes régiók még mindig megkülönböztethetők genetikailag de<br />      legtöbbjük még is ősi jelleggel rokonságban élnek egymással tehát<br />      a magyar genetikai átlaggal ,vannak akik kilógnak ebből egy kicsit<br />      pl. a Jászok akiknél valóban látszik az iráni eredet.<br />    <br />    A Kárpát-medence egyik jellegzetessége (bár Európa más régióiban<br />      is előfordul de kevesebbet mint nálunk ) hogy a településnevek<br />      közül rengeteg azonos van egymástól nagy távolságra is emiatt nem<br />      lennék abban biztos hogy ezek család vagy nemzetségfő eredetűek<br />      néhány ilyen persze biztosan van.<br />    A Kárpát-medencébe valóban sok jelentős harci képességekkel<br />      rendelkező hódító jelent  (kurgán kultúra ,ős szkíták ,kelták,<br />      rómaiak ,szarmaták,dákok) de véleményem szerint mindig is több<br />      volt az ősi helyben élő lakosság.<br />    Üdv. Egon<br />    <br />    2020.06.02. 21:27 keltezéssel, László<br />      Baják írta:<br />    <br />    <br />      Kedves Egon! A kőkori, rézkori, bronzkori stb<br />        települések érdektelenek a honfoglaláskor népsűrűség<br />        megállapításához. A  X. században még nincsenek állandó falvak,<br />        csak viszonylag állandó szálláshatárok. Általában az<br />        itt  talált népeknek se (pl. avarok), illetve ha volt akkor azok<br />        nagyon kicsik voltak (legfeljebb pár tucat ember) A korai Árpád<br />        kor látszólagos sűrű régészeti településhálózata csak illuzió,<br />        ugyanis a korai települések gyakorlatilag pár évenként költöztek<br />        a rendelkezésükre álló szálláshatárokon belül. Azaz az alig<br />        néhány családból álló települések rövid idő alatt is rengeteg<br />        &quot;faluhelyet&quot; hagytak maguk után, amelyek egyszerre, hanem egymás<br />        után léteztek. A központi telepítésekről már nem is beszélve. A<br />        XI. századi oklevelekben falvak (villa) helyett még inkább<br />        praediumokat találunk, azaz kevés ember által lakott<br />        gazdaságokat. A  későbbi középkorból ismert falvak tehát, kb<br />        150-200 vagy még több év alatt alakultak ki. A névadás sem<br />        okozhatott gondot, többnyire a települést lakó nagycsalád<br />        fejéről, a &quot;falu&quot; alapítójáról, első birtokosáról, vagy éppen<br />        arról a honfoglaló törzsről  kapta a nevét ahonnét a lakók<br />        származtak. A genetikai vizsgálatok azon buknak meg, hogy a<br />        sztyeppei népek törzsszövetségei, a magyarok is rendkívül <br />        vegyes genetikai örökséggel rendelkeztek, amelyhez nem<br />        feltétlenül társult hasonló nyelvi tarkaság. (A folyamatosan<br />        befogadott idegenek, folyamatosan asszimilálódtak a befogadó<br />        közösséghez, azaz  a nomádok folyamatosan keveredtek, miközben<br />        fenntartották a kulturális folytonosságukat) Ez azt jelenti,<br />        hogy nem tudjuk egyetlen karakteres genetikai örökséghez kötni a<br />        magyarokat, noha nyelvileg feltehetően viszonylag<br />        homogének lehettek. Másképpen fogalmazva a honfoglalónak vélt<br />        temetkezéseket szinte bárkivel tudjuk genetikailag rokonítani,<br />        azaz szinte minden Kárpát-medencei genetikai jelleg meg van<br />        valamelyik honfoglaló csoportban is.(szlávok, onogurok, avarok,<br />        iráni eredetű alánok) <br />      <br />        <br />          <br />            <br />              <br />              Mentes a vírusoktól. www.avast.com<br />              <br />            <br />          <br />        <br />      <br />      <br />      <br />        Reinisch Egon reinisch@t-online.hu><br />          ezt írta (időpont: 2020. jún. 2., K, 20:42):<br />        <br />        <br />          A Kárpát-medence  véleményem szerint a honfoglalás<br />          időpontjában igen <br />          sűrűn lakott volt ,én magam több tucat régészeti feltáráson<br />          vettem részt <br />          kőkori,kőrézkori, bronzkori avarnak mondott és honfoglalás<br />          kori <br />          települések feltárásán .Hazánk területe tele van igen régi<br />          épített <br />          létesítmények maradványaival volt olyan bronzkori település<br />          ahol egy <br />          földvár körül a régészeti becslések szerint több mint ezer fő<br />          lakott .<br />          <br />          Kristó Gyula -Makk Ferenc &quot;A kilencedik és a tizedik század<br />          története &quot; <br />          című könyv 162 . oldalán a következő olvasható:A magyarság<br />          nomadizálása <br />          elleni érvként a régészek azt szokták felhozni a magyarok a<br />          tizedik <br />          században szilárd határú falvakban éltek amelyek száma az<br />          ezred forduló <br />          táján elérte a 3-4 ezret a egyes falvak 1 ,4,5 kilométer<br />          távolságra <br />          voltak egymástól &quot;<br />          <br />          Ezt tapasztaltam én is a Debrecen elkerülő főút építése során<br />          kilométer <br />          nagyságrendű kora Árpád kori falu feltárásánál jártam többször<br />          is .A  <br />          kis méretű paticsházak gyönyörű néhány estben fantasztikusan<br />          épen maradt <br />          kemencével rendelkeztek.<br />          <br />          Tehát Árpád népe beözönlött és elfoglalta nagy tömegben a<br />          hazánkat és <br />          rákényszerítette a kis számú népességre  a nyelvét.<br />          <br />          Csakhogy a régészet azt  bizonyítja hogy már a honfoglalás<br />          előtt is <br />          sűrűn lakott volt hazánk és Árpád népének genomja eltűnt a<br />          teljesen <br />          európai génállományunkban .<br />          <br />          Ezen Czeizel Endre így csodálkozik &quot;A magyarság genetikája<br />          &quot;című <br />          könyvében 235. oldal &quot;A jelenlegi magyar férfiak 93,3 % négy<br />          ősapától <br />          ered és 73 ,3 % -aq már az őskőkorszakban itt élt férfiak<br />          utódja. ! ! ! <br />          ! !231 . oldal A 40 oldalon a mitokondriális DNs pre V és V<br />          faktorait <br />          gyűjtötték össze .Meglepő módon a jelenkori magyarság őseinek<br />          már a <br />          utolsó jégkorszak előtt előtt Európában kellett lenniük . E<br />          számokból az <br />          is következik hogy a csángók tekinthetők a legrégebbi európai<br />          népnek. &quot;A <br />          V faktor a magyar genomban kiemelkedően magas egyetlen európai<br />          nép sem <br />          éri el ezt a szintet tehát ez ősi jelleg és a nem a  magyar <br />          vérveszteségek helyére érkező betelepültek hozták be ezt ide.<br />          <br />          Tehát a csángók mindig is ott éltek ahol ma, senkitől az<br />          égvilágon nem <br />          vették át a nyelvüket a legfantasztikusabb archaikus magyart<br />          beszélik <br />          amíg még léteznek.A s betűt  már csak az öregek furcsa s és sz<br />          közötti <br />          hanggal ejtik .Még hallottam ilyet.<br />          <br />          Tehát még is megszólalnak a gének. Czeizel idejében még nem<br />          létezett <br />          archeogenetika ő csak az élő emberekből vett mintákkal<br />          dolgozott könyve <br />          elején leírja a finnugor nyelv eredetet aztán csodálkozik az<br />          egész <br />          könyvön keresztül hogy ezzel semmi sem stimmel.<br />          <br />          Neparáczkyék is arra jutottak hogy a genetikai gyakoriság<br />          alapján a <br />          Kárpát-medence sűrün lakott volt a hofnoglalás idején<br />          (szerintük több <br />          mint egy millió lakossal ) és a honfoglaló lovas nép kevesebb<br />          mint <br />          százezer volt ennek is az egyharmada germán a másik harmad<br />          ázsiai hun <br />          ,kaukázusiak és középkeletiek .Akkor melyikük kényszerítette<br />          rá a <br />          nyelvét az egymillió lakosra ?Azon ne izguljunk hogy kik<br />          voltak ezután <br />          Árpádék egy nagyszerű lovas kultúrát és államalkotási elvet<br />          hoztak be <br />          hazánkba de itt a kultúrájuk találkozott az ősi<br />          Kárpát-Medencei <br />          kultúrával. A feltárások során előkerültek olyan több ezer<br />          éves arcos <br />          korsók amik egy az egyben hasonlítanak a mai Miska kancsókkal<br />          ,<br />          <br />          És a település nevek ? Árpád talán lóháton végig járta<br />          hazánkat és <br />          krétával átírta az összes falu előtt a névtáblát szlávról<br />          magyarra ? A <br />          szlovák ,román, szerb állam a mai napig nem tüntette el a<br />          magyar eredetű <br />          helység neveket,de ez Árpádnak sikerült .<br />          <br />          Ha ezeket a kérdéseket nem hagyjuk végig kutatni és <br />          átgondolni akkor <br />          összehozhatunk egy második szellemi trianont.<br />          <br />          Üdv. Egon<br />          <br />          <br />          <br />          -- <br />          Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.<br />          https://www.avast.com/antivirus<br />          <br />          _______________________________________________<br />          Grem mailing list<br />          Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br />          http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<br />        <br />      <br />      <br />      <br />      _______________________________________________<br />Grem mailing list<br />Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br />http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<br /><br />    <br />  <br /><br />_______________________________________________<br />Grem mailing list<br />Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br />http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<br /><br />_______________________________________________<br />Grem mailing list<br />Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br />http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</blockquote></div></div>