[Grem] "Ez gondolatrendőrség" - Hermann Róbert történész, Orbán egykori padtársa propagandáról, hunokról és Trianonról
Emoke Greschik
greschem at gmail.com
2020. Júl. 25., Szo, 12:09:08 CEST
Az alábbi visszajelzést kaptam egy ismerősömtől, l.alább:
*„Az interjú valóban figyelemreméltó. A hajdani Heti Válasz szellemiségét
hátbadöfő, megcsúfoló „válaszonline” kérdezője ócskán provokál a címmel.
Nem ez jellemzi Hermannt, a kontextusból érthető az elfogulatlan
hozzáállása. Hermann történész, az interjúkészítő meg sunyin hergelő
firkász. A tudós tisztessége előtt le a kalappal és ehhez semmi köze ahhoz,
kinek volt padtársa. Gondolatrendőrség? Nézd meg Németországot,
Franciaországot, Svédországot és az USÁ-t. No, ott megtalálható.”*
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#m_7154299373948881037_m_1240520560090842706_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
On Sat, Jul 25, 2020 at 10:27 AM László Baják <laszlo.bajak at gmail.com>
wrote:
> Kedves András! A magam részéről köszönöm ezt a megosztást. Végre egy
> mértékadó vélemény a sok ideológiai vagdalkozás után. Teljesen egyet
> értek Hermann Robival. Üdv
>
>
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> Mentes
> a vírusoktól. www.avast.com
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
> <#m_7154299373948881037_m_1240520560090842706_m_-7085993888015837041_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
>
> KEA <kea at turul.banki.hu> ezt írta (időpont: 2020. júl. 25., Szo, 5:37):
>
>> "Ez gondolatrendőrség" - Hermann Róbert történész, Orbán egykori
>> padtársa propagandáról, hunokról és Trianonról
>>
>> Válasz Online, 2020.07.21. -- Borbás Barna
>>
>> https://www.valaszonline.hu/2020/07/21/hermann-robert-magyar-nemzet-vita-interju/
>>
>>
>> Helyzetbe került egy csoport a magyar közéletben, amely a tudományos
>> ismeretek hiányát agresszivitással pótolja, ténykedésének eredménye
>> pedig közvetve tekintélyes kutatóműhelyek szétverése lehet – mondja a
>> Válasz Online-nak Hermann Róbert történész. A Magyar Történelmi Társulat
>> elnökét, a Veritas Intézet kutatócsoport-vezetőjét a nyilas és a
>> Rákosi-féle rendszer sajtójára emlékezteti a tempó, amellyel a minap
>> megtámadták a Magyar Nemzetben, mégpedig az úgynevezett
>> szabadkőműves-vitában kifejtett véleményéért. Nagyinterjú.
>>
>> A Magyar Nemzet online kiadásának főszerkesztője Közszolga, tudós és
>> vezető bújt elő a félhomályból címmel közölt lejárató írást a napokban,
>> melynek célpontja Hermann Róbert történész volt. A publicisztika
>> nehezményezte, hogy Hermann személyes Facebook-oldalán a Raffay Ernő
>> történészt és Szakács Árpád kultúrharcost támogató nyilatkozattal
>> szemben foglalt állást, valamint módszeresen, az elhajlás egyfajta
>> bizonyítékaként listába szedte a Magyar Történelmi Társulat elnöke által
>> az utóbbi időben megosztott ellenzéki hangú sajtótermékeket.
>>
>>
>> Az egész előzménye a Magyar Nemzet hasábjain zajló úgynevezett
>> szabadkőműves-vita, mely egy hónappal ezelőtt kezdődött egy Romsics
>> Ignác történészt célzó revolvercikkel. A vita történelmi hátteréről itt
>> írtunk.
>>
>> ×××
>>
>> – Vajon tudja a Magyar Nemzet, kivel szórakozik?
>>
>> – Bizonyára utánanéztek. Az látszik, hogy a Wikipediát elolvasták, még
>> ha rosszul is: az általam elnökölt, több mint 150 éve fennálló Magyar
>> Történelmi Társulat nevét sikerült a cikk végén „Társaságra”
>> átkeresztelni.
>>
>> – A Wikipediáról nem derül ki, hogy egy gimnáziumi osztályba járt, sőt
>> egy padban ült Orbán Viktorral. A Magyar Nemzet-cikk után nem kapott a
>> telefonja után, hogy felhívja a miniszterelnököt, ugyan olvassa-e, mit
>> művelnek a lapjában?
>>
>> – Ez messze állna tőlem. Nagyfiú vagyok, meg tudom magam védeni a
>> megfelelő szakmai érvekkel. Már amennyiben ez a mostani szakmai vitának
>> nevezhető.
>>
>> – És ha nem annak, akkor minek?
>>
>> – Jó kérdés. Soha sem ugrottam el a viták elől, ahogy történészkollégáim
>> többsége sem, de régebben még a heves pengeváltások közepette is
>> jellemző volt a vitapartner személyes autonómiájának tiszteletben
>> tartása. Manapság szakmai érvek híján sokan agresszivitással és
>> bunkósággal vívnak, főleg az interneten. Ez ellen nehéz védekezni. Ha
>> már az is kikezdhetővé válik, hogy ki és milyen tartalmakat oszt meg a
>> személyes Facebook-hírfolyamában, ha már valaki nekiáll ezt listázni és
>> ebből ír publicisztikát – persze anélkül, hogy akár beleolvasna a
>> megosztott cikkekbe –, akkor ott nagy baj van.
>>
>> – Erről a bizonyos bajról mindjárt, de előbb időzzünk el itt: noha ön
>> aktuálpolitikáról sosem nyilatkozik, konzervatív világnézete közismert.
>> Akkor miért is oszt meg annyi baloldali sajtót?
>>
>> – A történész alapvető feladata, hogy több forrásból tájékozódjon. Engem
>> érdekel a világ, sokfajta sajtót olvasok, benne kormánypártit és
>> ellenzékit, így követem például a Demokratát és a Magyar Nemzetet is.
>>
>> – Utóbbit a Facebookra mégsem teszi ki.
>>
>> – Ezek után miért lenne kedvem?
>>
>> Pethő Sándor alapító főszerkesztő elkeseredetten nézné ezt a
>> gondolatrendőrséggé züllött működést.
>>
>> Többé-kevésbé ismerem a dualizmuskori sajtót, pontosan tudom, hogy ez a
>> hozzáállás már akkoriban is létezett, de semmiképp sem volt része a
>> fősodornak. Csupán a sajtó alja volt. A gondolatrendőrség-tempónak,
>> sajnos, sötétebb korokból van előképe: a nyilas vagy az 1948 és 1956
>> közötti kommunista sajtó időszakában. Már 1956 után is több jó ízlést
>> tapasztalhattunk ennél. Most persze egy demokrácia sajtójáról beszélünk,
>> de a párhuzam sajnos akkor is megáll.
>>
>> – A Magyar Nemzet online kiadása azért is rontott önre, mert az
>> úgynevezett szabadkőműves-vitában a Szakács Árpádék mellett kiállóknak
>> szóvá tette, hogy nem is értenek a témához. Ön szerint történelemmel
>> csak történészek foglalkozhatnak?
>>
>> – Ilyet nem írtam. Csupán ahhoz ragaszkodom, hogy a szaktörténészek
>> álláspontja nagyobb súllyal essen latba, mint a műkedvelő érdeklődők
>> véleménye. Én sem nyilvánulok meg a gravitáció kérdésében, valamint nem
>> csinálok hitbéli kérdést abból, hogy a Bolyai- vagy az Eukleidész-féle
>> geometria stimmel-e. Nem állítom, hogy a nyilatkozatban, melyet a Raffay
>> és Szakács védelmére kelő Professzorok a Hazáért nevű társulás
>> közzétett, ne lett volta értelmes állítás, a tálalása viszont
>> kifejezetten zavart. Négy aláíró professzor közül az egyikről rögtön
>> kiderült, hogy saját maga által kinevezett professzor – ezt a
>> hadseregben egyenruha-bitorlásnak nevezik, mintha a százados őrnagyi
>> váll-lapot tenne fel. A többi aláíró között is egyetlen történész volt:
>> Borvendég Zsuzsanna. Róla a Facebookon megírtam, hogy jó szakembernek
>> tartom, komoly idézettséggel, de az ő területe az 1945 utáni magyar
>> történelem, nem pedig az első világháború és következményei, amelyről a
>> vita szól. Ha hoznak nekem 11 olyan történelemtudóst, köztük három igazi
>> professzort, akinek van tudományos intézményi vagy egyetemi háttere, és
>> még a tárgyalt korszakhoz is köze van, akkor azt fogom mondani, hogy
>> igen, ez már releváns állásfoglalás.
>>
>> – Hogy önt kóstolgatja a „gondolatrendőrség”, csupán egyetlen mozaik a
>> sok közül. Láttunk már példát tudósok karaktergyilkolására, listázására,
>> alternatív csoportok felkarolására. Ez ugyanaz a folyamat? És ha igen: a
>> végén vagyunk, vagy az elején tartunk?
>>
>> – Ez még biztosan nem a vége. A tudós kollégák reakcióit látva számomra
>> világos, hogy a történészszakma létezik: ez a közösség elvárja, hogy ha
>> nagy egymásnak feszülések vannak is, a vitapartnert tartsuk
>> tiszteletben. Hogy akivel nem értünk egyet, ne lehessen a nemzet
>> ellenségének, az ifjak megrontójának és még tudja Isten, hogy kinek
>> kikiáltani. A történészek soha nem süllyedtek erre a szintre, és a
>> mostani esetet látva nem is fognak.
>>
>> Azt a fajta veszélyt viszont érzékeljük, hogy tudományos
>> kérdésekről egyre többször akarnak tudományon kívüli szempontok alapján
>> dönteni.
>>
>> – Ezen a politikát érti?
>>
>> – Lényegében igen.
>>
>> – A politikáé tehát a felelősség?
>>
>> – Illetve azoké, akik azt gondolják, hogy három darab könyv elolvasása
>> után már egyenrangú szakértői egy-egy történelmi kérdésnek. Ezt láttuk
>> most kicsiben: az úgynevezett szabadkőműves-vitában egyetlenegy, a
>> témában kompetens történész sem állt ki Szakács Árpád mellett. Persze
>> Raffay Ernőt kivéve, de ők párban járnak, mint Castor és Pollux.
>>
>> – Az a politikai cél, hogy bontsák le a „céhes” történészvilág – amelyet
>> ön is képvisel – befolyását, tekintélyét?
>>
>> – Nem látok ilyen tervezettséget, bár biztosan van a kormányzaton belül
>> olyan, aki ezt szeretné. Némi jóindulattal inkább úgy fogalmaznék:
>> elszabadult hajóágyúkat, kultúrpolitikai túlteljesítőket látunk.
>>
>> – Ha a kultúrharc tét nélkül menne, akkor mondhatnánk ezt, de itt vaskos
>> anyagiakról is szó van, gondoljunk a Szakács-féle Kárpátia Stúdió (50
>> millió) vagy az új turanista körök (550 millió) állami támogatására. És
>> nem is csak a pénz van: Prőhle Gergelynek el kellett hagynia a Petőfi
>> Irodalmi Múzeumot az őt ért támadások után.
>>
>> – Én sem tudom, hogy mi vár rám szeptemberben…
>>
>> – Ez most komoly?
>>
>> – Nem, csak próbáltam elviccelni. A lényeg: ugyan nem látok tervezett
>> politikai programot a tudósvilág elleni támadások mögött, de tény, hogy
>> helyzetbe került egy csoport, amely a tudományos ismeretek hiányát
>> agresszivitással pótolja. Szomorú vége lehet ennek.
>>
>> – Mire gondol?
>>
>> – Arra, hogy a hagyományos értelemben vett történelemtudomány súlya
>> drasztikusan csökken, egyes régi műhelyeket pedig szétverhetnek.
>>
>> – Úgy, hogy egyszer csak elapad a pénzük?
>>
>> – Például. Ne legyen igazam, de benne van a pakliban, hogy bizonyos
>> témákra ezentúl nem lesz forrás. Pedig akik élen járnak az akadémikus
>> történészek szidalmazásában, valószínűleg nincsenek tisztában azzal,
>> micsoda munka zajlott és zajlik a kutatóhálózatban. Részben újraírták a
>> honfoglalás előtti magyar történelmet, a magyar középkor, Mohács, az
>> oszmán megszállás és a magyar reformáció történetét, hogy csak a régebbi
>> korokat említsem.
>>
>> – Ön amellett, hogy az MTA doktora, a kormány által létrehozott Veritas
>> Történetkutató Intézet és Levéltár kutatócsoport-vezetője is. Annak
>> idején az volt a fő kritika utóbbi műhellyel kapcsolatban, hogy a
>> kormányzat egy, az MTA-val párhuzamos intézményrendszert és lojálisabb
>> tudóselitet épít. Erről mi a véleménye?
>>
>> – Először is: a választásokon újra és újra felhatalmazást nyerő kormány
>> olyan intézményt hoz létre, amilyet akar. Annak idején, amikor még
>> SZDSZ-es részvételű kormányzat volt, létrehozták például a Habsburg
>> Történeti Intézetet, mely ma is megvan. Ezt a műfajt tehát nem a mostani
>> kormány találta ki. Ennek ellenére, amikor létrejött a Veritas, a
>> Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) vagy a Rendszerváltás Történetét
>> Kutató Intézet és Archívum (Retörki), bennem is volt aggodalom, hogy a
>> célok nem tisztázottak. És az is igaz, hogy volt egyfajta hisztéria
>> ezekkel az műhelyekkel szemben. Ma persze a Veritas középszintű
>> vezetőjeként elég furcsán hatna, ha azt mondanám, hogy ez igazolódott.
>>
>> – Semennyire sem?
>>
>> – Ezekben az intézetekben profi történészek dolgoznak, fontos, eleddig
>> kevéssé kutatott területekről publikálnak, a kapcsolat az akadémiai és
>> az egyetemi világgal alapvetően normális, közös konferenciákat is
>> tartanak. A Veritas-on kívül a NEB ténykedését ismerem jobban, előttük
>> le a kalappal: komoly monográfiákat, forráskiadványokat tettek le az
>> asztalra. Azt pedig egyáltalán nem tartom eretnek gondolatnak, hogy
>> egy-egy területen legyen verseny, hogy a tudományos műhelyek vitatkozva
>> menjenek előre.
>>
>> Az viszont már életveszélyes, amit Szakácsék csinálnak. Ott nem
>> arról van szó, hogy szakmai álláspontok vitatkoznak, hanem arról, hogy
>> léteznek-e még egyáltalán szakmai álláspontok.
>>
>> – Pedig ők is állami pénzből élnek. Ahogy az MTA, a róla leválasztott
>> kutatóhálózat, a Veritas, sőt a Magyar–Turán Alapítvány és a
>> Magyarságkutató Intézet. Mi ez a káosz?
>>
>> – Ezt a kormányzattól kérdezze meg.
>>
>> – Rendben, de az előidézett csatákat önök vívják.
>>
>> – Erre akkor sem tudok jó választ adni.
>>
>> – A Veritas–NEB–Retörkihez képest a hun-magyar rokonságon ügyködő
>> Magyarságkutató Intézet új minőség?
>>
>> – Amennyire figyeltem, ott tudományos fokozat nélkül is lehet valaki
>> kutatóközpont-vezető. Ez azért újdonság és meglehetősen furcsa. De
>> várjuk ki a végét: néhány év „türelmi idő” minden új intézetnek jár. És
>> ha már említi a hun-magyar ügyet: tudom, hogy ezzel is csak parazsat
>> gyűjtök a fejemre, de nem értem, miért annyira fontos sokaknak, hogy egy
>> Európában néhány évtizedig fennálló birodalomhoz kössük magunkat, amikor
>> van egy ezer éves államunk. Attila királyt egy orrvérzés vitte el, ezt
>> követően birodalma néhány éven belül összedőlt, az egyik fia fejét már
>> Bizáncban tűzték karóra – azért ez nem sikertörténet. Ahhoz képest
>> biztosan nem, hogy a magyarság egy évezrede él a Kárpát-medencében,
>> őrizve egyedülálló nyelvét és kultúráját.
>>
>> – A Magyarságkutató Intézetet hasonló gondolat hozta létre, mint amely a
>> Szakács Árpád-féle hadjáratot mozgatja: hogy a történelmet nem
>> sajátíthatják ki „céhes” körök, és a nagy történész urak az utóbbi 30
>> évben nem végezték el a munkát, nem jutottak egyről a kettőre a
>> magyarság őstörténetében, nem nevezték meg a felelősöket Trianonért, az
>> első világháborúért, így hát szükség van céltudatosabb figurákra, akik
>> mindezt végre pótolják. Erre mi a válasza?
>>
>> – Nem akarok abba a hibába esni, hogy megmondom a tutit, de azért
>> felhívom a figyelmet például a Trianon 100 kutatócsoport munkásságára,
>> akik rengeteg új eredményt közöltek a békeszerződés gazdasági,
>> politikai, diplomáciai előzményeiről. És szeretnék egy másik legendát
>> eloszlatni: nem igaz, hogy a nyolcvanas évektől ne lehetett volna érdemi
>> múltfeltáró munkát végezni Trianonnal kapcsolatban. Kimondottan jó a
>> véleményem Ormos Mária 1984-ben megjelent Padovától Trianonig című
>> munkájáról; a szerző természetesen nem írhatott le mindent, hiszen
>> 1989-ig diktatúrában éltünk, de ez ettől még alapmunka. Ahogy az Ádám
>> Magdával közösen szerkesztett, francia diplomáciai iratokat közreadó
>> sorozata vagy Diószegi István és Galántai József egyes művei. De
>> említhetném az ifjú Raffay Ernő Erdély 1918-1919-ben című, nagyon jó
>> szakmunkáját, mely szintén a rendszerváltás előtt, 1987-ben jelent meg.
>> Persze van még tennivaló, de fantomokkal hadakozik, aki azt állítja,
>> hogy a történészek nem végezték el a munka egy részét.
>>
>> – Az alternatív és a dilettáns történelemmagyarázóknak ettől még komoly
>> közönsége van, sok ezer példányban képesek könyveket eladni. Ami arra is
>> bizonyíték, hogy a szakmunkák nem elégítik ki a közönséget.
>>
>> – A jelenség oka kettős. Egyrészt ez a fajta hang 1990-ig kétségtelenül
>> el volt nyomva. A XX. századdal vagy az őstörténettel kapcsolatban
>> meredek elméleteket gyártó szerzők emigrációba kényszerültek vagy az
>> íróasztalfióknak dolgoztak. A másik ok, hogy az emberek szeretik, ha
>> rend van körülöttük. Márpedig a leegyszerűsítő magyarázatok és az
>> összeesküvés-elméletek rendet visznek a káoszba. Mindig rossz voltam
>> fizikából, és csak a rémálmaimban jön elő a feladat, amikor azt kell
>> megmondani, hogy hogyan néznek ki és hogyan hatnak az erővonalak annak
>> érdekében, hogy egy nyugalomban levő golyó végre megmozduljon. A
>> történelem is valami ilyesmi: rengeteg erő, szándék, cselekedet hat
>> egyszerre, és nehéz szétszálazni, hogy melyik a mozgás fő oka. Gyakran
>> nincs is egytényezős magyarázat, az okok megértése nehéz. Hogy ne menjek
>> messzire a példáért: „a szabadkőművesek tudatosan készítették elő
>> Magyarország feldarabolását” – így hangzik egy egyértelmű és kereknek
>> tűnő megfejtés a legnagyobb tragédiánkra.
>>
>> – Annyi a titok, hogy egyszerű?
>>
>> – A propagandában is azt szokták mondani, hogy mindig a legegyszerűbb
>> állítás lesz a győztes.
>>
>> – Menjen át a történész propagandába?
>>
>> – Nem tud. Vegyünk egy kérdést: miért bukott meg a Monarchia? A
>> leegyszerűsítő magyarázat: azért, mert a belső ármánykodás
>> szétbomlasztotta. Ez, ugye, így nem igaz. És akkor mi az igaz? A
>> probléma, hogy nem létezik történész, aki azt mondja, hogy ő márpedig
>> pontosan tudja, hogy a Monarchia miért bukott meg. De fel tud sorolni
>> minimum tíz okot, ami ehhez vezetett, ugyanakkor nem fogja tudni
>> megmondani, hogy az egyes okok milyen százalékot képviselnek ebben a
>> folyamatban. És akkor még nem beszéltünk a véletlenekről, az egyes
>> politikusok vagy katonák hozzá nem értéséről. Van olyan, hogy egy
>> válsághelyzet eleve reménytelen – szerintem 1918-19 ilyen volt –, de még
>> ezt is lehet súlyosbítani inkompetenciával vagy gazemberséggel. Egy
>> másik korszak példájával élve: lehet, hogy a Jagelló-kor elitje nem
>> mindig és mindenben állt erkölcsi magaslaton, de az 1520-as években a
>> kor katonai szuperhatalmával, az Oszmán Birodalommal szembekerülve
>> fehérbe öltözött, tiszta életű angyalokként sem lett volna sok esélyük.
>>
>> – A Magyar Nemzetben kibontakozott szabadkőműves-vita az ön területét is
>> karcolja. Hogy mást ne mondjak: az emigrációban Kossuth Lajos is
>> páholytag lett. Ön szerint a helyén kezeli a titkos társaság szerepét az
>> akadémiai szintű történetírás?
>>
>> – Kossuth csak a legismertebb eset: az 1849-et túlélő elitből inkább
>> olyat nehéz mondani, aki nem lépett be a szabadkőművességbe. És itt
>> gyorsan hozzá is teszem: én ezzel a témával nem foglalkoztam, mérvadó
>> tudományos állításom nincs, de a véleményemet el tudom mondani. Egyrészt
>> nem látom igazoltnak, hogy a szabadkőművesség mindenestül vallás- és
>> egyházellenes szervezet; a tagok között volt hívő és nem hívő is. Ezen
>> kívül a szabadkőművességgel foglalkozók újra és újra beleesnek egy
>> hibába: föltételezik, hogy a 18. századi szabadkőművesség azonos volt a
>> 19. és 20. századival, a francia a magyarral vagy a románnal – holott
>> rengeteg a különbség. Még a különféle magyar páholyok is keményen
>> vitatkoztak egymás között arról, hogy mennyire kell belefolyni a
>> politikába. Hangsúlyozottan felületes benyomásom szerint Raffay Ernő
>> kapcsolódó munkásságával is az a gond, hogy ha valaki túl sokáig
>> foglalkozik egy témával, akkor perspektivikus csalódásba kerülhet. Más
>> szóval: mindent csak egyetlen szemüvegen át képes látni.
>>
>> – Van tehát dolga ezzel a témával a fősodratú történetkutatásnak?
>>
>> – Lehet, hogy megérne még egy vagy két komolyabb munkát, de a nagy képet
>> tekintve nemigen lesz elmozdulás attól, amit a szakmabéliek többsége
>> mond: hogy a szabadkőműves hálózatoknak lehet, hogy volt szerepük a
>> párizsi békék előtt, de ez a szerep nem volt jelentős. Gondoljon az
>> Egyesült Államokra: kifejezetten szabadkőműves gyökerű államszövetség,
>> időnként páholytag elnökökkel, a kutatásokból mégis az derült ki, hogy
>> az I. világháború utáni béketárgyalásokon az USA egy sor elvet
>> képviselt, ami nekünk lett volna jó: például azt, hogy legyen az
>> elcsatolásra ítélt területeken népszavazás. Ebben az ügyben azért is
>> húztuk a rövidebbet, mert az amerikaiak előbb hazamentek a
>> béketárgyalásról. Előtte pedig ők ellenezték legélesebben a dunántúli
>> szláv korridort, mely végül szerencsére nem valósult meg.
>>
>> – Ha azt látja, hogy politikai felhatalmazással bíró erők módszeresen
>> próbálják ledarálni az ön és kollégái tudományos tekintélyét, mi a
>> helyes megoldás: beleállni, verekedni? Vagy ignorálni az egészet?
>>
>> – Nincs önmagában jó módszer.
>>
>> A szakmának az a dolga, hogy írjon, publikáljon, tanítson, és ha
>> kétsége vonják a létjogosultságát, akkor próbálja meg elhitetni a
>> döntéshozókkal, hogy amit csinál, igenis fontos.
>>
>> – Az ön területét, a reformkort eddig elkerülték a kultúrharcos szelek.
>>
>> – Leszámítva a barguzini Petőfi Sándort és az „áruló” Görgei Artúrt.
>>
>> – Valóban.
>>
>> – De összességében a reformkor nem alkalmas arra, hogy olyan terep
>> legyen, mint az őstörténet vagy a XX. század. Vagy ha odáig jutunk, hogy
>> valakinek kedve támad kikezdeni – mondjuk – Deák Ferencet, akkor már
>> tényleg nagy baj lesz.
>>
>> – Az említett barguzini Petőfibe vagy a Görgei-kérdésbe ön elég keményen
>> beleállt, küzdött az összeesküvés-elméletek ellen. Tehát mégiscsak ez a
>> jó módszer?
>>
>> – Nem kell mindenkivel leállni vitatkozni, de például a Petőfi-ügy
>> akkora sajtónyilvánosságot kapott, hogy nem tehettük meg, hogy nem
>> foglalkozunk vele. Máskor pedig nagyon magas labdákat kapunk.
>> Szerencsétlen Kéri Edittől származik a „zseniális” meglátás, hogy az
>> oroszok 1849-ben már augusztus elsején tudták a magyar sereg létszámát,
>> ez pedig bizonyítja Görgei árulását. Kéri csak azt nem vette észre, hogy
>> 12 nap eltérés van az orosz és az európai naptár között. Rögtön kijön,
>> hogy a fegyverletétel napján jutottak a listához. De persze mondhatunk
>> mi bármit, volt és lesz meggyőzhetetlen réteg. Petőfinél és Görgeinél is
>> látok ilyet, sőt: általában ezek a körök össze is érnek. A Görgei
>> árulását hangoztatók többnyire meg vannak győződve arról, hogy az
>> oroszok elvitték Petőfit Barguzinba. Ahogy persze időben távolodik ez a
>> korszak, úgy érdekelnek egyre kevesebb embert ezek a részletek;
>> gondoljunk bele, a 20. század elején még Szekfű Gyula
>> Rákóczi-értékeléséről szólt a történetpolitikai vita, pedig az akkor már
>> egy majdnem kétszáz éves történet volt. A következő száz év már egészen
>> más bűnbakokról, vitákról, értelmezésekről fog szólni. Amennyiben a
>> klímaváltozás el nem visz valamennyiünket.
>>
>> – Reméljük, nem visz. Végül, hogy a beszélgetés keretes szerkezetű
>> legyen: nem beszélne mégis a miniszterelnökkel? Nem lesz mondjuk
>> osztálytalálkozójuk?
>>
>> – De, éppen jövőre lesz a kerek 40 éves találkozó. Rendszeresen
>> megtartjuk egyébként. Mindig ott szokott lenni.
>>
>> Nyitókép: Vörös Szabolcs
>>
>> Ez az interjú olvasóink támogatása nélkül nem készülhetett volna el. Ha
>> fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi
>> 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!
>>
>>
>> --
>>
>> Üdvrivalgással:
>> KEA.
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>
>
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> Mentes
> a vírusoktól. www.avast.com
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
> <#m_7154299373948881037_m_1240520560090842706_m_-7085993888015837041_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200725/85c98b87/attachment.html>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról