<div dir="ltr">
<div>
<p class="MsoNormal">Az alábbi visszajelzést kaptam egy ismerősömtől, l.alább:</p><p class="MsoNormal"><br></p>
</div>
<div>
<p class="MsoNormal"><span style="color:rgb(0,0,0)"><i><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif"">„Az
interjú valóban figyelemreméltó. A hajdani Heti Válasz szellemiségét hátbadöfő,
megcsúfoló „válaszonline” kérdezője ócskán provokál a címmel. Nem ez jellemzi
Hermannt, a kontextusból érthető az elfogulatlan hozzáállása. Hermann történész,
az interjúkészítő meg sunyin hergelő firkász. A tudós tisztessége előtt le a
kalappal és ehhez semmi köze ahhoz, kinek volt padtársa. Gondolatrendőrség?
Nézd meg Németországot, Franciaországot, Svédországot és az USÁ-t. No, ott
megtalálható.”</span></i></span></p></div>
<div id="m_7154299373948881037m_1240520560090842706DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tbody><tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" style="width:46px;height:29px" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:#4453ea" target="_blank">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</tbody></table>
<a href="#m_7154299373948881037_m_1240520560090842706_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">On Sat, Jul 25, 2020 at 10:27 AM László Baják <<a href="mailto:laszlo.bajak@gmail.com" target="_blank">laszlo.bajak@gmail.com</a>> wrote:<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><div dir="ltr">Kedves András! A magam részéről köszönöm ezt a megosztást. Végre egy mértékadó vélemény a sok ideológiai vagdalkozás után. Teljesen egyet értek Hermann Robival. Üdv </div><div id="gmail-m_7154299373948881037gmail-m_1240520560090842706gmail-m_-7085993888015837041DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)">
<tbody><tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" style="width: 46px; height: 29px;" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:rgb(68,83,234)" target="_blank">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</tbody></table>
<a href="#m_7154299373948881037_m_1240520560090842706_m_-7085993888015837041_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">KEA <<a href="mailto:kea@turul.banki.hu" target="_blank">kea@turul.banki.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. júl. 25., Szo, 5:37):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">"Ez gondolatrendőrség" - Hermann Róbert történész, Orbán egykori <br>
padtársa propagandáról, hunokról és Trianonról<br>
<br>
Válasz Online, 2020.07.21. -- Borbás Barna<br>
<a href="https://www.valaszonline.hu/2020/07/21/hermann-robert-magyar-nemzet-vita-interju/" rel="noreferrer" target="_blank">https://www.valaszonline.hu/2020/07/21/hermann-robert-magyar-nemzet-vita-interju/</a><br>
<br>
<br>
Helyzetbe került egy csoport a magyar közéletben, amely a tudományos <br>
ismeretek hiányát agresszivitással pótolja, ténykedésének eredménye <br>
pedig közvetve tekintélyes kutatóműhelyek szétverése lehet – mondja a <br>
Válasz Online-nak Hermann Róbert történész. A Magyar Történelmi Társulat <br>
elnökét, a Veritas Intézet kutatócsoport-vezetőjét a nyilas és a <br>
Rákosi-féle rendszer sajtójára emlékezteti a tempó, amellyel a minap <br>
megtámadták a Magyar Nemzetben, mégpedig az úgynevezett <br>
szabadkőműves-vitában kifejtett véleményéért. Nagyinterjú.<br>
<br>
A Magyar Nemzet online kiadásának főszerkesztője Közszolga, tudós és <br>
vezető bújt elő a félhomályból címmel közölt lejárató írást a napokban, <br>
melynek célpontja Hermann Róbert történész volt. A publicisztika <br>
nehezményezte, hogy Hermann személyes Facebook-oldalán a Raffay Ernő <br>
történészt és Szakács Árpád kultúrharcost támogató nyilatkozattal <br>
szemben foglalt állást, valamint módszeresen, az elhajlás egyfajta <br>
bizonyítékaként listába szedte a Magyar Történelmi Társulat elnöke által <br>
az utóbbi időben megosztott ellenzéki hangú sajtótermékeket.<br>
<br>
<br>
Az egész előzménye a Magyar Nemzet hasábjain zajló úgynevezett <br>
szabadkőműves-vita, mely egy hónappal ezelőtt kezdődött egy Romsics <br>
Ignác történészt célzó revolvercikkel. A vita történelmi hátteréről itt <br>
írtunk.<br>
<br>
×××<br>
<br>
– Vajon tudja a Magyar Nemzet, kivel szórakozik?<br>
<br>
– Bizonyára utánanéztek. Az látszik, hogy a Wikipediát elolvasták, még <br>
ha rosszul is: az általam elnökölt, több mint 150 éve fennálló Magyar <br>
Történelmi Társulat nevét sikerült a cikk végén „Társaságra” átkeresztelni.<br>
<br>
– A Wikipediáról nem derül ki, hogy egy gimnáziumi osztályba járt, sőt <br>
egy padban ült Orbán Viktorral. A Magyar Nemzet-cikk után nem kapott a <br>
telefonja után, hogy felhívja a miniszterelnököt, ugyan olvassa-e, mit <br>
művelnek a lapjában?<br>
<br>
– Ez messze állna tőlem. Nagyfiú vagyok, meg tudom magam védeni a <br>
megfelelő szakmai érvekkel. Már amennyiben ez a mostani szakmai vitának <br>
nevezhető.<br>
<br>
– És ha nem annak, akkor minek?<br>
<br>
– Jó kérdés. Soha sem ugrottam el a viták elől, ahogy történészkollégáim <br>
többsége sem, de régebben még a heves pengeváltások közepette is <br>
jellemző volt a vitapartner személyes autonómiájának tiszteletben <br>
tartása. Manapság szakmai érvek híján sokan agresszivitással és <br>
bunkósággal vívnak, főleg az interneten. Ez ellen nehéz védekezni. Ha <br>
már az is kikezdhetővé válik, hogy ki és milyen tartalmakat oszt meg a <br>
személyes Facebook-hírfolyamában, ha már valaki nekiáll ezt listázni és <br>
ebből ír publicisztikát – persze anélkül, hogy akár beleolvasna a <br>
megosztott cikkekbe –, akkor ott nagy baj van.<br>
<br>
– Erről a bizonyos bajról mindjárt, de előbb időzzünk el itt: noha ön <br>
aktuálpolitikáról sosem nyilatkozik, konzervatív világnézete közismert. <br>
Akkor miért is oszt meg annyi baloldali sajtót?<br>
<br>
– A történész alapvető feladata, hogy több forrásból tájékozódjon. Engem <br>
érdekel a világ, sokfajta sajtót olvasok, benne kormánypártit és <br>
ellenzékit, így követem például a Demokratát és a Magyar Nemzetet is.<br>
<br>
– Utóbbit a Facebookra mégsem teszi ki.<br>
<br>
– Ezek után miért lenne kedvem?<br>
<br>
Pethő Sándor alapító főszerkesztő elkeseredetten nézné ezt a <br>
gondolatrendőrséggé züllött működést.<br>
<br>
Többé-kevésbé ismerem a dualizmuskori sajtót, pontosan tudom, hogy ez a <br>
hozzáállás már akkoriban is létezett, de semmiképp sem volt része a <br>
fősodornak. Csupán a sajtó alja volt. A gondolatrendőrség-tempónak, <br>
sajnos, sötétebb korokból van előképe: a nyilas vagy az 1948 és 1956 <br>
közötti kommunista sajtó időszakában. Már 1956 után is több jó ízlést <br>
tapasztalhattunk ennél. Most persze egy demokrácia sajtójáról beszélünk, <br>
de a párhuzam sajnos akkor is megáll.<br>
<br>
– A Magyar Nemzet online kiadása azért is rontott önre, mert az <br>
úgynevezett szabadkőműves-vitában a Szakács Árpádék mellett kiállóknak <br>
szóvá tette, hogy nem is értenek a témához. Ön szerint történelemmel <br>
csak történészek foglalkozhatnak?<br>
<br>
– Ilyet nem írtam. Csupán ahhoz ragaszkodom, hogy a szaktörténészek <br>
álláspontja nagyobb súllyal essen latba, mint a műkedvelő érdeklődők <br>
véleménye. Én sem nyilvánulok meg a gravitáció kérdésében, valamint nem <br>
csinálok hitbéli kérdést abból, hogy a Bolyai- vagy az Eukleidész-féle <br>
geometria stimmel-e. Nem állítom, hogy a nyilatkozatban, melyet a Raffay <br>
és Szakács védelmére kelő Professzorok a Hazáért nevű társulás <br>
közzétett, ne lett volta értelmes állítás, a tálalása viszont <br>
kifejezetten zavart. Négy aláíró professzor közül az egyikről rögtön <br>
kiderült, hogy saját maga által kinevezett professzor – ezt a <br>
hadseregben egyenruha-bitorlásnak nevezik, mintha a százados őrnagyi <br>
váll-lapot tenne fel. A többi aláíró között is egyetlen történész volt: <br>
Borvendég Zsuzsanna. Róla a Facebookon megírtam, hogy jó szakembernek <br>
tartom, komoly idézettséggel, de az ő területe az 1945 utáni magyar <br>
történelem, nem pedig az első világháború és következményei, amelyről a <br>
vita szól. Ha hoznak nekem 11 olyan történelemtudóst, köztük három igazi <br>
professzort, akinek van tudományos intézményi vagy egyetemi háttere, és <br>
még a tárgyalt korszakhoz is köze van, akkor azt fogom mondani, hogy <br>
igen, ez már releváns állásfoglalás.<br>
<br>
– Hogy önt kóstolgatja a „gondolatrendőrség”, csupán egyetlen mozaik a <br>
sok közül. Láttunk már példát tudósok karaktergyilkolására, listázására, <br>
alternatív csoportok felkarolására. Ez ugyanaz a folyamat? És ha igen: a <br>
végén vagyunk, vagy az elején tartunk?<br>
<br>
– Ez még biztosan nem a vége. A tudós kollégák reakcióit látva számomra <br>
világos, hogy a történészszakma létezik: ez a közösség elvárja, hogy ha <br>
nagy egymásnak feszülések vannak is, a vitapartnert tartsuk <br>
tiszteletben. Hogy akivel nem értünk egyet, ne lehessen a nemzet <br>
ellenségének, az ifjak megrontójának és még tudja Isten, hogy kinek <br>
kikiáltani. A történészek soha nem süllyedtek erre a szintre, és a <br>
mostani esetet látva nem is fognak.<br>
<br>
Azt a fajta veszélyt viszont érzékeljük, hogy tudományos <br>
kérdésekről egyre többször akarnak tudományon kívüli szempontok alapján <br>
dönteni.<br>
<br>
– Ezen a politikát érti?<br>
<br>
– Lényegében igen.<br>
<br>
– A politikáé tehát a felelősség?<br>
<br>
– Illetve azoké, akik azt gondolják, hogy három darab könyv elolvasása <br>
után már egyenrangú szakértői egy-egy történelmi kérdésnek. Ezt láttuk <br>
most kicsiben: az úgynevezett szabadkőműves-vitában egyetlenegy, a <br>
témában kompetens történész sem állt ki Szakács Árpád mellett. Persze <br>
Raffay Ernőt kivéve, de ők párban járnak, mint Castor és Pollux.<br>
<br>
– Az a politikai cél, hogy bontsák le a „céhes” történészvilág – amelyet <br>
ön is képvisel – befolyását, tekintélyét?<br>
<br>
– Nem látok ilyen tervezettséget, bár biztosan van a kormányzaton belül <br>
olyan, aki ezt szeretné. Némi jóindulattal inkább úgy fogalmaznék: <br>
elszabadult hajóágyúkat, kultúrpolitikai túlteljesítőket látunk.<br>
<br>
– Ha a kultúrharc tét nélkül menne, akkor mondhatnánk ezt, de itt vaskos <br>
anyagiakról is szó van, gondoljunk a Szakács-féle Kárpátia Stúdió (50 <br>
millió) vagy az új turanista körök (550 millió) állami támogatására. És <br>
nem is csak a pénz van: Prőhle Gergelynek el kellett hagynia a Petőfi <br>
Irodalmi Múzeumot az őt ért támadások után.<br>
<br>
– Én sem tudom, hogy mi vár rám szeptemberben…<br>
<br>
– Ez most komoly?<br>
<br>
– Nem, csak próbáltam elviccelni. A lényeg: ugyan nem látok tervezett <br>
politikai programot a tudósvilág elleni támadások mögött, de tény, hogy <br>
helyzetbe került egy csoport, amely a tudományos ismeretek hiányát <br>
agresszivitással pótolja. Szomorú vége lehet ennek.<br>
<br>
– Mire gondol?<br>
<br>
– Arra, hogy a hagyományos értelemben vett történelemtudomány súlya <br>
drasztikusan csökken, egyes régi műhelyeket pedig szétverhetnek.<br>
<br>
– Úgy, hogy egyszer csak elapad a pénzük?<br>
<br>
– Például. Ne legyen igazam, de benne van a pakliban, hogy bizonyos <br>
témákra ezentúl nem lesz forrás. Pedig akik élen járnak az akadémikus <br>
történészek szidalmazásában, valószínűleg nincsenek tisztában azzal, <br>
micsoda munka zajlott és zajlik a kutatóhálózatban. Részben újraírták a <br>
honfoglalás előtti magyar történelmet, a magyar középkor, Mohács, az <br>
oszmán megszállás és a magyar reformáció történetét, hogy csak a régebbi <br>
korokat említsem.<br>
<br>
– Ön amellett, hogy az MTA doktora, a kormány által létrehozott Veritas <br>
Történetkutató Intézet és Levéltár kutatócsoport-vezetője is. Annak <br>
idején az volt a fő kritika utóbbi műhellyel kapcsolatban, hogy a <br>
kormányzat egy, az MTA-val párhuzamos intézményrendszert és lojálisabb <br>
tudóselitet épít. Erről mi a véleménye?<br>
<br>
– Először is: a választásokon újra és újra felhatalmazást nyerő kormány <br>
olyan intézményt hoz létre, amilyet akar. Annak idején, amikor még <br>
SZDSZ-es részvételű kormányzat volt, létrehozták például a Habsburg <br>
Történeti Intézetet, mely ma is megvan. Ezt a műfajt tehát nem a mostani <br>
kormány találta ki. Ennek ellenére, amikor létrejött a Veritas, a <br>
Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) vagy a Rendszerváltás Történetét <br>
Kutató Intézet és Archívum (Retörki), bennem is volt aggodalom, hogy a <br>
célok nem tisztázottak. És az is igaz, hogy volt egyfajta hisztéria <br>
ezekkel az műhelyekkel szemben. Ma persze a Veritas középszintű <br>
vezetőjeként elég furcsán hatna, ha azt mondanám, hogy ez igazolódott.<br>
<br>
– Semennyire sem?<br>
<br>
– Ezekben az intézetekben profi történészek dolgoznak, fontos, eleddig <br>
kevéssé kutatott területekről publikálnak, a kapcsolat az akadémiai és <br>
az egyetemi világgal alapvetően normális, közös konferenciákat is <br>
tartanak. A Veritas-on kívül a NEB ténykedését ismerem jobban, előttük <br>
le a kalappal: komoly monográfiákat, forráskiadványokat tettek le az <br>
asztalra. Azt pedig egyáltalán nem tartom eretnek gondolatnak, hogy <br>
egy-egy területen legyen verseny, hogy a tudományos műhelyek vitatkozva <br>
menjenek előre.<br>
<br>
Az viszont már életveszélyes, amit Szakácsék csinálnak. Ott nem <br>
arról van szó, hogy szakmai álláspontok vitatkoznak, hanem arról, hogy <br>
léteznek-e még egyáltalán szakmai álláspontok.<br>
<br>
– Pedig ők is állami pénzből élnek. Ahogy az MTA, a róla leválasztott <br>
kutatóhálózat, a Veritas, sőt a Magyar–Turán Alapítvány és a <br>
Magyarságkutató Intézet. Mi ez a káosz?<br>
<br>
– Ezt a kormányzattól kérdezze meg.<br>
<br>
– Rendben, de az előidézett csatákat önök vívják.<br>
<br>
– Erre akkor sem tudok jó választ adni.<br>
<br>
– A Veritas–NEB–Retörkihez képest a hun-magyar rokonságon ügyködő <br>
Magyarságkutató Intézet új minőség?<br>
<br>
– Amennyire figyeltem, ott tudományos fokozat nélkül is lehet valaki <br>
kutatóközpont-vezető. Ez azért újdonság és meglehetősen furcsa. De <br>
várjuk ki a végét: néhány év „türelmi idő” minden új intézetnek jár. És <br>
ha már említi a hun-magyar ügyet: tudom, hogy ezzel is csak parazsat <br>
gyűjtök a fejemre, de nem értem, miért annyira fontos sokaknak, hogy egy <br>
Európában néhány évtizedig fennálló birodalomhoz kössük magunkat, amikor <br>
van egy ezer éves államunk. Attila királyt egy orrvérzés vitte el, ezt <br>
követően birodalma néhány éven belül összedőlt, az egyik fia fejét már <br>
Bizáncban tűzték karóra – azért ez nem sikertörténet. Ahhoz képest <br>
biztosan nem, hogy a magyarság egy évezrede él a Kárpát-medencében, <br>
őrizve egyedülálló nyelvét és kultúráját.<br>
<br>
– A Magyarságkutató Intézetet hasonló gondolat hozta létre, mint amely a <br>
Szakács Árpád-féle hadjáratot mozgatja: hogy a történelmet nem <br>
sajátíthatják ki „céhes” körök, és a nagy történész urak az utóbbi 30 <br>
évben nem végezték el a munkát, nem jutottak egyről a kettőre a <br>
magyarság őstörténetében, nem nevezték meg a felelősöket Trianonért, az <br>
első világháborúért, így hát szükség van céltudatosabb figurákra, akik <br>
mindezt végre pótolják. Erre mi a válasza?<br>
<br>
– Nem akarok abba a hibába esni, hogy megmondom a tutit, de azért <br>
felhívom a figyelmet például a Trianon 100 kutatócsoport munkásságára, <br>
akik rengeteg új eredményt közöltek a békeszerződés gazdasági, <br>
politikai, diplomáciai előzményeiről. És szeretnék egy másik legendát <br>
eloszlatni: nem igaz, hogy a nyolcvanas évektől ne lehetett volna érdemi <br>
múltfeltáró munkát végezni Trianonnal kapcsolatban. Kimondottan jó a <br>
véleményem Ormos Mária 1984-ben megjelent Padovától Trianonig című <br>
munkájáról; a szerző természetesen nem írhatott le mindent, hiszen <br>
1989-ig diktatúrában éltünk, de ez ettől még alapmunka. Ahogy az Ádám <br>
Magdával közösen szerkesztett, francia diplomáciai iratokat közreadó <br>
sorozata vagy Diószegi István és Galántai József egyes művei. De <br>
említhetném az ifjú Raffay Ernő Erdély 1918-1919-ben című, nagyon jó <br>
szakmunkáját, mely szintén a rendszerváltás előtt, 1987-ben jelent meg. <br>
Persze van még tennivaló, de fantomokkal hadakozik, aki azt állítja, <br>
hogy a történészek nem végezték el a munka egy részét.<br>
<br>
– Az alternatív és a dilettáns történelemmagyarázóknak ettől még komoly <br>
közönsége van, sok ezer példányban képesek könyveket eladni. Ami arra is <br>
bizonyíték, hogy a szakmunkák nem elégítik ki a közönséget.<br>
<br>
– A jelenség oka kettős. Egyrészt ez a fajta hang 1990-ig kétségtelenül <br>
el volt nyomva. A XX. századdal vagy az őstörténettel kapcsolatban <br>
meredek elméleteket gyártó szerzők emigrációba kényszerültek vagy az <br>
íróasztalfióknak dolgoztak. A másik ok, hogy az emberek szeretik, ha <br>
rend van körülöttük. Márpedig a leegyszerűsítő magyarázatok és az <br>
összeesküvés-elméletek rendet visznek a káoszba. Mindig rossz voltam <br>
fizikából, és csak a rémálmaimban jön elő a feladat, amikor azt kell <br>
megmondani, hogy hogyan néznek ki és hogyan hatnak az erővonalak annak <br>
érdekében, hogy egy nyugalomban levő golyó végre megmozduljon. A <br>
történelem is valami ilyesmi: rengeteg erő, szándék, cselekedet hat <br>
egyszerre, és nehéz szétszálazni, hogy melyik a mozgás fő oka. Gyakran <br>
nincs is egytényezős magyarázat, az okok megértése nehéz. Hogy ne menjek <br>
messzire a példáért: „a szabadkőművesek tudatosan készítették elő <br>
Magyarország feldarabolását” – így hangzik egy egyértelmű és kereknek <br>
tűnő megfejtés a legnagyobb tragédiánkra.<br>
<br>
– Annyi a titok, hogy egyszerű?<br>
<br>
– A propagandában is azt szokták mondani, hogy mindig a legegyszerűbb <br>
állítás lesz a győztes.<br>
<br>
– Menjen át a történész propagandába?<br>
<br>
– Nem tud. Vegyünk egy kérdést: miért bukott meg a Monarchia? A <br>
leegyszerűsítő magyarázat: azért, mert a belső ármánykodás <br>
szétbomlasztotta. Ez, ugye, így nem igaz. És akkor mi az igaz? A <br>
probléma, hogy nem létezik történész, aki azt mondja, hogy ő márpedig <br>
pontosan tudja, hogy a Monarchia miért bukott meg. De fel tud sorolni <br>
minimum tíz okot, ami ehhez vezetett, ugyanakkor nem fogja tudni <br>
megmondani, hogy az egyes okok milyen százalékot képviselnek ebben a <br>
folyamatban. És akkor még nem beszéltünk a véletlenekről, az egyes <br>
politikusok vagy katonák hozzá nem értéséről. Van olyan, hogy egy <br>
válsághelyzet eleve reménytelen – szerintem 1918-19 ilyen volt –, de még <br>
ezt is lehet súlyosbítani inkompetenciával vagy gazemberséggel. Egy <br>
másik korszak példájával élve: lehet, hogy a Jagelló-kor elitje nem <br>
mindig és mindenben állt erkölcsi magaslaton, de az 1520-as években a <br>
kor katonai szuperhatalmával, az Oszmán Birodalommal szembekerülve <br>
fehérbe öltözött, tiszta életű angyalokként sem lett volna sok esélyük.<br>
<br>
– A Magyar Nemzetben kibontakozott szabadkőműves-vita az ön területét is <br>
karcolja. Hogy mást ne mondjak: az emigrációban Kossuth Lajos is <br>
páholytag lett. Ön szerint a helyén kezeli a titkos társaság szerepét az <br>
akadémiai szintű történetírás?<br>
<br>
– Kossuth csak a legismertebb eset: az 1849-et túlélő elitből inkább <br>
olyat nehéz mondani, aki nem lépett be a szabadkőművességbe. És itt <br>
gyorsan hozzá is teszem: én ezzel a témával nem foglalkoztam, mérvadó <br>
tudományos állításom nincs, de a véleményemet el tudom mondani. Egyrészt <br>
nem látom igazoltnak, hogy a szabadkőművesség mindenestül vallás- és <br>
egyházellenes szervezet; a tagok között volt hívő és nem hívő is. Ezen <br>
kívül a szabadkőművességgel foglalkozók újra és újra beleesnek egy <br>
hibába: föltételezik, hogy a 18. századi szabadkőművesség azonos volt a <br>
19. és 20. századival, a francia a magyarral vagy a románnal – holott <br>
rengeteg a különbség. Még a különféle magyar páholyok is keményen <br>
vitatkoztak egymás között arról, hogy mennyire kell belefolyni a <br>
politikába. Hangsúlyozottan felületes benyomásom szerint Raffay Ernő <br>
kapcsolódó munkásságával is az a gond, hogy ha valaki túl sokáig <br>
foglalkozik egy témával, akkor perspektivikus csalódásba kerülhet. Más <br>
szóval: mindent csak egyetlen szemüvegen át képes látni.<br>
<br>
– Van tehát dolga ezzel a témával a fősodratú történetkutatásnak?<br>
<br>
– Lehet, hogy megérne még egy vagy két komolyabb munkát, de a nagy képet <br>
tekintve nemigen lesz elmozdulás attól, amit a szakmabéliek többsége <br>
mond: hogy a szabadkőműves hálózatoknak lehet, hogy volt szerepük a <br>
párizsi békék előtt, de ez a szerep nem volt jelentős. Gondoljon az <br>
Egyesült Államokra: kifejezetten szabadkőműves gyökerű államszövetség, <br>
időnként páholytag elnökökkel, a kutatásokból mégis az derült ki, hogy <br>
az I. világháború utáni béketárgyalásokon az USA egy sor elvet <br>
képviselt, ami nekünk lett volna jó: például azt, hogy legyen az <br>
elcsatolásra ítélt területeken népszavazás. Ebben az ügyben azért is <br>
húztuk a rövidebbet, mert az amerikaiak előbb hazamentek a <br>
béketárgyalásról. Előtte pedig ők ellenezték legélesebben a dunántúli <br>
szláv korridort, mely végül szerencsére nem valósult meg.<br>
<br>
– Ha azt látja, hogy politikai felhatalmazással bíró erők módszeresen <br>
próbálják ledarálni az ön és kollégái tudományos tekintélyét, mi a <br>
helyes megoldás: beleállni, verekedni? Vagy ignorálni az egészet?<br>
<br>
– Nincs önmagában jó módszer.<br>
<br>
A szakmának az a dolga, hogy írjon, publikáljon, tanítson, és ha <br>
kétsége vonják a létjogosultságát, akkor próbálja meg elhitetni a <br>
döntéshozókkal, hogy amit csinál, igenis fontos.<br>
<br>
– Az ön területét, a reformkort eddig elkerülték a kultúrharcos szelek.<br>
<br>
– Leszámítva a barguzini Petőfi Sándort és az „áruló” Görgei Artúrt.<br>
<br>
– Valóban.<br>
<br>
– De összességében a reformkor nem alkalmas arra, hogy olyan terep <br>
legyen, mint az őstörténet vagy a XX. század. Vagy ha odáig jutunk, hogy <br>
valakinek kedve támad kikezdeni – mondjuk – Deák Ferencet, akkor már <br>
tényleg nagy baj lesz.<br>
<br>
– Az említett barguzini Petőfibe vagy a Görgei-kérdésbe ön elég keményen <br>
beleállt, küzdött az összeesküvés-elméletek ellen. Tehát mégiscsak ez a <br>
jó módszer?<br>
<br>
– Nem kell mindenkivel leállni vitatkozni, de például a Petőfi-ügy <br>
akkora sajtónyilvánosságot kapott, hogy nem tehettük meg, hogy nem <br>
foglalkozunk vele. Máskor pedig nagyon magas labdákat kapunk. <br>
Szerencsétlen Kéri Edittől származik a „zseniális” meglátás, hogy az <br>
oroszok 1849-ben már augusztus elsején tudták a magyar sereg létszámát, <br>
ez pedig bizonyítja Görgei árulását. Kéri csak azt nem vette észre, hogy <br>
12 nap eltérés van az orosz és az európai naptár között. Rögtön kijön, <br>
hogy a fegyverletétel napján jutottak a listához. De persze mondhatunk <br>
mi bármit, volt és lesz meggyőzhetetlen réteg. Petőfinél és Görgeinél is <br>
látok ilyet, sőt: általában ezek a körök össze is érnek. A Görgei <br>
árulását hangoztatók többnyire meg vannak győződve arról, hogy az <br>
oroszok elvitték Petőfit Barguzinba. Ahogy persze időben távolodik ez a <br>
korszak, úgy érdekelnek egyre kevesebb embert ezek a részletek; <br>
gondoljunk bele, a 20. század elején még Szekfű Gyula <br>
Rákóczi-értékeléséről szólt a történetpolitikai vita, pedig az akkor már <br>
egy majdnem kétszáz éves történet volt. A következő száz év már egészen <br>
más bűnbakokról, vitákról, értelmezésekről fog szólni. Amennyiben a <br>
klímaváltozás el nem visz valamennyiünket.<br>
<br>
– Reméljük, nem visz. Végül, hogy a beszélgetés keretes szerkezetű <br>
legyen: nem beszélne mégis a miniszterelnökkel? Nem lesz mondjuk <br>
osztálytalálkozójuk?<br>
<br>
– De, éppen jövőre lesz a kerek 40 éves találkozó. Rendszeresen <br>
megtartjuk egyébként. Mindig ott szokott lenni.<br>
<br>
Nyitókép: Vörös Szabolcs<br>
<br>
Ez az interjú olvasóink támogatása nélkül nem készülhetett volna el. Ha <br>
fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi <br>
1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!<br>
<br>
<br>
-- <br>
<br>
Üdvrivalgással:<br>
KEA.<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div><div id="gmail-m_7154299373948881037gmail-m_1240520560090842706gmail-m_-7085993888015837041DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)">
<tbody><tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" style="width: 46px; height: 29px;" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:rgb(68,83,234)" target="_blank">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</tbody></table>
<a href="#m_7154299373948881037_m_1240520560090842706_m_-7085993888015837041_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>