[Grem] Túlgyőzés mégegyszer

2020. Júl. 25., Szo, 10:04:49 CEST

Kedves Egon! Sajnos nincs időm végeláthatatlan vitákra, azt azonban
szeretném leszögezni, hogy a bécsi udvar kiegyezési hajlandóságát nem
elsősorban a magyar politikai lépések, hanem a nemzetközi erőviszonyok
határozták meg. 1848 őszére számukra a helyzet javulni kezdett és ezzel
párhuzamosan csökkent az engedékenységük is. Az év végére már nem is a 48
előtti, de leginkább az abszolutizmust állították volna vissza. Tehát
szerintem szó sincs a magyar kormány túlzó, békebontó (kiegyezést
megakadályozó) radikalizmusáról, vagy ahogy írod "túlnyerésről." A
politikai koncepciók realitása mindig erősen függ az erőviszonyoktól. A
67-es kiegyezés is elsősorban a nemzetközi erőviszonyok miatt alakult úgy.
Deák koncepciója csak egy kompromisszumos mentőövet nyújtott a
világpolitika tengerén süllyedő birodalomnak.

<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>

Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> ezt írta (időpont: 2020. júl. 24., P,
8:36):

> Kedves Laci !
>
> A következőre hívnám fel a figyelmedet :Amit alább leírsz az már a helyzet
> éldurvulását ábrázolja ,ami egy öngerjesztő folyamatként indult el azon az
> úton ami ahhoz vezetett hogy a birodalom két fele háborút vívott
> egymással.Ezt azért írom így mert a mértékadó politika csináló magyar elit
> ahogy írod valóban nem akart elszakadni a Habsburgoktól.Viszont az
> Ausztriától való elszakadás államjogilag nem helyes szó:A Pragmatica
> Sanctio szerint a Magyar Királyságot  kizárólag az uralkodó személye
> kötötte össze a birodalommal .
>
> A Habsburg és Magyar  királyság közötti kiegyezések (együtt működési
> szerződések )mint az 1687 Pragmatica Sanktio(a Magyar Királyságra vonatkozó
> része ) ,az 1711 szatmári béke és 1867 kiegyezés azért működtek hosszú
> ideig mert mindkét fél számára elfogadhatóak voltak többek között pont a
> hadügy megfelelő kezelése miatt .
>
> A bécsi és a pesti forradalmak hatására az április törvényekben a udvari
> kamarilla belegyezett olyan törvényi megfogalmazásokba ami számára hosszú
> távon már elfogadhatatlan volt,de ezt már később nem tárgyalásos úton hanem
> erőből akarta felszámolni így a négy megegyezésből  a 48-s lett a
> legrövidebb.
>
> Szeretném megjegyezni hogy a budai  Helytartó Tanács a Kancellária és a
> Kamara 48 ig is  intézte a magyar hadkiegészítésű sorezredek feltöltésének
> anyagi személyi és pénzügy kérdését a hadműveleti vezénylésükbe
> természetesen nem szólhatott bele.
>
> A Habsburg kamarilla tehát megszokta hogy van egy jelentős belpolitikai
> függetlenséggel rendelkező magyar kormányzat (nem jogszerű Habsburg
> ellenőrzéssel lásd. vármegyei adminisztrátorok  )és ez nyilván meglepő a
> Habsburg kamarillának a polgári átalakulással sem volt semmi baja.Hiszen
> ezt 1812 óta a saját térfelén megkezdte (O.P.T.)
>
> Tehát 48-ban pont a hadügy okozta a bajt ami egyben külügy is hiszen a
> haderű a külügyi politika legfőbb támasza.
>
> Csak példaként az USA sem lehetett volna eddig nagyhatalom (hogy most hova
> jut az egy másik kérdés ) ha a csak a tagállamoknak lenne Nemzeti Gárdájuk
> és nem lenne központi vezénylésű szövetségi haderő .
>
> 1867 után érdekes módon semmilyen problémát nem jelentett az államadósság
> 30  % -s átvállalása miközben politikai szempontból 50 %-s jogosultsággal
> szólhattunk bele a birodalom sorsába.
>
> Kedves Laci a Habsburg  contra Magyar Királyság államjogi kérdései és 48 s
> szabadságharc a kedvenc témáim közé tartózik tehát ezt az eszmecserét még
> hosszan folytathatjuk.
>
> Üdv. Egon
> 2020.07.23. 23:17 keltezéssel, László Baják írta:
>
> Kedves Egon! Alapvető szemléleti különbség áll fenn köztünk. Szerintem a
> 48-as magyar kormány egyáltalán nem törekedett az Ausztriától való
> elszakadásra. A lépéseit a kényszer és a polgári átalakulás elemi érdekei
> határozták meg. Az udvar szemforgató módon túlzott önállósággal vádolta meg
> a magyar kormányt, hogy ezzel gyengítse a magyar kormány önvédelmi
> lehetőségeit. Az udvar titokban a szerb, román és horvát határőrezredeket
> és lázadókat támogatta és minden módon akadályozni igyekezett, hogy
> Magyarország védekezzen ellenük. Az udvar érdeke a feszültség élezése volt
> míg a magyar kormányé a békés állapotok fenntartása. A magyar kormány csak
> önfelszámolással tehetett volna eleget az egyre erőteljesebb udvari
> elvárásoknak.(Röviden a magyar engedmények a követelések fokozásához
> vezettek volna.) A honvédhadsereg nélkül az ország darabokra szakad és a
> forradalom összeomlik, a bankjegykibocsátás nélkül nincs honvédhadsereg, az
> államadósság átvállalása gazdasági ellehetetlenüléssel, az olasz felkelés
> elleni túlzott fellépés pedig nemzetközi elszigetelődéssel fenyegetett.
> (Később persze, az európai forradalmi  mozgalmak elbukásával ez így is
> bekövetkezett) Ez helyzet aligha tekinthető bármiféle túlnyerésnek.
>
>
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> Mentes
> a vírusoktól. www.avast.com
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>
> Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> ezt írta (időpont: 2020. júl. 23.,
> Cs, 10:03):
>
>> Kedves Laci és Lista!
>>
>> Megtaláltam azt a pillanatot is amikor az uralkodó közölte a
>> Magyarország Nádorához intézett leiratban  "48" augusztus 31.-n a
>> túlzott függetlenség tényét amit Én "túlgyőzés "-nek neveztem el,a
>> leírat így szól:"az Ausztriai Császárságtól különállt Magyar Királyság
>> -nak a fennállása politikai lehetetlenségnek tekintendő "
>>
>> Ezt a leíratott ahogy már írtam róla elsősorban az önállósodó magyar
>> hadügy (másodsorban az államadósság kérdése )váltotta ki mert szintén
>> augusztus 31.n az legújabb honvéd zászlóaljak fellátására 26. n  a
>> magyar törvényhozás törvényjavaslatát az uralkodó már nem szentesítette
>> ,ez a Habsburg kamarilla hivatalos szembe fordulása az addig  elismert
>> magyar felelős kormánnyal.
>>
>> Ezután a magyar kormány hajlandó lett volna újra tárgyalni az ügyet de a
>> kamarilla mint tudjuk igen álnok módon elzárkózott a tárgyalástól és
>> megkezdte az erőgyűjtést a magyar kormány felszámolására.
>>
>> Tehát a túlzott függetlenség vagy ahogy én hívtam a túlgyőzés a 48-s
>> időszak legfontosabb államjogi problémája ez az amit körültekintő
>> tárgyalásokkal 1867-ben már sikerült elkerülni.
>>
>> Üdv. Egon
>>
>>
>> --
>> Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
>> https://www.avast.com/antivirus
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing listGrem at turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200725/509c7a3a/attachment.html>