[Grem] Interjú Freund T., MTA elnökkel / Az Akadémia a nemzet tanácsadója

[Emoke Greschik]

 *Az Akadémia a nemzet tanácsadója*

https://gondola.hu/cikkek/117024-Az_Akademia_a_nemzet_tanacsadoja.html
A tudomány és a politika muszáj, hogy együttműködjön egymással. Itt nincs
helye pártpolitikának vagy ellenségeskedésnek, a tudomány túl fontos ehhez.
2020. július 22. 00:05
<https://gondola.hu/cikkek/117024-Az_Akademia_a_nemzet_tanacsadoja.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/117024-Az_Akademia_a_nemzet_tanacsadoja.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/117024-Az_Akademia_a_nemzet_tanacsadoja.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/117024-Az_Akademia_a_nemzet_tanacsadoja.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/117024-Az_Akademia_a_nemzet_tanacsadoja.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/117024-Az_Akademia_a_nemzet_tanacsadoja.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/117024-Az_Akademia_a_nemzet_tanacsadoja.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/117024-Az_Akademia_a_nemzet_tanacsadoja.html#>
Fotó: origo.hu/Koncz Márton

*Bolyai- és Széchenyi-díjas világhírű agykutató, alighanem jelenleg a
legismertebb és legelismertebb magyar tudós. Kiváló tudományszervező,
sokoldalú ember, többek között az Ars Nova Sacra kórus basszistája. Freund
Tamással, az MTA frissen megválasztott elnökével beszélgettünk*.

Az Önnel készült interjúk mellett mindig szerepel egy kis keretes írás,
amely néhány mondatban bemutatja Freund Tamást. Önmagát hogy mutatná be?

*Első generációs értelmiségi vagyok, szüleim faluról, egy Veszprémtől 10
kilométerre fekvő kis sváb községből, Bándról származnak*. Az életrajzomban
mindenütt az szerepel, hogy Zircen születtem, ez olyan formán igaz, hogy
anyám Veszprémből Zircre ment szülni, mert ott ismert egy nőgyógyászt. De
csak az életem első három napját töltöttem ott, egyébként Veszprémben
nevelkedtem fel. *A szüleim buzgó katolikus emberek voltak*, sajnos már
csak az édesapám él.

A gimnáziumot is Veszprémben végeztem, ott kaptam azt a motivációt, ami
tudóssá tett. A veszprémi Lovassy László Gimnáziumba jártam, amely ma is az
ország legjobb középiskolájának számít a statisztikák szerint. Kezdetben
nem tudtam dönteni a zenei és a vegyész karrier között. Aztán a biológia
tanárnőm, Hullerné Rózsika néni tolmácsolásában a 3. éves biológia anyag –
ami szinte kizárólag az agyról szólt – engem annyira megfogott, hogy
eldöntöttem, az agyműködés kutatásával szeretnék foglalkozni. Az ELTE
biológia szakán végeztem, de már az egyetem mellett a SOTE-n Szentágothai
János mellett TDK-ztam. Mikorra megvolt a diplomám, addigra már egy
kandidátusit is megvédhettem volna, mert már annyi publikációm volt. Másik
mentorom Somogyi Péter volt, tőle tanultam minden technikát, olyanokat is,
amelyeket ő fejlesztett ki, és külföldről is jöttek hozzá tanulni. Ő
szervezett ki Oxfordba, az első utam harmad év végén a nyári három hónapra
szólt. Itt kiváló munkakapcsolatom alakult ki egy oxfordi professzorral,
így neki köszönhetően az 5. évemet már végig kint töltöttem. Így indult a
karrierem, 1988 végén jöttem haza végleg, összesen 4 év kinti kutatómunka
után.

Röviden a családomról: Első feleségem festőművész, két gyermekünk van,
mindketten művészi pályára léptek, a lányom szobrászművész, a fiam
filmrendező. Jelenlegi párom fül-orr-gégész és foniáter szakorvos, civilben
félprofi operaénekes, együtt neveljük 3 apró gyermekét.


*- Mennyire unja már a média folyamatos megkereséseit?*

- Az mindegy, hogy unom-e vagy sem, a nyilvánosság a munkaeszközöm, a
programom megvalósításához a média segítségét is igénybe szeretném venni. A
társadalommal való kapcsolatteremtéshez, a kormányzattal való kiegyezéshez,
vagy az Akadémián belüli politikai polarizáltság csökkentéséhez egyaránt
szükségem lesz a média segítségére.

A megválasztásomat kísérő felhajtásnak szeretném, ha vége lenne, és
kezdetét venné az érdemi munka.* Egy kis szegmens kivételével **a sajtó
segíteni akar a konszolidációs folyamat megteremtésében. Ők is látják, hogy
a tudomány és a politika muszáj, hogy együttműködjön egymással. Itt nincs
helye pártpolitikának vagy ellenségeskedésnek, a tudomány túl fontos ehhez.*
Várom, hogy nekiláthassak a munkának, a programom megvalósításának.
Csak ezzel tudom végre kifogni a szelet azoknak a vitorlájából, akik azt
szeretnék, hogy a politikai perpatvar tovább folytatódjon.

*- Mit szól ahhoz, hogy egyesek úgy kommentálják az ön megválasztását, hogy
ez egy újabb Fidesz-győzelem?*

-* A baloldali-liberális média időnként azzal vádolt meg, hogy Orbán Viktor
barátja vagyok, majd nem sokkal később, ugyanazok a felületek
önellentmondásba keveredtek, és azzal akartak hitelteleníteni, hogy a
miniszterelnök már két éve nem áll szóba velem, tehát semmiféle lobbierővel
nem rendelkezem.*

*A valóság az, hogy egyetlen politikai pártnak sincs köze ahhoz, hogy az
Akadémia elnökévé választottak. Ennek ellenére rólam mindenki tudja, hogy
magánemberként milyen világnézetet vallok magaménak, én egy keresztény,
nemzeti, konzervatív gyökerekkel bíró ember vagyok, én ebben hiszek és nem
a pártokban. Amikor szavazni megyek, akkor természetesen más a helyzet,
akkor azt veszem figyelembe, hogy melyik párt áll legközelebb az én
világnézetemhez.*

Ez magában hordja annak az esélyét is, hogy akikre szavazok, azokkal nem
értek egyet mindenben, de mégiscsak ők képviselik azt, amiben én is hiszek.

*Az MTA elnökeként azonban nem kell pártot választanom*, nem kell részt
vennem a pártpolitikai csatározásokban. Ez az Akadémiára mint intézményre
is érvényes, *szakmailag minden politikai oldaltól egyforma távolságot kell
tartanunk.*

*- Térjünk rá az ön előtt álló munkára! Új elnök, régi harcok? Össze lehet
így foglalni az ön előtt álló éveket?*

- *Az elejétől kezdve elleneztem az Akadémia és a kutatóhálózatok
különválasztását*,* minden igyekezetem ellenére azonban megtörtént, de
ezzel továbbra sem értek egyet. *Azok a reformok, amelyek jogosak voltak,
azokat meg lehetett volna valósítani házon belül is, és akkor nem kísérte
volna olyan óriási politikai perpatvar az átalakításokat, ami mellesleg a
kormánynak sem tesz jót.

*A kialakult vita **egyetlen előnye, hogy ráébresztette az Akadémiát arra,
hogy komolyan kell vennie a köztestületi tagságát, újra kell definiálnia
magát.** Az Akadémia nem csak 365 idős tudósból áll, akik időnként bejárnak
kávézni az épületbe, sokkal inkább az a 18 ezer minősített kutató alkotja,
akik Magyarországon PHD fokozattal rendelkeznek. Ez egy kiterjedt tudós
hálózat, ott vannak az ország minden egyetemén, kutatóintézeteiben és az
ipari kutatóhelyeken. Én rájuk szeretném építeni az Akadémia küldetésének
megvalósítását*.

*Joggal számíthatunk rájuk például abban, hogy közelebb viszik a tudományt
az utca emberéhez, segítenek elérni a középiskolás korosztályt, akik az én
terveimben kulcsszerepet játszanak egy tudománybarát társadalom
kialakításában.*

*- Az Akadémia és a kormány részéről megvan a megfelelő támogatás a tervei
keresztülvitelére?*

- *58,5 százalékkal választottak elnökké, vetélytársam 39,3 százalékot
kapott, a közel 20 százaléknyi előny kellő legitimitást ad. Ez fontos
jelzés a kormány számára is, hogy az általam képviselt tudománypolitikai
irány támogatottsága mekkora.*

* - Úgy kaptam 58,5 százalékos támogatást, hogy a baloldali és liberális
média mindent megtett, hogy lejárasson. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy
ezek után senki nem vádolhatja azzal az Akadémiát, hogy posztkommunista
vagy baloldali, liberális intézmény lenne.*

*Az Akadémia tagjainak többsége politikai szimpátiától függetlenül szeretné
szakmai tanácsadással támogatni a kormány működését, elsősorban a
társadalom és a nemzet felemelkedése, jóléte céljából.*

*- Ön milyen megoldással lenne elégedett a kutatóhálózatok kapcsán?*

- Az Akadémiáról azért választották le a kutatóhálózatot, mert a kormány
nem tartotta a köztestületet jó gazdának. A 11 tudományos osztály pedig úgy
működött, mint egy szakszervezet, védték a saját tudományterületükhöz
tartozó intézeteket. Ez meggátolta a tudományos teljesítmény alapján
történő differenciált finanszírozást és a minőségalapú fejlődést. A
változtatás másik oka, hogy az alapkutatások nem voltak összekötve az
alkalmazásért és fejlesztésért felelős ipari kutatóhálózattal. Hiányzik egy
láncszem, ebbe kellene jelentős pályázati pénzt beforgatni.

Az új irányítási struktúrában, amelyben az ELKH (Eötvös Loránd Kutatási
Hálózat) működik, megvalósítja a szükséges, lehető legobjektívebb
teljesítménymérést, így lehetővé teszi a teljesítményalapú forráselosztást.
A felfedezések innovációhoz való kapcsolódása minősítési kritériumként fog
megjelenni. A kormány által kitűzött célok tehát teljesültek, akkor mi az
akadálya annak, hogy a kutatóhálózat visszatérjen az MTA rendszerébe,
megőrizve az új irányítási struktúrát és prioritásokat?

Mi ugyanis azt szeretnénk, ha az ELKH visszatérne az MTA alá. Működésében
pedig továbbra is független lehetne a köztestülettől, ha az általam
szorgalmazott „kétfejű sas" modellt alkalmaznánk. Az Akadémia költségvetési
fejezetében legyen két alfejezet, az egyik a köztestületet, a másik pedig a
kutatóhálózatot foglalná magába. Ilyen eljárásra egyébként már van
precedens. Az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogram) is az
Akadémián kívül jött létre. Külön irányítótestülete, bizottsági és bírálati
rendszere volt, az elnökét pedig a miniszterelnök nevezte ki. Kiválóan
működött, aztán beemelték az Akadémián belülre, ahol ugyanúgy tovább
működhetett függetlenül a köztestülettől.

*- Gondolja, meg tudja győzni a kormányt?*

- Mindkét oldalnak azonosak az érdekei, mindkét oldal alapvetően
jóindulatú. Ha létrejön Palkovics miniszter úr tervei alapján a nemzeti
laboratóriumhálózat, akkor ez lehetne a hiányzó láncszem, ami az
alapkutatás és az ipari fejlesztés között közvetítene.

A Nemzeti Laboratóriumokkal egy olyan kutatóhálózat jön létre, amely
Palkovics miniszter úr szívéhez közel áll, hiszen egész életében
fejlesztőkutatással foglalkozott. Ez azonban nem áll szemben azzal, hogy az
ELKH a továbbiakban a Tudományos Akadémián belül működjön.

Én éppen erről szeretnék egyeztetni Palkovics miniszter úrral és a
miniszterelnökkel.

*- A kormány azért választotta le a kutatóhálózatokat az Akadémiáról, és
hozta létre az Eötvös Loránd Kutatói Hálózatot, hogy a tudományos
eredmények társadalmi és gazdasági hasznosítását elősegítsék. Egyetért
ezzel a törekvéssel?*

- Abszolút, amit eddig elmondtam, az összecseng ezzel a szándékkal. Én
tényleg *úgy tekintek a Tudományos Akadémiára, mint a nemzet tanácsadójára,
mint egy nemzeti intézményre, amely a legváltozatosabb multidiszciplináris
feladatok ellátására is képes. Teljesen jogos igény a társadalom és a
politikum részéről, hogy a tudományos kutatásoknak legyen széles körben
élvezhető társadalmi és gazdasági haszna is. *Éppen ezért a kutatóhálózat
az Akadémia berkein belül találhatja meg újra igazi otthonát.

Az persze egy jó kérdés, hogy mit tekintünk megtérülésnek, mit tekintenek
hasznosult felfedezésnek.

*Ahhoz, hogy egyáltalán ott legyünk az adott tudományterületek
világtérképén, ahhoz igen jelentős befektetéseket kell tennünk. Erőfeszítés
kell ahhoz, hogy úgy jegyezzenek minket, mint egy tudományokat magas
szinten művelő nemzetet, hogy mi is hozzájárulunk az emberiség jólétének,
túlélésének biztosításához ezen a Földön. Nemzeti önbecsülést is
meríthetünk abból, ha nemzetközileg elismert tudósaink vannak, az én
szememben ez is jelentős megtérülés. Szerencsére ez a jelenlegi magyar
kormánynak is fontos, és úgy érzem, támogatja az ilyen jellegű
törekvéseket.*

Oda kell figyelnünk az Akadémia, a tudományok és a tudósok tekintélyére,
ami erősen megkopott az elmúlt idők „médiaviharai" folyamán. Persze erről a
tudós társadalom is tehet, nem volt optimális a kommunikáció sem a
társadalommal, sem a döntéshozókkal. *A szociális média felületein pedig
hömpölyögnek az áltudományos hírek, cikkek.*

*- Apropó áltudomány. Várható, hogy az Akadémia fellép olyan egyetemi
oktatók tevékenysége ellen is, akik nagy nyilvánosság előtt tesznek
áltudományos kijelentéseket? Gondolok itt a kommunizmus bűneinek tagadására
vagy más áltudományos állításokra. Jó nevű egyetem tanárairól is szó van,
akik egészen elképesztő dolgokat állítanak például a GULAG
büntetőtáborokkal kapcsolatban.*

- Én úgy gondolom, hogy ezekkel kapcsolatban *fogalmazzon meg kritikát a
szakma, a szakterületnek megfelelő grémiumok, például nagydoktori védés
esetén az Akadémia illetékes szakbizottsága és osztálya. *Végső soron pedig
a felelősséget az az egyetem viseli, ahol a szakma által is kritizált tudós
taníthat. *Terveim szerint a jövőben az Akadémia tudományos bizottságai
kutatóhelyeket is minősíthetnek majd szigorúan szakmai szempontok alapján,
többek között az egyes egyetemek tanszékeit.*

*KÉPEK: KONCZ MÁRTON - ORIGO*

- *Már többször érintette beszélgetés közben az Akadémia küldetését. Mi a
tudomány és az Akadémia küldetése?*

*- A tudomány küldetése az emberiség jólétének és túlélésének támogatása. A
Magyar Tudományos Akadémia pedig különösen a magyar nemzet jólétének,
túlélésének, nemzeti identitásának támogatója kell legyen. A tudományos
kutatás körülményeinek optimalizálása, a tudós közösség érdekeinek
képviselete, a tudomány hasznosítása egy tudománybarát társadalom
kinevelésére. A tudomány hasznosítása a kormányzásban, a döntéshozók
szakpolitikai döntéseinek szakmai támogatása. Minőségbiztosítás,
utánpótlás-nevelés, tudósképzés, magyar nyelv ápolása*.

*- Útban ide jövet az jutott eszembe, hogy egy püspöknek vagy a pápának
erkölcsi kérdésekben kötelessége megszólalni. A tudományok magyarországi
pápájának nincs ilyen kötelezettsége? Erkölcsi vagy fontos társadalmi
kérdésekben állást kell foglalnia?*

-* Ez is a küldetésünk része, a nemzet tanácsadói vagyunk.*

*- Csak a példa kedvéért hozom fel, illetve azért, mert önnek a kutatási
területéhez tartozik. Mi a helyzet például a marihuána legalizálásával?
Várható, hogy elnökként elmondja a véleményét?*

- Én *ezt már korábban megtettem, akkor* *a Társaság a Szabadságjogokért
szervezet a Magyar Narancs hasábjain kritizálta is* *az előadásomat,*
amely a Mindentudás Egyetemén hangzott el. Pedig nem tettem mást, csak *a
tudomány jelenlegi álláspontját ismertettem, miszerint a marihuána igenis
függőséget okoz, és nemcsak a különböző transzmitter rendszereket borítja
föl, de alulmotiválttá, céltalanná is teszi a szerhasználókat. A stroke-ra
való hajlamot növeli, gyengíti a tanulási képességeket, és gyakran
skizofrénia kialakulásához vezet.*

Azonban azt gondolom, hogy *sokkal erősebben hat, ha nem az Akadémia elnöke
mondja el a véleményét egyedül *ilyen kérdésekben, pláne, ha nem is a
szakterületéhez tartozik, *hanem egy szakbizottságot kér fel erre.*

*- Határon túli magyarok, kettős állampolgárság kapcsán is állást foglalna?*

- Szerintem abszolút belefér, hogy akár ilyen kényes kérdésekről is
véleményt mondjunk. Pártpolitikai kérdésekben nem helyes állást foglalni,
de a nemzetet érintő ügyekben megengedett. *Én abban hiszek, hogy határokon
átívelő, össznemzeti konszenzus kell legyen nemzeti ügyekben, ennek a
nemzetnek a tagjai együtt kell működjenek és együtt kell gondolkodjanak.*

*- Nem tudok ellenállni a kísértésnek, most, hogy egy hiteles tudóst is
megkérdezhetek a hit és tudomány viszonyáról. Szemben áll egymással ez a
két világ?*

- Rólam mindenki tudja, hogy *Istenfélő ember vagyok*. Ennek ellenére
mindig elmondom, hogy *nincs vita a hívő és a nem hívő tudósok között, mert
ha valódi tudósok, akkor azt is tudják, hogy egyik álláspont sem
bizonyítható tudományosan. Innentől kezdve hit kérdése, hogy valaki
elfogadja azt, hogy a ma ismert anyagi világ a maga tér-idő dimenzióival,
az ősrobbanással teljesen cél nélkül keletkezett a semmiből, míg a hívő azt
mondja, hogy az ősrobbanást megelőzte egy teremtő szándék, ami egy tér-idő
dimenziókon kívüli, anyagra jellemző tulajdonságokkal nem rendelkező
létezőt tételez fel. Egyiket sem lehet természettudományos módszerekkel
bizonyítani, de a természettudomány fel sem tehet magának olyan kérdéseket,
hogy mi az élet értelme, mi a küldetése, sorsa a nem anyagi jellegű
elménknek, éntudatunknak, lelkünknek.*

*- Tehát van Isten?*

- Én ebben hiszek, de nem tudom, és Teremtőnek, Gondviselőnek nevezem. Az
agy az anyag evolúciójának csúcsa, a legkomplexebb terméke. Hogy ez
önmagától, a semmiből, az ősrobbanásból fejlődött idáig, én ezt nehezen
tudom elhinni. A fizikusok egyetértenek abban, hogy van öt sarkalatos
állandó, amelyeket sehonnan nem lehet levezetni. Ilyen a gravitációs
állandó vagy az atommagon belül ható kis és nagy erők. A fizika írta le,
hogy amennyiben az ősrobbanás pillanatában a gravitációs állandó csak
milliárdnyival kisebb, akkor az Univerzum szétspriccelt volna az ősrobbanás
pillanatában. Ha pedig egy milliárdnyival nagyobb, akkor visszazuhant volna
önmagába. Érdekes módon, és sokak szerint teljesen véletlenül éppen annyi
lett, hogy a ma ismert Univerzum kialakuljon.

El lehet hinni, hogy teljesen véletlenül álltak be ekkorára ezek a fizikai
állandók, de szerintem ezt elhinni jóval nehezebb, mint azt hinni, hogy egy
Teremtő szándék előzte meg a fizikai világ kialakulását, és annak számunkra
ismeretlen célja van. Én *tisztelem az ateista barátaimat, mert az ő hitük
jóval erősebb, mint az enyém, hiszen egy jóval valószínűtlenebb dologban
hisznek, mint én. *

*SZALMA GYÖRGY*

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#m_1781934548304599759_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200723/a66c2136/attachment.html>