[Grem] Vármegye és a forradalmak
Sziklay Levente
lsziklay at freemail.hu
2020. Júl. 23., Cs, 09:53:03 CEST
Kedves Egon, Laci többiek! Az 1848 előtti Habsburg hadseregben a nem magyarországi ezredekben létezett a Landwehr - ennek tükörfordítása a honvéd - zászlóaljak, melyek többnyire az ezred volt tisztjei által vezetett, önkéntesekből alkalmilag felálló csekély harcérték kiegészítő zászlóaljak voltak (iskolaőrök - poén). Amikor az osztrákok beleegyeztek, hogy Magyarországon is legyenek ilyenek, azt hitték, h. ue.-t kapják...-HÁT NEM EGÉSZEN
Latour törekvése – amely lényegében egybeesett mind az osztrák kormánytagok, mind a hagyományos udvari körök álláspontjával – láthatóan két cél körül forgott: az észak-itáliai háború mielőbbi győztes befejezése, s ezt követően a magyarországi haderő (ezáltal pedig a Magyar Királyság) feletti rendelkezés visszanyerése. A magyar kormánnyal, azon belül pedig kollégájával, Mészáros Lázár hadügyminiszterrel kénytelen volt együttműködni, vagy legalább az együttműködést mímelni, már csak azért is, mert Magyarországon jó néhány olyan birodalmi intézmény volt (ménesek, tüzérségi és ruházati raktárak), amelyek készleteire az első cél érdekében is szükség volt (lett volna).
Latour látszólag korrekt partner volt. Beleegyezett abba is, hogy a Magyarországon állomásozó, de nem magyarországi ezredeket kicseréljék az országon kívül állomásozó magyar ezredekre; igaz, a végrehajtást nem siettette, vagy legalább azt igyekezett elérni, hogy a magyar ezredek csak az idegen ezredek megérkezése után induljanak el. A magyar kormány átirataira általában válaszolt, még ha a válaszok egyre inkább ki is merültek abban, hogy újabb és újabb szemrehányásokat tett a magyar kormánynak azért, mert az nem viseltetik elég érzékenységgel az összbirodalom érdekei iránt. 1848. május 10., illetve június 10. után hivatalosan nem levelezett a magyarországi főhadparancsnokságok vezetőivel – igaz, azok továbbra is jelentettek neki is, s a cs. kir. hadügyminiszter nem tiltakozott ez ellen. Ugyanakkor komoly okunk van feltételezni, hogy a visszatérő futárok vittek bizonyos, nem hivatalos instrukciókat a főhadparancsnokoknak. Kivéve Jelasicsot.
Előfordult, hogy egy-egy ezred tisztikara küldöttséget menesztett Lstour-hoz, és ő a küldöttséget Mészároshoz irányította.
Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> írta:Kedves Laci !
Bocs de pont azt írtam hogy a magyar hadügyminisztérium átvette hivatalosan a Cs. K. Magyarországon állomásozó alakulatai fölött is a parancsnokságot .Pont ez okozta a problémát.
Ezt május 7.-n a király V. Ferdinánd úgynevezett legfelsőbb kéziratban erősítette meg és utasította a budai ,temesvári ,nagyszebeni ,zágrábi és péterváradi Főhadparancsnokságokat hogy ezután a magyar hadügyminisztériumtól kapják a parancsokat.Ez a kézirat intézkedett arról is hogy a bécsi közös hadügyminisztérium vegye fel a Magyar Királyságon kívüli magyar sorozású alakulatok ügyében a kapcsolatot a magyar hadügyminisztériummal mert ezeket Batthyány és aztán Mészáros haza akarta vezényelni.(néhány alakulatot sikerül hazahozni )A huszárszázadok egy része hazaszökött.
Így furcsamód a Körmenden állomásozó 3. ulánus ezred részei(osztályai ) és a Móron állomásozó 7. vértes ezred részei fölött is a magyar hadügyminisztérium vezényelt illetve vezényelt volna mert ezt Jellasics érkezésekor átálltak a Habsburg oldalra.
Tehát a magyar kormánynak kifejezetten joga volt kiadni a parancsokat a sor lovas és gyalogezredeknek de csak azok engedelmeskedtek amelyeknél a tisztikar egy része és a legénység nagy része magyar volt.(Vagy magyar érzelmű volt ). Mondanom sem kell hogy pl. Zágrábban rögtön szabotálták a parancsokat.
Így jutott hozzá a magyar kormány kb. 30 000 fő valódi Cs . K. sorkatonához ,ezek nélkül és főleg ezen alakulatok tisztjei nélkül a szabadságharc azonnal elbukott volna . A sorezred beli alakulatoknak hosszú ideig nem cseréltek le az egyenruhájukat ezek továbbra is fehér zubbony- frakkot és szürke köpenyt hordtak a csákójukon egy vörös szalag jelezte hogy a magyar oldalhoz tartoznak.A teljes honvéd haderő elérte a 170 000 főt ami hatalmas teljesítmény volt a mind a civil mind a katonai kormányzat részéről.Külön történet a Pesten állomásozó Belvardo tüzér ezred ezek között csak néhány magyar tiszt és őrmester szolgált a többiek javarészt csehek voltak közülük 260 érdekes módon beálltak a honvédségbe a többiek a hadifogságot választották .A legénység pótlását elsősorban értelmiségiekből pótolták akik néhány hét után már jobban lőttek mint az öreg veteránok.Ezek az ütegek állították meg Jellasicsot Pákozdnál .Külön érdekesség hogy egy a magyar kormány egy teljes magyar gránátos zászlóaljat is örökölt a régi haderőtől és ők mikor megkapták a gránátos frakk helyet a kávébarna zubbony továbbra is megtartották a medvebőr kucsmát .A kávébarna zubbony valójában attila szín egyébként a pesti tüzérszertárból származik mert a tüzéreknek volt eredetileg ilyen színű zubbonya .
Külön érdekessége a 48-49 -s szabadságharcnak hogy a magyar tüzérség végig taktikai és lő-szabatossági fölényben a volt a rendes békekiképzésen átesett Habsburg hű tüzérség felett kevesebb csőszámmal.
Abban igazad van Laci hogy a nemzetőr századok nem váltak be ezért kezdték megszervezni a mozgó nemzetőrséget majd a honvéd zászlóaljakat majd a nemzetőr századokat beintegrálták a honvéd haderőbe (a legtöbbet ).
Üdv. Egon
2020.07.22. 22:08 keltezéssel, László Baják írta:
>Kedves Egon! A hadügy értkelése így már jó. Erre utaltam. A honvéd hadsereget azért kellett megszervezni, mert a magyar kormánynak nem volt joga parancsolni a császári csapatoknak. Mentes a vírusoktól. www.avast.com
> Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> ezt írta (időpont: 2020. júl. 22., Sze, 20:18):
>>Kedves Laci !
>>Ez így már jó .Van egy úgynevezett gézengúz köznépi atrocitás típus amiről majd egyszer még írok de erre most nincs időm.
>>A Másik téma :Túl győzte magát a forradalom a királlyal szemben .Az 1848 évi( áprilisi törvények ) 3. törvénycikke nyomán felállították az önálló magyar hadügyminisztériumot .Ennek során sem a magyar fél sem V. Ferdinánd illetve a mögötte álló kabinet nem gondolta át azt helyzetet hogy a magyar hadügyminisztérium elvileg átvette a vezénylés jogát minden a Magyar Királyság területén lévő területileg illetékes Főhadparancsnokság felett .Emiatt elvileg Batthyány rendelkezett a hadügyminisztériumon keresztül(főleg amíg Mészáros ezredes nem érkezett meg ) a Magyarországon állomásozó főleg idegenajkú (nem magyarországi sorozású )alakulat felett is .Mialatt nem szűnt meg az Udvari Haditanács (talán áprilistól már hadügyminisztérium ) illetékessége sem .ERRE ÍRTAM HOGY TÚLGYŐZTE MAGÁT a forradalmi kormányzat.Természetesen a Habsburg hű Főhadparancsnokok és seregtest parancsnokok nem engedelmeskedtek az új magyar kormánynak,hiszen a délvidéken bőven elég közös Cs. és K. alakulat lett volna arra hogy leverje a szerb lázadást ha akarja.
>>Azt be lehet látni hogy egy birodalomnak nem lehet két katonai parancsnoksága ,ezt a problémát ismerte fel Batthyány és Deák és hajlandóak lettek volna erről tárgyalni Bécsben de már nem fogadták őket ebben az ügyben.Mivel elvileg az uralkodó(V. Ferdinánd képességeitől függetlenül ) volt a teljes birodalmi haderő parancsnoka és felölünk nézve ő király volt a magyar hadügyminisztériummal elvettük tőle a vezénylés jogát.
>>1867 után ez már természetese teljesen egyértelmű lett. Volt ugyan magyar hadügyminisztérium de ez csak a Magyar Királyi honvédség és a népfelkelők( ők az idősebb tartalékosok ) hadkiegészítésével, elhelyezésével ,félszerélével és a személyügy kérdésekkel foglakozhatott a vezénylésével nem ,erre az Armeeoberkommando volt illetékes,aminek a legfelsőbb parancsnoka Ferenc József a császár és király volt .
>>Üdv. Egon
>>2020.07.22. 19:37 keltezéssel, László Baják írta:
>>>Kedves Egon! Az említett városok zavargásai a helyi, főleg német céhlegények ill. mesterek uszítása nyomán indult. A céljuk a céhen kívüli, konkurenciát jelentő zsidó iparosok kiűzése volt az említett városokból. Korábban számos város eleve nem is engedte letelepedni a zsidókat a területén. (A csőcselék persze igyekezett kihasználni a lehetőséget, de mivel nálunk relatíve kisebbek a városok, jóval kevesebb városlakóval és még kevesebb csőcselékkel, mint, pl Franciországban, ezek viszonylag korlátozottak maradtak.) A kormány azonnal és határozottan a zsidók mellé állt. (Az erre vonatkozó hirdetményt őrzöm a múzeumi gyűjteményben.) Tudtommal a Batthyány kormánynak a császári sorkatonaságra kevés ráhatása volt, azaz a zavargásokat a nemzetőrség számolta fel. Ahogy írod is, némi hezitálás után a zsidók is lehettek nemzetőrök. Vidéken pedig egyáltalán nem volt jellemző a fosztogatás, ellentétben, pl Franciaországgal.. Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> ezt írta (időpont: 2020. júl. 22., Sze, 19:09):
>>>>Kedves Laci !
>>>>Ha a pesti Április 19. -i Király utcai zsidó negyed elleni csőcselék által végrehajtott rablásokat és veréseket céhes megmozdulásnak nevezzük az kicsit sajátos.Valóban szerepet játszottak ebben a céhek akik féltek egy teljes zsidó emancipációtól és emiatt konkurenciától de a zavargásokat alapvetően az váltotta ki hogy pesti nemzetőrök nem akartak zsidókat a soraik között látni.Emiatt bár Batthyány Lajos miniszterelnök személyesen rendelkezett a nemzetőrség bevetéséről végül is a nemzetőrség bizonytalan megtartása miatt szintén személyesen rendelkezett a sorkatonaság bevetéséról .Később már Batthyány Lajos maga ezzel nem értett egyet de a közbéke érdekében ideiglenesen felmentették a zsidó polgárokat a nemzetőri szolgálat alól és beszedték a fegyvereiket .Később önálló alakulatokba szervezték a zsidó nemzetőröket.
>>>>Körülbelül hasonló események zajlottak le Pozsonyban itt is be kellett vetni a sorkatonaságot is április 23-25 között itt több napos utcai zavargások alakultak ki ,és a csőcselék nem csak zsidó hanem egyéb polgári tulajdont is kifosztott .és hasonló esemény történt még néhány városban és faluban .
>>>>Április végére minden hasonló esemény megszűnt mert a BATTHYÁNY KORMÁNY ÉS MINDEN MAGYAR MAGASABB BEOSZTÁSÚ TISZTVISELŐ ÉS A MAGYAR NEMESSÉG ÉS AZ ÉRTELMISÉG FELSŐBB RÉTEGEI PÉLDÁSAN VISELKEDTEK és végül minden antiszemita megmozdulást elfojtottak.
>>>>A magyarországi zsidóság először érthetően megijedt már kivándorlási irodát is összehoztak de mikor látták a magyar kormányzat hozásállását a kérdéshez a legtöbb zsidó és zsidó szervezet példásan helyállt a magyar szabadságharc oldalán annyira hogy Haynau külön büntető adót vetett ki a zsidó hitközségekre.
>>>>Üdv. Egon
>>>>2020.07.22. 14:33 keltezéssel, László Baják írta:
>>>>>Kedves Egon! Az önálló magyar honvéd hadsereg szervezését már az új, törvényes magyar, Batthyány kormány indította el. Nem az udvarral történő konfrontáció szándékával, hanem az udvar által titokban támogatott szerb lázadás (majd horvát támadás) elfojtása érdekében. Az önálló pénzügyre (bankjegy kibocsátásra) a honvéd hadsereg finanszírozása miatt volt szükség. A külügy udvari (királyi) hatáskörbe tartozását nem vitatta senki. Esterházyt, mint király személye körüli minisztert a közvetítésre nevezték ki. A király szentesítette az áprilisi törvényeket, azaz, hogy Magyarország "túlgyőzte volna magát" a király felett az nem értelmezhető. (Az udvar a saját uralkodójával V. ferdinánddal szemben is fellépett!) Nem tudok népi fosztogatási hullámról, csak zsidó "kontárok" elleni céhes zavargásokról, pl. Pesten, Székesfehérváron és Pozsonyban. (A horvátok fosztogattak pl Somogy és Fejér megyében, és ettől megnőtt a nemzetőrséghez csatlakozók száma.) A rendcsinálásban sem császári sorezredek vettek részt, hanem a nemzetőrség.A Magyarországon állomásozó császári sorezredek legénysége amúgy jórészt idegen sorozású volt. Pesten, pl olasz katonák voltak, akiket csak némi nehézség árán sikerült lebeszélni a katonai beavatkozásról. Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>>>>> Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> ezt írta (időpont: 2020. júl. 21., K, 9:03):
>>>>>>Kedves Laci és Lista !
>>>>>>
>>>>>>Kicsit belemerültünk a vármegye nemesi vonatkozásába Én azonban
>>>>>>elsősorban arra gondoltam ,hogy 48-ban jól működöt vidéken a vármegyei a
>>>>>>városokban a helyi közigazgatás mert sikerült megszervezni a
>>>>>>nemzetőrséget majd elvégezni a sorozást a rendes honvéd zászlóaljak
>>>>>>felállításánál.Magyarországon is be-be indult egy-egy népi fosztogatási
>>>>>>hullám de ezt részben a nemzetőrség részben a megszűnt helytartó tanács
>>>>>>helyett kinevezett első felelős kormány által bevetett Császári és
>>>>>>Királyi sorezredbeli századok csírájukban elfojtották.
>>>>>>
>>>>>>Franciaországban mindez nem működött a parasztok és a kóborló
>>>>>>nincstelenek vidéken óriási rumlit rendeztek több tucat kastélyt
>>>>>>fosztottak ki vagy égettek fel érdekes módon viszonylag kevés halálos
>>>>>>áldozattal.Franciaországban is kifejezetten békésen indult a rendi
>>>>>>országgyűlés de a labdaházi eskü után mind a király mind a megalakuló
>>>>>>nemzetgyűlés majd forradalmi kormányzat elkezdett rossznál rosszabb
>>>>>>döntéseket hozni és illuzórikusan új rendszert kívánt létrehozni.
>>>>>>
>>>>>>Az amerikai gyarmatokon kialakult forradalom és a magyar 48-s is abban
>>>>>>hasonlított hogy társadalmi szempontból elfogadható célokat tűzött ki
>>>>>>minkét forradalom részben ezért nem lett terror .A királyhoz való
>>>>>>viszonyban viszont túlgyőzték magukat ezért az uralkodók mindkét
>>>>>>helyzetben a háború mellett döntöttek.Ha 48-ban a magyar kormányzat nem
>>>>>>ragaszkodik a független hadügyhöz és a pénzügyhöz(a külügy teljesen
>>>>>>tisztázatlan volt ) talán létre jöhetett volna egy kiegyezés .Erre ha
>>>>>>jól emlékszem Batthány és Deák rá is jött és tárgyalásokat
>>>>>>kezdeményeztek de ekkor már késő volt.Ráadásul Batthány nem vállalta át
>>>>>>a Habsburg államadósság ránk eső részét mondván ezt nem mi halmoztuk fel
>>>>>>.Erre 67-ben már jó választ adtak elődeink :vállalták az államadósság 30
>>>>>>% -t így lett kiegyezés .
>>>>>>
>>>>>>Üdv. Egon
>>>>>>
>>>>>>
>>>>>>--
>>>>>>Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
>>>>>>https://www.avast.com/antivirus
>>>>>>
>>>>>>_______________________________________________
>>>>>>Grem mailing list
>>>>>>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>>>>>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>>> _______________________________________________ Grem mailing list Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>>_______________________________________________
>>>>Grem mailing list
>>>>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>>>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>> _______________________________________________ Grem mailing list Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>_______________________________________________
>>Grem mailing list
>>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> _______________________________________________ Grem mailing list Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
Kedves Laci !
Bocs de pont azt írtam hogy a magyar hadügyminisztérium átvette
hivatalosan a Cs. K. Magyarországon állomásozó alakulatai fölött
is a parancsnokságot .Pont ez okozta a problémát.
Ezt május 7.-n a király V. Ferdinánd úgynevezett legfelsőbb
kéziratban erősítette meg és utasította a budai ,temesvári
,nagyszebeni ,zágrábi és péterváradi Főhadparancsnokságokat hogy
ezután a magyar hadügyminisztériumtól kapják a parancsokat.Ez a
kézirat intézkedett arról is hogy a bécsi közös hadügyminisztérium
vegye fel a Magyar Királyságon kívüli magyar sorozású alakulatok
ügyében a kapcsolatot a magyar hadügyminisztériummal mert ezeket
Batthyány és aztán Mészáros haza akarta vezényelni.(néhány
alakulatot sikerül hazahozni )A huszárszázadok egerésze
hazaszökött.
Így furcsamód a Körmenden állomásozó 3. ulánus ezred
részei(osztályai ) és a Móron állomásozó 7. vértes ezred részei
fölött is a magyar hadügyminisztérium vezényelt illetve vezényelt
volna mert ezt Jellasics érkezésekor átálltak a Habsburg oldalra.
Tehát a magyar kormánynak kifejezetten joga volt kiadni a
parancsokat a sor lovas és gyalogezredeknek de csak azok
engedelmeskedtek amelyeknél a tisztikar egy része és a legénység
nagy része magyar volt.(Vagy magyar érzelmű volt ). Mondanom sem
kell hogy pl. Zágrábban rögtön szabotálták a parancsokat.
Így jutott hozzá a magyar kormány kb. 30 000 fő valódi Cs . K.
sorkatonához ,ezek nélkül és főleg ezen alakulatok tisztjei
nélkül a szabadságharc azonnal elbukott volna . A sorezred beli
alakulatoknak hosszú ideig nem cseréltek le az egyenruhájukat ezek
továbbra is fehér zubbony- frakkot és szürke köpenyt hordtak a
csákójukon egy vörös szalag jelezte hogy a magyar oldalhoz
tartoznak.A teljes honvéd haderő elérte a 170 000 főt ami hatalmas
teljesítmény volt a mind a civil mind a katonai kormányzat
részéről.Külön történet a Pesten állomásozó Belvardo tüzér ezred
ezek között csak néhány magyar tiszt és őrmester szolgált a
többiek javarészt csehek voltak közülük 260 érdekes módon beálltak
a honvédségbe a többiek a hadifogságot választották .A legénység
pótlását elsősorban értelmiségiekből pótolták akik néhány hét után
már jobban lőttek mint az öreg veteránok.Ezek az ütegek állították
meg Jellasicsot Pákozdnál .Külön érdekesség hogy egy a magyar
kormány egy teljes magyar gránátos zászlóaljat is örökölt a régi
haderőtől és ők mikor megkapták a gránátos frakk helyet a
kávébarna zubbony továbbra is megtartották a medvebőr kucsmát .A
kávébarna zubbony valójában attila szín egyébként a pesti
tüzérszertárból származik mert a tüzéreknek volt eredetileg ilyen
színű zubbonya .
Külön érdekessége a 48-49 -s szabadságharcnak hogy a magyar
tüzérség végig taktikai és lő-szabatossági fölényben a volt a
rendes békekiképzésen átesett Habsburg hű tüzérség felett kevesebb
csőszámmal.
Abban igazad van Laci hogy a nemzetőr századok nem váltak be
ezért kezdték megszervezni a mozgó nemzetőrséget majd a honvéd
zászlóaljakat majd a nemzetőr századokat beintegrálták a honvéd
haderőbe (a legtöbbet ).
Üdv. Egon
2020.07.22. 22:08 keltezéssel, László
Baják írta:
Kedves Egon! A hadügy értkelése így már jó. Erre
utaltam. A honvéd hadsereget azért kellett megszervezni, mert a
magyar kormánynak nem volt joga parancsolni a császári
csapatoknak.
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
Reinisch Egon reinisch at t-online.hu>
ezt írta (időpont: 2020. júl. 22., Sze, 20:18):
Kedves Laci !
Ez így már jó .Van egy úgynevezett gézengúz köznépi
atrocitás típus amiről majd egyszer még írok de erre most
nincs időm.
A Másik téma :Túl győzte magát a forradalom a királlyal
szemben .Az 1848 évi( áprilisi törvények ) 3. törvénycikke
nyomán felállították az önálló magyar hadügyminisztériumot
.Ennek során sem a magyar fél sem V. Ferdinánd illetve a
mögötte álló kabinet nem gondolta át azt helyzetet hogy a
magyar hadügyminisztérium elvileg átvette a vezénylés
jogát minden a Magyar Királyság területén lévő
területileg illetékes Főhadparancsnokság felett .Emiatt
elvileg Batthyány rendelkezett a hadügyminisztériumon
keresztül(főleg amíg Mészáros ezredes nem érkezett meg )
a Magyarországon állomásozó főleg idegenajkú (nem
magyarországi sorozású )alakulat felett is .Mialatt nem
szűnt meg az Udvari Haditanács (talán áprilistól már
hadügyminisztérium ) illetékessége sem .ERRE ÍRTAM HOGY
TÚLGYŐZTE MAGÁT a forradalmi kormányzat.Természetesen a
Habsburg hű Főhadparancsnokok és seregtest parancsnokok
nem engedelmeskedtek az új magyar kormánynak,hiszen a
délvidéken bőven elég közös Cs. és K. alakulat lett volna
arra hogy leverje a szerb lázadást ha akarja.
Azt be lehet látni hogy egy birodalomnak nem lehet két
katonai parancsnoksága ,ezt a problémát ismerte fel
Batthyány és Deák és hajlandóak lettek volna erről
tárgyalni Bécsben de már nem fogadták őket ebben az
ügyben.Mivel elvileg az uralkodó(V. Ferdinánd
képességeitől függetlenül ) volt a teljes birodalmi haderő
parancsnoka és felölünk nézve ő király volt a magyar
hadügyminisztériummal elvettük tőle a vezénylés jogát.
1867 után ez már természetese teljesen egyértelmű lett.
Volt ugyan magyar hadügyminisztérium de ez csak a Magyar
Királyi honvédség és a népfelkelők( ők az idősebb
tartalékosok ) hadkiegészítésével, elhelyezésével
,félszerélével és a személyügy kérdésekkel foglakozhatott
a vezénylésével nem ,erre az Armeeoberkommando volt
illetékes,aminek a legfelsőbb parancsnoka Ferenc József a
császár és király volt .
Üdv. Egon
2020.07.22. 19:37 keltezéssel, László Baják írta:
Kedves Egon! Az említett városok zavargásai
a helyi, főleg német céhlegények ill. mesterek uszítása
nyomán indult. A céljuk a céhen kívüli, konkurenciát
jelentő zsidó iparosok kiűzése volt az említett
városokból. Korábban számos város eleve nem is engedte
letelepedni a zsidókat a területén. (A csőcselék persze
igyekezett kihasználni a lehetőséget, de mivel nálunk
relatíve kisebbek a városok, jóval kevesebb városlakóval
és még kevesebb csőcselékkel, mint, pl Franciországban,
ezek viszonylag korlátozottak maradtak.) A kormány
azonnal és határozottan a zsidók mellé állt. (Az erre
vonatkozó hirdetményt őrzöm a múzeumi gyűjteményben.)
Tudtommal a Batthyány kormánynak a császári
sorkatonaságra kevés ráhatása volt, azaz a zavargásokat
a nemzetőrség számolta fel. Ahogy írod is, némi
hezitálás után a zsidók is lehettek nemzetőrök. Vidéken
pedig egyáltalán nem volt jellemző a fosztogatás,
ellentétben, pl Franciaországgal..
Reinisch Egon reinisch at t-online.hu>
ezt írta (időpont: 2020. júl. 22., Sze, 19:09):
Kedves Laci !
Ha a pesti Április 19. -i Király utcai zsidó
negyed elleni csőcselék által végrehajtott
rablásokat és veréseket céhes megmozdulásnak
nevezzük az kicsit sajátos.Valóban szerepet
játszottak ebben a céhek akik féltek egy teljes
zsidó emancipációtól és emiatt konkurenciától de a
zavargásokat alapvetően az váltotta ki hogy pesti
nemzetőrök nem akartak zsidókat a soraik között
látni.Emiatt bár Batthyány Lajos miniszterelnök
személyesen rendelkezett a nemzetőrség bevetéséről
végül is a nemzetőrség bizonytalan megtartása
miatt szintén személyesen rendelkezett a
sorkatonaság bevetéséról .Később már Batthyány
Lajos maga ezzel nem értett egyet de a közbéke
érdekében ideiglenesen felmentették a zsidó
polgárokat a nemzetőri szolgálat alól és beszedték
a fegyvereiket .Később önálló alakulatokba
szervezték a zsidó nemzetőröket.
Körülbelül hasonló események zajlottak le
Pozsonyban itt is be kellett vetni a
sorkatonaságot is április 23-25 között itt több
napos utcai zavargások alakultak ki ,és a
csőcselék nem csak zsidó hanem egyéb polgári
tulajdont is kifosztott .és hasonló esemény
történt még néhány városban és faluban .
Április végére minden hasonló esemény megszűnt
mert a BATTHYÁNY KORMÁNY ÉS MINDEN MAGYAR MAGASABB
BEOSZTÁSÚ TISZTVISELŐ ÉS A MAGYAR NEMESSÉG ÉS AZ
ÉRTELMISÉG FELSŐBB RÉTEGEI PÉLDÁSAN VISELKEDTEK és
végül minden antiszemita megmozdulást elfojtottak.
A magyarországi zsidóság először érthetően
megijedt már kivándorlási irodát is összehoztak de
mikor látták a magyar kormányzat hozásállását a
kérdéshez a legtöbb zsidó és zsidó szervezet
példásan helyállt a magyar szabadságharc oldalán
annyira hogy Haynau külön büntető adót vetett ki a
zsidó hitközségekre.
Üdv. Egon
2020.07.22. 14:33 keltezéssel, László Baják
írta:
Kedves Egon! Az önálló magyar
honvéd hadsereg szervezését már az új,
törvényes magyar, Batthyány kormány indította
el. Nem az udvarral történő konfrontáció
szándékával, hanem az udvar által titokban
támogatott szerb lázadás (majd horvát támadás)
elfojtása érdekében. Az önálló pénzügyre
(bankjegy kibocsátásra) a honvéd hadsereg
finanszírozása miatt volt szükség. A külügy
udvari (királyi) hatáskörbe tartozását nem
vitatta senki. Esterházyt, mint király személye
körüli minisztert a közvetítésre nevezték ki. A
király szentesítette az áprilisi törvényeket,
azaz, hogy Magyarország "túlgyőzte volna magát"
a király felett az nem értelmezhető. (Az udvar a
saját uralkodójával V. ferdinánddal szemben is
fellépett!) Nem tudok népi fosztogatási
hullámról, csak zsidó "kontárok" elleni céhes
zavargásokról, pl. Pesten, Székesfehérváron és
Pozsonyban. (A horvátok fosztogattak pl Somogy
és Fejér megyében, és ettől megnőtt a
nemzetőrséghez csatlakozók száma.) A
rendcsinálásban sem császári sorezredek vettek
részt, hanem a nemzetőrség.A Magyarországon
állomásozó császári sorezredek legénysége amúgy
jórészt idegen sorozású volt. Pesten, pl olasz
katonák voltak, akiket csak némi nehézség árán
sikerült lebeszélni a katonai beavatkozásról.
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
Reinisch Egon
reinisch at t-online.hu>
ezt írta (időpont: 2020. júl. 21., K, 9:03):
Kedves Laci
és Lista !
Kicsit belemerültünk a vármegye nemesi
vonatkozásába Én azonban
elsősorban arra gondoltam ,hogy 48-ban jól
működöt vidéken a vármegyei a
városokban a helyi közigazgatás mert sikerült
megszervezni a
nemzetőrséget majd elvégezni a sorozást a
rendes honvéd zászlóaljak
felállításánál.Magyarországon is be-be indult
egy-egy népi fosztogatási
hullám de ezt részben a nemzetőrség részben a
megszűnt helytartó tanács
helyett kinevezett első felelős kormány által
bevetett Császári és
Királyi sorezredbeli századok csírájukban
elfojtották.
Franciaországban mindez nem működött a
parasztok és a kóborló
nincstelenek vidéken óriási rumlit rendeztek
több tucat kastélyt
fosztottak ki vagy égettek fel érdekes módon
viszonylag kevés halálos
áldozattal.Franciaországban is kifejezetten
békésen indult a rendi
országgyűlés de a labdaházi eskü után mind a
király mind a megalakuló
nemzetgyűlés majd forradalmi kormányzat
elkezdett rossznál rosszabb
döntéseket hozni és illuzórikusan új rendszert
kívánt létrehozni.
Az amerikai gyarmatokon kialakult forradalom
és a magyar 48-s is abban
hasonlított hogy társadalmi szempontból
elfogadható célokat tűzött ki
minkét forradalom részben ezért nem lett
terror .A királyhoz való
viszonyban viszont túlgyőzték magukat ezért
az uralkodók mindkét
helyzetben a háború mellett döntöttek.Ha
48-ban a magyar kormányzat nem
ragaszkodik a független hadügyhöz és a
pénzügyhöz(a külügy teljesen
tisztázatlan volt ) talán létre jöhetett volna
egy kiegyezés .Erre ha
jól emlékszem Batthány és Deák rá is jött és
tárgyalásokat
kezdeményeztek de ekkor már késő volt.Ráadásul
Batthány nem vállalta át
a Habsburg államadósság ránk eső részét
mondván ezt nem mi halmoztuk fel
.Erre 67-ben már jó választ adtak elődeink
:vállalták az államadósság 30
% -t így lett kiegyezés .
Üdv. Egon
--
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver
átvizsgálta.
https://www.avast.com/antivirus
_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200723/8a46546a/attachment.html>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról