[Grem] Interjú J.Pearce keresztény-konzervatív gondolkodóval evangelizációról, kultúrharcról, kereszténdemokráciáról, Ferenc pápáról

[Emoke Greschik]

A legtöbb európai „kereszténydemokrata” valójában liberális – Joseph Pearce
a Mandinernek
<https://mandiner.hu/cikk/20200123_joseph_pearce_imaginative_conservative_interju>
https://mandiner.hu/cikk/20200123_joseph_pearce_imaginative_conservative_interju
2020. január 25. 15:08
*Irta: Szilvay Gergely <https://mandiner.hu/szerzo/szilvay_gergely> *

Abszolút Brexit-párti vagyok, mert az Európai Uniót szekuláris birodalomnak
tartom. A nemzetek Európájának el kell utasítania mindazt, amit Brüsszel
ráerőszakol *– mondja a Mandinernek Joseph Pearce, az Imaginative
Conservative amerikai magazin munkatársa, számos kötet szerzője. Pearce
szerint a mai jobboldali populizmus valójában egy egészséges lokalizmus, a
konzervatívok pedig nem lehetnek defetisták. Interjúnk. *

*Mit gondol a Brexitről?*

Abszolút Brexit-párti vagyok, mert *az Európai Uniót szekuláris birodalom*nak
tartom. *A nemzetek Európájának el kell utasítania* *mindazt, amit Brüsszel
ráerőszakol*. A Brexit szükséges volt. A kilépés eddig olyasminek tűnt,
mint az Eagles Hotel Californiája: bármikor kijelentkezhetsz, de nem
léphetsz ki az ajtón sosem.

*Milyen állapotban van a konzervatív párt?*

*Az átlagos politikusok nem mernek cselekedni*, *ezért szükség van olyan
független gondolkodású, rendbontó politikusokra, mint Boris
Johnson vagy Donald Trum**p*– akik nem a rendszer részei, nem a rendszer
szabályai szerint játszanak, és így a rendszer nem tudja őket kontrollálni
sem.

*És hogy látja a konzervativizmus, mint világlátás helyzetét?*

Nagy-Britannia választási rendszerében csak a nagy pártok tudnak sikert
elérni, de most az UKIP, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja is jól
szerepelt, ami meghatott. Szóval *egészséges dolgok történnek. A
konzervatív mozgalom igen erős Amerikában, van pár erőssége, de néhány bűne
is**. Például ott vannak a széles értelemben vett mozgalomban a szabadpiaci
libertáriusok, akik szeretik az anarchistákat. Ők akár* *a nemzeti
szuverenitást* *is lerombolnák* *a kapitalizmus kedvéért. **Ez a
szélsőségesség nem igazán összeegyeztethető** a régimódi
konzervativizmussal. *

*Mintha ma a konzervatívok defetisták lennének, és belenyugodnának egyes
csaták elvesztésébe. Hogy látja, így van?*

*Ratzinger bíboros egyszer azt mondta: végső soron három dolog szólhat az
egyház mellett. A szentek, amelyeket a világnak adott és azok a nagyszerű
művészeti alkotások, amelyeket inspirált. *Én keresztény módon értelmezem a
történelmet. Eszerint *három erő működik a történelemben Krisztus születése
óta: a jó, a rossz és a szép.*

A történelemben *mindig jelen voltak a szekularizmus erői*. Tolkien szerint
lehetnek utóbbinak időleges győzelmei, *de a végső győzelem a
kereszténységé lesz*. S ez a lényeg: *ha túl sokat invesztálunk a világba,
ha túl sokat foglalkozunk a világgal, akkor gyakorlatilag szekularisták
vagyunk.** Az egyik szemünket mindig a mennyek országán kell tartanunk.
Tartani kell a gyertyát** a sötétben,* *erényes életet kell élni, és
alternatívát kell mutatn*i* a gonosz rondaságával* *szemben*. A
szekularizmus viszont mindig jelen lesz a világban. Ugyanakkor van egy
olyan fajta konzervatív, aki igazából progresszív, akik szerint a
progresszivizmus rossz dolog, de elkerülhetetlenül győzelemre jut. De nincs
igazuk: * minden évszázad harc a jó és a rossz között. **Jelen pillanatban
például a rossz erői közé tartozik az Európai Unió, ami túl nagyra nőtt és
szekuláris. **Nekünk, konzervatívoknak egyszerűen csak meg kell harcolnunk
a magunk csatáit, ez a feladatunk. *

*Patrick Deneen azt nyilatkozta nekünk
<https://mandiner.hu/cikk/20191125_patrick_deneen_interju?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202001>,
hogy az amerikai konzervatívok túlságosan a politikai hatalomra
koncentráltak az előző évtizedekben, és így elvesztették a kultúrát.*

Így van. *Meg kell nyernünk a kultúrharcot. A konzervatívok büszkék a
kultúrájukra, meg akarják őrizni az örökségüket a progresszió
dekonstrukciós, nihilista, tagadó erőivel szemben. Megvannak a fegyvereink,
de nem nagyon használjuk őket, mert mindig túlságosan a következő
választásra koncentrálunk*.

*Változtatott mindezen valamit Donald Trump elnöksége?*

Nem fűznék túl nagy reményeket egy elnöki ciklushoz, és nem tudjuk,
megnyeri-e a következő választásokat. *A kereszténység népének* viszont *rá
kell ébrednie, hogy valóságos a háború, ami a keresztény világért folyik.
Ha ebben jók vagyunk, és sokakat meggyőzünk, akkor annak lehet az a
következménye, hogy a választásokat is megnyerjük, de a dolgok sorrendje
ez, nem pedig fordítva. *

*Mit gondol a szekuláris konzervativizmusról és a kulturális
kereszténységről?*

Van egy hagyomány, ami *a 19. század végén* alapított Action Française-ig
megy vissza. Ennek egyik alapítója, *Charles Maurras, aki ateista és
monarchista volt, tisztán látta a katolikus egyház létének fontosságát az
európai kultúra megőrzésében.* Magyarán a kereszténység az, ami az egyetlen
közös, átfogó meghatározója annak, hogy mi az európai kultúra. *E*n*élkül
szekuláris relativista leszel*. Ezt anélkül is megértheti bárki, hogy
személyesen hívő lenne, és harcolhat érte. Hosszú távon azonban *szükség
van evangelizációra is, mivel szükségünk van arra is, hogy legyen lényege
annak, amit hiszünk, ami mellett kiállunk. Ha az emberek gyakorolják is,
amit hisznek, sokkal  jobb kultúrharcosok lesznek. **Hosszútávon a pusztán
kulturális kereszténység ugyanis fenntarthatatlan. A pusztán kultúrálisan
keresztény emberek nem **vállalnak sok gyereket.*
A kulturális restaurációhoz demográfiai restauráció is szükséges, és *a
vallásosak sokkal inkább hajlandóak gyermeket vállalni. Szóval egyrészt meg
kell védenünk a kulturális örökségünket, ami keresztény, másrészt meg kell
próbálnunk minél több embert megtéríteni, hogy hívők legyenek. *

*Mi lehet mindebben a szerepe a jobboldali populizmusnak, már ha létezik
ilyesmi egyáltalán?*

A populizmus csak egy címke. *Amit látunk ma a világban, az az évszázados
harc újabb fordulója a hatalom központosítása és decentralizálása között: a
globalizmus és lokalizmus küzdelme.*
*A mai populizmus az valójában egy nagyon egészséges lokalizmus.*

*A lokalizmus szükséges a szabadsághoz, mert például a demokrácia is csak
akkor működik igazán jól, ha emberi léptékű. A politikusoknak közel kell
lenniük az emberekhez, akiket képviselnek*. Minél távolabb van egy kormány
ettől a lokalizmustól, annál kevésbé demokratikus a gyakorlatban. Az
amerikai szövetségi kormány például túl távol van az emberektől, ezért
szükséges a tagállami jogok és a helyi kormányzás helyreállítása, és a
washingtoni kormány hatalmának csökkentése. *Európában pedig Brüsszeltől
vissza kell kerülnie a különféle hatásköröknek a helyi kormányokhoz,
elsősorban a nemzetállamokhoz, de még a nemzetállamokon belül is, főleg a
nagyobbak esetében, erősíteni kell a régiókat. *

L*ehetnek-e zöldek a konzervatívok?*

Bizonyos értelemben az Egyesült Államok a világ legnagyobb faluja: nem
nagyon érdekli az embereket, hogy mi történik a falun kívül.*, Az amerikai
konzervatívok elzárkózása a környezetvédelem és a zöld ügyek elől olyan
helyi sajátosság, amelyet orvosolni kell. *A* környezetvédelmi mozgalomnak
éppenséggel konzervatív gyökerei vannak. Egyik kedvenc könyvem a német
származású brit gondolkodó, a marxizmusból kiábrándult E. F. Schumacher
1973-as könyvét: Small is Beautiful, azaz a kicsi szép. Schumacher
nagyrészt a katolikus társadalmi tanításra építi elképzeléseit, melyek sok
tekintetben megelőlegezték a mai környezetvédő mozgalmat.* *A marxizmus
egyébként mindent megfertőz, amihez hozzáér:*
1968-cal és az 1956-os magyar forradalommal a marxizmus elvesztette
erkölcsi tőkéjét, ezért *a marxisták újragondolták magukat, majd
eltérítették **a zöld mozgalmat. *Szóval* a mai zöld mozgalom számos
nihilisztikus aspektusa onnan ered, hogy a marxizmus megfertőzte* *a zöld
gondolatot*,* és belecsempészte a vörös gondolatot.* Ugyanakkor *nekünk,
konzervatívoknak is újra és újra tudatosítanunk kell, hogy a ránk van bízva
a teremtés. *

*Ugyanakkor úgy látszik, hogy a marxizmus még igen népszerű például az
akadémiai körökben. Hogy lehet ez?*

*Alexander Szolzsenyicin, mikor meglátogatta Olaszországot, megrémült **attól,
mennyi kommunista van az országban.* Azt mondta, látniuk kellene, mit
jelent a kommunizmus a gyakorlatban, nem csak valami absztrakt kommunizmust
kellene vallaniuk, és talán az ráébresztené őket, hogy tévednek. Szóval *az
egyik baj, hogy a nyugat nem tapasztalta meg a kommunizmust, és annak
valami romantikus látomását vallja a magáénak. Másrészt az amnézia jeleit
mutatja: ignorálja **a történelem tényeit. **A fiatalok például nem tudnak
semmit arról, hogy a kommunizmusnak van százmillió áldozata.*
A Marx Károly-ikonográfia visszatérése veszélyes és komikus, de amiben
gyökerezik, az a történelemről való megfeledkezés. El tudja képzelni
valaki, hogy többmillió áldozat után azt mondjuk a nácizmusra, hogy adjunk
neki még egy esélyt?

*Heather Mac Donald kriminológus azt nyilatkozta nekünk
<https://mandiner.hu/cikk/20170929_heather_macdonald_dramaian_no_az_eroszak_az_amerikai_varosokban_heather_mac_donald?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202001>,
hogy fogalma sincs, mit lehetne tenni az akadémiai élettel. *

Nézze, *ott van például a Pride. Akármilyen sikeres, ez a mozgalom a saját
destrukciójához is vezet. *A kulturális halál – ahogy II. János Pál nevezte
– öngyilkosság. *Amikor a humánegyetemeken a történelem és irodalom
szakokon az irányítást átvették a dekonstrukcionisták, posztmodernisták és
nihilisták, e*gyszerűen nem jelentkeztek rájuk a hallgatók. Ugyanis *ott
azt tanítják, hogy a világon semminek nincs jelentése. De ha semminek nincs
jelentése, akkor minek pazaroljam rá az időt*?* Én irodalom professzor
vagyok. **Ötven évvel ezelőttig Amerikában az egyik legnépszerűbb szak volt
az irodalom, *d*e a hatvanas évek óta hanyatlik a szak.*
*A posztmodern akadémia önmegsemmisítő tendenciáinak örülnünk kell.*

Ez saját magát bomlasztja, s ha összeomlott, *bele kell kezdeni valami más,
valami egészséges felépítésébe. *

H*ogy vélekedik Ferenc pápáról, aki nemrég nyilvánvalóvá tette, hogy nem
kedveli az amerikaiakat?*

A legfontosabb, amit az egyházzal kapcsolatban érteni kell, hogy a hívő
katolikusok számára, mint én is vagyok, *az egyház Jézus Krisztus misztikus
teste, egyben évszázadok zarándoka. Az évszázadok során rengeteg rossz pápa
állt az egyház élén, de az egyház nagyobb minden pápánál.* *Szóval személy
szerint nem sok időt töltök Ferenc pápa elemzésével és kritizálásával. Ha
azonban egy szóval jellemeznem kellene Ferenc pápaságát, az az volna:
inkoherens*. S ebben *épp ellenkezője XVI. Benedeknek, aki a valaha volt
egyik legkoherensebb gondolkodó*. Nem kívánok találgatni, hogy mit fog a
Teremtő mondani szolgájának, mikor találkozik vele, de *nem gondolom, hogy
az inkoherencia valami jó dolog lenne a pápai hivatal esetében. *

*Mi a helyzet az amerikai katolicizmussal?*

Szerintem az amerikai katolicizmus jelen pillanatban igencsak egészséges,
és nagyon dinamikus. A hagyományos rendeknek rengeteg új hivatása van. A
papok új generációja konzervatívabb és ortodoxabb, mint az előző generáció.
A tradícióhoz jobban ragaszkodó egyházmegyékben sokkal több hivatás támad,
mint máshol. Szerintem dolgozik a Szentlélek az egyházon. Az ortodoxok
megkapják a Szentlélek kegyelmét, a modernisták és eretnekek pedig
kihalnak.

*Rod Dreher szerint
<https://mandiner.hu/cikk/20180120_rod_dreher_interju?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202001>
ha a közhangulat egyre progresszívebbé válik, a keresztények nem élhetnek
szimplán a többiek között. *

*A keresztények* evilágból való, de nem e világéi. És ebben az értelemben
mindig is el voltak különülve. Ugyanakkor *megkapták a térítési parancsot,
hogy evangelizálják a világ népeit, és vigyék el nekik az igazság fényét.
Szóval a keresztényeknek meg kell változtatnia a világot.* Ahogy Chesterton
fogalmazott: nem olyan egyházat akarunk, amit a világ mozgat, hanem *olyan
egyházat akarunk, ami maga mozgatja a világot.* *Ha a sárkányt
posztmodernnek és szekularizmusnak hívják,* *Szent Györgyöknek kell
lennünk, és mernünk kell harcolni. Mondok egy példát. A keresztény
értelmezés szerint a nő a család középpontja, a kultúra középpontja a
család, szóval** a nő igencsak központi szerepet játszik.*

Na most* ez erősen különbözik** a marxista feminizmustól, ami azt akarja,
hogy a nők ugyanolyanok legyenek, mint a férfiak, azaz váljanak a bevétel,
a havi fizetés szolgáivá, igáslovakká. A feministák azt mondják, nem
akarnak a férfiak szolgái lenni, majd beülnek a titkárnői irodába vagy
pr-osként, marketingesként a számítógép mögé, és a főnökük szolgái lesznek.
**A keresztények szerint a nők az egészséges társadalom középpontjában
vannak. *

*Egy kereszténydemokráciáról szóló kerekasztal-beszélgetésre érkezett,
aminek az a témája, hogy jelent-e még valamit a kereszténydemokrácia.
Jelent?*

Ehhez értenünk kell, mi a demokrácia, és azt is, hogy ezt a kereszténység
miként módosítja.* A demokrácia lényege, hogy az embereknek van-e uralmuk a
saját életük felett, azaz van-e politikai hatalmuk. Ehhez az kell, hogy
demokrácia emberléptékű legyen, azaz lokalista*. *Ehhez jön a keresztény
felelősség egymás iránt, s a szubszidiaritás, ami a család és az egyén
szabadságát jelenti **az állam túlterjeszkedésével szemben. De úgyszintén
fontos a szolidaritás: hogy a keresztényeknek a közjóért kell dolgozniuk. *

*Kiüresedő fogalom-e a kereszténydemokrácia?*

*Az EU-ban a legtöbb, magát kereszténydemokratának nevező politikus nem
keresztény és nem demokrata, hanem szekuláris gondolkodású liberális
lett. **Ugyanakkor
az eredeti kereszténydemokrácia a 21. században is fontos ideál lehet. *
*Joseph Pearce* (1961, London) a The Imaginative Conservative nevű amerikai
konzervatív online magazin főmunkatársa, egyben a Augustine Institute
könyvkiadó részlegének igazgatója. Fiatal korában szélsőjobboldali eszméket
vallott, de 1989-ban megtért és katolikus lett. Több egyetemen is tanított,
így a New Hampshire-i Thomas More College-ban, a michigani Ave Maria
College-ban és a floridai Ave Maria Egyetemen. Olyan szerzők életrajzírója,
mint J. R. R. Tolkien, G. K. Chesterton és Hilaire Belloc. Huszonöt önálló
kötet szerzője. Joseph Pearce a Mathias Corvinus Collegium
kereszténydemokráciáról
szóló kerekasztal-beszélgetése
<https://mandiner.hu/cikk/20191213_milyen_eselyei_vannak_a_keresztenydemokracianak_a_posztkereszteny_korban?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202001>
alkalmából járt Budapesten.

*Fotók: Ficsor Márton*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200125/be305b5a/attachment.html>