[Grem] Egy kis hittan Szűz Máriáról a mai ünnep kapcsán

[Emoke Greschik]

 Szűz Mária, Isten anyja ünnepe
Kultúra <https://www.magyarkurir.hu/kultura> – 2019. december 31., kedd |
19:59
https://www.magyarkurir.hu/hirek/szuz-maria-isten-anyja-unnepe

3
A Boldogságos Szűz – akit nyelvünk Szentségesnek mond – a legnagyobb a
szentek között, mert neki adatott az a kegyelem, hogy anyja lett a
megtestesült Igének.

Míg a szentek az Úr Krisztus teljességéből merítik az állapotukhoz
szükséges kegyelmeket, addig a Boldogságos Szűz ugyanebből a Forrásból
*megkapott
minden kegyelmet, amit teremtmény egyáltalán kaphat: ő a „kegyelemmel
teljes”*. Szűz anyasága öröktől fogva ott volt Isten megváltó tervében, s
amikor elérkezett az idők teljessége, megtörtént az, ami a természet
rendjében sem azelőtt, sem azóta nem fordult elő: *anya lett a szűz, és fia
született: Jézus, a mi Megváltónk.*

*

Az Egyház tanításában *négy dogma szól Isten Anyjáról,* azaz aki üdvözülni
akar, annak ezt a négy alapigazságot el kell fogadnia Máriáról:

1.* Mária Theotokosz, *mondják a görögök, *Mater Dei*, mondják a
latinok, *Isten
Anyja,* mondjuk magyarul a dogmát, amit az efezusi zsinat 431-ben
fogalmazott meg. Minden, amit Máriáról hiszünk és hirdetünk, e
misztériumban gyökerezik.* Ezt ünnepeljük ma, január elsején.*

2. *Mária szűzen foganta és szülte Szent Fiát, szüzessége örökre megmaradt.
*Már az apostoli hitvallás mondja: „Születék szűz Máriától”.

3. *Mária szeplőtelenül fogantatott, azaz az eredeti bűn nem érintette őt.*
E dogmát 1854-ben hirdette ki IX. Pius pápa. *Mária szeplőtelen
fogantatásának ünnepe december 8-a.*

4. *Halála után Mária fölvitetett a mennybe, anélkül, hogy teste romlást
látott volna. *1950-ben hirdette ki ennek dogmáját XII. Pius pápa. *Ünnepe
Nagyboldogasszony napja, augusztus 15-e.*

Így az Egyház egyetlen más szentről sem beszél. *Mindezzel együtt Mária, a
Boldogságos Szűz valóságos ember, akinek története, sorsa, életrajza, élete
van. Élete, amely teljesen Istenből ered, Őérte van, és Őbenne van.*

*

Az ószövetségi szentírásban jövendölések hangzottak el a Megváltó anyjáról:

– *Kígyótipró asszony lesz*: A bűnbeesés után a kígyó vereségét jelzi előre
az isteni szó*: „Ellenségeskedést vetek közéd és az asszony közé, a te
ivadékod és az ő ivadéka közé. Ő széttiporja fejedet, te meg a sarkát
veszed célba” (Ter 3,15). *– Ez a kígyótipró asszony Mária.

– *Szűz anya lesz: *Ácház király kapta a jövendölést, ami a szabadulás jele:*
„Íme, anya lesz a szűz és fia születik, és Emmánuelnek fogják hívni” (Iz
7,14– 16)*. – Mária ez a szűz anya, akinek fiában Velünk az Isten (ez az
Emmanuel szó jelentése).

– *Betlehemben fogja szülni a fiát:* „*És te, efratai Betlehem, kicsiny
vagy ugyan Júda fejedelmei között, mégis belőled származik nekem az, aki
uralkodni fog Izrael fölött. Származása az ősidőkre, a régmúlt időkre megy
vissza. Ezért elhagyja őket az Úr, míg nem szül az, akinek szülnie kell, és
testvéréhez, Izrael fiaihoz vissza nem tér a maradék” (Mik 5,1–5).* – Mária
az a Szűz, akinek Betlehemben kell majd világra hoznia Őt, akinek
származása, mert Isten Fia, az örökkévalóságból való.

– *A Megváltó anyja egy lesz az Úr szegényei közül*: *a Messiás országa
ugyanis a kicsinyeké, a szegényeké lesz, akik nem hadakozással, hanem
engedelmes szolgálatukkal nyerik el részüket ebben az országban * (*vö.
Szof 3,12; Zsolt 149*). *Mária, a Messiás édesanyja, „az Úr szolgáló
leánya” az első a kicsinyek között, akinek alázatos szolgálata megnyitotta
az utat a megváltás előtt.*

– *Ujjongani fog a boldogságtól: *Jövendölések szólnak Sion leányának,
Jeruzsálem leányának boldogságáról, ami abból fakad, hogy *benne lakik az
Úr (vö. Szof 3,14–15; Mik 4,8,10; Jer 31,22)*. Ez a Szűz anyaságában vált
valóra, akit ezért mond boldognak minden nemzedék, s *hívjuk így mi is:
Boldogságos.*

*

Az újszövetségi szentírás a következőket mondja el:

Születését és gyermekkorát csak apokrif források mondják el. Az
evangéliumokban először élete nagy fordulópontján tűnik fel a názáreti
szűz, kinek neve Mária.

Az első, akit Máriának, héberül Mirjamnak hívnak az Ószövetségben, Mózes
nővére. Később kedvelt női név, Mária kortársai közül is sokan viselték. A
név jelentést hordoz, de ma már nehéz pontosan meghatározni, mert közel 60
lehetőség kínálkozik. A legvalószínűbb jelentések a következők:

*Mária = szép* (a héber *márá* = kövér szóból. Keleten, pl. az araboknál a
női szépség egyik feltétele);

*Mária = lázadás* (a héber *máráh* szóból, Mária a Sátán ellenlábasa);

*Mária = keserves* (a héber *márar* = keserű, fájdalmas szóból);

*Mária = Istentől szeretett* (az egyiptomi *mri* = szeretett és a héber
*iam* = Isten szavakból) – Ez nemcsak nyelvészeti szempontból valószínű,
hanem teológiailag is a legszebb és legtalálóbb neve annak, akit Isten a
leginkább szeret a teremtmények közül, mert a legszebb, s épp ezért a
legszebb.

Az evangélium tanúsága szerint Mária jegyese volt már a Dávid házából való
Józsefnek, amikor Isten elküldte hozzá Gábor angyalt a Megtestesülés
örömhírével.

Az angyali üdvözlet után Mária sietve útra kelt, hogy meglátogassa
Erzsébetet. Három hónapig maradt ott, majd visszatért Názáretbe.

József az álmában kapott angyali intés szerint magához vette őt, majd
hamarosan útra keltek Betlehembe, hogy a népszámlálás császári parancsa
szerint a származási helyükön írják össze őket. Miközben ott tartózkodtak,
beteltek Mária napjai és megszülte a Fiút. Így teljesedett az Úr szava: a
Megváltó Betlehemben, Dávid városában született.

Nyolc nap múlva körülmetélték a Gyermeket és miként Mária is, József is
hallotta az angyaltól, Jézusnak nevezték el.

Amikor Jézus hathetes lett, a törvény előírása szerint fölvitték
Jeruzsálembe, ahol Mária a tisztulásáért, József az elsőszülött fiú
megváltásáért áldozatot ajánlott fel. Mária ekkor hallotta Simeon ajkáról a
jövendölést Fiáról és a maga sorsáról.

Az Úr megmutatta az ő üdvösségét, nemcsak a pásztoroknak, nemcsak Simeonnak
és Annának, hanem a pogányságot képviselő napkeleti bölcseknek is, akik az
ég jeleit figyelve látták meg a csillagot, mely elvezette őket Betlehembe,
a házba, ahol megtalálták Máriát és a Gyermeket. E látogatás következménye
lett a betlehemi gyermekgyilkosság, amelyben Heródes megölette a 2 év
alatti fiúgyermekeket Betlehemben és környékén (lásd december 28-án,
Aprószentek ünnepén).

Józsefet azonban az Úr angyala időben figyelmeztette: „Fogd a gyermeket és
anyját, és menekülj Egyiptomba...”

Mikor pedig Heródes meghalt, a Szent Család visszaköltözött, de nem
Betlehemben, hanem Názáretben telepedtek meg. Amikor Jézus 12 éves lett,
szülei fölvitték magukkal Jeruzsálembe, ahol a Gyermek elveszett. Hosszasan
keresték, mert nem tudták, hogy Jézus „Atyja dolgaiban van”, végül
megtalálták a templomban. Hazatért Máriával és Józseffel Názáretbe és
engedelmes volt nekik.

Ezután eltelt közel húsz év imádságban, munkában, s közben Jézus felnőtt.
József halála után Mária Jézussal együtt leköltözött Kafarnaumba, s egy
ideig úgy ismerték őket mint a názáreti ácsot és özvegy anyját. Amikor
pedig Jézus 30 éves lett, s elhangzott az Úr szava János felett, aki
hirdetni kezdte a bűnbánat keresztségét (lásd június 24-én), Jézus
elbúcsúzott Máriától és megkezdte nyilvános működését. Az evangélisták,
amikor nyilvánvalóan Jézus Krisztusról írnak, Mária jelenlétét is
tapasztalják és érzékeltetik:
– Mária ott van az első csodánál: a kánai menyegzőn;
– az emberek tudnak róla: „Boldog a méh.....”;
– a háttérben kíséri Jézust: „...anyád és rokonaid beszélni akarnak
veled...”;
– ott van a kereszt alatt, ahol az Egyháznak is anyja lett;
– ott van a pünkösd várásában;
– ő a Napba öltözött asszony (Jel 12), kinek mennybevétele a bűn és a halál
fölötti győzelem teljessége (lásd augusztus 15-én).

A Szentséges Szűz Mária mindezen kiváltságával és nagyszerűségével
példaképünk és reménységünk. Példaképünk a hitben, reménységünk abban, hogy
ami vele történt, az velünk is – az Egyházzal és az Egyház minden
tagjával – megtörténik: részünk lehet a bűn és a halál fölötti teljes
győzelemben.

A legősibb időktől fogva a Boldogságos Szüzet mint Istenszülőt tisztelik,
különösen előtérbe kerül ez a gondolat a karácsonyi ünnepkörben.

Az ünnepet az Egyház a II. vatikáni zsinat után vezette be. Máriát régtől
fogva „Isten anyja”, „Istenszülő” névvel illetjük. A keleti egyházban az
Istenszülő Szűz Mária ünnepe karácsony másnapján, december 26-án van.

Az ünnepet a Krisztusról vallott hitigazságok fényében kell látnunk. Ő
valóságos Isten és valóságos ember. Születése Máriától emberi természetének
bizonysága. De mert Jézus valóságos Isten, a Második Isteni Személy, azért
illeti meg Máriát az Isten anyja elnevezés – ahogy ezt az Efezusi Zsinat
(431) leszögezte.

Jézus Krisztus a Boldogságos Szüzet édesanyánkul adta, ezért az év első
napján az egész esztendőt az Ő anyai gondoskodásába ajánljuk.

* * *

1968 óta minden év január 1-jén ünnepeljük a béke világnapját.

A béke világnapját VI. Pál pápa kezdeményezésére ünnepeljük az év első
napján.

VI. Pál óhaját követve a pápák január 1-jén évtizedek óta a békére
vonatkozó gondolatokkal fordulnak a világhoz, mindenkor konkrét elmélkedési
témát adva az embereknek.

Ez a nap arra figyelmeztet, hogy az előttünk álló új évben törekedjünk
arra, hogy békében éljünk önmagunkkal, minden emberrel és az egész világgal.

Ferenc pápa, követve elődeit, 53. alkalommal fordul üzenetével
<https://www.magyarkurir.hu/hirek/parbeszed-megbekeles-es-okologiai-megteres-ferenc-papa-uzenete-beke-53-vilagnapjara>az
Egyház tagjaihoz és minden emberhez. 2020. január 1-jére *A béke mint a
remény útja: párbeszéd, megbékélés és ökológiai megtérés* címmel írt
üzenetet.

*Istenünk, te Mária szűzi anyasága által örök üdvösséggel ajándékoztad meg
a világot. Engedd, kérünk, hogy Isten Anyjának közbenjárását mindig
érezzük, mert tőle kaptuk Fiadat, az élet szerzőjét. Aki veled él és
uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200101/3d58de62/attachment.html>