[Grem] Márton Áron: Breviárium (Kairosz kiadó idézetek M.Á-tól 1933-1980 )

[Emoke Greschik]

 Márton Áron: Breviárium
https://www.magyarkurir.hu/hirek/marton-aron-breviarium

A Kairosz Kiadó által megjelentetett kötet idézeteket tartalmaz Márton Áron
gyulafehérvári püspök folyóiratokban 1933 és 1980 között megjelent
írásaiból, körleveleiből és beszédeiből. Ez a csaknem fél évszázad egyike
volt a világ- és a magyar történelem legtragikusabb korszakának, és Isten
tiszteletre méltó szolgája megalkuvást nem ismerve állt ki a krisztusi hit,
az evangélium tanítása mellett.

A német nemzetiszocializmus 1933-as uralomra jutásának évében született
egyik írásában Márton Áron kifejti*: „A liberalizmus a szabadságot, a
szocializmus az egyenlőséget, a nacionalizmus a nemzetet isteníti.” **Az
Egyház és mi, hívők, követeljük a szabadságot, „de a liberalizmust sietünk
temetni. Szociális gondolkozást, a társadalom gyökeres reformját hirdetjük,
de a marxizmussal nem mehetünk. A faj szeretetének szent kötelességét
vállaljuk, de a vér istenítését eretnekségnek tartjuk.” A felbolydult
világban a békét az embereknek „csak a teljes igazság megismerése és
elismerése” hozhatja el, annak tudomásulvétele, hogy „abszolútum
egyetlenegy van: az Isten”.*

Ugyanebben az évben* a keresztény nevelés*ről szóló fejtegetésében
leszögezi: annak* legnagyobb parancsa, hogy „az Isten képmását minél több
lélekben, minél jobban kihozza”.*

*Nemzet és kultúra kapcsolatá*t elemző, 1935-ös cikkében arról ír, hogy *a
„hangos magyarkodás már nem tud megtéveszteni. S bármennyire
csűrjük-csavarjuk a dolgot, a születések korlátozása mellett elhozott
összes gazdasági és orvosi érvek mögött végső fokon az a mérhetetlen egyéni
önzés búvik meg, amelyre a kor szelleme korunk gyermekét ránevelte. Gyermek
nélkül mégis vígabban lehet élni… Az önző, önmagának való nemzedék helyett
új nemzedékeknek kell jönnie. S legalább arra legyen gondunk, hogy ezt
megmentsük. A népek fennmaradásának záloga: a család.”*

Püspökké kinevezését követően, első, *1939-ben kiadott körlevelében *így
fogalmazza meg főpásztori küldetését: *„Szent hivatásom kötelez, hogy
egyformán püspöke legyek szegénynek és gazdagnak, tanultaknak és a tanulás
lehetőségeitől elzártaknak, előkelőknek és egyszerű embereknek, az élet
kegyeltjeinek és az élet szerencsétlenjeinek, bűnösöknek és a kegyelem
áldottjainak. Az Isten felé vezető utat mindenki számára kell feltárnom,
egyengetnem és kívánatossá tennem.”*

*A II. világháború véres öldökléseinek kellős közepén, 1943-ban
*kiadott, *másik
körlevelében* egyértelműen fogalmazza meg, hogy* az első akadály, amit az
Isten útjából el kell mozdítani, a gyűlölet. „Mert Isten a szeretet Istene,
s nem tér be oda, ahol gyűlölet lakozik. Főparancsolatával, amely a többi
parancsolatokat mind magában foglalja, az embert szeretetre kötelezte.
Megparancsolta, hogy szeressük az embert, mint Isten képmását, és
testvérünket önmagáért, és szeressük ellenségeinket is, Őérette.*” Ez pedig
azt jelenti, hogy *nem törhetünk „felebarátunk jogos érdekére, anyagi és
erkölcsi java ellen…”, nem tehetünk rosszat ellene, nem szabad, hogy
visszaéljünk szorult helyzetével, sőt, segítenünk kell őt.*

*Kiállt Márton Áron az üldözött zsidók védelmében*, amiről 1944 májusában a
kolozsvári Szent Mihály-templomban papszenteléskor elmondott beszéde
tanúskodik:* „Krisztus papjának elutasíthatatlan kötelessége, hogy az
igazság mellett kiálljon és az emberben – bármilyen hitet valljon és
nyelvet beszéljen is – a testvérét nézze… Aki felebarátja ellen vét,
veszélyezteti a kereszténység kétezer éves munkájának egyik nagy
eredményét, az emberek testvériségének gondolatát. Nem keresztény, hanem
pogány szellemben jár el… Aki a felebaráti viszonyt az emberek egyik
csoportjától bármilyen meggondolások alapján elvitatja, az magára vonja az
ítéletet…”* Egy év múlva pedig Áron püspök levelet intézett a kolozsvári
rendőrkapitányhoz, *tiltakozva a zsidók és keresztények deportálása ellen.
„**Amit az ilyen szállítmányok kezeléséről és jövő sorsáról mondanak, az
ember nem tudja megdöbbenés és mélységes megrendülés nélkül hallani.”*

*A háborút követően, 1946 áprilisában *elmondott beszédében *a két
főparancsot vizsgálva megvilágítja, hogy a parancs első és második része
elválaszthatatlanul összefügg. „Aki az Istent nem ismeri, embertársában sem
fogja a testvérét felismerni. Aki Isten törvényeit nem tiszteli, az emberek
jogait sem fogja tiszteletben tartani. Aki nem tudja, hogy minden hatalom
onnan, felülről adatott, annak a kezében a hatalom könnyen lesz a
zsarnokság eszköze. Akinek a túlvilág nem létezik, a földön fogja a
paradicsomi örömöket habzsolni, s kíméletlenül ott szerzi meg, ahol
találja.”*

*1947. január 1-jén elmondott újévi beszédében *ugyancsak világosan fejti
ki mondandóját: *a különböző formákban megmutatkozó szellemi és erkölcsi
árulásoknak, „ennek a nagy aposztáziának a következménye a mai ember
tragédiája. Amilyen mértékben fordult el Istentől és törvényeitől, olyan
mértékben tompult el a lelkiismerete… Eltűnt a jog és az igazság
tisztelete, és eltűnt a szeretet. Helyettük az önzés és a hazugság vette át
az uralmat a társadalmi élet fölött… Lelkiismeret-furdalások, erkölcsi
gátlások nem feszélyezik sem a kicsiket, sem a nagyokat.”*

*Az 1973-as, gyulafehérvári papszenteléskor *elmondott prédikációjában *a
papi hivatás három követelményé*t fogalmazza meg*: a lelkipásztor legyen
egész lélekkel pap, ne akarjon két úrnak szolgálni. Álljon mindig a gyengék
és szenvedők mellé. Legyen az imádság embere, ez legyen a fő ismertetőjele.
„Az imádság a pap életében olyan követelmény, amit nem pótolhat a
legalázatosabb külső tevékenység sem.”*

*Márton Áron **földi halálának évében, 1980 májusában* körlevélben
búcsúzott el híveitől, és figyelmeztetett:* „Az Egyház akkor fogja vonzani
a kívülállókat, és akkor valósul meg a keresztény egyházak és közössége
óhaja és törekvése, az összes keresztények egysége, ha rólunk is
elmondhatják, mint az első századok keresztényeiről: nézd, ezek mennyire
szeretik egymást.”*

A kötet anyagát válogatta, az életrajzi adatokat összeállította és az
utószót írta Virt László. Egyetérthetünk vele, hogy *Márton Áron több
évtizeddel ezelőtt megfogalmazott gondolatai** „ma is megtalálják az utat
bárki szívéhez és értelméhez, aki képes maga mögött hagyni az önérdek által
táplált ideológiákat”.*

*Márton Áron: Breviárium*
*Kairosz Kiadó, 2020*

*Bodnár Dániel/Magyar Kurír*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200227/66bef844/attachment.html>