<div dir="ltr">
<h1>Márton Áron: Breviárium</h1><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/marton-aron-breviarium" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/marton-aron-breviarium</a><div><a rel="lightbox['g103674']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=103674&v=0&img=c_martonaron.jpg" style="margin-right:0px" width="471" height="332"><span title="3 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"><br></span></a></div><h3><span style="background-color:rgb(208,224,227)">A
Kairosz Kiadó által megjelentetett kötet idézeteket tartalmaz</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Márton
Áron gyulafehérvári püspök </span>folyóiratokban <span style="background-color:rgb(208,224,227)">1933 és 1980 között megjelent
írásaiból, körleveleiből és beszédeiből. </span>Ez a csaknem fél évszázad
egyike volt a világ- és a magyar történelem legtragikusabb korszakának,
és<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Isten tiszteletre méltó szolgája<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> megalkuvást </span>nem ismerve állt ki a
krisztusi hit, az evangélium tanítása mellett. </span></h3><div><p>A
német nemzetiszocializmus 1933-as uralomra jutásának évében született
egyik írásában Márton Áron kifejti<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>: <span style="background-color:rgb(234,209,220)">„A liberalizmus a szabadságot, a
szocializmus az egyenlőséget, a nacionalizmus a nemzetet isteníti</span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)">.”</span> </span></b><b>Az
Egyház és mi, hívők, követeljük a szabadságot, „de <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a liberalizmust
</span>sietünk temetni. Szociális gondolkozást, a társadalom gyökeres reformját
hirdetjük, de a <span style="background-color:rgb(234,209,220)">marxizmussal </span>nem mehetünk. A faj szeretetének szent
kötelességét vállaljuk, de <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a vér istenítését eretnekségnek</span> tartjuk.” A
felbolydult világban<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a békét az embereknek „csak a teljes igazság
megismerése és elismerése” hozhatja el, </span>annak tudomásulvétele, hogy
„<span style="background-color:rgb(255,242,204)">abszolútum egyetlenegy van: az Isten”.</span></b></span></p>
<p>Ugyanebben az évben<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> a <span style="background-color:rgb(255,242,204)">keresztény nevelés</span></b></span>ről szóló fejtegetésében
leszögezi: annak<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> legnagyobb parancsa, hogy „<span style="background-color:rgb(255,242,204)">az Isten képmását minél több
lélekben, minél jobban kihozza”.</span></b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Nemzet és kultúra kapcsolatá</b></span>t elemző, 1935-ös cikkében arról ír, hogy
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a „hangos magyarkodás már nem tud megtéveszteni. S bármennyire
csűrjük-csavarjuk a dolgot, a születések korlátozása mellett elhozott
összes gazdasági és orvosi érvek mögött végső fokon <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="color:rgb(0,0,0)">az a mérhetetlen
egyéni önzés búvik meg, amelyre a kor szelleme korunk<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> gyermekét
</span>ránevelte</span></span>. Gyermek nélkül mégis vígabban lehet élni… A<span style="background-color:rgb(234,209,220)">z önző, önmagának
való nemzedék</span> helyett új nemzedékeknek kell jönnie. S legalább arra
legyen gondunk, hogy ezt megmentsük.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> A népek fennmaradásának záloga: a
család.</span>”</b></span></p>
<p>Püspökké kinevezését követően, első, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>1939-ben kiadott körlevelében
</b></span>így fogalmazza meg főpásztori küldetését: <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„Szent hivatásom kötelez, hogy
egyformán püspöke legyek szegénynek és gazdagnak, tanultaknak és a
tanulás lehetőségeitől elzártaknak, előkelőknek és egyszerű embereknek,
az élet kegyeltjeinek és az élet szerencsétlenjeinek, bűnösöknek és a
kegyelem áldottjainak. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Az Isten felé vezető utat mindenki számára kell
feltárnom, egyengetnem és kívánatossá tennem</span>.”</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A II. világháború véres öldökléseinek kellős közepén, 1943-ban
</b></span>kiadott, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>másik körlevelében</b></span> egyértelműen fogalmazza meg, hogy<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> az első
akadály, amit az Isten útjából el kell mozdítani, a gyűlölet. „<span style="background-color:rgb(255,242,204)">Mert
Isten a szeretet Istene, s nem tér be<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">oda, ahol gyűlölet lakozik.
</span>Főparancsolatával, amely a többi parancsolatokat mind magában foglalja,
az embert szeretetre kötelezte. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Megparancsolta, hogy szeressük az
embert, mint Isten képmását, és testvérünket önmagáért, és szeressük
ellenségeinket is, Őérette.</span></b></span>” Ez pedig azt jelenti, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>nem törhetünk
„felebarátunk jogos érdekére, anyagi és erkölcsi java ellen…”, nem
tehetünk rosszat ellene, nem szabad, hogy visszaéljünk szorult
helyzetével, sőt, segítenünk kell őt.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Kiállt Márton Áron <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az üldözött </span>zsidók védelmében</b></span>, amiről 1944
májusában a kolozsvári Szent Mihály-templomban papszenteléskor elmondott
beszéde tanúskodik:<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> „Krisztus papjának elutasíthatatlan kötelessége,
hogy az igazság mellett kiálljon és az emberben – bármilyen hitet
valljon és nyelvet beszéljen is – a testvérét nézze… Aki felebarátja
ellen vét, veszélyezteti a kereszténység kétezer éves munkájának egyik
nagy eredményét, az emberek testvériségének gondolatát. Nem keresztény,
hanem pogány szellemben jár el… Aki a felebaráti viszonyt az emberek
egyik csoportjától bármilyen meggondolások alapján elvitatja, az magára
vonja az ítéletet…”</b></span> Egy év múlva pedig Áron püspök levelet intézett a
kolozsvári rendőrkapitányhoz, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>tiltakozva a zsidók és keresztények
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">deportálása </span>ellen. <span style="background-color:rgb(208,224,227)">„</span></b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Amit az ilyen szállítmányok kezeléséről és jövő
sorsáról mondanak, az ember nem tudja megdöbbenés és mélységes
megrendülés nélkül hallani.”</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A <span style="background-color:rgb(234,209,220)">háborút </span>követően, 1946 áprilisában </b></span>elmondott beszédében <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a két
főparancsot vizsgálva megvilágítja, hogy a parancs első és második része
elválaszthatatlanul összefügg. „Aki <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az Istent<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem ismeri</span>, embertársában
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">sem fogja</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a testvérét felismerni. </span>Aki <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Isten törvényeit</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem tiszteli</span>, az
emberek jogait <span style="background-color:rgb(234,209,220)">sem fogja<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">tiszteletben tartani.</span> Aki <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem tudja</span>,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> hogy
minden hatalom onnan, felülről adatott, </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">annak a kezében a hatalom
könnyen lesz a zsarnokság eszköze</span>. Akinek<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a túlvilág<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem létezik,</span> a
földön<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> fogja a paradicsomi örömöket habzsolni, s kíméletlenül ott szerzi
meg, ahol találja.</span>”</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><i>1947. január 1-jén elmondott újévi beszédében </i></span>ugyancsak világosan
fejti ki mondandóját: <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a különböző formákban megmutatkozó szellemi és
erkölcsi árulásoknak, „ennek a nagy aposztáziának a következménye a mai
ember tragédiája.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> Amilyen mértékben fordult el<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Isten</span>től és <span style="background-color:rgb(255,242,204)">törvényei</span>től,
olyan mértékben tompult el</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a lelkiismerete</span>…<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> Eltűnt<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a jog és az igazság
tisztelete, </span>és eltűnt <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a szeretet.</span> Helyettük az önzés és a hazugság vette
át az uralmat a társadalmi élet fölött…<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Lelkiismeret-furdalások,
erkölcsi gátlások </span>nem feszélyezik sem a kicsiket, sem a nagyokat.”</span></b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az 1973-as, gyulafehérvári papszenteléskor </b></span>elmondott prédikációjában<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> <b>a
papi hivatás három követelményé</b>t fogalmazza meg</span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">: a lelkipásztor legyen
egész lélekkel pap, </span>ne akarjon két úrnak szolgálni. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Álljon mindig a
gyengék és szenvedők mellé. Legyen az imádság embere,</span> ez legyen a fő
ismertetőjele. „<span style="background-color:rgb(255,242,204)">Az imádság</span> a pap életében olyan követelmény, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">amit nem
</span>pótolhat a legalázatosabb külső tevékenység sem.”</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Márton Áron </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>földi halálának évében, 1980 májusában</b></span> körlevélben
búcsúzott el híveitől, és figyelmeztetett:<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">„Az Egyház akkor fogja
vonzani </span>a kívülállókat, és akkor valósul meg a keresztény egyházak és
közössége óhaja és törekvése, az összes keresztények egysége,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> ha rólunk
is elmondhatják, mint az első századok keresztényeiről: nézd, ezek
mennyire szeretik egymást.”</span></b></span></p>
<p>A kötet anyagát válogatta, az életrajzi adatokat összeállította és az
utószót írta Virt László. Egyetérthetünk vele, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Márton Áron </span>több
évtizeddel ezelőtt megfogalmazott <span style="background-color:rgb(255,242,204)">gondolatai</span></b><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> „ma is megtalálják az utat
bárki szívéhez és értelméhez, aki képes maga mögött hagyni </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">az önérdek
által táplált ideológiákat</span>”.</b></span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g103674']"><img style="display:block;margin:auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=103674&v=0&p=1&img=c_marton0.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><i>Márton Áron: Breviárium</i><br><i>Kairosz Kiadó, 2020</i></p>
<p><b>Bodnár Dániel/Magyar Kurír</b></p></div>
</div>