[Grem] Házasság a középkorban

2020. Feb. 16., V, 11:35:26 CET

Ld. előző levelem.

Az, hogy valamit valaki egy történelmi pillanatban mond ki, legyen az a relativitáselmélet gondolata vagy egy szentség definíciója, nem jelenti azt, hogy az illető állítás azelőtt nem volt igaz.

Ahogy szintúgy írtam már, pl. sok dogma kimondása is tipikusan olyan történelmi vagy kultúrális helyzetben történt, amikor arra szükség lett.  Ez megintcsak nem jelenti, hogy addig a dogmában megfogalmazott állítás nem volt igaz.  A katolikus egyház azt tanítja, hogy azelőtt is igaz volt.

Gyuszi

On Sun, 16 Feb 2020, Romhányi Beatrix wrote:

> Date: Sun, 16 Feb 2020 11:22:35 +0100
> From: Romhányi Beatrix <t.romhanyi at gmail.com>
> Reply-To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> Subject: Re: [Grem] Házasság a középkorban
> 
> Kedves Lista!
> A házasság középkori helyzetéről kissé eltér az én ismeretem.
> 1) A házasság a IV. Lateráni zsinat előtt nem volt szentség. A római jogból
> ismert szerződéses viszonynak tekintették. Persze, az egyház már akkor is
> hirdette, hogy a kötés életre szól, de egyházi pecsét nem volt a házasságon,
> mert nem is lehetett. Arra, hogy hetedikként bekerüljön a szentségek körébe,
> VII. Lajos házassági ügyei adtak alkalmat. Ő ugyanis kétszer is elvált,
> mivel első és második felesége sem szült fiút (a harmadiktól született Fülöp
> Ágost francia király). Az első felesége egyébként Eléanore d'Aquitaine volt,
> utóbb II. Henrik angol király felesége, akivel hat fiú gyermekük lett,
> köztük Oroszlánszívű Richárd és Földnélküli János. III. Ince pápa, akinek az
> egyház amúgy is sokat köszönhet, erre válaszul fogalmazta meg a máig
> érvényes tanítást a házasságról, és 1215-ben az általa összehívott zsinat az
> egész egyház számára ki is hirdette. Ettől kezdve vált általánossá a
> templomi esküvő, ahol a pap jelenlétében a házasulandók egymásnak
> szolgáltatták ki a szentséget - pont úgy, mint ma. A kihirdetés a
> házasságkötés előtt kötelező, hogy ha valaki házassági akadályról tud (pl.
> az egyik félnek van már házastársa, vagy titkolt állapota, ami a
> házasságkötésre alkalmatlanná teszi), azt köteles a pap tudomására hozni.
> Mivel az emberek alapvetően ismerték egymást, ehhez akkor még írásra kevésbé
> volt szükség, de azért ha valaki nagyon messziről érkezett, hozott a
> plébánosától vagy a püspökétől igazolást. A Trienti zsinat azért
> foglalkozott annyit a házasság kérdésével, mert a protestánsok vitatták
> szentség voltát (ahogy további négy másik szentségét is), ráadásul a 16.
> században egyéb gondok is voltak a házasságok körül (ez a vallásháborúk
> időszaka, Magyarországon a hódoltság kezdete, menekülthullámok, hadsereg
> mozgása stb.). Egyébként a 13. századtól nemcsak maga a házasságkötés, hanem
> minden, ami ma a családjog körébe tartozik, az egyházi bíróságok
> illetékességébe került, ideértve a hozománnyal és a jegyajándékkal
> kapcsolatos, kifejezetten anyagi természetű ügyeket is. Innen származik az
> is, hogy főszabályként a menyasszony plébániáján van az esküvő, ami persze
> ma már egyre inkább feledésbe merül.
> 2) Az anyakönyvezés csak a Trienti zsinat után vált kötelezővé, de ez nem
> jelenti azt, hogy előtte ne tartottak volna nyilván bizonyos adatokat. A
> születés ugyan különösebben senkit sem érdekelt (annyira még az
> arisztokráciát sem, hogy feljegyezzék akárcsak a születési évet), a
> házasságkötés viszont nagyon is fontos volt. Főként a törvényes öröklés és
> egyáltalán a törvényes származás nyilvántartása miatt. Utóbbit például
> igazolni kellett azoknak, akik egyházi pályára léptek, és ha nem tudták,
> akkor a Kúriától felmentést kellett kérni. A vatikáni levéltár iratai között
> jó néhány ilyen kérelem van, paraszti származású személyektől is - tehát
> tudták. Csoda is volna, ha titokban maradhatott volna, mivel a 13. század
> vége óta sűrű plébániahálózatban valamivel több, mint 500 lélekre jutott egy
> pap, akinek évente legalább egyszer, a húsvéti gyónáskor minden már gyónásra
> képes, vagyis 8 év feletti emberrel el kellett beszélgetnie (a gyónás nem
> gyóntató fülkében történt, az egy későbbi találmány).
> 3) A házassági életkor lányoknál volt legalább 12 év, a fiúknál 15 (a római
> kor óta ez volt a szabály). De a lányok többsége is csak 14-15 évesen ment
> férjhez, és az uralkodókon meg az arisztokrácián kívül senki sem volt
> érdekelt abban, hogy siettesse a házasságot. Az elitben ennek főként
> politikai, illetve birtokpolitikai okai voltak, az uralkodóknál ehhez
> társultak a diplomáciai kapcsolatok. Nem véletlen, hogy a sokat emlegetett
> gyermekházasságok is ebben a körben köttettek, és a társadalom egészére
> egyáltalán nem voltak jellemzők. A középkorban még olyan területek (pl.
> Skandinávia) és időszakok is voltak, amikor kifejezetten késleltették a
> házasságkötést, lányoknál akár 18-19 éves korig, hogy csökkentsék a
> születendő utódok számát. A családmodellek amúgy is igen különbözőek voltak
> Európa egyes vidékein, úgyhogy nem létezik úgy általában középkori európai
> szokás vagy gyakorlat.
> Szép napot!
> Trixi
> 
> 
> 
> 
> Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> ezt írta (időpont: 2020. febr. 16., V,
> 9:40):
>       Kedves Lista !
>
>       Ahogy azt már néhányszor leírtam sokkal fegyelmezettebbek
>       vagyunk sok
>       dologban annál mint ahogy azt régiek intézték a dolgaikat.
>
>       1.az 1563 tridenti zsinatának döntése alapján kezdődött az
>       egyházi
>       anyakönyvezés emiatt ezelőtt gyakorlatilag senkiről sem tudták
>       pontosan
>       ,hogy hány éves ,kivéve a királyt.
>
>       2. Az Egyház hihetetlen korán akár 12 éves kortól is
>       engedélyezte a
>       házasságot ,így főuraknál egy bizottság döntötte el hogy elég
>       érette e a
>       gyermek , az egyszerű embereknél ez "egyszerűbb "volt
>
>       3.A házasság szentesítéséhez a kora középkorban nem kellett pap
>       a
>       házasság szentségét a pár magának szolgáltatta ki
>
>       4.  A látványosan nagyszámú visszaélések miatt csak a IV.
>       lateráni 1215
>       .-ben  zsinat írta elő a házasság kötelező kihirdetését a
>       templomban de
>       a latin egyházban még mindig nem volt pap az esküvőn.Az esküvés
>       ha jól
>       tudom magyar szokás másutt nem is esküvőnek hívják .A keleti
>       egyház már
>       sokkal régebben előírta a papi jelenlétet.
>
>       5.Bár 1215 .után már előfordult olyan régió ahol pap is jelen
>       volt az
>       esküvőn ezt kötelezővé szintén az 1563 -s zsinat tette .
>
>       A fentiek miatt a kis embereknek számtalan olyan visszaélésre
>       volt
>       lehetőségük amik modern korunkban lehetetlenek ,ha nem voltak
>       túl sokan
>       az esküvőn jelen bár (a kis közösségek figyelték tagjaikat ) a
>       pár
>       szétvált és úgy csináltak mintha nem történt volna semmi.
>
>       Angliában meg egyszerűen hihetetlen módszert alkalmaztak a
>       megunt
>       hazásság megszüntetéséhez:a feleséget eladták a piacon ,ahol még
>       meg is
>       ki is hirdették a asszony jó és rossz tulajdonságait a döbbenet
>       az ,hogy
>       ebben az asszony is benne volt és csak olyan férfi vehette meg
>       aki neki
>       is tetszett.Természetesen ezzel minden egyházi és világi
>       szabályt
>       megszegtek de Angliában híresen nem tartották nyilván az
>       embereket így
>       ez a módszer egy ideig ment. Még a 19. században is előfordult
>       ilyen
>       eset de a hatóságok ekkor már vadásztak a piaci asszony
>       vásárokra.
>
>       Lehet ,hogy napjainkban végzetes erkölcs rombolás folyik
>       Európában az
>       úgynevezett hamis emberi jogok kiterjesztésével kapcsolatban de
>       azért a
>       régi keresztény Európában is meglepő módszerek fordultak
>       elő.Nagyon
>       hosszú ideig tartott míg az Egyház tanítása hatni kezdett és
>       mire 
>       valóban hatott addigra meg is kezdődött a lerombolása .
>
>       Gábor említette a mai EVANGÉLIUMOT .Valóban igaza Gábornak pont
>       erről a
>       témáról van szó.De az is benne van:"Ha igaz voltotok nem múlja
>       felül az
>       írástudókat és a farizeusokét ,nem juthattok be a mennyek
>       országában".
>       Vagyis jelen világunkban írástudóként(hiszen konzervatív
>       keresztények 
>       vagyunk és rajtam kívül mindenki tud kifogástalanul írni ) csak
>       úgy
>       adhatjuk át a fiataloknak az Egyház törvényeit ha azt
>       tartalommal
>       töltjük meg és ennél is fontosabb ,hogy mind ezt példaadással
>       tegyük.
>
>       Nem elég a hazásság felbonthatatlanságáról beszélni ,hanem arra
>       kell
>       nevelni a fiatalságot hogy képesek legyenek jó és boldog
>       házasságban
>       élni .Rettenetesen nehéz de nem lehetetlen.
>
>       Üdv. Egon
> 
> 
>
>       _______________________________________________
>       Grem mailing list
>       Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>       http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> 
> 
>