[Grem] Házasság a középkorban

2020. Feb. 16., V, 11:22:35 CET

Kedves Lista!
A házasság középkori helyzetéről kissé eltér az én ismeretem.
1) A házasság a IV. Lateráni zsinat előtt nem volt szentség. A római jogból
ismert szerződéses viszonynak tekintették. Persze, az egyház már akkor is
hirdette, hogy a kötés életre szól, de egyházi pecsét nem volt a
házasságon, mert nem is lehetett. Arra, hogy hetedikként bekerüljön a
szentségek körébe, VII. Lajos házassági ügyei adtak alkalmat. Ő ugyanis
kétszer is elvált, mivel első és második felesége sem szült fiút (a
harmadiktól született Fülöp Ágost francia király). Az első felesége
egyébként Eléanore d'Aquitaine volt, utóbb II. Henrik angol király
felesége, akivel hat fiú gyermekük lett, köztük Oroszlánszívű Richárd és
Földnélküli János. III. Ince pápa, akinek az egyház amúgy is sokat
köszönhet, erre válaszul fogalmazta meg a máig érvényes tanítást a
házasságról, és 1215-ben az általa összehívott zsinat az egész egyház
számára ki is hirdette. Ettől kezdve vált általánossá a templomi esküvő,
ahol a pap jelenlétében a házasulandók egymásnak szolgáltatták ki a
szentséget - pont úgy, mint ma. A kihirdetés a házasságkötés előtt
kötelező, hogy ha valaki házassági akadályról tud (pl. az egyik félnek van
már házastársa, vagy titkolt állapota, ami a házasságkötésre alkalmatlanná
teszi), azt köteles a pap tudomására hozni. Mivel az emberek alapvetően
ismerték egymást, ehhez akkor még írásra kevésbé volt szükség, de azért ha
valaki nagyon messziről érkezett, hozott a plébánosától vagy a püspökétől
igazolást. A Trienti zsinat azért foglalkozott annyit a házasság
kérdésével, mert a protestánsok vitatták szentség voltát (ahogy további
négy másik szentségét is), ráadásul a 16. században egyéb gondok is voltak
a házasságok körül (ez a vallásháborúk időszaka, Magyarországon a hódoltság
kezdete, menekülthullámok, hadsereg mozgása stb.). Egyébként a 13.
századtól nemcsak maga a házasságkötés, hanem minden, ami ma a családjog
körébe tartozik, az egyházi bíróságok illetékességébe került, ideértve a
hozománnyal és a jegyajándékkal kapcsolatos, kifejezetten anyagi természetű
ügyeket is. Innen származik az is, hogy főszabályként a menyasszony
plébániáján van az esküvő, ami persze ma már egyre inkább feledésbe merül.
2) Az anyakönyvezés csak a Trienti zsinat után vált kötelezővé, de ez nem
jelenti azt, hogy előtte ne tartottak volna nyilván bizonyos adatokat. A
születés ugyan különösebben senkit sem érdekelt (annyira még az
arisztokráciát sem, hogy feljegyezzék akárcsak a születési évet), a
házasságkötés viszont nagyon is fontos volt. Főként a törvényes öröklés és
egyáltalán a törvényes származás nyilvántartása miatt. Utóbbit például
igazolni kellett azoknak, akik egyházi pályára léptek, és ha nem tudták,
akkor a Kúriától felmentést kellett kérni. A vatikáni levéltár iratai
között jó néhány ilyen kérelem van, paraszti származású személyektől is -
tehát tudták. Csoda is volna, ha titokban maradhatott volna, mivel a 13.
század vége óta sűrű plébániahálózatban valamivel több, mint 500 lélekre
jutott egy pap, akinek évente legalább egyszer, a húsvéti gyónáskor minden
már gyónásra képes, vagyis 8 év feletti emberrel el kellett beszélgetnie (a
gyónás nem gyóntató fülkében történt, az egy későbbi találmány).
3) A házassági életkor lányoknál volt legalább 12 év, a fiúknál 15 (a római
kor óta ez volt a szabály). De a lányok többsége is csak 14-15 évesen ment
férjhez, és az uralkodókon meg az arisztokrácián kívül senki sem volt
érdekelt abban, hogy siettesse a házasságot. Az elitben ennek főként
politikai, illetve birtokpolitikai okai voltak, az uralkodóknál ehhez
társultak a diplomáciai kapcsolatok. Nem véletlen, hogy a sokat emlegetett
gyermekházasságok is ebben a körben köttettek, és a társadalom egészére
egyáltalán nem voltak jellemzők. A középkorban még olyan területek (pl.
Skandinávia) és időszakok is voltak, amikor kifejezetten késleltették a
házasságkötést, lányoknál akár 18-19 éves korig, hogy csökkentsék a
születendő utódok számát. A családmodellek amúgy is igen különbözőek voltak
Európa egyes vidékein, úgyhogy nem létezik úgy általában középkori európai
szokás vagy gyakorlat.
Szép napot!
Trixi

Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> ezt írta (időpont: 2020. febr. 16., V,
9:40):

> Kedves Lista !
>
> Ahogy azt már néhányszor leírtam sokkal fegyelmezettebbek vagyunk sok
> dologban annál mint ahogy azt régiek intézték a dolgaikat.
>
> 1.az 1563 tridenti zsinatának döntése alapján kezdődött az egyházi
> anyakönyvezés emiatt ezelőtt gyakorlatilag senkiről sem tudták pontosan
> ,hogy hány éves ,kivéve a királyt.
>
> 2. Az Egyház hihetetlen korán akár 12 éves kortól is engedélyezte a
> házasságot ,így főuraknál egy bizottság döntötte el hogy elég érette e a
> gyermek , az egyszerű embereknél ez "egyszerűbb "volt
>
> 3.A házasság szentesítéséhez a kora középkorban nem kellett pap a
> házasság szentségét a pár magának szolgáltatta ki
>
> 4.  A látványosan nagyszámú visszaélések miatt csak a IV. lateráni 1215
> .-ben  zsinat írta elő a házasság kötelező kihirdetését a templomban de
> a latin egyházban még mindig nem volt pap az esküvőn.Az esküvés ha jól
> tudom magyar szokás másutt nem is esküvőnek hívják .A keleti egyház már
> sokkal régebben előírta a papi jelenlétet.
>
> 5.Bár 1215 .után már előfordult olyan régió ahol pap is jelen volt az
> esküvőn ezt kötelezővé szintén az 1563 -s zsinat tette .
>
> A fentiek miatt a kis embereknek számtalan olyan visszaélésre volt
> lehetőségük amik modern korunkban lehetetlenek ,ha nem voltak túl sokan
> az esküvőn jelen bár (a kis közösségek figyelték tagjaikat ) a pár
> szétvált és úgy csináltak mintha nem történt volna semmi.
>
> Angliában meg egyszerűen hihetetlen módszert alkalmaztak a megunt
> hazásság megszüntetéséhez:a feleséget eladták a piacon ,ahol még meg is
> ki is hirdették a asszony jó és rossz tulajdonságait a döbbenet az ,hogy
> ebben az asszony is benne volt és csak olyan férfi vehette meg aki neki
> is tetszett.Természetesen ezzel minden egyházi és világi szabályt
> megszegtek de Angliában híresen nem tartották nyilván az embereket így
> ez a módszer egy ideig ment. Még a 19. században is előfordult ilyen
> eset de a hatóságok ekkor már vadásztak a piaci asszony vásárokra.
>
> Lehet ,hogy napjainkban végzetes erkölcs rombolás folyik Európában az
> úgynevezett hamis emberi jogok kiterjesztésével kapcsolatban de azért a
> régi keresztény Európában is meglepő módszerek fordultak elő.Nagyon
> hosszú ideig tartott míg az Egyház tanítása hatni kezdett és mire
> valóban hatott addigra meg is kezdődött a lerombolása .
>
> Gábor említette a mai EVANGÉLIUMOT .Valóban igaza Gábornak pont erről a
> témáról van szó.De az is benne van:"Ha igaz voltotok nem múlja felül az
> írástudókat és a farizeusokét ,nem juthattok be a mennyek országában".
> Vagyis jelen világunkban írástudóként(hiszen konzervatív keresztények
> vagyunk és rajtam kívül mindenki tud kifogástalanul írni ) csak úgy
> adhatjuk át a fiataloknak az Egyház törvényeit ha azt tartalommal
> töltjük meg és ennél is fontosabb ,hogy mind ezt példaadással tegyük.
>
> Nem elég a hazásság felbonthatatlanságáról beszélni ,hanem arra kell
> nevelni a fiatalságot hogy képesek legyenek jó és boldog házasságban
> élni .Rettenetesen nehéz de nem lehetetlen.
>
> Üdv. Egon
>
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200216/968a7322/attachment.html>