[Grem] Dragomán György: Kár, hogy kétezerhúszban itt tartunk

[Gy Greschik]

Kedves Trixi!

Talán félreértettél.  Én nem mentegettem az írni-olvasni nem tudókat, és nem állítottam, hogy „a mai fiatalok” igenis intellektuális óriáspalánták, úgy általában.  És igen, az aggodalmakat, amiknem most hangot adtál, nagyrészt osztom.

Én csupán arra hívtam fel a figyelmet, hogy ha valaki az iradaolomóra, zeneóra, vagy rajzóra anyagában szerepeltetett művészeken és műveken a történelmi vagy természettudományi hitelességet, pontosságot kéri számon, akkor ott valami nem stimmel.

De mivel észrevételemre nem válaszoltál, csak gyorsan támát váétva soroltad a „további” gondokat a NAT-tal, olyan benyomást tettél rám, mintha a véleményed megtámogatásához használt érvek tényszerűsége másodlagos volna a lényeg mellett, ami az, hogy a NAT rossz.

Egyébként engem is bánt az igényesség általános összeomlása, a kultúrális végidők, nevezzük aminek akarjuk.  Talán korábbi bejegyzéseimből láttad is, hogy néha nyilvános konfrontációba is belemegyek ilyen dolgok miatt.   És én is megtapasztaltam, hogy pl. a mi gyerekeink, egy remek óvodába járva, ott több verset tanultak meg könnyedén, mint egy-két évvel később, az iskolapadban.  De bennem az első reakció nem a tananyag hibáztatása volt, hanem az, hogy egyre kevesebb az olyan pedagógus (és ember), aki igányli és szereti a színvonalasságot, és annak (annak maradékának) továbbadását fontosnak tartja.  De persze mi mind egy nyáj vagyunk -- mi neveljük fel a jövő pedagógusait, ahogy minket a tegnap szülei tanítottak.  Most már világszinten.

Igen, valami kultúrális összeomlás tanúi vagyunk, ami a gyermekek első éveitől kezdve kitapintható.  (Valószínűleg „a mi óvodánk” nem átlagos volt.)  És a NAT-ot nem ismerve is el tudom képzelni, hogy az (mármint a NAT) nem alkalmmas a kultúrális összeomlás megállítására.  Önmagában kevés dolog lehet alkalmas ilyenre.  Ilyenre csak a teljes társadalom áthangolása-áthangolódűsa volna alkalmas.  Ami generációs folyamat, ha lenne-ha lesz egyáltalán.

De hibái ellenére nem merem a NAT-on számonkárni, hogy vajon meg fogja-e állítani ezt a civilizációs katasztrófát.  Persze hat... de biztos, hogy azzal, hogy túl sok van benne?

NAT ide vagy oda, a mostani, hirtelen témaváltásod után felhozott gondolataid egy részével is vitába szálnnék.  Legalábbis néhány kérdés szintjén.  Felháborodva írod, hogy a Herczeg mű olyan utalásokat tartalmaz, amit azok, akik Magyarországot kis m-mel írják (stb.) nem fognak megérteni.  Biztos, hogy az általános szellemi tunyulást azzal fékezzük, ha az olyan utalásokat, amiket a buta fiatalok nem tudnak megérteni, kiiktatjuk a tananyagból?  Ilyen utalásokkal is minden tele van...  Most nem sorolok példákat, mint a korábbi e-mailjeimben, de az az érzésem, hogy akadna bőven.

Emlékszem arra az ötletre (15 éve tán), hogy a magyar klasszikusokat (pl. Egri csilllagok) olyan kiadásban jelentessék meg, ahol már nem szerepelnek veretesebb szavak, kifejezések, nyelvi szerkezetek, hogy „a mai fiatalok” is megértsék.  Szerinted az jó kezdeményezés volt?

Az általad leírtakban más dolgok is gyanúsak nekem, de már eddig is túl sokat foglalkoztam vele, inkább most hagyom abba.

Gyuszi


On Fri, 7 Feb 2020, Romhányi Beatrix wrote:

> Date: Fri, 7 Feb 2020 22:47:07 +0100
> From: Romhányi Beatrix <t.romhanyi at gmail.com>
> To: Gy Greschik <gy.greschik at teguec.com>, grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> Subject: Re: [Grem] Dragomán György: Kár, hogy kétezerhúszban itt tartunk
> 
> Kedves Gyuszi!
> Nem az a legfontosabb, hogy én a történetszemléletét nem tartom jónak.
> Egyébként, ha elolvasod Herczeg szövegét, abban a késő középkori
> Magyarország társadalma kifejezetten negatívan jelenik meg. Ha már nemzetünk
> nagyjai a vezérelv, akkor ez nehezen egyeztethető össze vele. De nem ez a
> lényeg. Herczeg szövege tele van olyan utalásokkal, amit a mai fiatalok
> egyáltalán nem értenek, és olyan mennyiségű tananyag mellett, amit rájuk
> rónak, nem is lesz idejük az elmélyült megértésre. Nem  igaz, hogy csökkent
> a tananyag, épp ellenkezőleg, kb. plusz egy évnyit pakoltak bele. Négy éves
> gimnázium öt évnyi tananyaggal, úgy, hogy már a korábbi négy évnyi is
> feszített volt. Maga a NAT tavaly júniusban készen volt, azóta próbálták
> különféle oldalakról győzködni a minisztériumot, hogy ezt ne vezessék be
> (többek között jó nevű egyházi gimnáziumok igazgatói is). Nem csak arról van
> szó, hogy mi került be, hanem arról is, hogy mi került ki. Igen, Kertésznek
> utólag szorítottak helyet, de Márai, Ottlik, Nemes Nagy Ágens, Pilinszky, és
> még lehetne sorolni, sehol sem szerepel benne. Nyilván azért, mert kő
> marxisták voltak. Különösen Pilinszky. Az is nagyszerű ötlet, hogy
> ragaszkodjunk a kronologikus tanításhoz. Így 9. osztályban egyszerre
> találkozhatnak a diákok Zrínyi Szigeti veszedelmével és Dante poklával. Egy
> olyan korosztályról beszélünk, amelyik legfeljebb 4000 leütésnyi szöveget
> képes értőn elolvasni, és megakad olyan szavakon, amelyekről azt hisszük,
> hogy a köznyelv része.
> Egyébként az irodalom tananyagot eddig is úgy tudták elvégezni a
> középiskolákban, hogy csak elvétve tartottak nyelvtan órákat. Találkoztam
> olyan diákokkal, többel is, akiknek félévente 1, azaz 1 nyelvtanórájuk volt
> gimnáziumban. Ez arra volt elég, hogy a nyelvtantételeket bemagolják. A
> rossz helyesírás miatt ma már nem lehet megbukni, semmi súlya sincs a magyar
> érettségiben. Ennek eredményeként tanárnak készülő diákok sokasága írja le
> magyarországot így, kis m-mel, akár hatszor egy oldalon, kiráj, pontos
> j-vel, és örülünk, ha sikerül a mondatba alanyt és állítmányt is rakni, az
> egyeztetéssel már nem bajlódnunk, ugye. Különben is: mit állítunk?
> Emlékművet. Harminc éve tanítok egyetemen, kb. tudom, hogy honnan jutottunk
> idáig. Ma ott tartunk, hogy egy történelemtanárnak készülő ifjonc simán
> leírja, hogy 1241-ben a törökök elfoglalták az Osztrák-magyar Monarchia egy
> részét. Nem vicc, saját szememmel láttam, és nem ez volt azon a lapon az
> egyetlen döbbenet.
> Én történész vagyok, nem irodalmár, de a környezetemben sokan vannak
> irodalommal foglalkozók. Középiskolában és egyetemen oktatók is. Emellett
> évekig feleltem a történelemtanár-képzésért az intézetünkben, nagyon sok
> középiskolába mentem vizsgatanításra, hospitálást kísérni. Nem véletlen,
> hogy a NAT-nak éppen az irodalom és a történelem része csapta ki a
> biztosítékot. Nincsenek kétségeim, valószínűleg máshol is lehetne problémás
> részeket találni (pl. a nyelvtanításról azt írja, hogy a kilenc évig tanult
> első nyelvből a középszintű érettségi szintjére kell eljutni - ez B1-t
> jelent, a négy évig tanult második nyelvből pedig - tessék kapaszkodni -
> A2-re, vagyis tudjon egy pohár vizet kérni). De a két bölcsész tantárgy, az
> irodalom és a történelem valójában a NAT megrendelőit nem érdekli. Nem
> innovatív, nem önvezető, nem trendi, nem hasznos. Nem is tudják, hogy
> valójában mire volna való, de kidobni nem lehet, mert már a Ratio
> educationisban is benne volt.
> Üdvözlettel
> Trixi
> 
> 
> Gy Greschik <gy.greschik at teguec.com> ezt írta (időpont: 2020. febr. 7., P,
> 19:56):
>       Kedves Trixi!
>
>       Nagyon ismeretlen nekem ez a NAT zűrzavar, innen-onnan
>       csipegetten néhány részletet csupán.  Te talán ismered.  Két
>       hirtelen kérdésem volna:
>
>       1.
>       Mennyire kell, hogy egy irodalom tantárgy-beli kötelező
>       olvasmány esetében a történelmi pontosság ill. hozzáállás
>       támadhatatlan legyen?  Te fontosnak tartod -- Nyírő
>       középkor-szemléletének hibái miatt nem látod helyesnek, hogy
>       írásának esztétikáját tanítsák.  De nekem sorba ugranak be olyan
>       példák, mint a János vitéz, Arany egyes balladái, Ady
>       önmagyar-ostorozására, Petőfi lánglelkű forradalmisága, vagy az
>       ókori görög eposzok egyike-másika, Kafka, amikben nem vagyok
>       biztos, hogy pontos és helyes történelemszemlélet tükröződik,
>       mégis eddig volt helye irodalomórán.  Más téren: ott vannak a
>       nemzeti romantika, vagy a világ festő-óriásainak egyes munkái,
>       amik egyikén-mésikán talán nagyon másak a szereplők, mint
>       igazából voltak.  Sőt, még az is lehet, hogy olyan legendás
>       példa is szerepel köztük, amit úgy meg sem történt, ahogy a
>       múvész elénk tárja.  A vallási témák ábrázolása is sokszot
>       félreértett,
>        vagy már-még nem tudott részleteket mutat be.  A feszületek
>       közül pl. egyet sem tudok, ami a tényleges keresztrefeszítés
>       technikáját ne alapjában értené félre.  (Az első
>       feszület-ábrázolások akkor jelentek meg, amikor ennek a
>       kivégzési módnak a technikája márfeledésbe merült.)
>
>       Biztos vagy benne, hogy a történelmi dokumentumként nem
>       helytálló festményeket (Leonardo da Vinci Utolsó vacsorá-ja,
>       nemzeti romantika, stb.), verseket (eposzok, dicsőítő énekek,
>       stb.), szobrokat (Michelangelo Dávid, stb.), balladákat (Arany
>       J., Villon átiratok, stb.), röpiratokat (kommunista kiáltvány,
>       stb.), regényeket (Kafka, stb.Ö ki kellene venni a kötelező
>       tananyagból?
>
>       2.
>       Valami olyant olvastam, de nem tudom hol, hogy az új NAT a
>       körábbi 39 kötelező középiskolai olvasmány számát 20-ra
>       csökkentette.  Ez igaz?  És szerinted jó?
>
>       Üdv,
>       Gyuszi
> 
>
>       On Fri, 7 Feb 2020, Romhányi Beatrix wrote:
>
>       > Date: Fri, 7 Feb 2020 19:11:00 +0100
>       > From: Romhányi Beatrix <t.romhanyi at gmail.com>
>       > Reply-To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>       > To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>       > Subject: Re: [Grem] Dragomán György: Kár, hogy kétezerhúszban
>       itt tartunk
>       >
>       > Kedves Mőci!
>       > Az, hogy a mai gyerekek, még az érettségi előtt állók sem
>       fogják bírni
>       > elolvasni. Ennél rövidebb és kevésbé áthallásos szöveg is
>       kifog rajtuk.
>       > Egyébként vélhetően a Nobel-díjra jelölt "Az élet kapujában"
>       című elbeszélés
>       > volna a kötelező irodalom
>       (https://mek.oszk.hu/02500/02523/02523.htm), de
>       > ezzel történészként is rengeteg bajom van. Finoman szólva
>       avitt, sőt,
>       > helyenként teljesen hamis az a kép, amit a késő középkori
>       Magyarországról
>       > ad.
>       > Szeretettel
>       > Trixi
>       >
>       > Emoke Greschik <greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2020.
>       febr. 7., P,
>       > 13:21):
>       >       Kedves Trixi!
>       > Mi a gond Herceg Ferenccel?
>       > Szeretettel,
>       > Mőci
>       >
>       > _______________________________________________
>       > Grem mailing list
>       > Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>       > http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>       >
>       >
>       >_______________________________________________
>       Grem mailing list
>       Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>       http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> 
> 
>