[Grem] dec. 9: Szent Juan Diego ünnepe

2020. Dec. 9., Sze, 22:01:43 CET

Én is köszönöm a Kurír cikkét.
Emoke Greschik <greschem at gmail.com> írta:
>Köszönjük szépen Almásy Lacinak a Wikipédiás tájékoztatót, alább pedig a magyarkurir.hu-ró a mai ünnep szentjéről A szent, aki eredetileg Beszélő Sas volt: Szent Cuauhtlatoatzin Juan Diego guadalupei látnokKultúra – 2020. december 9., szerda | 20:59https://www.magyarkurir.hu/hirek/egy-szent-akinek-eredeti-neve-beszelo-sasDecember 9-án Szent Cuauhtlatoatzin Juan Diegóra (1474–1548) emlékezünk. A mexikói indiánnak 1531-ben jelent meg a Szűzanya a Tepeyac-dombon, itt áll ma a guadalupei bazilika, amely ma a világ leglátogatottabb zarándokhelye. II. János Pál 2002. július 31-én avatta szentté Juan Diegót, aki ezzel az első amerikai indián szent lett.Juan Diego Cuauhtlatoatzin életéről a legtöbbet a Nican Mopohua című 1649-ben kiadott nahuatl nyelvű írásból tudunk: 1474-ben született egy kis faluban Tenochtitlán azték fővárostól húsz kilométerre északra. Földműveléssel foglalkozott. Eredeti indián neve Cuauhtlatoatzin (más írásmódokkal Quauhtatoatzin, Guauhtlatoatzin vagy Cuatliztactzin), ami nahuatl nyelven azt jelenti: Beszélő Sas.
>1521-ben Hernando Cortez elfoglalta az azték fővárost. 1524-ben megérkezett Tenochtitlánba az első tizenkét ferences misszionárius. Cuauhtlatoatzin és felesége az elsők között lehettek, akik az indiánok közül a keresztény hitre tértek.  Cuauhtlatoatzin a Juan Diego, felesége a Maria Lucia keresztény nevet kapta. Áttérésük után Tolpetlacba költöztek, közelebb a tenochtitláni keresztény misszióhoz. Juan Diego 1529-ben elvesztette feleségét, gyermekük nem volt.
>Lakhelyéről tizennégy kilométert kellett gyalogolnia, hogy szentmisén vehessen részt. 1531. december 9-én is épp szentmisére indult, akkor ezen a napon ünnepelték a Szeplőtelen Fogantatást.
>A fennmaradt írásos dokumentumok négy jelenésről számolnak be. Ezek tanúsága szerint Szűz Mária arra kérte a Juan Diegót, vigye üzenetét a püspökhöz, azt kért, hogy építsenek egy templomot. A püspök jelet kért. Juan Diego újra találkozott a jelenések csodálatos Asszonyával. Gyékényből szőtt tilmájában (általvető köpenyében) épp a Tepeyac-dombhoz ért, ahol valamikor Tonantzin azték anyaistennő szentélye állt. Ekkor hallotta az Asszony hangját: „Ne ijedj meg semmitől! Ne aggódj semmiért! Semmi se szomorítsa el arcodat és szívedet! Ne félj se ettől, se semmiféle más betegségtől, se gondtól, se fájdalomtól!” A Tepeyac-dombon pedig, meglepetésére, illatos virágok sokasága pompázott: hideg, decemberi időben Amerikában ismeretlen virágfajták jelentek meg, így például kasztíliai rózsák. Az ámuló indián kötényt formált tilmájából, és teleszedte mindenfajta virággal. A püspök előtt elengedte köpenye két csücskét, az illat kiáradt, a virágok a földre hullottak. A tilma, az agavérostokból szőtt köpeny szövetén pedig Mária ragyogó képmása lett láthatóvá. A főpap térdre ereszkedett; megértette, hogy Juan Diegót a Szűzanya küldte. A csoda megrázta Mexikóvárost.
>
>Zumarraga püspök felépíttette Tepeyac hegyén a Mária-templomot (azóta bazilika), melyet a Guadalupei Szűz Mária tiszteletére szenteltek. Ott helyezték el a Mária-képpel ékesített szegényes indián köpenyt, a tilmát. Juan Diego lett az őre. Elmélyült imádságban élt. A templomot fölkereső indiánoknak saját nyelvükön beszélte el újra meg újra a vele történt csodát. Amit nem hittek el a spanyol hódítóknak, elhitték indián testvérüknek. A Beszélő Sas megszólalt, és hangját egész Mexikó meghallotta. Szavai sasszárnyakon emelték az őslakosságot az evangélium magaslataira.
>A mennyei Úrnő szentélyének megépülése után az indiánok tömegesen tértek meg. Néhány év leforgása alatt 9 millió azték keresztelkedett meg.
>Juan Diego 1548. május 30-án, hetvennégy évesen halt meg. Szent II. János Pál pápa avatta boldoggá 1990-ben, majd szentté 2002. július 31-én Mexikóban, a Guadalupei Miasszonyunk-bazilikában.
> 
>Szent Juan Diego Cuauhtlatoatzin emléknapját december 9-én tartja az Egyház, a Guadalupei Boldogasszony emléknapját december 12-én. Előbbi az első jelenés, utóbbi a csodás kép megjelenésének dátuma.
>Istenünk, te botladozó szolgáid előtt az üdvösség útját szentjeid példájával és közbenjárásával egyengeted. Add meg jóságosan, hogy Szent Juan Diego Cuauhtlatoatzin példája, akinek mennyei születésnapját ünnepeljük, közelebb segítsen minket hozzád. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkönörökké. Ámen.
>
>A tilma ma is megvan. „Az agavé-rostokból szőtt anyag élettartama mintegy húsz év. Juan Diego tilmája kivétel. Több mint négyszázhetven év alatt nem ment tönkre, nem rohadt szét, mint annak természetes úton történnie kellett volna. A csodás virágok elenyésztek, de a tilma megvan. És ott a rajta lévő színes kép – a tudósok, akik megvizsgálták, nem tudnak természetes magyarázatot adni keletkezésére. Félreértés ne essék: vannak kétségtelenül festett részek is a tilmán, ezek azonban feltehetően későbbi sérülések vagy foltok javítgatása következtében keletkeztek, és a felületnek csak kis részére terjednek ki. Az eredeti kép azonban nem festmény. Nincsenek rajta ecsetvonások, és sem az anyag szálain, sem azok belsejében nem található semmiféle festékanyag. A guadalupei kegykép: csoda – írja Kovács Gábor atya. – A kis falusi indián köpenye hozzánk, a természettudományos kor gyermekeihez is beszél. Juan Diego jelentéktelen személye éppen jelentéktelenségében vált jelentőssé. A Beszélő Sas, mély alázatában, eléggé semmivé vált ahhoz, hogy rajta keresztül az Ige beszéljen. Az Ige, amely kezdetben volt, és Istennél volt. Az Ige, amely Isten maga.”
>Forrás
> Mentes a vírusoktól. www.avg.com
>Köszönjük szépen Almásy Lacinak a Wikipédiás tájékoztatót, alább pedig a magyarkurir.hu-ró a mai ünnep szentjéről
>A szent, aki eredetileg Beszélő Sas volt: Szent Cuauhtlatoatzin Juan Diego guadalupei látnokKultúra – 2020. december 9., szerda | 20:59https://www.magyarkurir.hu/hirek/egy-szent-akinek-eredeti-neve-beszelo-sasDecember
> 9-án Szent Cuauhtlatoatzin Juan Diegóra (1474–1548) emlékezünk. A 
>mexikói indiánnak 1531-ben jelent meg a Szűzanya a Tepeyac-dombon, itt 
>áll ma a guadalupei bazilika, amely ma a világ leglátogatottabb 
>zarándokhelye. II. János Pál 2002. július 31-én avatta szentté Juan 
>Diegót, aki ezzel az első amerikai indián szent lett.Juan Diego Cuauhtlatoatzin életéről a legtöbbet a Nican Mopohua
> című 1649-ben kiadott nahuatl nyelvű írásból tudunk: 1474-ben született
> egy kis faluban Tenochtitlán azték fővárostól húsz kilométerre északra.
> Földműveléssel foglalkozott. Eredeti indián neve Cuauhtlatoatzin (más 
>írásmódokkal Quauhtatoatzin, Guauhtlatoatzin vagy Cuatliztactzin), ami 
>nahuatl nyelven azt jelenti: Beszélő Sas.
>1521-ben Hernando Cortez elfoglalta az 
>azték fővárost. 1524-ben megérkezett Tenochtitlánba az első tizenkét 
>ferences misszionárius. Cuauhtlatoatzin és felesége az elsők között 
>lehettek, akik az indiánok közül a keresztény hitre tértek. 
>Cuauhtlatoatzin a Juan Diego, felesége a Maria Lucia keresztény nevet 
>kapta. Áttérésük után Tolpetlacba költöztek, közelebb a tenochtitláni 
>keresztény misszióhoz. Juan Diego 1529-ben elvesztette feleségét, 
>gyermekük nem volt.
>Lakhelyéről tizennégy kilométert kellett
> gyalogolnia, hogy szentmisén vehessen részt. 1531. december 9-én is épp
> szentmisére indult, akkor ezen a napon ünnepelték a Szeplőtelen 
>Fogantatást.
>A fennmaradt írásos dokumentumok négy 
>jelenésről számolnak be. Ezek tanúsága szerint Szűz Mária arra kérte a 
>Juan Diegót, vigye üzenetét a püspökhöz, azt kért, hogy építsenek egy 
>templomot. A püspök jelet kért. Juan Diego újra találkozott a jelenések 
>csodálatos Asszonyával. Gyékényből szőtt tilmájában (általvető 
>köpenyében) épp a Tepeyac-dombhoz ért, ahol valamikor Tonantzin azték 
>anyaistennő szentélye állt. Ekkor hallotta az Asszony hangját: „Ne ijedj
> meg semmitől! Ne aggódj semmiért! Semmi se szomorítsa el arcodat és 
>szívedet! Ne félj se ettől, se semmiféle más betegségtől, se gondtól, se
> fájdalomtól!” A Tepeyac-dombon pedig, meglepetésére, illatos virágok 
>sokasága pompázott: hideg, decemberi időben Amerikában ismeretlen 
>virágfajták jelentek meg, így például kasztíliai rózsák. Az ámuló indián
> kötényt formált tilmájából, és teleszedte mindenfajta virággal. A 
>püspök előtt elengedte köpenye két csücskét, az illat kiáradt, a virágok
> a földre hullottak. A tilma, az agavérostokból szőtt köpeny szövetén 
>pedig Mária ragyogó képmása lett láthatóvá. A főpap térdre ereszkedett; 
>megértette, hogy Juan Diegót a Szűzanya küldte. A csoda megrázta 
>Mexikóvárost.
>
>Zumarraga püspök felépíttette Tepeyac 
>hegyén a Mária-templomot (azóta bazilika), melyet a Guadalupei Szűz 
>Mária tiszteletére szenteltek. Ott helyezték el a Mária-képpel ékesített
> szegényes indián köpenyt, a tilmát. Juan Diego lett az őre. Elmélyült 
>imádságban élt. A templomot fölkereső indiánoknak saját nyelvükön 
>beszélte el újra meg újra a vele történt csodát. Amit nem hittek el a 
>spanyol hódítóknak, elhitték indián testvérüknek. A Beszélő Sas 
>megszólalt, és hangját egész Mexikó meghallotta. Szavai sasszárnyakon 
>emelték az őslakosságot az evangélium magaslataira.
>A mennyei Úrnő szentélyének megépülése 
>után az indiánok tömegesen tértek meg. Néhány év leforgása alatt 9 
>millió azték keresztelkedett meg.
>Juan Diego 1548. május 30-án, hetvennégy
> évesen halt meg. Szent II. János Pál pápa avatta boldoggá 1990-ben, 
>majd szentté 2002. július 31-én Mexikóban, a Guadalupei 
>Miasszonyunk-bazilikában.
>
>Szent Juan Diego Cuauhtlatoatzin emléknapját december 9-én tartja az Egyház, a Guadalupei Boldogasszony emléknapját december 12-én. Előbbi az első jelenés, utóbbi a csodás kép megjelenésének dátuma.
>Istenünk, te botladozó szolgáid 
>előtt az üdvösség útját szentjeid példájával és közbenjárásával 
>egyengeted. Add meg jóságosan, hogy Szent Juan Diego Cuauhtlatoatzin 
>példája, akinek mennyei születésnapját ünnepeljük, közelebb segítsen 
>minket hozzád. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled 
>él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkönörökké. 
>Ámen.
>
>A tilma ma is megvan. „Az 
>agavé-rostokból szőtt anyag élettartama mintegy húsz év. Juan Diego 
>tilmája kivétel. Több mint négyszázhetven év alatt nem ment tönkre, nem 
>rohadt szét, mint annak természetes úton történnie kellett volna. A 
>csodás virágok elenyésztek, de a tilma megvan. És ott a rajta lévő 
>színes kép – a tudósok, akik megvizsgálták, nem tudnak természetes 
>magyarázatot adni keletkezésére. Félreértés ne essék: vannak 
>kétségtelenül festett részek is a tilmán, ezek azonban feltehetően 
>későbbi sérülések vagy foltok javítgatása következtében keletkeztek, és a
> felületnek csak kis részére terjednek ki. Az eredeti kép azonban nem 
>festmény. Nincsenek rajta ecsetvonások, és sem az anyag szálain, sem 
>azok belsejében nem található semmiféle festékanyag. A guadalupei 
>kegykép: csoda – írja Kovács Gábor atya. – A kis falusi indián köpenye 
>hozzánk, a természettudományos kor gyermekeihez is beszél. Juan Diego 
>jelentéktelen személye éppen jelentéktelenségében vált jelentőssé. A 
>Beszélő Sas, mély alázatában, eléggé semmivé vált ahhoz, hogy rajta 
>keresztül az Ige beszéljen. Az Ige, amely kezdetben volt, és Istennél 
>volt. Az Ige, amely Isten maga.”
>Forrás
>
> 
>
>      
>Mentes a vírusoktól. www.avg.com 
>
>
>
>_______________________________________________
>Grem mailing list
>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20201209/405bd280/attachment.html>