<div>Én is köszönöm a Kurír cikkét.<div><br />Emoke Greschik <greschem@gmail.com> írta:<blockquote style="border-left:3px solid lightGray;padding-left:3px;"><div dir="ltr"><div dir="ltr"><div>Köszönjük szépen Almásy Lacinak a Wikipédiás tájékoztatót, alább pedig a magyarkurir.hu-ró a mai ünnep szentjéről</div><div> </div></div><div>A szent, aki eredetileg Beszélő Sas volt: Szent Cuauhtlatoatzin Juan Diego guadalupei látnok</div><div class="gmail-datumsav"><a target="_blank" href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2020. december 9., szerda | 20:59<div class="gmail-ikonok"><a target="_blank" href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/egy-szent-akinek-eredeti-neve-beszelo-sas">https://www.magyarkurir.hu/hirek/egy-szent-akinek-eredeti-neve-beszelo-sas</a></div></div><div><span style="background-color:#fff2cc">December 9-án Szent Cuauhtlatoatzin Juan Diegóra (1474–1548) emlékezünk</span>.<span style="background-color:#fff2cc"> A mexikói indiánnak 1531-ben jelent meg a Szűzanya a Tepeyac-dombon, itt áll ma a guadalupei bazilika, </span>amely ma a világ leglátogatottabb zarándokhelye. II. János Pál 2002. július 31-én avatta <span style="background-color:#fff2cc">szentté Juan Diegó</span>t, aki ezzel <span style="background-color:#fff2cc">az első amerikai indián szent </span>lett.</div><div class="gmail-contentsav"><p>Juan Diego Cuauhtlatoatzin életéről a legtöbbet a <i>Nican Mopohua</i> című 1649-ben kiadott nahuatl nyelvű írásból tudunk: <span style="background-color:#d9ead3"><b>1474-ben született egy kis faluban Tenochtitlán azték fővárostól húsz kilométerre északra. Földműveléssel foglalkozott. Eredeti indián neve Cuauhtlatoatzin </b></span>(más írásmódokkal Quauhtatoatzin, Guauhtlatoatzin vagy Cuatliztactzin), <span style="background-color:#d9ead3"><b>ami nahuatl nyelven azt jelenti: <i>Beszélő Sas</i>.</b></span></p><p style="text-align:justify"><span style="background-color:#d9ead3"><b>1521-ben Hernando Cortez elfoglalta az azték fővárost. 1524-ben megérkezett Tenochtitlánba az első tizenkét ferences misszionárius. <span style="background-color:#fff2cc">Cuauhtlatoatzin és felesége az elsők között lehettek, akik az indiánok közül a keresztény hitre tértek</span>. </b></span> Cuauhtlatoatzin a Juan Diego, felesége a Maria Lucia keresztény nevet kapta. <span style="background-color:#d9ead3"><b>Áttérésük után Tolpetlacba költöztek, közelebb a tenochtitláni keresztény misszióhoz. Juan Diego 1529-ben elvesztette feleségét, gyermekük nem volt.</b></span></p><p style="text-align:justify"><span style="background-color:#d9ead3"><b>Lakhelyéről tizennégy kilométert kellett gyalogolnia, hogy szentmisén vehessen részt.<span style="background-color:#fff2cc"> 1531. december 9-én is épp szentmisére indult, akkor ezen a napon ünnepelték a Szeplőtelen Fogantatást</span>.</b></span></p><p style="text-align:justify"><span style="background-color:#d9ead3"><b>A fennmaradt írásos dokumentumok <span style="background-color:#fff2cc">négy jelenés</span>ről számolnak be. Ezek tanúsága szerint <span style="background-color:#fff2cc">Szűz Mária arra kérte a Juan Diegót, vigye üzenetét a püspökhöz, azt kért, hogy építsenek egy templomot.</span> A püspök jelet kért. Juan Diego </b></span><span style="background-color:#fff2cc"><b>újra találkozott a jelenések csodálatos Asszonyával</b></span>. <span style="background-color:#d9ead3"><b>Gyékényből szőtt tilmájában (általvető köpenyében) épp a Tepeyac-dombhoz ért, ahol valamikor <span style="background-color:#f9cb9c">Tonantzin azték anyaistennő szentélye</span> állt.</b></span> <span style="background-color:#fff2cc"><b>Ekkor hallotta az Asszony hangját: „Ne ijedj meg semmitől! Ne aggódj semmiért! Semmi se szomorítsa el arcodat és szívedet! Ne félj se ettől, se semmiféle más betegségtől, se gondtól, se fájdalomtól!” A Tepeyac-dombon pedig, meglepetésére, illatos virágok sokasága pompázott: hideg, decemberi időben Amerikában ismeretlen virágfajták jelentek meg, így például kasztíliai rózsák.</b></span><span style="background-color:#d9ead3"><b> Az ámuló indián kötényt formált tilmájából, és teleszedte mindenfajta virággal.</b></span> <span style="background-color:#d9ead3"><b>A püspök előtt elengedte köpenye két csücskét, az illat kiáradt, a virágok a földre hullottak.</b></span> <span style="background-color:#fff2cc"><b>A tilma, az agavérostokból szőtt köpeny szövetén pedig Mária ragyogó képmása lett láthatóvá.</b></span> <span style="background-color:#d9ead3"><b>A főpap térdre ereszkedett; <span style="background-color:#fff2cc">megértette, hogy Juan Diegót a Szűzanya küldte.</span></b></span><span style="background-color:#fff2cc"><b> A csoda megrázta <span style="background-color:#d9ead3">Mexikóvárost.</span></b></span></p><p><a title="" rel="lightbox['g35897']"><img alt="" border="0" style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=35897&v=0&p=1&img=c_1000.jpg" /></a></p><p style="text-align:justify"><span style="background-color:#fff2cc"><b>Zumarraga püspök felépíttette Tepeyac hegyén a Mária-templomot (azóta bazilika), melyet a Guadalupei Szűz Mária tiszteletére szenteltek</b></span>.<span style="background-color:#fff2cc"><b> Ott helyezték el a Mária-képpel ékesített szegényes indián köpenyt, a tilmát. Juan Diego lett az őre. Elmélyült imádságban élt.</b></span> <span style="background-color:#d9ead3"><b>A templomot fölkereső indiánoknak saját nyelvükön beszélte el újra meg újra a vele történt<span style="background-color:#fff2cc"> csodát. Amit </span>nem hittek el a spanyol hódítóknak, <span style="background-color:#fff2cc">elhitték indián testvérüknek</span>. </b></span><span style="background-color:#fff2cc"><b>A Beszélő Sas </b></span>megszólalt, és hangját egész Mexikó meghallotta.<span style="background-color:#fff2cc"><b> Szavai sasszárnyakon emelték<span style="background-color:#d9ead3"> az őslakosságot </span>az evangélium magaslataira.</b></span></p><p style="text-align:justify">A mennyei Úrnő szentélyének megépülése után az indiánok tömegesen tértek meg. <span style="background-color:#fff2cc"><b>Néhány év leforgása alatt 9 millió azték keresztelkedett meg.</b></span></p><p style="text-align:justify"><span style="background-color:#fff2cc"><b>Juan Diego 1548. május 30-án, hetvennégy évesen halt meg. Szent II. János Pál pápa avatta boldoggá 1990-ben, majd szentté 2002. július 31-én Mexikóban, a Guadalupei Miasszonyunk-bazilikában.</b></span></p><p> </p><p style="text-align:justify">Szent Juan Diego Cuauhtlatoatzin emléknapját december 9-én tartja az Egyház, a Guadalupei Boldogasszony emléknapját <a target="_blank" href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/amerika-vedoszentje-guadalupei-boldogsagos-szuz-maria">december 12-én</a>. Előbbi az első jelenés, utóbbi a csodás kép megjelenésének dátuma.</p><p style="text-align:justify"><span style="color:#0000ff"><b><i>Istenünk, te botladozó szolgáid előtt az üdvösség útját szentjeid példájával és közbenjárásával egyengeted. Add meg jóságosan, hogy Szent Juan Diego Cuauhtlatoatzin példája, akinek mennyei születésnapját ünnepeljük, közelebb segítsen minket hozzád. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkönörökké. Ámen.</i></b></span></p><p><a title="" rel="lightbox['g35897']"><img alt="" border="0" style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=35897&v=0&p=1&img=c_06.jpg" /></a></p><p style="text-align:justify"><span style="background-color:#fff2cc"><b>A tilma ma is megvan. </b></span>„<span style="background-color:#d9ead3"><b>Az agavé-rostokból szőtt anyag élettartama mintegy húsz év.</b></span> <span style="background-color:#fff2cc"><b>Juan Diego tilmája kivétel. Több mint négyszázhetven év alatt nem<span style="background-color:#ead1dc"> ment tönkre,</span> nem <span style="background-color:#ead1dc">rohadt szét,</span></b></span><span style="background-color:#d9ead3"><b> mint annak természetes úton történnie kellett volna.<span style="background-color:#fff2cc"> A csodás</span> virágok elenyésztek</b></span>,<span style="background-color:#fff2cc"><b> de a tilma megvan. És ott a rajta lévő színes kép – a tudósok, akik megvizsgálták, nem tudnak természetes magyarázatot adni keletkezésére.</b></span> Félreértés ne essék: vannak kétségtelenül festett részek is a tilmán, ezek azonban feltehetően későbbi sérülések vagy foltok javítgatása következtében keletkeztek, és a felületnek csak kis részére terjednek ki. Az eredeti kép azonban nem festmény. Nincsenek rajta ecsetvonások, és sem az anyag szálain, sem azok belsejében nem található semmiféle festékanyag. A guadalupei kegykép: csoda – írja Kovács Gábor atya. – A kis falusi indián köpenye hozzánk, a természettudományos kor gyermekeihez is beszél. Juan Diego jelentéktelen személye éppen jelentéktelenségében vált jelentőssé. <span style="background-color:#fff2cc"><b>A Beszélő Sas, mély alázatában, eléggé semmivé vált ahhoz, hogy rajta keresztül az Ige beszéljen. Az Ige, amely kezdetben volt, és Istennél volt. Az Ige, amely Isten maga.”</b></span></p><p style="text-align:justify"><b><span style="text-decoration:underline">Forrás</span></b></p></div></div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"> <table style="border-top:1px solid #d3d4de"><tbody><tr><td style="width:55px;padding-top:18px"><a target="_blank" href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"><img alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;" src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" /></a></td><td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a target="_blank" style="color:#4453ea" href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail">www.avg.com</a></td></tr></tbody></table></div>Köszönjük szépen Almásy Lacinak a Wikipédiás tájékoztatót, alább pedig a magyarkurir.hu-ró a mai ünnep szentjéről<br />A szent, aki eredetileg Beszélő Sas volt: Szent Cuauhtlatoatzin Juan Diego guadalupei látnokKultúra – 2020. december 9., szerda | 20:59https://www.magyarkurir.hu/hirek/egy-szent-akinek-eredeti-neve-beszelo-sasDecember<br /> 9-án Szent Cuauhtlatoatzin Juan Diegóra (1474–1548) emlékezünk. A <br />mexikói indiánnak 1531-ben jelent meg a Szűzanya a Tepeyac-dombon, itt <br />áll ma a guadalupei bazilika, amely ma a világ leglátogatottabb <br />zarándokhelye. II. János Pál 2002. július 31-én avatta szentté Juan <br />Diegót, aki ezzel az első amerikai indián szent lett.Juan Diego Cuauhtlatoatzin életéről a legtöbbet a Nican Mopohua<br /> című 1649-ben kiadott nahuatl nyelvű írásból tudunk: 1474-ben született<br /> egy kis faluban Tenochtitlán azték fővárostól húsz kilométerre északra.<br /> Földműveléssel foglalkozott. Eredeti indián neve Cuauhtlatoatzin (más <br />írásmódokkal Quauhtatoatzin, Guauhtlatoatzin vagy Cuatliztactzin), ami <br />nahuatl nyelven azt jelenti: Beszélő Sas.<br />1521-ben Hernando Cortez elfoglalta az <br />azték fővárost. 1524-ben megérkezett Tenochtitlánba az első tizenkét <br />ferences misszionárius. Cuauhtlatoatzin és felesége az elsők között <br />lehettek, akik az indiánok közül a keresztény hitre tértek. <br />Cuauhtlatoatzin a Juan Diego, felesége a Maria Lucia keresztény nevet <br />kapta. Áttérésük után Tolpetlacba költöztek, közelebb a tenochtitláni <br />keresztény misszióhoz. Juan Diego 1529-ben elvesztette feleségét, <br />gyermekük nem volt.<br />Lakhelyéről tizennégy kilométert kellett<br /> gyalogolnia, hogy szentmisén vehessen részt. 1531. december 9-én is épp<br /> szentmisére indult, akkor ezen a napon ünnepelték a Szeplőtelen <br />Fogantatást.<br />A fennmaradt írásos dokumentumok négy <br />jelenésről számolnak be. Ezek tanúsága szerint Szűz Mária arra kérte a <br />Juan Diegót, vigye üzenetét a püspökhöz, azt kért, hogy építsenek egy <br />templomot. A püspök jelet kért. Juan Diego újra találkozott a jelenések <br />csodálatos Asszonyával. Gyékényből szőtt tilmájában (általvető <br />köpenyében) épp a Tepeyac-dombhoz ért, ahol valamikor Tonantzin azték <br />anyaistennő szentélye állt. Ekkor hallotta az Asszony hangját: „Ne ijedj<br /> meg semmitől! Ne aggódj semmiért! Semmi se szomorítsa el arcodat és <br />szívedet! Ne félj se ettől, se semmiféle más betegségtől, se gondtól, se<br /> fájdalomtól!” A Tepeyac-dombon pedig, meglepetésére, illatos virágok <br />sokasága pompázott: hideg, decemberi időben Amerikában ismeretlen <br />virágfajták jelentek meg, így például kasztíliai rózsák. Az ámuló indián<br /> kötényt formált tilmájából, és teleszedte mindenfajta virággal. A <br />püspök előtt elengedte köpenye két csücskét, az illat kiáradt, a virágok<br /> a földre hullottak. A tilma, az agavérostokból szőtt köpeny szövetén <br />pedig Mária ragyogó képmása lett láthatóvá. A főpap térdre ereszkedett; <br />megértette, hogy Juan Diegót a Szűzanya küldte. A csoda megrázta <br />Mexikóvárost.<br /><br />Zumarraga püspök felépíttette Tepeyac <br />hegyén a Mária-templomot (azóta bazilika), melyet a Guadalupei Szűz <br />Mária tiszteletére szenteltek. Ott helyezték el a Mária-képpel ékesített<br /> szegényes indián köpenyt, a tilmát. Juan Diego lett az őre. Elmélyült <br />imádságban élt. A templomot fölkereső indiánoknak saját nyelvükön <br />beszélte el újra meg újra a vele történt csodát. Amit nem hittek el a <br />spanyol hódítóknak, elhitték indián testvérüknek. A Beszélő Sas <br />megszólalt, és hangját egész Mexikó meghallotta. Szavai sasszárnyakon <br />emelték az őslakosságot az evangélium magaslataira.<br />A mennyei Úrnő szentélyének megépülése <br />után az indiánok tömegesen tértek meg. Néhány év leforgása alatt 9 <br />millió azték keresztelkedett meg.<br />Juan Diego 1548. május 30-án, hetvennégy<br /> évesen halt meg. Szent II. János Pál pápa avatta boldoggá 1990-ben, <br />majd szentté 2002. július 31-én Mexikóban, a Guadalupei <br />Miasszonyunk-bazilikában.<br /><br />Szent Juan Diego Cuauhtlatoatzin emléknapját december 9-én tartja az Egyház, a Guadalupei Boldogasszony emléknapját december 12-én. Előbbi az első jelenés, utóbbi a csodás kép megjelenésének dátuma.<br />Istenünk, te botladozó szolgáid <br />előtt az üdvösség útját szentjeid példájával és közbenjárásával <br />egyengeted. Add meg jóságosan, hogy Szent Juan Diego Cuauhtlatoatzin <br />példája, akinek mennyei születésnapját ünnepeljük, közelebb segítsen <br />minket hozzád. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled <br />él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkönörökké. <br />Ámen.<br /><br />A tilma ma is megvan. „Az <br />agavé-rostokból szőtt anyag élettartama mintegy húsz év. Juan Diego <br />tilmája kivétel. Több mint négyszázhetven év alatt nem ment tönkre, nem <br />rohadt szét, mint annak természetes úton történnie kellett volna. A <br />csodás virágok elenyésztek, de a tilma megvan. És ott a rajta lévő <br />színes kép – a tudósok, akik megvizsgálták, nem tudnak természetes <br />magyarázatot adni keletkezésére. Félreértés ne essék: vannak <br />kétségtelenül festett részek is a tilmán, ezek azonban feltehetően <br />későbbi sérülések vagy foltok javítgatása következtében keletkeztek, és a<br /> felületnek csak kis részére terjednek ki. Az eredeti kép azonban nem <br />festmény. Nincsenek rajta ecsetvonások, és sem az anyag szálain, sem <br />azok belsejében nem található semmiféle festékanyag. A guadalupei <br />kegykép: csoda – írja Kovács Gábor atya. – A kis falusi indián köpenye <br />hozzánk, a természettudományos kor gyermekeihez is beszél. Juan Diego <br />jelentéktelen személye éppen jelentéktelenségében vált jelentőssé. A <br />Beszélő Sas, mély alázatában, eléggé semmivé vált ahhoz, hogy rajta <br />keresztül az Ige beszéljen. Az Ige, amely kezdetben volt, és Istennél <br />volt. Az Ige, amely Isten maga.”<br />Forrás<br /><br /> <br /><br />      <br />Mentes a vírusoktól. www.avg.com <br /><br /><br /><br />_______________________________________________<br />Grem mailing list<br />Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br />http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</blockquote></div></div>