[Grem] dec. 9: Szent Juan Diego ünnepe

[Emoke Greschik]

Köszönjük szépen Almásy Lacinak a Wikipédiás tájékoztatót, alább pedig a
magyarkurir.hu-ró a mai ünnep szentjéről

A szent, aki eredetileg Beszélő Sas volt: Szent Cuauhtlatoatzin Juan Diego
guadalupei látnok
Kultúra <https://www.magyarkurir.hu/kultura> – 2020. december 9., szerda |
20:59
https://www.magyarkurir.hu/hirek/egy-szent-akinek-eredeti-neve-beszelo-sas
December 9-án Szent Cuauhtlatoatzin Juan Diegóra (1474–1548) emlékezünk. A
mexikói indiánnak 1531-ben jelent meg a Szűzanya a Tepeyac-dombon, itt áll
ma a guadalupei bazilika, amely ma a világ leglátogatottabb zarándokhelye.
II. János Pál 2002. július 31-én avatta szentté Juan Diegót, aki ezzel az
első amerikai indián szent lett.

Juan Diego Cuauhtlatoatzin életéről a legtöbbet a *Nican Mopohua* című
1649-ben kiadott nahuatl nyelvű írásból tudunk: *1474-ben született egy kis
faluban Tenochtitlán azték fővárostól húsz kilométerre északra.
Földműveléssel foglalkozott. Eredeti indián neve Cuauhtlatoatzin *(más
írásmódokkal Quauhtatoatzin, Guauhtlatoatzin vagy Cuatliztactzin), *ami
nahuatl nyelven azt jelenti: Beszélő Sas.*

*1521-ben Hernando Cortez elfoglalta az azték fővárost. 1524-ben
megérkezett Tenochtitlánba az első tizenkét ferences misszionárius.
Cuauhtlatoatzin és felesége az elsők között lehettek, akik az indiánok
közül a keresztény hitre tértek. * Cuauhtlatoatzin a Juan Diego, felesége a
Maria Lucia keresztény nevet kapta. *Áttérésük után Tolpetlacba költöztek,
közelebb a tenochtitláni keresztény misszióhoz. Juan Diego 1529-ben
elvesztette feleségét, gyermekük nem volt.*

*Lakhelyéről tizennégy kilométert kellett gyalogolnia, hogy szentmisén
vehessen részt. 1531. december 9-én is épp szentmisére indult, akkor ezen a
napon ünnepelték a Szeplőtelen Fogantatást.*

*A fennmaradt írásos dokumentumok négy jelenésről számolnak be. Ezek
tanúsága szerint Szűz Mária arra kérte a Juan Diegót, vigye üzenetét a
püspökhöz, azt kért, hogy építsenek egy templomot. A püspök jelet kért.
Juan Diego **újra találkozott a jelenések csodálatos Asszonyával*. *Gyékényből
szőtt tilmájában (általvető köpenyében) épp a Tepeyac-dombhoz ért, ahol
valamikor Tonantzin azték anyaistennő szentélye állt.* *Ekkor hallotta az
Asszony hangját: „Ne ijedj meg semmitől! Ne aggódj semmiért! Semmi se
szomorítsa el arcodat és szívedet! Ne félj se ettől, se semmiféle más
betegségtől, se gondtól, se fájdalomtól!” A Tepeyac-dombon pedig,
meglepetésére, illatos virágok sokasága pompázott: hideg, decemberi időben
Amerikában ismeretlen virágfajták jelentek meg, így például kasztíliai
rózsák.** Az ámuló indián kötényt formált tilmájából, és teleszedte
mindenfajta virággal.* *A püspök előtt elengedte köpenye két csücskét, az
illat kiáradt, a virágok a földre hullottak.* *A tilma, az agavérostokból
szőtt köpeny szövetén pedig Mária ragyogó képmása lett láthatóvá.* *A főpap
térdre ereszkedett; megértette, hogy Juan Diegót a Szűzanya küldte.** A
csoda megrázta Mexikóvárost.*

*Zumarraga püspök felépíttette Tepeyac hegyén a Mária-templomot (azóta
bazilika), melyet a Guadalupei Szűz Mária tiszteletére szenteltek*.* Ott
helyezték el a Mária-képpel ékesített szegényes indián köpenyt, a tilmát.
Juan Diego lett az őre. Elmélyült imádságban élt.* *A templomot fölkereső
indiánoknak saját nyelvükön beszélte el újra meg újra a vele történt
csodát. Amit nem hittek el a spanyol hódítóknak, elhitték indián
testvérüknek. **A Beszélő Sas *megszólalt, és hangját egész Mexikó
meghallotta.* Szavai sasszárnyakon emelték az őslakosságot az evangélium
magaslataira.*

A mennyei Úrnő szentélyének megépülése után az indiánok tömegesen tértek
meg. *Néhány év leforgása alatt 9 millió azték keresztelkedett meg.*

*Juan Diego 1548. május 30-án, hetvennégy évesen halt meg. Szent II. János
Pál pápa avatta boldoggá 1990-ben, majd szentté 2002. július 31-én
Mexikóban, a Guadalupei Miasszonyunk-bazilikában.*

Szent Juan Diego Cuauhtlatoatzin emléknapját december 9-én tartja az
Egyház, a Guadalupei Boldogasszony emléknapját december 12-én
<https://www.magyarkurir.hu/hirek/amerika-vedoszentje-guadalupei-boldogsagos-szuz-maria>.
Előbbi az első jelenés, utóbbi a csodás kép megjelenésének dátuma.

*Istenünk, te botladozó szolgáid előtt az üdvösség útját szentjeid
példájával és közbenjárásával egyengeted. Add meg jóságosan, hogy Szent
Juan Diego Cuauhtlatoatzin példája, akinek mennyei születésnapját
ünnepeljük, közelebb segítsen minket hozzád. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a
te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten
mindörökkönörökké. Ámen.*

*A tilma ma is megvan. *„*Az agavé-rostokból szőtt anyag élettartama
mintegy húsz év.* *Juan Diego tilmája kivétel. Több mint négyszázhetven év
alatt nem ment tönkre, nem rohadt szét,** mint annak természetes úton
történnie kellett volna. A csodás virágok elenyésztek*,* de a tilma megvan.
És ott a rajta lévő színes kép – a tudósok, akik megvizsgálták, nem tudnak
természetes magyarázatot adni keletkezésére.* Félreértés ne essék: vannak
kétségtelenül festett részek is a tilmán, ezek azonban feltehetően későbbi
sérülések vagy foltok javítgatása következtében keletkeztek, és a
felületnek csak kis részére terjednek ki. Az eredeti kép azonban nem
festmény. Nincsenek rajta ecsetvonások, és sem az anyag szálain, sem azok
belsejében nem található semmiféle festékanyag. A guadalupei kegykép: csoda
– írja Kovács Gábor atya. – A kis falusi indián köpenye hozzánk, a
természettudományos kor gyermekeihez is beszél. Juan Diego jelentéktelen
személye éppen jelentéktelenségében vált jelentőssé. *A Beszélő Sas, mély
alázatában, eléggé semmivé vált ahhoz, hogy rajta keresztül az Ige
beszéljen. Az Ige, amely kezdetben volt, és Istennél volt. Az Ige, amely
Isten maga.”*

*Forrás*

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20201209/2cba9f78/attachment.html>