[Grem] szkíták - hunok - írásbeliség
László Baják
laszlo.bajak at gmail.com
2020. Dec. 9., Sze, 16:32:26 CET
Kedves Egon! Az idézett cikk, ha jól értem a következőket mondja. A
hsziungnu törzsszövetség Kr e. 141-87 körül kettészakadt és egy részük
nyugat felé indult. Kb 500 évvel később (!) a keleten maradt hsziungnuk
alapítottak egy várost, amelyet 20 évi létezés után elpusztítottak Kína
szövetségesei. Teljes mértékig igazolódni látszik tehát Trixi
megállapítása, hogy a nomád államok városai igen rövid életűek. Kérdések a
következők: miféle várost lehet építeni 20 év alatt? Honnét vették ehhez
munkaerőt és szakértelmet? Válasz: szerintem igen valószínű, hogy a képen
látható tégla(?) falak nem ebből a korból származnak. Vajon a rombolás után
nevezhetjük-e még Hsziungnu-hun városnak a helyet? Szerintem aligha.
Szerintem szkíta pénzverésről sem beszélhetünk, csak teljesen
indokolatlanul szkítának minősített államok pénzveréséről.
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> ezt írta (időpont: 2020. dec. 9., Sze,
8:24):
> Kedves Trixi és Laci !
>
> Légy szíves nézzétek át a a mongol kínai de akár az orosz vagy ukrán és
> kazah történészek aktuális állas pontját a szkíta-hun városokkal
> kapcsolatban mert így elbeszélünk egymás mellett .
>
>
> https://tortenelmi.blog.hu/2019/10/17/a_hunok_rejtelyes_fovarosa_kinaban_637
>
> A fenti linken küldök még egy cikket ahol nem a szöveg a lényeg hanem a
> képek ezt a várost hunok építették ( nézzétek meg a méreteit ) nem
> beköltöztek . A másik hiába írtam le hogy létezett egy szkíta város 400
> éven keresztül Ukrajnában aminek csak a város fala több tíz kilométer
> hosszú volt akkor ezt most átminősítjük laza kereskedő kemping
> táborrá.Szinte minden Európai város egy piactér körül épült ki .
>
> Nehezen érthető álláspont hogy mi magyarok bármit hallunk a szkítákról
> csak jelentéktelennek kicsinyítjük le míg külföldi régészek akiknek semmi
> érdekük nem fűződik ehhez szkíta államokról dinasztiáról és állandóan
> lakott városokról és pl. mezőgazdasági és kézműves termelésről saját
> pénzverésről beszélnek.
>
> Üdv. Egon
> 2020.12.08. 23:55 keltezéssel, Romhányi Beatrix írta:
>
> Csatlakozva Lacihoz, az igaz, hogy a sztyeppén voltak városok (ezeket
> településhalmazként kell elképzelni, a 10. században még Kijev is ilyen
> volt, és Magyarországon is több ilyen létezett, pl. Kalocsa), de
> nagyon-nagyon kevés volt közöttük, amely stabilan megmaradt akár
> évszázadokon át. E városok ugyanis kereskedőtelepek voltak, amelyek
> leggyakrabban a többnyire délről észak felé, olykor északról dél felé folyó
> nagy folyók mentén, a réveknél jöttek létre. Mivel a folyók többsége
> síkvidéki, általában erős kanyarulataik vannak és nagy mennyiségű
> hordalékot raknak le. Emiatt a medrüket rendszeresen változtatták, és ha
> elment a rév, elment a város is. Az elmúlt években magyar régészek kutattak
> Kazakhsztánban egy ilyen elhagyott középkori településen, amely alig egy
> évszázadot élt meg. A környezet arrafelé olyan, hogy a romjai ma is jól
> láthatók, pedig már vagy 6-700 éve nem lakják.
> Üdv
> Trixi
>
> László Baják <laszlo.bajak at gmail.com> ezt írta (időpont: 2020. dec. 8.,
> K, 23:12):
>
>> Kedves Rita! Én viszont szkíta városokról nem tudok. Ez esetben a város
>> fogalma sem tisztázott.Elsősorban relatív népességkoncentrációra kell
>> gondolni. Csak földművelésre kifejezetten alkalmas területek tudnak
>> eltartani ilyen népesség koncentrácót. A sztyeppvidék erre nemigen
>> alkalmas. Az itteni nagyállattartók ezért nem építettek városokat. A
>> városok a déli peremvidéken jöhettek létre.
>>
>>
>> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> Mentes
>> a vírusoktól. www.avast.com
>> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>>
>> csakany <csakany at cs.bme.hu> ezt írta (időpont: 2020. dec. 8., K, 21:44):
>>
>>> Kedves Laci és Mindenki!
>>> A mongol példát nem vitattam, amennyire tudom, ezt nem csak Kínában,
>>> hanem több más helyen is megcsinálták.
>>> A felvetésem csak az volt, hogy nem tudom, hogy léteztek-e a szkíta
>>> városok helyén már előttük földművelő népek, ill. azoknak városaik.
>>> Szia(sztok) Rita
>>>
>>>
>>> On Tue, 8 Dec 2020, László Baják wrote:
>>>
>>> > Kedves Rita! A kínai példa arra mutat rá, hogy sztyeppei
>>> nagyállattartó népek időről-időre
>>> > beköltöznek a letelepült, földművelő népek államaiba és városaiba,
>>> ahol azután elveszítik az
>>> > eredeti identitásukat. Ez egy általános séma az egész az egész
>>> térségben. A konkrét esetet
>>> > sajnos nem ismerem.
>>> >
>>> > [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]
>>> > Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>>> >
>>> > csakany <csakany at cs.bme.hu> ezt írta (időpont: 2020. dec. 8., K,
>>> 20:53):
>>> > Kedves Laci, Levente és Mindenki!
>>> > Köszönöm, valószínűleg azok a sztélék lehettek, amiket Laci írt.
>>> > Megtaláltam a magyar fordításukat is az epa.oszk.hu oldalán
>>> > (EPA01445_acta_hungarica_2018_11_253-295-1.pdf, nem biztos, hogy
>>> ez így
>>> > működik).
>>> > De még egy kérdés: ha a szkíták csak beköltöztek egy városba,
>>> akkor azt
>>> > melyik sztyeppei nép építette előttük (merthogy nem a görögök,
>>> bár lehet,
>>> > hogy az építészeik segítettek benne)? A mongolok esete ilyen
>>> szempontból
>>> > más.
>>> > Köszönöm, sziasztok Rita
>>> >
>>> >
>>> > On Tue, 8 Dec 2020, Sziklay Levente wrote:
>>> >
>>> > > Kedves Laci!
>>> > >
>>> > > A teljes szöveg megvan magyarul?
>>> > >
>>> > > Üdv
>>> > >
>>> > > Levente
>>> > >
>>> > > "László Baják" <laszlo.bajak at gmail.com> írta:
>>> > > Kedves Rita! Sajnos a kiállítást nem láttam, de
>>> valószínűleg az Orkhon
>>> > völgyi
>>> > > feliratokról lehet szó. A keleti türk Bilge kagán és
>>> öccse Kül tegin
>>> > (fejedelmi
>>> > > rang) török nyelvű köbe vésett rovásfeliratai ezek a
>>> VII. századból.
>>> > >
>>> > > [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]
>>> > > Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>>> > > csakany <csakany at cs.bme.hu> ezt írta (időpont: 2020. dec.
>>> 8., K, 18:10):
>>> > > Kedves Mindenki!
>>> > > Marsigli írása szerint tehát az írásbeliség évszázadokon
>>> keresztül tudott
>>> > > öröklődni államiság nélkül is, hagyomány útján. Ez
>>> persze a székely
>>> > > rovásírás eredetét azért nem magyarázza meg.
>>> > > Egy nagyon halovány emlék jutott eszembe a nomádok
>>> írásbelisége kapcsán.
>>> > > Amikor annak idején a VAM Design Centerben a kazah
>>> leletekről volt a
>>> > > kiállítás, akkor volt ott egy valamilyen sztyeppei
>>> fejedelem sztéléjének
>>> > > másolata is, két nagy kövön, sűrűn teleírva. A betűk
>>> formájára már
>>> > > egyáltalán nem emlékszem. Viszont a tárlaton azt
>>> mondták, hogy azt az
>>> > > írást már meg is fejtették. Hátha valaki tud
>>> pontosabbat...
>>> > > Sziasztok Rita
>>> > >
>>> > >
>>> > > On Tue, 8 Dec 2020, Reinisch Egon wrote:
>>> > >
>>> > > >
>>> > > > Azt írtam :Marsigli szerint ezeket mindenki eltudta
>>> olvasni ott --
>>> > > >
>>> > > > Tehát kár volt kiemelni azt hogy csak a székelyek
>>> tudtak írni olvasni
>>> > hiszen
>>> > > ezt írtam ,a 13.
>>> > > > században azonban ez is nagy eredmény , örülök hogy
>>> végre idáig
>>> > eljutottunk
>>> > > az eredetileg
>>> > > > írástudatlannak mondott székely-magyar köznéppel
>>> kapcsolatban.
>>> > > >
>>> > > > E.
>>> > > >
>>> > > > 2020.12.07. 21:12 keltezéssel, László Baják írta:
>>> > > > Mindenki el tudta olvasni, de csak a székelyek
>>> között.
>>> > > >
>>> > > >
>>> [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]
>>> > > > Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>>> > > >
>>> > > > Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> ezt írta
>>> (időpont: 2020. dec. 7., H,
>>> > > 21:05):
>>> > > >
>>> > > > Kedves Lista !
>>> > > >
>>> > > > Ha már Laci említette Luigi Ferdinándi Marsigli
>>> olasz hadmérnököt.
>>> > Az
>>> > > ő
>>> > > > feladata volt hogy a magyarországi a elpusztult
>>> úthálózat
>>> > felújítására
>>> > > és az
>>> > > > hogy közúti-folyami kapcsolatokra egy hálózati
>>> javaslatot
>>> > > tegyen.Marsigli a
>>> > > > nagy rovásbotról így nyilatkozott (1690)
>>> :------A Székelyföld régi
>>> > > szkíta
>>> > > > lakóinak nyelvének fára faragott
>>> gyűjteménye,mely a katolikus hitre
>>> > > először
>>> > > > áttértek használatára a mozgó ünnepek naptárát
>>> tüntette fel.-----
>>> > > >
>>> > > > Ez a bot nagyon régi volt már Marsigli ott
>>> jártakor is 1200-1300-s
>>> > > évekből
>>> > > > származtatják akkoriban ezek a botok a templomok
>>> bejátánál voltak
>>> > > elhelyezve
>>> > > > hogy a belépők tájékozódhassanak a az egyházi
>>> ünnepekről. Marsigli
>>> > > szerint
>>> > > > ezeket mindenki el tudta ott olvasni tehát
>>> teljes körű volt az
>>> > > írás-olvasni
>>> > > > tudás.Az olasz hadmérnök azt is megkérdezte az
>>> ottaniaktól ezt az
>>> > > írást honnan
>>> > > > tanulják meg az emberek ,válasz ki az
>>> édesanyjától -ki az
>>> > édesapjától-
>>> > > >
>>> > > > Üdv. Egon
>>> > > >
>>> > > > 2020.12.07. 19:57 keltezéssel, László Baják írta:
>>> > > > Kedves Levente! A kérdés bonyolultabb, mint
>>> elsőre látszik.
>>> > Kérdéses,
>>> > > > hogy lehet-e egyáltalán törzsi szervezetben élő
>>> népeknek saját
>>> > > > írásbelisége, vagy csak államoknak. Bizonytalan,
>>> hogy mit
>>> > tekinthetünk
>>> > > > valódi írásbeliségnek. Írásbeliség-e az, ha
>>> összefüggő szövegeket
>>> > nem,
>>> > > > hanem csak szavakat,
>>> pl.tulajdonjelzéseket tudnak rögzíteni vele,
>>> > > > esetleg valamilyen szakrális tiszteletnek
>>> örvendő betűket,
>>> > szövegeket
>>> > > > őrizgetnek, amelyet adott esetben el sem tudnak
>>> olvasni. stb. Az
>>> > > > írásbeliségre a következő variációk jutnak
>>> eszembe. Egy nép (vagy
>>> > > inkább
>>> > > > állam) saját írásjelekkel a saját nyelvét
>>> rögzíti. Egy nép
>>> > > > máshonnét adaptált írásjelekkel rögzíti a saját
>>> nyelvét. Egy állami
>>> > > elit
>>> > > > idegen vagy adaptált írásjelekkel a nép nagyobb
>>> részétől idegen
>>> > > nyelvet
>>> > > > rögzít ill. használ. Pl. Az Árpád-kori
>>> Magyarországon egy
>>> > > > szűk klerikusréteg adaptált latin betűkkel nem
>>> a magyar, hanem a
>>> > > latin
>>> > > > nyelvet rögzítette. A rovásírás széleskörű
>>> elterjedettsége és
>>> > > használata
>>> > > > erősen vitatott. (Szerintem inkább az a
>>> valószínű, hogy a
>>> > > honfoglalókhoz
>>> > > > csatlakozott (korábban önálló államalkotóként is
>>> létező) onogurok,
>>> > > > illetve az avar birodalomból hátramaradt
>>> onogurok ismerhettek és
>>> > > > használhattak rovásírást eredetileg egy török
>>> nyelv rögzítésére. Ez
>>> > az
>>> > > > írás utóbb a székelyeknél, azaz egy olyan vegyes
>>> eredetű
>>> > mesterségesen
>>> > > > szervezett katonai segédnépnél, amely onogurokat
>>> is a soraiba
>>> > fogadott
>>> > > > magyarosodott el, azaz vált a magyar nyelv
>>> rögzítésére is alkalmas
>>> > > > írássá. Ez azonban csak az én elképzelésem.) Egy
>>> sokféle népet
>>> > magában
>>> > > > foglaló nomád állam esetén egy valamilyen
>>> kimutatható íráshasználat
>>> > > nem
>>> > > > jelenti automatikusan a "nép" de az állam
>>> írásbeliségét sem. Az elvi
>>> > > > problémáim után a konkrét kérdésre adható
>>> válasz. Szerencsés esetben
>>> > > > pl.a sztyeppei népek esetleges
>>> íráshasználatáról a szomszédos
>>> > > földművelő
>>> > > > magaskultúra (állam) feljegyzései
>>> tanúskodhatnak.( A szkítáknál és a
>>> > > > hunoknál pl. nem tanúskodnak) Tudomást
>>> szerezhetünk írásról, ha
>>> > > romlandó
>>> > > > anyagra írott szöveg véletlenül megmarad.
>>> Marsigli olasz hadmérnök a
>>> > > 17.
>>> > > > században pl. lemásolt egy székely rováspálcát,
>>> amelyen naptár volt.
>>> > > > Néha a romlandó anyagra kitalált betűkkel
>>> maradandó anyagra is
>>> > > > felvéstek szövegeket (kőre, csontra, fémre), ami
>>> fennmaradhat. A
>>> > > > nagyszentmiklósi kincs edényein görög betűs
>>> görög, görög betűs török
>>> > > és
>>> > > > rovásbetűs török feliratok is vannak. Vajon
>>> mondhatjuk-e ez alapján
>>> > > hogy
>>> > > > az avar birodalom állami írásbeliséggel
>>> rendelkezett? Lehet, hogy
>>> > csak
>>> > > > arról van szó, hogy az avar kagáni udvarban
>>> voltak egyes emberek
>>> > > > (szolgák?) akik ismerték az írást. Ingoványos
>>> terület ez nagyon,
>>> > amely
>>> > > > nagyfokú óvatosságot igényel azoktól, akik
>>> foglalkozni akarnak vele.
>>> > > > Üdv
>>> > > >
>>> > > >
>>> [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]
>>> > > > Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>>> > > >
>>> > > > Sziklay Levente <lsziklay at freemail.hu> ezt írta
>>> (időpont: 2020. dec. 7.,
>>> > H,
>>> > > > 14:45):
>>> > > > Kedves Egon, Laci, Trixi, többiek!
>>> > > >
>>> > > > A szkíták nyelvéről, írásbeliségéről semmit sem
>>> tudunk. Sem a hunok
>>> > > > írásbeliségéről. A nagyon ritka eset, amikor mulandó
>>> anyagra írt dolgok
>>> > > > megmaradnak, - sivatag, mint Egyiptom vagy a
>>> Szentföld; mocsár, mint
>>> > > > nyírfakéregre írt írások Oroszországban. A többi
>>> esetben elpusztulnak. A
>>> > > > tudás hiánya nem jelenti azt, hogy amiről nem tudunk ,
>>> az nem létezik,
>>> > > > nem létezett. Kérdés, hogy hogyan lehet a hiányokat
>>> kitölteni úgy, hogy
>>> > > > nem a történelem saját fantáziánk szerinti
>>> újraalkotása lnn...
>>> > > >
>>> > > > Példa erre a permi népek közé tartozó komik. A ők
>>> szomszédaink voltak a
>>> > > > Magna Hungaria-beli korszakunkban, ezt bizonyítják
>>> azok a közös
>>> > > > lexikális és nyelvtani elemek a komiban és más permi
>>> nyelvekben,
>>> > > > valamint a magyarban, amelyek más finnugor nyelvekben
>>> nincsenek meg (pl.
>>> > > > közös a kenyér szó, a főnévi igenév -ni képzője és a
>>> számnevek -nc és
>>> > > > -van/-ven utótagja: kilenc, harminc, negyven). A
>>> magyarok kapcsolatai a
>>> > > > permiekkel – a tudósok egybehangzó véleménye szerint –
>>> nem lehettek
>>> > > > intenzívek és hosszúak.
>>> > > >
>>> > > > A történetírásban először a kijevi őskrónikában
>>> említik a permi finnugor
>>> > > > népeket majd Novgoroddal voltak többnyire
>>> kereskedelmi, néha háborús
>>> > > > kapcsolatban.
>>> > > > A komik megkeresztelője, Permi Szent István 1340-ben
>>> született.
>>> > > > Megalkotta akomi ábécét, az aburt. Saját maga
>>> fordított le néhány
>>> > > > bibliarészletet, imát és liturgikus éneket komi
>>> nyelvre. A komi
>>> > > > írásbeliség régiségét tekintve az uráli népek körében
>>> – megelőzve a
>>> > > > finnekét és az észtekét is – a magyaroké után a
>>> második. Komi nyelvű
>>> > > > egyházi liturgiát is alkotott.
>>> > > >
>>> > > > Az 1700-as évek végére mind a komi nyelvű liturgia,
>>> mind a komi írás
>>> > > > megszűnt. A komi írásbeliség emlékei az évszázadok
>>> folyamán
>>> > > > elpusztultak. Egyetlen ikon – amelyet maga Permi Szent
>>> István festett –
>>> > > > őriz már csak egy abur-írással rótt hatsoros szöveget
>>> a Teremtés
>>> > > > könyvének 18. fejezetéből.
>>> > > >
>>> > > > E nélkül nem tudnánk eldönteni, hogy tényleg
>>> létezett-e komi írás vagy
>>> > > > csak valamilyen jelrendszer volt...
>>> > > >
>>> > > > Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> írta:
>>> > > >
>>> > >
>>> https://mult-kor.hu/20121114_megoldottak_a_szkitak_eredetenek_rejtelyet
>>> > > >
>>> > > >
>>> > > >
>>> Kedves Lista ! még egy adalékkal zárnám a szkíta-hun gondolat kört:
>>> > > >
>>> > > >
>>> > >
>>> Az a fenti szöveg enyhén szólva szenzáció hajhász de embertanilag nagy
>>> > > >
>>> >
>>> előre lépés a fenti linken olvasható vizsgálat .A szkíták ősei Európa
>>> > > >
>>> > >
>>> irányából érkeztek Ázsiába és a mai mongol -kínai történészek régészek
>>> > > >
>>> között már egyértelmű az a felfogás hogy a hunok közvetlen
>>> > > >
>>> > >
>>> leszármazottai a szkítáknak amit a sírleletek is igazolnak a hunokban
>>> > > >
>>> is nagy az europid jelleg. .Ez némi problémát jelentett mindig a
>>> > > >
>>> kínaiaknak így régen a mumifikálódon hun holttesteket amin még így
>>> > > >
>>> > >
>>> látszott 60-70 % százalékban europid jellegük fej nélkül állították ki
>>> > > >
>>> > >
>>> valamilyen rituális fej vesztésre hivatkozva.Ma elsősorban a mongolok de
>>> > > >
>>> > >
>>> részben a kínaiak is hun utód népnek tekintik magukat ez az ő esetükben
>>> > > >
>>> > >
>>> elsősorban kulturális értelmű de mint a cikk írja genetikai keveredés is
>>> > > >
>>> történt természetesen ez a kínaiakban ma már elenyésző.
>>> > > >
>>> > > >
>>> > >
>>> Tálán tíz éve feltárták egy szkíta amazon sírját aki egy nagyon magas ha
>>> > > >
>>> >
>>> jól emlékszem 175 cm erősen világos hajú nő volt mellette ott volt a
>>> > > >
>>> >
>>> visszacsapó íj és egyéb fegyverek maradványa.Tehát a szkíta amazonok
>>> > > >
>>> léteztek ,Széles körű genetika vizsgálatot végeztek a ma ott élő
>>> > > >
>>> mongolok között és lás csodát megtaláltak az egyik közvetlen
>>> > > >
>>> > >
>>> leszármazottját egy mongol kislány képében akinek feltűnő világos haja
>>> > > > volt.
>>> > > >
>>> > > >
>>> >
>>> A szkítákra bár férfi vezetésű társadalom voltak alapvetően jellemző
>>> > > >
>>> > >
>>> volt az hogy a nők jogilag egyenlőek voltál így örökölhettek is ,ebben
>>> > > >
>>> > >
>>> döntően hasonlítottak az etruszkokra,ezért léteztek fegyveres amazonok
>>> > > >
>>> ez a görögöknél a rómaiaknál elképzelhetetlen volt ott a nők nem
>>> > > >
>>> > >
>>> örökölhettek alapjogon és teljes alávetettségben éltek.Az etruszkoknak
>>> > > >
>>> és a szkítáknak volt is egy közös Isten nevük :Turán.
>>> > > >
>>> > > > Üdv. Egon
>>> > > >
>>> > > >
>>> > > > --
>>> > > >
>>> Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
>>> > > > https://www.avast.com/antivirus
>>> > > >
>>> > > > _______________________________________________
>>> > > > Grem mailing list
>>> > > > Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>> > > >
>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>> > > >
>>> > > > _______________________________________________
>>> > > > Grem mailing list
>>> > > > Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>> > > > http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>> > > >
>>> > > >
>>> > > >
>>> [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]
>>> > > > Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>>> > > >
>>> > > > _______________________________________________
>>> > > > Grem mailing list
>>> > > > Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>> > > > http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>> > > >
>>> > > > _______________________________________________
>>> > > > Grem mailing list
>>> > > > Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>> > > > http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>> > > >
>>> > > >
>>> > > > _______________________________________________
>>> > > > Grem mailing list
>>> > > > Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>> > > > http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>> > > >
>>> > > >
>>> > > >_______________________________________________
>>> > > Grem mailing list
>>> > > Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>> > > http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>> > >
>>> > >
>>> > > [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]
>>> > > Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>>> >
>>> >Kedves Rita! Sajnos a kiállítást nem láttam, de valószínűleg az Orkhon völgyi feliratokról lehe
>>> >
>>> > >
>>> >
>>> t szó. A keleti türk Bilge kagán és öccse Kül tegin (fejedelmi rang) török nyelvű köbe vésett
>>> > > rovásfeliratai ezek a VII. századból.
>>> > >
>>> > >
>>> > > Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>>> > >
>>> > >
>>> > >
>>> > csakany csakany at cs.bme.hu
>>> > ezt írta (időpont: 2020. dec. 8., K, 18:10):Kedves Mindenki!
>>> > >
>>> Marsigli írása szerint tehát az írásbeliség évszázadokon keresztül tudott
>>> > >
>>> öröklődni államiság nélkül is, hagyomány útján. Ez persze a székely
>>> > > rovásírás eredetét azért nem magyarázza meg.
>>> > >
>>> Egy nagyon halovány emlék jutott eszembe a nomádok írásbelisége kapcsán.
>>> > >
>>> Amikor annak idején a VAM Design Centerben a kazah leletekről volt a
>>> > >
>>> kiállítás, akkor volt ott egy valamilyen sztyeppei fejedelem sztéléjének
>>> > >
>>> másolata is, két nagy kövön, sűrűn teleírva. A betűk formájára már
>>> > >
>>> egyáltalán nem emlékszem. Viszont a tárlaton azt mondták, hogy azt az
>>> > > írást már meg is fejtették. Hátha valaki tud pontosabbat...
>>> > > Sziasztok Rita
>>> > >
>>> > >
>>> > > On Tue, 8 Dec 2020, Reinisch Egon wrote:
>>> > >
>>> > > >
>>> > >
>>> > Azt írtam :Marsigli szerint ezeket mindenki eltudta olvasni ott --
>>> > > >
>>> >
>>> >> Tehát kár volt kiemelni azt hogy csak a székelyek tudtak írni olvasni hiszen ezt írtam ,a 13.
>>> >
>>> > >
>>> > >
>>> >
>>> > században azonban ez is nagy eredmény , örülök hogy végre idáig eljutottunk az eredetileg
>>> > >
>>> > írástudatlannak mondott székely-magyar köznéppel kapcsolatban.
>>> > > >
>>> > > > E.
>>> > > >
>>> > > > 2020.12.07. 21:12 keltezéssel, László Baják írta:
>>> > > > Mindenki el tudta olvasni, de csak a székelyek között.
>>> > > >
>>> > > > [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]
>>> > > > Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>>> > > >
>>> > > > Reinisch Egon reinisch at t-online.hu
>>> > ezt írta (időpont: 2020. dec. 7., H, 21:05):
>>> > > >
>>> > > > Kedves Lista !
>>> > > >
>>> > >
>>> > Ha már Laci említette Luigi Ferdinándi Marsigli olasz hadmérnököt. Az ő
>>> > >
>>> >
>>> > feladata volt hogy a magyarországi a elpusztult úthálózat felújítására és az
>>> > >
>>> >
>>> > hogy közúti-folyami kapcsolatokra egy hálózati javaslatot tegyen.Marsigli a
>>> > >
>>> > nagy rovásbotról így nyilatkozott (1690) :------A Székelyföld régi szkíta
>>> > >
>>> >
>>> > lakóinak nyelvének fára faragott gyűjteménye,mely a katolikus hitre először
>>> > >
>>> > áttértek használatára a mozgó ünnepek naptárát tüntette fel.-----
>>> > > >
>>> > >
>>> > Ez a bot nagyon régi volt már Marsigli ott jártakor is 1200-1300-s évekből
>>> > >
>>> >
>>> > származtatják akkoriban ezek a botok a templomok bejátánál voltak elhelyezve
>>> > >
>>> > hogy a belépők tájékozódhassanak a az egyházi ünnepekről. Marsigli szerint
>>> > >
>>> >
>>> > ezeket mindenki el tudta ott olvasni tehát teljes körű volt az írás-olvasni
>>> > >
>>> >
>>> > tudás.Az olasz hadmérnök azt is megkérdezte az ottaniaktól ezt az írást honnan
>>> > >
>>> > tanulják meg az emberek ,válasz ki az édesanyjától -ki az édesapjától-
>>> > > >
>>> > > > Üdv. Egon
>>> > > >
>>> > > > 2020.12.07. 19:57 keltezéssel, László Baják írta:
>>> > >
>>> > Kedves Levente! A kérdés bonyolultabb, mint elsőre látszik. Kérdéses,
>>> > >
>>> > hogy lehet-e egyáltalán törzsi szervezetben élő népeknek saját
>>> > >
>>> > írásbelisége, vagy csak államoknak. Bizonytalan, hogy mit tekinthetünk
>>> > >
>>> > valódi írásbeliségnek. Írásbeliség-e az, ha összefüggő szövegeket nem,
>>> > >
>>> > hanem csak szavakat, pl.tulajdonjelzéseket tudnak rögzíteni vele,
>>> > >
>>> > esetleg valamilyen szakrális tiszteletnek örvendő betűket, szövegeket
>>> > >
>>> > őrizgetnek, amelyet adott esetben el sem tudnak olvasni. stb. Az
>>> > >
>>> > írásbeliségre a következő variációk jutnak eszembe. Egy nép (vagy inkább
>>> > >
>>> > állam) saját írásjelekkel a saját nyelvét rögzíti. Egy nép
>>> > >
>>> > máshonnét adaptált írásjelekkel rögzíti a saját nyelvét. Egy állami elit
>>> > >
>>> > idegen vagy adaptált írásjelekkel a nép nagyobb részétől idegen nyelvet
>>> > >
>>> > rögzít ill. használ. Pl. Az Árpád-kori Magyarországon egy
>>> > >
>>> > szűk klerikusréteg adaptált latin betűkkel nem a magyar, hanem a latin
>>> > >
>>> > nyelvet rögzítette. A rovásírás széleskörű elterjedettsége és használata
>>> > >
>>> > erősen vitatott. (Szerintem inkább az a valószínű, hogy a honfoglalókhoz
>>> > >
>>> > csatlakozott (korábban önálló államalkotóként is létező) onogurok,
>>> > >
>>> > illetve az avar birodalomból hátramaradt onogurok ismerhettek és
>>> > >
>>> > használhattak rovásírást eredetileg egy török nyelv rögzítésére. Ez az
>>> > >
>>> > írás utóbb a székelyeknél, azaz egy olyan vegyes eredetű mesterségesen
>>> > >
>>> > szervezett katonai segédnépnél, amely onogurokat is a soraiba fogadott
>>> > >
>>> > magyarosodott el, azaz vált a magyar nyelv rögzítésére is alkalmas
>>> > >
>>> > írássá. Ez azonban csak az én elképzelésem.) Egy sokféle népet magában
>>> > >
>>> > foglaló nomád állam esetén egy valamilyen kimutatható íráshasználat nem
>>> > >
>>> >
>>> > jelenti automatikusan a "nép" de az állam írásbeliségét sem. Az elvi
>>> > >
>>> > problémáim után a konkrét kérdésre adható válasz. Szerencsés esetben
>>> > >
>>> > pl.a sztyeppei népek esetleges íráshasználatáról a szomszédos földművelő
>>> > >
>>> > magaskultúra (állam) feljegyzései tanúskodhatnak.( A szkítáknál és a
>>> > >
>>> > hunoknál pl. nem tanúskodnak) Tudomást szerezhetünk írásról, ha romlandó
>>> > >
>>> > anyagra írott szöveg véletlenül megmarad. Marsigli olasz hadmérnök a 17.
>>> > >
>>> > században pl. lemásolt egy székely rováspálcát, amelyen naptár volt.
>>> > >
>>> > Néha a romlandó anyagra kitalált betűkkel maradandó anyagra is
>>> > >
>>> > felvéstek szövegeket (kőre, csontra, fémre), ami fennmaradhat. A
>>> > >
>>> > nagyszentmiklósi kincs edényein görög betűs görög, görög betűs török és
>>> > >
>>> > rovásbetűs török feliratok is vannak. Vajon mondhatjuk-e ez alapján hogy
>>> > >
>>> > az avar birodalom állami írásbeliséggel rendelkezett? Lehet, hogy csak
>>> > >
>>> > arról van szó, hogy az avar kagáni udvarban voltak egyes emberek
>>> > >
>>> > (szolgák?) akik ismerték az írást. Ingoványos terület ez nagyon, amely
>>> > >
>>> > nagyfokú óvatosságot igényel azoktól, akik foglalkozni akarnak vele.
>>> > > > Üdv
>>> > > >
>>> > > > [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]
>>> > > > Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>>> > > >
>>> > > > Sziklay Levente lsziklay at freemail.hu
>>> > ezt írta (időpont: 2020. dec. 7., H,
>>> > > > 14:45):
>>> > > > Kedves Egon, Laci, Trixi, többiek!
>>> > > >
>>> > >
>>> > A szkíták nyelvéről, írásbeliségéről semmit sem tudunk. Sem a hunok
>>> > >
>>> > írásbeliségéről. A nagyon ritka eset, amikor mulandó anyagra írt dolgok
>>> > >
>>> > megmaradnak, - sivatag, mint Egyiptom vagy a Szentföld; mocsár, mint
>>> > >
>>> > nyírfakéregre írt írások Oroszországban. A többi esetben elpusztulnak. A
>>> > >
>>> > tudás hiánya nem jelenti azt, hogy amiről nem tudunk , az nem létezik,
>>> > >
>>> > nem létezett. Kérdés, hogy hogyan lehet a hiányokat kitölteni úgy, hogy
>>> > >
>>> > nem a történelem saját fantáziánk szerinti újraalkotása lnn...
>>> > > >
>>> > >
>>> > Példa erre a permi népek közé tartozó komik. A ők szomszédaink voltak a
>>> > >
>>> > Magna Hungaria-beli korszakunkban, ezt bizonyítják azok a közös
>>> > >
>>> > lexikális és nyelvtani elemek a komiban és más permi nyelvekben,
>>> > >
>>> > valamint a magyarban, amelyek más finnugor nyelvekben nincsenek meg (pl.
>>> > >
>>> > közös a kenyér szó, a főnévi igenév -ni képzője és a számnevek -nc és
>>> > >
>>> > -van/-ven utótagja: kilenc, harminc, negyven). A magyarok kapcsolatai a
>>> > >
>>> > permiekkel – a tudósok egybehangzó véleménye szerint – nem lehettek
>>> > > > intenzívek és hosszúak.
>>> > > >
>>> > >
>>> > A történetírásban először a kijevi őskrónikában említik a permi finnugor
>>> > >
>>> > népeket majd Novgoroddal voltak többnyire kereskedelmi, néha háborús
>>> > > > kapcsolatban.
>>> > >
>>> > A komik megkeresztelője, Permi Szent István 1340-ben született.
>>> > >
>>> > Megalkotta akomi ábécét, az aburt. Saját maga fordított le néhány
>>> > >
>>> > bibliarészletet, imát és liturgikus éneket komi nyelvre. A komi
>>> > >
>>> > írásbeliség régiségét tekintve az uráli népek körében – megelőzve a
>>> > >
>>> > finnekét és az észtekét is – a magyaroké után a második. Komi nyelvű
>>> > > > egyházi liturgiát is alkotott.
>>> > > >
>>> > >
>>> > Az 1700-as évek végére mind a komi nyelvű liturgia, mind a komi írás
>>> > > > megszűnt. A komi írásbeliség emlékei az évszázadok folyamán
>>> > >
>>> > elpusztultak. Egyetlen ikon – amelyet maga Permi Szent István festett –
>>> > >
>>> > őriz már csak egy abur-írással rótt hatsoros szöveget a Teremtés
>>> > > > könyvének 18. fejezetéből.
>>> > > >
>>> > >
>>> > E nélkül nem tudnánk eldönteni, hogy tényleg létezett-e komi írás vagy
>>> > > > csak valamilyen jelrendszer volt...
>>> > > >
>>> > > > Reinisch Egon reinisch at t-online.hu> írta:
>>> > > >
>>> https://mult-kor.hu/20121114_megoldottak_a_szkitak_eredetenek_rejtelyet
>>> > > >
>>> > > >
>>> > >
>>> > Kedves Lista ! még egy adalékkal zárnám a szkíta-hun gondolat kört:
>>> > > >
>>> > >
>>> > Az a fenti szöveg enyhén szólva szenzáció hajhász de embertanilag nagy
>>> > >
>>> > előre lépés a fenti linken olvasható vizsgálat .A szkíták ősei Európa
>>> > >
>>> > irányából érkeztek Ázsiába és a mai mongol -kínai történészek régészek
>>> > >
>>> > között már egyértelmű az a felfogás hogy a hunok közvetlen
>>> > >
>>> > leszármazottai a szkítáknak amit a sírleletek is igazolnak a hunokban
>>> > >
>>> > is nagy az europid jelleg. .Ez némi problémát jelentett mindig a
>>> > >
>>> > kínaiaknak így régen a mumifikálódon hun holttesteket amin még így
>>> > >
>>> > látszott 60-70 % százalékban europid jellegük fej nélkül állították ki
>>> > >
>>> > valamilyen rituális fej vesztésre hivatkozva.Ma elsősorban a mongolok de
>>> > >
>>> > részben a kínaiak is hun utód népnek tekintik magukat ez az ő esetükben
>>> > >
>>> > elsősorban kulturális értelmű de mint a cikk írja genetikai keveredés is
>>> > > > történt természetesen ez a kínaiakban ma már elenyésző.
>>> > > >
>>> > >
>>> > Tálán tíz éve feltárták egy szkíta amazon sírját aki egy nagyon magas ha
>>> > >
>>> > jól emlékszem 175 cm erősen világos hajú nő volt mellette ott volt a
>>> > >
>>> > visszacsapó íj és egyéb fegyverek maradványa.Tehát a szkíta amazonok
>>> > >
>>> > léteztek ,Széles körű genetika vizsgálatot végeztek a ma ott élő
>>> > >
>>> > mongolok között és lás csodát megtaláltak az egyik közvetlen
>>> > >
>>> > leszármazottját egy mongol kislány képében akinek feltűnő világos haja
>>> > > > volt.
>>> > > >
>>> > >
>>> > A szkítákra bár férfi vezetésű társadalom voltak alapvetően jellemző
>>> > >
>>> > volt az hogy a nők jogilag egyenlőek voltál így örökölhettek is ,ebben
>>> > >
>>> > döntően hasonlítottak az etruszkokra,ezért léteztek fegyveres amazonok
>>> > >
>>> > ez a görögöknél a rómaiaknál elképzelhetetlen volt ott a nők nem
>>> > >
>>> > örökölhettek alapjogon és teljes alávetettségben éltek.Az etruszkoknak
>>> > > > és a szkítáknak volt is egy közös Isten nevük :Turán.
>>> > > >
>>> > > > Üdv. Egon
>>> > > >
>>> > > >
>>> > > > --
>>> > >
>>> > Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
>>> > > > https://www.avast.com/antivirus
>>> > > >
>>> > > > _______________________________________________
>>> > > > Grem mailing list
>>> > > > Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>> > > > http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>> > > >
>>> > > > _______________________________________________
>>> > > > Grem mailing list
>>> > > > Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>> > > > http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>> > > >
>>> > > >
>>> > > > [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]
>>> > > > Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>>> > > >
>>> > > > _______________________________________________
>>> > > > Grem mailing list
>>> > > > Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>> > > > http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>> > > >
>>> > > > _______________________________________________
>>> > > > Grem mailing list
>>> > > > Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>> > > > http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>> > > >
>>> > > >
>>> > > > _______________________________________________
>>> > > > Grem mailing list
>>> > > > Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>> > > > http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>> > > >
>>> > > >
>>> > > >_______________________________________________
>>> > > Grem mailing list
>>> > > Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>> > > http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>> > >
>>> > >
>>> > >
>>> > > Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>>> > >
>>> > >
>>> > >
>>> > > _______________________________________________
>>> > > Grem mailing list
>>> > > Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>> > > http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>> > >
>>> > >
>>> > >_______________________________________________
>>> > Grem mailing list
>>> > Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>> > http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>> >
>>> >
>>> > [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]
>>> > Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>>> >
>>> >_______________________________________________
>>> Grem mailing list
>>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>
>>
>>
>> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> Mentes
>> a vírusoktól. www.avast.com
>> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing listGrem at turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20201209/ee2c39a1/attachment.html>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról