[Grem] A mohácsi csatavesztés évfordulóján / elveszett a hit, hogy az Oszmán Birodalom legyőzhető

[Emoke Greschik]

 Kosztolányi DezsőMOHÁCS

*Csata előtt*




*Nehéz meleg leng a vidék lapályain.Békétlen állanak a felpörkölt
hadak.Fojtott morajjal zúg a gyengülő ajak,hűvös nedűt kiván a láz-kinozta
íny.*




*A pusztaság üres, az égen semmi folt,habozva áll a húszéves, öreg király,a
sorból olykor egy ügyes vitéz kivál,de visszajő busan: minden nyugodt,
kiholt.*



*Egyszerre indulást rikolt a kürttorok,nyüzsgő sietség zúg, mozdulnak a
sorok,elsápad a király és megbotol a ló…*





*És fönn az ég ivén sötéten nyargalóvészfelleg tornyosul s tompán morogva
száll,ormán vigyorgva ül gőzködben a Halál.A csata*




*Ezüstösen villog fönn a zománc-keresztés vérre szomjazik a háborús acél,a
sápadó sereg sietve útra kélés zúg, mint a köpű, mely nyüzsgő rajt ereszt.*




*Kaszásra vár mindenütt a sárguló kalász,a harcosok között nyomott a
hangulat,komor nyugodtsággal buzdítnak az urak,a bús, letört király
csüggedten nyargalász.*



*Egyszerre, mint ezüst-kigyó, lassan görögfeléjük a vasas, tar-homlokú
török;buggyos ruhájukban nagy testük még nagyobb.*





*Halált köp az ágyú, a penge felragyog,vér fröccsen a mezőn, hullong a
hús-cafat –s felhővel fogja be dicső szemét a nap.A csata után*




*Tajtékos embervért iszik a rét, az út…Győzött az ellenség ágyúja és
csele,királyi zsákmányát ragadja a Csele,a fergetegben a kürtszó zokogva
búg.*




*Vizen van a győző, a bús Perényinérőtszínü fáklyánál könnyek között temets
hogy látta a paraszt, mint tett-vett csüggeteg,az éjjel árnyain kisértetnek
hivé.*



*A gyászoló házban kigyúlt a mécsvilág,siratta az anya eltávozott fiát,s
jöttek sokan, sokan, de nem az ő fia…*



*A zordon aggok és a sápadt szenvedőkhitetlen térdeltek csak a kereszt
előttés néma ajkukon meghűlt a hő ima.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200830/520e11f7/attachment.html>