[Grem] Szegénységi mutató

2020. Ápr. 8., Sze, 22:53:45 CEST

Kedves Zoltán  !

Köszönöm ezt a szakszerű kiegészítést.

Előzetesen összehasonlításképpen a svéd és az USA modellhez :A svéd 
modell égésszegügyi ellátása a társadalom biztosítási rendszere az 
USA-hoz képest a másik véglet :

A  svéd rendszer  a szociális ellátásokat teljesen kivonta a piaci 
szférából de úgy hogy a szolgáltatásokat magas színvonalon a új 
középosztály elvárásainak megfelelően kívánta biztosítani és elérhetővé 
tette a munkásosztály részére is ,és ezt majdnem a 80 -s évekig sikerült 
is biztosítani .Ezzel együtt nem zárta ki egy magasabb luxus 
egészségügyi másodig biztosítási rendszert sem .Ehhez a társadalom 
vállalta a viszonylag magas adó színvonalat de az állam vállalta a 
munkanélküliség szinte teljes támogatásos (oktatás ,szervezés,munkaadók 
támogatása ) megszüntetését mert abban reménykédet hogy sok munkavállaló 
elegendő adóbevételt biztosít a jóléti állam fenntartásához.Az 1930 
megkötött sztrájk megállapodás ugyan elvonta a munkaadók extraprofitját  
a szociális juttatások miatt de hosszú távon biztosította sztrájk 
mentességet.Ma már az eredeti rendszer nem tartható fenn  pl. a 
társadalom elöregedése miatt és amiatt ,hogy a svéd gazdaság sem a régi 
és a társadalmi szolidaritás sem az igazi .

A dologban az a legérdekesebb ,hogy svéd pénzügyi oligarchák 
,nagyvállalatok nem tudták csapdába ejteni a szociáldemokrata 
kormányokat hosszú ideig azok függetlenek maradtak és igyekeztek a 
társadalom minden rétegének az igényét kielégíteni.

Az egyébként szomorú ,hogy az USA rendszer amely piaci alapról indult 
ennyire drága lett hiszen a svéd rendszer is úgy nőtte túl magát hogy 
merhetetlenül megnövelte a rendszert működtető bürokráciát.Ezek szerint 
ugyanazt  a hibát két oldalról indulva is ellehet követni.

Ez még csak előzetes a teljes svéd modell még csak ezután jön.

Üdv. Egon

2020.04.08. 18:45 keltezéssel, Zoltan Fodor írta:
> Kedves Lista!
>
> Anelkul, hogy a szegenysegi vitaba belemennek, hadd egeszitsem ki az 
> alabbi (es egy-ket kesobbi) megjegyzest az USA egeszsegugyi 
> rendszererol mert nagyon fontos tanulasagokat tartalmaz (a pokolba 
> vezeto ut ...) es mutatja, hogy nem a nyilvanvalo kapzsisag vezetett 
> ide. A tema olyan bonyolult, hogy 50 oldal sem volna eleg egy rovid 
> osszefoglalashoz. Amit persze senki nem olvasna el. Ugyhogy 
> megprobalom meg rovidebbre fogni, de ez is hosszabb lesz a kelletenel. 
> Sajnos egyszerusitek es tavolrol kezdek. Elnezest kerek azoktol, akik 
> az egyes resztemakhoz sokkal jobban ertenek nalam, de azt hiszem, hogy 
> az esetleges hibak ellenere a kep egesze igaz.
>
>> Egy ismerősöm a mostani helyzetben kint rekedt az USA-ban ,és 
>> begyulladt a foga .Elment egy ottani fogorvoshoz aki megvizsgálta 
>> kitisztította fogínyt, csak a beteg fog körül ,majd felírt egy 
>> antibiotikumot és ez került 3600 dollárba ,az illető pánikba esett 
>> mert a biztosító csak 5 000 000 forintnyi értékig állja a 
>> gyógykezelést .Nyilván egy biztos megélhetéssel rendelkező magyar nem 
>> számít annak az USA-ban.
>
> 1. Soha, semmilyen rendszer a tortenelem folyaman nem ert el olyan 
> gyorsan, olyan fejlettseget, altalanos joletet es eletminoseget, mint 
> a kapitalizmus.
>
> 2. Minden fejlodes a szelesebb ertelemben vett innovacio eredmenye. 
> Ennek formaja lehet (egy-egy regi es egy-egy ujabb peldat nagyon tagan 
> emlitve) pl. szervezesi (romai jog/e-commerce), tudomanyos 
> (iranytu/tranzisztor), technikai alkalmazasok (vetesforgo/okostelefon) 
> stb.
>
> 3. Oka: az (emberkepu) kapitalizmus korabban nem latott modon 
> tamogatja az innovaciot (szabadalmi jog, tulajdonjog, allami 
> szolgaltatasok ...).
>
> 4. A kapitalizmus egyik alappillere a szabad piac.
>
> 5. A szabad piac elvben tenyleg jol mukodik, azaz hatekony, ha harom 
> feltetel teljesul. A. vegtelen sok szereplo a kinalati oldalon B. 
> vegtelen sok szereplo a keresleti oldalon C. a szereploknek minden 
> informacio
> a rendelkezesukre all.
>
> 6. Az egeszsegugyre egyaltalan nem teljesulnek ezek a feltetelek. A. 
> csak nehany korhaz/orvos van a kozelemben, nincs kinalati verseny. B 
> nincs vegtelen sok ember akin egy vizsgalatot meg kell csinalni, azaz 
> ha a gep kihasznalatlan nagy a kisertes, hogy kihasznaljak es 
> leszamlazzak C. az, hogy mennyi az ara egy beavatkozasnak azt a 
> paciens meg csak kozelitoleg sem tudja, amikor beviszik. A szabad piac 
> egyaltalan nem mukodhet.
>
> 7. Az USA szereti a szabad piacot. Ez evidens. Es szereti a polgarait 
> is. Ez is azert igaz. Miert? Sok biztosito van (probaljuk teljesiteni 
> A-t) es elterjedt a munkaltatoi biztositas, ami sok szempontbol 
> adomentes. Azaz a munkaltato tobbet tud adni egy jo biztositassal, 
> mintha a fizeteskent adna. A 65 even felulieknek (ha dolgoztak 10 evet 
> akar fel munkaidoben is) jar a Medicare, mert oket kulonosen konnyu 
> lenne kisemmizni. A szegenyeknek ingyen jar a Medicaid. Szoval nem 
> rossz a kiindulohelyzet.
>
> 8. Milyen iranyba mozdul el egy ilyen rendszer. A korhazak/orvosok 
> nyilvan szeretnenek minel tobb penzt keresni vagy legalabb a 
> koltsegeiket viszontlatni, amit a valoban innovativ 
> eszkozok/gyogyszerek/eljarasok bevezetese okozott (ne feledjuk a 
> korhazak mindossze 18%, azaz tizennyolc szazaleka profitorientalt, az 
> adat 2003-as, de ez lassan valtozik).
>
> 9. A biztositot nagy vonalakban nem erdekli, hogy sokat ker a korhaz, 
> mert o a biztositasi dijakbol el es minel nagyobb a kiadas, annal 
> nagyobb a tisztesseges jutalek is. Persze a tobbi biztositonal nem 
> lehet dragabb.
>
> 10. A munkaltato fogcsikorgatva fizeti az egyre magasabb dijakat, es 
> ezzel ugy erzi jot tesz a munkavallalonak, aki adomentes jovedelemhez 
> jut.
>
> 11. A munkavallalo orul az adomentes jovedelemnek es annak, hogy 
> meglatasa szerint a vilag legjobb ellatasat kapja. Sot a nyugdijas is 
> orul, hogy legalabb tiz ev felallasu munkaja utan elete alkonyan nem 
> kell aggodnia, minden vilagszinvonalom es szinte ingyen tortenik. A 
> szegenyek is orulnek.
>
> 12. Minden egyes szereplo abban erdekelt, hogy a rendszer minel 
> dragabb legyen. Ezt nyilvan nem lehet meguszni dragulas nelkul. DE!
>
> 13. A szabad piac alapja a sok szereplo. Sok biztositotarsasag van. 
> Minden egyes tarsasag kialkudta, hogy milyen teteleket milyen 
> arengedmennyel kap. Mindegyik kicsit mast alkudott ki. Sok-sok 
> biztositotarsasag van es tizezerszamra orvosi beavatkozasok, tetelek.
>
> 14. Ha a korhaz valamit nem szamlaz le vagy nem dragan szamlaz le, 
> akkor azt senki nem fogja kifizetni. Ezert a korhaz a szazezrekre rugo 
> beavatkozasi listabol mindig a leheto legmagasabb arat irja, a szamla 
> olyan, mint a kivansaglista. Persze a biztositotarsasagok jo sok 
> embert alkalmaznak, akik visszaszolnak, hogy ezt mi ezert-meg-azert 
> olcsobban kapjuk. A biztositonak azert vigyaznia kell a penzre, mert a 
> szabad piac alapjan, ha tul draga a biztositott cege odebball egy 
> masik biztositohoz.
>
> 15. Ezert aztan 2015-ben az atlagos szamla 3,8-szor dragabb volt, mint 
> amit a korhaz vegul kezhez kapott. Nem ritka a 10-szeres elteres. Ez 
> nehany evtizede, meg csak par szazalekkal tert el. Az orvosok sem 
> latjak at. Szeretne o olcso laborba kuldeni a vert, de mar eselye 
> sincs, hogy atlassa, hogy a paciens biztositoja melyik laborral milyen 
> szerzodest kotott. 20 eve ez meg ment. A fent leirt dinamika 
> szuksegszeruen ide vezet. Pedig nem is a mindenutt ottlevo kapzsisag 
> hajtotta.
>
> 15. A gyogyszer arkepzes az mas ugy, ott kapzsisag tekinteteben 
> durvabb a helyzet, de arrol most nem volt szo.
>
> 16. Azonban! Ha egy magyar (gazdag nemet, szegeny bangladesi stb.) 
> turista megjelenik valahol a rendszerben, akkor "or'a egeszen maskepp 
> neznek. Ahogy lattuk, a biztositotarsasagok egy olyan szamlat kapnak, 
> hogy minden tetelhez a legtobbet fizeto biztositotarsasag dijat irjak 
> be. De meg o is tizezerszamra kuld betegeket a korhazba. Mint a 
> gazdasagban mindenutt, egeszen mas arat fizetek ceruzankent, ha egyet 
> veszek, mintha 20,000-et. Tehat, a magyar (nemet, bangladesi stb.) 
> turista nemhogy a 3,8-szoros arat fogja a szamlan megkapni, hanem 
> valoszinuleg meg tobbet.
>
> 17. A mi szamunkra rendkivul kellemetlen egy amerikai orvos- vagy 
> korhazlatogatas. Az o szamukra a joszandek es a valojaban csak 
> mersekelt kapzsisag (az is megjelenik, de nem tudtam kiterni ra) szep 
> lassan egy olyan helyzetre vezetett, hogy nekik kerul minden 
> ket-haromszorosba.
>
> Ha valakit erdekelnek a negativ reszletek --es nem csak az en regi 
> emlekeimre szeretne hagyatkozni-- a legjobb, amit tehet, hogy 
> elolvassa David Belk MD konyvet: "The Great American Healthcare Scam: 
> How Kickbacks, Collusion and Propaganda have Exploded Healthcare Costs 
> in the US"
>
> Udvozlettel, Fodor Zoltan
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem

-- 
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
https://www.avast.com/antivirus
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200408/a7d6494e/attachment.html>