<html>
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
</head>
<body>
<p>Kedves Zoltán !</p>
<p>Köszönöm ezt a szakszerű kiegészítést.</p>
<p>Előzetesen összehasonlításképpen a svéd és az USA modellhez :A
svéd modell égésszegügyi ellátása a társadalom biztosítási
rendszere az USA-hoz képest a másik véglet :</p>
<p>A svéd rendszer a szociális ellátásokat teljesen kivonta a
piaci szférából de úgy hogy a szolgáltatásokat magas színvonalon a
új középosztály elvárásainak megfelelően kívánta biztosítani és
elérhetővé tette a munkásosztály részére is ,és ezt majdnem a 80
-s évekig sikerült is biztosítani .Ezzel együtt nem zárta ki egy
magasabb luxus egészségügyi másodig biztosítási rendszert sem
.Ehhez a társadalom vállalta a viszonylag magas adó színvonalat de
az állam vállalta a munkanélküliség szinte teljes támogatásos
(oktatás ,szervezés,munkaadók támogatása ) megszüntetését mert
abban reménykédet hogy sok munkavállaló elegendő adóbevételt
biztosít a jóléti állam fenntartásához.Az 1930 megkötött sztrájk
megállapodás ugyan elvonta a munkaadók extraprofitját a szociális
juttatások miatt de hosszú távon biztosította sztrájk
mentességet.Ma már az eredeti rendszer nem tartható fenn pl. a
társadalom elöregedése miatt és amiatt ,hogy a svéd gazdaság sem a
régi és a társadalmi szolidaritás sem az igazi .</p>
<p>A dologban az a legérdekesebb ,hogy svéd pénzügyi oligarchák
,nagyvállalatok nem tudták csapdába ejteni a szociáldemokrata
kormányokat hosszú ideig azok függetlenek maradtak és igyekeztek a
társadalom minden rétegének az igényét kielégíteni.<br>
</p>
<p>Az egyébként szomorú ,hogy az USA rendszer amely piaci alapról
indult ennyire drága lett hiszen a svéd rendszer is úgy nőtte túl
magát hogy merhetetlenül megnövelte a rendszert működtető
bürokráciát.Ezek szerint ugyanazt a hibát két oldalról indulva is
ellehet követni.</p>
<p>Ez még csak előzetes a teljes svéd modell még csak ezután jön.<br>
</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<div class="moz-cite-prefix">2020.04.08. 18:45 keltezéssel, Zoltan
Fodor írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite"
cite="mid:alpine.LSU.2.20.2004081120001.9970@bodri.elte.hu">Kedves
Lista!
<br>
<br>
Anelkul, hogy a szegenysegi vitaba belemennek, hadd egeszitsem ki
az alabbi (es egy-ket kesobbi) megjegyzest az USA egeszsegugyi
rendszererol mert nagyon fontos tanulasagokat tartalmaz (a pokolba
vezeto ut ...) es mutatja, hogy nem a nyilvanvalo kapzsisag
vezetett ide. A tema olyan bonyolult, hogy 50 oldal sem volna eleg
egy rovid osszefoglalashoz. Amit persze senki nem olvasna el.
Ugyhogy megprobalom meg rovidebbre fogni, de ez is hosszabb lesz a
kelletenel. Sajnos egyszerusitek es tavolrol kezdek. Elnezest
kerek azoktol, akik az egyes resztemakhoz sokkal jobban ertenek
nalam, de azt hiszem, hogy az esetleges hibak ellenere a kep
egesze igaz.
<br>
<br>
<blockquote type="cite">Egy ismerősöm a mostani helyzetben kint
rekedt az USA-ban ,és begyulladt a foga .Elment egy ottani
fogorvoshoz aki megvizsgálta kitisztította fogínyt, csak a beteg
fog körül ,majd felírt egy antibiotikumot és ez került 3600
dollárba ,az illető pánikba esett mert a biztosító csak 5 000
000 forintnyi értékig állja a gyógykezelést .Nyilván egy biztos
megélhetéssel rendelkező magyar nem számít annak az USA-ban.
<br>
</blockquote>
<br>
1. Soha, semmilyen rendszer a tortenelem folyaman nem ert el olyan
gyorsan, olyan fejlettseget, altalanos joletet es eletminoseget,
mint a kapitalizmus.
<br>
<br>
2. Minden fejlodes a szelesebb ertelemben vett innovacio
eredmenye. Ennek formaja lehet (egy-egy regi es egy-egy ujabb
peldat nagyon tagan emlitve) pl. szervezesi (romai
jog/e-commerce), tudomanyos (iranytu/tranzisztor), technikai
alkalmazasok (vetesforgo/okostelefon) stb.
<br>
<br>
3. Oka: az (emberkepu) kapitalizmus korabban nem latott modon
tamogatja az innovaciot (szabadalmi jog, tulajdonjog, allami
szolgaltatasok ...).
<br>
<br>
4. A kapitalizmus egyik alappillere a szabad piac.
<br>
<br>
5. A szabad piac elvben tenyleg jol mukodik, azaz hatekony, ha
harom feltetel teljesul. A. vegtelen sok szereplo a kinalati
oldalon B. vegtelen sok szereplo a keresleti oldalon C. a
szereploknek minden informacio
<br>
a rendelkezesukre all.
<br>
<br>
6. Az egeszsegugyre egyaltalan nem teljesulnek ezek a feltetelek.
A. csak nehany korhaz/orvos van a kozelemben, nincs kinalati
verseny. B nincs vegtelen sok ember akin egy vizsgalatot meg kell
csinalni, azaz ha a gep kihasznalatlan nagy a kisertes, hogy
kihasznaljak es leszamlazzak C. az, hogy mennyi az ara egy
beavatkozasnak azt a paciens meg csak kozelitoleg sem tudja,
amikor beviszik. A szabad piac egyaltalan nem mukodhet.
<br>
<br>
7. Az USA szereti a szabad piacot. Ez evidens. Es szereti a
polgarait is. Ez is azert igaz. Miert? Sok biztosito van
(probaljuk teljesiteni A-t) es elterjedt a munkaltatoi biztositas,
ami sok szempontbol adomentes. Azaz a munkaltato tobbet tud adni
egy jo biztositassal, mintha a fizeteskent adna. A 65 even
felulieknek (ha dolgoztak 10 evet akar fel munkaidoben is) jar a
Medicare, mert oket kulonosen konnyu lenne kisemmizni. A
szegenyeknek ingyen jar a Medicaid. Szoval nem rossz a
kiindulohelyzet.
<br>
<br>
8. Milyen iranyba mozdul el egy ilyen rendszer. A korhazak/orvosok
nyilvan szeretnenek minel tobb penzt keresni vagy legalabb a
koltsegeiket viszontlatni, amit a valoban innovativ
eszkozok/gyogyszerek/eljarasok bevezetese okozott (ne feledjuk a
korhazak mindossze 18%, azaz tizennyolc szazaleka profitorientalt,
az adat 2003-as, de ez lassan valtozik).
<br>
<br>
9. A biztositot nagy vonalakban nem erdekli, hogy sokat ker a
korhaz, mert o a biztositasi dijakbol el es minel nagyobb a
kiadas, annal nagyobb a tisztesseges jutalek is. Persze a tobbi
biztositonal nem lehet dragabb.
<br>
<br>
10. A munkaltato fogcsikorgatva fizeti az egyre magasabb dijakat,
es ezzel ugy erzi jot tesz a munkavallalonak, aki adomentes
jovedelemhez jut.
<br>
<br>
11. A munkavallalo orul az adomentes jovedelemnek es annak, hogy
meglatasa szerint a vilag legjobb ellatasat kapja. Sot a nyugdijas
is orul, hogy legalabb tiz ev felallasu munkaja utan elete
alkonyan nem kell aggodnia, minden vilagszinvonalom es szinte
ingyen tortenik. A szegenyek is orulnek.
<br>
<br>
12. Minden egyes szereplo abban erdekelt, hogy a rendszer minel
dragabb legyen. Ezt nyilvan nem lehet meguszni dragulas nelkul.
DE!
<br>
<br>
13. A szabad piac alapja a sok szereplo. Sok biztositotarsasag
van. Minden egyes tarsasag kialkudta, hogy milyen teteleket milyen
arengedmennyel kap. Mindegyik kicsit mast alkudott ki. Sok-sok
biztositotarsasag van es tizezerszamra orvosi beavatkozasok,
tetelek.
<br>
<br>
14. Ha a korhaz valamit nem szamlaz le vagy nem dragan szamlaz le,
akkor azt senki nem fogja kifizetni. Ezert a korhaz a szazezrekre
rugo beavatkozasi listabol mindig a leheto legmagasabb arat irja,
a szamla olyan, mint a kivansaglista. Persze a biztositotarsasagok
jo sok embert alkalmaznak, akik visszaszolnak, hogy ezt mi
ezert-meg-azert olcsobban kapjuk. A biztositonak azert vigyaznia
kell a penzre, mert a szabad piac alapjan, ha tul draga a
biztositott cege odebball egy masik biztositohoz.
<br>
<br>
15. Ezert aztan 2015-ben az atlagos szamla 3,8-szor dragabb volt,
mint amit a korhaz vegul kezhez kapott. Nem ritka a 10-szeres
elteres. Ez nehany evtizede, meg csak par szazalekkal tert el. Az
orvosok sem latjak at. Szeretne o olcso laborba kuldeni a vert, de
mar eselye sincs, hogy atlassa, hogy a paciens biztositoja melyik
laborral milyen szerzodest kotott. 20 eve ez meg ment. A fent
leirt dinamika szuksegszeruen ide vezet. Pedig nem is a mindenutt
ottlevo kapzsisag hajtotta.
<br>
<br>
15. A gyogyszer arkepzes az mas ugy, ott kapzsisag tekinteteben
durvabb a helyzet, de arrol most nem volt szo.
<br>
<br>
16. Azonban! Ha egy magyar (gazdag nemet, szegeny bangladesi stb.)
turista megjelenik valahol a rendszerben, akkor "or'a egeszen
maskepp neznek. Ahogy lattuk, a biztositotarsasagok egy olyan
szamlat kapnak, hogy minden tetelhez a legtobbet fizeto
biztositotarsasag dijat irjak be. De meg o is tizezerszamra kuld
betegeket a korhazba. Mint a gazdasagban mindenutt, egeszen mas
arat fizetek ceruzankent, ha egyet veszek, mintha 20,000-et.
Tehat, a magyar (nemet, bangladesi stb.) turista nemhogy a
3,8-szoros arat fogja a szamlan megkapni, hanem valoszinuleg meg
tobbet.
<br>
<br>
17. A mi szamunkra rendkivul kellemetlen egy amerikai orvos- vagy
korhazlatogatas. Az o szamukra a joszandek es a valojaban csak
mersekelt kapzsisag (az is megjelenik, de nem tudtam kiterni ra)
szep lassan egy olyan helyzetre vezetett, hogy nekik kerul minden
ket-haromszorosba.
<br>
<br>
Ha valakit erdekelnek a negativ reszletek --es nem csak az en regi
emlekeimre szeretne hagyatkozni-- a legjobb, amit tehet, hogy
elolvassa David Belk MD konyvet: "The Great American Healthcare
Scam: How Kickbacks, Collusion and Propaganda have Exploded
Healthcare Costs in the US"
<br>
<br>
Udvozlettel, Fodor Zoltan<br>
<br>
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
<pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
<div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2">
<br /><br />
<hr style='border:none; color:#909090; background-color:#B0B0B0; height: 1px; width: 99%;' />
<table style='border-collapse:collapse;border:none;'>
<tr>
<td style='border:none;padding:0px 15px 0px 8px'>
<a href="https://www.avast.com/antivirus">
<img border=0 src="http://static.avast.com/emails/avast-mail-stamp.png" alt="Avast logo" />
</a>
</td>
<td>
<p style='color:#3d4d5a; font-family:"Calibri","Verdana","Arial","Helvetica"; font-size:12pt;'>
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
<br><a href="https://www.avast.com/antivirus">www.avast.com</a>
</p>
</td>
</tr>
</table>
<br />
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"> </a></div></body>
</html>