[Grem] Székely J. püspök a cigányok felemeléséről, a cigánypasztorációról

[Emoke Greschik]

 Mindnyájan Isten remekművei vagyunk – Székely János a cigánypasztorációról
a Párbeszéd Házában
Hazai <https://www.magyarkurir.hu/hazai> – 2019. szeptember 27., péntek |
18:18
https://www.magyarkurir.hu/hirek/mindnyajan-isten-remekmuvei-vagyunk-szekely-janos-ciganypasztoraciorol-parbeszed-hazaban

*Az utolsó órában vagyunk…* címmel újraindult a Párbeszéd Házában a
cigánypasztorációs műhely. Az első alkalommal, szeptember 26-án Székely
János szombathelyi megyéspüspökkel, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia
(MKPK) Cigánypasztorációs Bizottságának vezetőjével beszélgetett Virág
Ádám, a Jezsuita Roma Szakkollégium hallgatója.

A szép számban megjelenteket Sajgó Szabolcs SJ, a ház igazgatója
köszöntötte, kifejezve reményét, hogy az újraindult kezdeményezésnek a
mindennapokban is láthatók lesznek a jelei. *A cél az integráció, a
kölcsönös bizalom megteremtése kisebbség és többség között, eljutni a
testvériséghez, egymás kölcsönös lelki gazdagodásához.*

Virág Ádám két Székely János-idézettel indított. Az első a rendezvényre
megfogalmazott tanácsa: *„Javaslom minden nem cigány honfitársamnak, hogy
tegye meg azt a lépést, hogy elmegy látogatóba cigány szomszédjaihoz.” A
másik egy korábbi gondolata: „A szeretet képessé tesz a másikban rejtőző
végtelen mélységre és szépségre, a szeretet nem beskatulyáz, hanem
szárnyakat ad, szépnek látja a másikat,* és ezzel erőt is ad neki, hogy a
benne rejlő szépséget felszínre hozza.” Virág Ádám összekötötte a két
idézetet, kiemelve, hogy mindkettő *a másik ember felé nyitást
szorgalmazza, ami keresztényi kötelezettség.*

Székely János püspök előadása elején elmesélt egy történetet: egy
háromgyermekes anyukát arról kérdeznek a munkahelyén, a pszichológiai
vizsgálat során, hogy melyik gyerekét szereti a legjobban. Mindhármat
egyformán szeretem, válaszolja, de a pszichológus nem hiszi ezt el, tovább
erősködik, hogy melyik az anyuka kedvence, elbocsátással fenyegeti, ha nem
mondja meg. Az anyuka szemében könnyek jelennek meg, és azt mondja: rendben
van, doktor úr, nem szeretem egyformán a gyerekeimet. Amikor egyikük
elesik, őt szeretem a legjobban, ha a másik ágyban fekvő beteg, jobban
szeretem, és ha valamelyik a három közül rosszat tesz, de utána bocsánatot
kér, azt szeretem a legjobban. Ezektől a kivételektől eltekintve mindegyik
gyerekemet egyformán, végtelenül szeretem.

*Így van velünk az Isten is. Minden embert határtalanul szeret, de talán
különlegesen szereti azt, aki bajban van, beteg, szenved*

– mondta a főpásztor. Ilyen lelkület vezeti a keresztény embert, nyitott
szívvel közeledik a legszegényebbekhez, márpedig *Magyarországon a népesség
nyolc százaléka roma, többségük helyzete kilátástalan.** A probléma óriási*.*
A magyar nemzet* *előtt jelenleg két nagy kihívás van:* *az egyik a
demográfiai katasztrófa, amely felé haladunk, a másik a cigány
testvéreinkkel való együttélés. *Ha nem tanulunk meg záros határidőn
belül *egymást
kölcsönösen tisztelve, testvérként egymás mellett élni, * akkor nem nagyon
képzelhető el egy szép, élhető jövő ebben a közös hazában. A magyar nép
elemi érdeke, hogy ezt a problémát valamilyen módon megoldja.

Székely püspök kiemelte: amikor az Egyház a cigánysághoz fordul, a fő
motiváció a kitüntetett szeretet a szenvedő, a megsebzett lélek iránt. A
cigánypasztoráció központi szíve, *hogy a cigány ember ráébredjen arra:
engem a teremtő Isten végtelenül szeret, éppen olyan vagyok, mint bárki
más. *Függetlenül a bőröm színétől, én is a teremtő Isten remekműve vagyok,
ilyennek alkotott, ugyanolyan értékes vagyok, mint mások. Ez hatalmas
felszabadulás. A főpásztor megemlítette, hogy egyszer egy kisfiúcska
föltette a kérdést: mit vétettem, hogy engem az Isten cigánynak teremtett?
Úgy érezte, hogy ez átok, bélyeg, amitől szabadulnia kell.

*El kell érni, hogy a cigány gyermek felismerje: a cigányság nem átok,
hanem áldás, neki éppolyan méltósága van, mint másoknak. A cigányságnak
rengeteg kincse van*, olyan kincsek is, amiket mi, a többségi társadalom
már kezdünk elveszíteni.* Gyönyörű a legtöbb cigány családnál a
gyerekszeretet, az idősek tisztelete, a hit abban, hogy az élet a halál
után is folytatódik.*

Székely püspök szerint *három alapja van a romák felemelkedésének: az
oktatás, a munkahelyteremtés és a szív. *Az első kettő nyilvánvalóan
elválaszthatatlan egymástól, hiszen megfelelő végzettség nélkül borzasztóan
nehéz munkát találni. Ez fordítva is igaz*: nehéz tanulásra biztatni
valakit, aki tudja, hogy úgysem talál munkát. Északkelet-Magyarországon
például alig van munkalehetőség. *A szív szón a főpásztor a mentalitást,
vagy még inkább a hitet érti. Ha egy embernek az élethez való hozzáállása
gyökeresen megváltozik, akkor sok minden szinte magától átalakul.
Kapcsolata a házastársával, a környezetével, viszonya az italhoz, a
drogokhoz, a munkához, a tanuláshoz. Elmesélte *egy roma fiatal **történetét,
aki hatodikos korában abbahagyta az iskolát, attól kezdve rendszeresen
lopott, tolvajlásból lettek szép ruhái. Megismerkedett a kábítószerekkel,
először csak fogyasztotta, később kereskedett is a droggal. Évek teltek el,
egyre lejjebb süllyedt. **Egyik alkalommal hazament, benyitott az ajtón, és
látta, hogy az édesapja térden állva, hangosan imádkozott érte, a szobájuk
falán lévő kereszt előtt. Ez megérintette a fiú szívét. Másnap volt a
családban egy keresztelő, az édesapja rávette a fiát, hogy menjen el velük.
A fiú ekkor járt először templomban. Nem tudott szabadulni a keresztelés
élményétől, ezért elment egy cursillo lelkigyakorlatra. Ott a második napon
letérdelt, hosszasan fohászkodott a kápolnában a kereszt előtt, tekintetét
rászegezte. Egy idő után úgy érezte, hogy a kereszt megszólal, és egy hang
azt mondja: szeretlek téged, fel akarlak emelni. A fiú könnyezni kezdett,
megfogadta, soha többé nem nyúl kábítószerhez, és a cigarettáról is
leszokik. *Ez több mint három éve történt,* azóta ez a fiatalember
elvégezte a nyolc osztályt, jogosítványt szerzett, állása van, megnősült. A
cigánypasztorációnak ez a szíve: valaki felismeri a teremtő Isten
szeretetét, befogadja a lelkébe, és az élete megújul.*

A püspök néhány adatot is mondott: *1989-ben a cigányság 87,8 százaléka
dolgozott, 1993-ban viszont már csak 28,2 százaléka**. Ez tragédia, ennek
következményeit máig érezzük. Tragikus az is, hogy a felnőtt roma lakosság
66 százaléka valamilyen betegségben szenved*. * Ugyanakkor biztató, hogy a
cigány népesség 80–90 százaléka elvégzi az általános iskolát, ami európai
mértékkel mérve is kimagasló adat. Az pedig, hogy a cigányok 2–3 százaléka
egyetemre jár, talán a legjobb mutató egész Európában. Születőben van egy
roma értelmiségi réteg, akikre számítani lehet a cigányság
felzárkóztatásában. Székely János abban reménykedik, hogy húsz-harminc év
múlva teljesen általános lesz, ha cigány orvosokkal, ápolókkal,
ügyvédekkel, tanárokkal találkozunk.* A romák iránti előítéletek
lebontásában pedig különlegesen kiemelkedő szerepe van a médiának.

*Fotó: Merényi Zita*

*Bodnár Dániel/Magyar Kurír*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20190927/0f45eceb/attachment.html>