<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Mindnyájan Isten remekművei vagyunk – Székely János a cigánypasztorációról a Párbeszéd Házában </h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hazai">Hazai</a> – 2019. szeptember 27., péntek | 18:18</div><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/mindnyajan-isten-remekmuvei-vagyunk-szekely-janos-ciganypasztoraciorol-parbeszed-hazaban">https://www.magyarkurir.hu/hirek/mindnyajan-isten-remekmuvei-vagyunk-szekely-janos-ciganypasztoraciorol-parbeszed-hazaban</a><div class="gmail-ikonok"> <br> </div></div><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><i>Az utolsó órában vagyunk…</i>
címmel újraindult a Párbeszéd Házában a cigánypasztorációs műhely</span>. Az
első alkalommal,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> szeptember 26-án Székely János szombathelyi
megyéspüspökkel, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK)
Cigánypasztorációs Bizottságának vezetőjével beszélgetett Virág Ádám, a
Jezsuita Roma Szakkollégium hallgatója. </span></h3><div class="gmail-contentsav"><p>A szép számban megjelenteket Sajgó Szabolcs SJ, a ház igazgatója
köszöntötte, kifejezve reményét, hogy az újraindult kezdeményezésnek a
mindennapokban is láthatók lesznek a jelei. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A cél az integráció, a
kölcsönös bizalom megteremtése kisebbség és többség között, eljutni a
testvériséghez, egymás kölcsönös lelki gazdagodásához.</b></span></p>
<p></p>
<p>Virág Ádám két Székely János-idézettel indított. Az első a
rendezvényre megfogalmazott tanácsa: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>„Javaslom minden nem cigány
honfitársamnak, hogy tegye meg azt a lépést, hogy elmegy látogatóba
cigány szomszédjaihoz.” A másik egy korábbi gondolata: „A szeretet
képessé tesz a másikban rejtőző végtelen mélységre és szépségre, a
szeretet nem beskatulyáz, hanem szárnyakat ad, szépnek látja a másikat,</b></span>
és ezzel erőt is ad neki, hogy a benne rejlő szépséget felszínre hozza.”
Virág Ádám összekötötte a két idézetet, kiemelve, hogy mindkettő <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a
másik ember felé nyitást szorgalmazza, ami keresztényi kötelezettség.</b></span></p>
<p></p>
<p>Székely János püspök előadása elején elmesélt egy történetet: egy
háromgyermekes anyukát arról kérdeznek a munkahelyén, a pszichológiai
vizsgálat során, hogy melyik gyerekét szereti a legjobban. Mindhármat
egyformán szeretem, válaszolja, de a pszichológus nem hiszi ezt el,
tovább erősködik, hogy melyik az anyuka kedvence, elbocsátással
fenyegeti, ha nem mondja meg. Az anyuka szemében könnyek jelennek meg,
és azt mondja: rendben van, doktor úr, nem szeretem egyformán a
gyerekeimet. Amikor egyikük elesik, őt szeretem a legjobban, ha a másik
ágyban fekvő beteg, jobban szeretem, és ha valamelyik a három közül
rosszat tesz, de utána bocsánatot kér, azt szeretem a legjobban. Ezektől
a kivételektől eltekintve mindegyik gyerekemet egyformán, végtelenül
szeretem.</p>
<blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Így van velünk az Isten is. Minden embert határtalanul szeret, de talán különlegesen szereti azt, aki <span style="background-color:rgb(234,209,220)">bajban van, beteg, szenved</span></b></span></p>
</blockquote>
<p>– mondta a főpásztor. Ilyen lelkület vezeti a keresztény embert,
nyitott szívvel közeledik a legszegényebbekhez, márpedig <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Magyarországon a
népesség nyolc százaléka roma,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> többségük helyzete kilátástalan.</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> A
probléma óriási</b></span>.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> A magyar nemzet</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(249,203,156)">előtt jelenleg két nagy kihívás van:</span></b></span><span style="background-color:rgb(249,203,156)"> <b>az
egyik a demográfiai katasztrófa, amely felé haladunk, a másik a cigány
testvéreinkkel való együttélés. </b></span>Ha nem tanulunk meg záros határidőn
belül <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>egymást kölcsönösen tisztelve, testvérként egymás mellett élni, </b></span>
akkor nem nagyon képzelhető el egy szép, élhető jövő ebben a közös
hazában. A magyar nép elemi érdeke, hogy ezt a problémát valamilyen
módon megoldja. </p>
<p></p>
<p>Székely püspök kiemelte: amikor az Egyház a cigánysághoz fordul, a fő
motiváció a kitüntetett szeretet a szenvedő, a megsebzett lélek iránt. A
cigánypasztoráció központi szíve, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>hogy a cigány ember ráébredjen arra:
engem a teremtő Isten végtelenül szeret, éppen olyan vagyok, mint bárki
más. </b></span>Függetlenül a bőröm színétől, én is a teremtő Isten remekműve
vagyok, ilyennek alkotott, ugyanolyan értékes vagyok, mint mások. Ez
hatalmas felszabadulás. A főpásztor megemlítette, hogy egyszer egy
kisfiúcska föltette a kérdést: mit vétettem, hogy engem az Isten
cigánynak teremtett? Úgy érezte, hogy ez átok, bélyeg, amitől
szabadulnia kell.</p>
<blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>El kell érni, hogy a cigány gyermek felismerje: a cigányság nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">átok</span>,
hanem áldás, neki éppolyan méltósága van, mint másoknak. A cigányságnak
rengeteg kincse van</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">, olyan kincsek is, amiket </span></span>mi, a többségi társadalom
már kezdünk elveszíteni.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Gyönyörű a legtöbb cigány családnál a
gyerekszeretet, az idősek tisztelete, a hit abban, hogy az élet a halál
után is folytatódik.</b></span></p>
</blockquote>
<p></p>
<p>Székely püspök szerint <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>három alapja van a romák felemelkedésének: az
oktatás, a munkahelyteremtés és a szív. </b></span>Az első kettő nyilvánvalóan
elválaszthatatlan egymástól, hiszen megfelelő végzettség nélkül
borzasztóan nehéz munkát találni. Ez fordítva is igaz<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>: nehéz tanulásra
biztatni valakit, aki tudja, hogy úgysem talál munkát.
Északkelet-Magyarországon például alig van munkalehetőség. </b></span>A szív szón a
főpásztor a mentalitást, vagy még inkább a hitet érti. Ha egy embernek
az élethez való hozzáállása gyökeresen megváltozik, akkor sok minden
szinte magától átalakul. Kapcsolata a házastársával, a környezetével,
viszonya az italhoz, a drogokhoz, a munkához, a tanuláshoz. Elmesélte
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>egy roma fiatal<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>történetét, aki hatodikos korában abbahagyta az iskolát,
attól kezdve rendszeresen lopott, tolvajlásból lettek szép ruhái.
Megismerkedett a kábítószerekkel, először csak fogyasztotta, később
kereskedett is a droggal. Évek teltek el, egyre lejjebb süllyedt.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Egyik
alkalommal hazament, benyitott az ajtón, és látta, hogy az édesapja
térden állva, hangosan imádkozott érte, a szobájuk falán lévő kereszt
előtt. Ez megérintette a fiú szívét. Másnap volt a családban egy
keresztelő, az édesapja rávette a fiát, hogy menjen el velük. A fiú
ekkor járt először templomban. Nem tudott szabadulni a keresztelés
élményétől, ezért elment egy cursillo lelkigyakorlatra. Ott a második
napon letérdelt, hosszasan fohászkodott a kápolnában a kereszt előtt,
tekintetét rászegezte. Egy idő után úgy érezte, hogy a kereszt
megszólal, és egy hang azt mondja: szeretlek téged, fel akarlak emelni. A
fiú könnyezni kezdett, megfogadta, soha többé nem<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> nyúl kábítószerhez,
és a cigarettáró</span>l is leszokik. </b></span>Ez több mint három éve történt,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> azóta ez a
fiatalember elvégezte a nyolc osztályt, jogosítványt szerzett, állása
van, megnősült. A cigánypasztorációnak ez a szíve: valaki felismeri a
teremtő Isten szeretetét, befogadja a lelkébe, és az élete megújul.</b></span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g100258']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=100258&v=1&p=1&img=c_398A8658.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>A püspök néhány adatot is mondott: <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1989-ben a cigányság 87,8
százaléka dolgozott, 1993-ban<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> viszont már csak 28,2 százaléka</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>. Ez
tragédia, ennek következményeit máig érezzük. Tragikus az is, hogy a
felnőtt roma lakosság 66 százaléka valamilyen betegségben szenved</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
Ugyanakkor biztató, hogy a cigány népesség 80–90 százaléka elvégzi az
általános iskolát, ami európai mértékkel mérve is kimagasló adat. Az
pedig, hogy a cigányok 2–3 százaléka egyetemre jár, talán a legjobb
mutató egész Európában. Születőben van egy roma értelmiségi réteg,
akikre számítani lehet a cigányság felzárkóztatásában. Székely János
abban reménykedik, hogy húsz-harminc év múlva teljesen általános lesz,
ha cigány orvosokkal, ápolókkal, ügyvédekkel, tanárokkal találkozunk.</b></span> A
romák iránti előítéletek lebontásában pedig különlegesen kiemelkedő
szerepe van a médiának.</p>
<p><strong>Fotó: Merényi Zita</strong></p>
<p><strong>Bodnár Dániel/Magyar Kurír</strong></p></div>
</div>