[Grem] A globális felmelegedés kérdése kapcsán ....

[Gy Greschik]

Kedves Zoltán!

Kis késéssel egy személyes és egy „tematikus” válasz:

--------
Igen, könnyen lehet, hogy egy padot is koptattunk de, hogy egy iskola padjait, az biztos.  De sajnos csak a nevedre emlékszem, nem ismernélek meg akkor sem, ha nem változtunk volna meg.  Viszont a korkülönbség lehet, hogy csak 3 év.  Ha jól tudom, húgom osztálytársa voltál, aki nálam 3 évvel fiatalabb.

Akárhogyan is, jó újra találkozni!  Talán személyesen is sor kerül rá valamikor.  :-)

-------- 
A melegedés kapcsán:

Igen, Giaever-ről írtam!  Kérdésed viszont azt sejteti, hogy nem néztél bele az előadásába, amit kiküldtem.  Hát, ha tudom, hogy pusztán az én megjegyzéseim alapján kérdőjelezted meg a gondolatait, akkor nem fáradok az érvelgetéssel.


Üdvözletttel,

Gyuszi

On Mon, 23 Sep 2019, Zoltan Fodor wrote:

> Date: Mon, 23 Sep 2019 22:05:29 +0200 (CEST)
> From: Zoltan Fodor <fodor at bodri.elte.hu>
> To: Gy Greschik <gy.greschik at teguec.com>, grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> Subject: Re: [Grem]  A globális felmelegedés kérdése kapcsán ....
> 
> Kedves Gyula, kedves lista!
>
> Szeretnem meg egyszer hangsulyozni, ahogy irtam is, a klimahiszteriat en is a 
> tortenelem valoszinuleg legkoltsegesebb tevedesenek tartom. (Mellekszal: azt 
> hiszem Gyula, mi regota, talan 44 eve ismerjuk egymast. Te 4 evvel felettem 
> jartal es orarendtol fugggoen ugyanabban a padban ultunk.)
>
>> Miért csak részben jogos?  Nincs igaza abban, ha a definiálatnanságot 
>> problémának látja?  (Nem ellenőriztem, elhittem neki -- te ellenőrizted?) 
>> A
> ...
>> Persze, a Föld átlaghőmérsékletére könnyű valami egzakt definíciót adni 
>> (pl. a hőmérséklet értékek és a levegő- ill. víz és földtömeg sűrűség 
>> mezőszorzatának térbeli integrálja, tán a fajhővel is szorozva ha valaki
>
> Latod, most Te is definialtad. De igazabol nem is erre vagyunk kivancsiak, 
> hanem inkabb arra, hogy van-e melegedes. Ezert van reszben igaza: nem az 
> igazi atlaghomersekletet merjuk. Reszben meg nincs igaza: mert a szamunkra 
> legfontosabbat, a homersekletemelkedest, igy is megkapjuk. Mintha azt 
> szeretnenk kideriten, hogy a haborus ehezes lassitja-e a 10 eves gyerekek 
> novekedeset. Ha az igazi 10 eves magassagatlagot akarnank megkapni, nagyon 
> sok orszag, nagyon sok gyereket kellene atlagolnunk. De par ezer
> szerencsetlenebb sorsu, haboruban elo gyerek (plusz egy kontrollcsoport
> a korabbi idokbol) eleg ahhoz, hogy a novekedeslassulast eszrevegyuk.
>
> Ha egy merohely melle varos epul, akkor ki kell venni, erre vannak jol 
> kidolgozott statisztikai modszerek. Hogy ezeket tisztessegesen alkalmazzak-e, 
> azt nem tudom, nem ez a szakteruletem.
>
>> Persze ha úgy tudod, hogy a professzor úr téved és a politikus Al Gore-nak 
>> (aki a mérés publikálásáért Nobel békedíjat kapott) sikerült vitathatatlan
>
> Nem, nem tudom ugy. De ezt nem is mondtam. Sot, Ivar Giaever --ha rola van 
> szo-- nagy tiszteloje vagyok es oneletrajzi regenyet olvasva (I am the 
> smartest man I know) ugy ereztem, hogy az irigyelt nyugati orszagokhoz kepest 
> is, mindossze korunknal fogva, szerencsesek vagyunk.
>
>> A legsúlyosabb „ellenérv” amit én a professzor gondolataival kapcsolatban 
>> hallottam lényegileg az volt, hogy igenis ártunk a földnek, mert pusztulnak 
>> az állatok, emelkedik a tengerszint, minden tele van műanyaggal, stb. 
>> Mintha
>
> A sok muanyag az egy masik problema, amit persze meg kell oldanunk. A 
> tengerszint tenyleg emelkedik, de ez sok ezer ev ota igy van. A hollandok 
> tobb szaz evvel ezelott a ket kezukkel, asoval, valami hinarfelevel es legelo 
> birkakkal reagaltak ra, es kepesek voltak orszaguk egyharmadat --ami a 
> tengerszint alatt van-- a felepitett gatak mogott szarazon tartani. Ha 
> Bangladesben ez nem sikerul, akkor ennek a politikai struktura es a 
> szervezetlenseg lehet inkabb az oka, az asonal sokkal jobb gepek vannak mar.
>
>> Nem hiszem, hogy a professzor a kis hatásokra nagyon érzékeny rendszerek 
>> létét (a fogalmakat elnagyolva nevezzük őket instabil rendszereknek) akarta 
>> volna tagadni.  Talán csak azt akarta kézzel foghatóvá tenni, hogy az ilyen 
>> szintű instabilitás nem jellemző bolygónk atmoszférájára -- mert hát a 
>> levegő sajétosságairól legalább egy terem szintjén van valamennyi 
>> fogalmunk. Gondolom, ez lehetett a gondolatmenet mögött.
>
> Nem neveznem instabil rendszernek. Ha egy tizezred resznyi tust ontok egy 
> akvarium vizbe, az atlatszatlan lesz. A kulonbozo anyagoknak kulonbozoek a 
> tulajdonsagaik. A CO2 hasonlo a tushoz. Az egyik a lathato fenyt nyeli el a 
> masik a 14-16 mikrometer hosszusaguakat.
>
>> Egyébként példád erősen sántít: ha egy gyufa 1 egész köbméter (!!) 
>> szennyeződést-füstöt csinálna, akkor is csak egy kb. 21*21*22 m-es terem 
>> levegőjének adná a füst a tízezred részét.  Nem emklékszem, hogy a 
>> professzor
>
> A gyufa hasonlatert a professzor a felelos, nem en. Nem tudom mire gondolt 
> pontosan. Amikor egy tizezred reszrol beszeltem, a kovetkezore gondoltam. 
> Keeling 1958-tol merte a CO2 koncentraciot (gyonyoruen megtervezett meres 
> volt jo magasan, messze a karosan befolyasolo civilizaciotol). Az akkori 313 
> ppmv (313 milliomod resz) felment 2018 novemberere 406 ppmv-re. Azaz kb. 100 
> ppmv a valtozas. Az egymilliomod resz szazszorosa. Azaz egy tizezred resz.
>
> Meg egyszer, en is ostobasagnak tartom azt, ami megy. Kettovel korabbi 
> levelemben leirtam, mi az igaz, mi a lehetseges es mi a valoszinutlen. Ezzel 
> a velemennyel meg a fizikus kollegaim kozott is klimatagado, mar-mar 
> szelsojobboldali vagyok. De eppen ezert irtam, hogy elmondjam, hogy egy 
> "klimatagado" fizikus szerint is mi az, ami nehezen tagadhato igazsag. Hogy 
> ott keressuk az ellenseget, ahol van.
>
>> A legtöbb esetben (bár nem tagadom, hogy kivételek lehetnek), mégsem albán 
>> vagy román vállalatok termékei között kell választania annak a problémákkal 
>> küzdő németnek, aki passzív házat akar építeni -- hanem bizony jellemzőbb, 
>> hogy fordítva.
>
> Persze ez igaz, de ami fontosabb, az az, hogy a problemaval kuzdo (vagy ahogy 
> jellemezted szegeny) nemet nem fog passziv hazat epiteni. Semmilyen hazat nem 
> fog epiteni. Mert meg egy atlagos (median) nemet haztartasnak is kevesebb 
> vagyona van mint egy atlagos szlovaknak vagy gorognek (ECB statisztika 2013 
> aprilis 9: Nemetorszag 51.400 Euro, Gorogorszag 101.900 Euro). Az atlagos 
> csalad berlakasban el es abban a hitben, hogy a pedansan sok-sok penzert 
> felepitett rendszer (nyugdij, berlakas, egeszsegugy, infrastruktura) mukodni 
> fog. Amire utaltam a sok kipumpalt penzzel, hogy nem fog mukodni es a 
> radikalis balos ideologiak es a nacizmustol valo felelem meg inkabb kiszivjak 
> az orszag gazdasagi erejet. Ha nem is szeretem, de tisztelem a nemeteket, sok 
> szempontbol felnezek rajuk es sajnalom az egyeneket is meg a vilag negyedik 
> legnagyobb gazdasaganak a tonkretetelet is. De ahogy irtam, ez a tema 
> messzire visz.
>
> Udvozlettel, Zoli