[Grem] A globális felmelegedés kérdése kapcsán ....

[Zoltan Fodor]

Kedves Gyula, kedves lista!

Szeretnem meg egyszer hangsulyozni, ahogy irtam is, a klimahiszteriat en 
is a tortenelem valoszinuleg legkoltsegesebb tevedesenek tartom. 
(Mellekszal: azt hiszem Gyula, mi regota, talan 44 eve ismerjuk egymast. 
Te 4 evvel felettem jartal es orarendtol fugggoen ugyanabban a padban 
ultunk.)

> Miért csak részben jogos?  Nincs igaza abban, ha a definiálatnanságot 
> problémának látja?  (Nem ellenőriztem, elhittem neki -- te 
> ellenőrizted?)  A
...
> Persze, a Föld átlaghőmérsékletére könnyű valami egzakt definíciót adni 
> (pl. a hőmérséklet értékek és a levegő- ill. víz és földtömeg sűrűség 
> mezőszorzatának térbeli integrálja, tán a fajhővel is szorozva ha valaki

Latod, most Te is definialtad. De igazabol nem is erre vagyunk kivancsiak, 
hanem inkabb arra, hogy van-e melegedes. Ezert van reszben igaza: nem az 
igazi atlaghomersekletet merjuk. Reszben meg nincs igaza: mert a szamunkra 
legfontosabbat, a homersekletemelkedest, igy is megkapjuk. Mintha azt 
szeretnenk kideriten, hogy a haborus ehezes lassitja-e a 10 eves gyerekek 
novekedeset. Ha az igazi 10 eves magassagatlagot akarnank megkapni, nagyon 
sok orszag, nagyon sok gyereket kellene atlagolnunk. De par ezer
szerencsetlenebb sorsu, haboruban elo gyerek (plusz egy kontrollcsoport
a korabbi idokbol) eleg ahhoz, hogy a novekedeslassulast eszrevegyuk.

Ha egy merohely melle varos epul, akkor ki kell venni, erre vannak jol 
kidolgozott statisztikai modszerek. Hogy ezeket tisztessegesen 
alkalmazzak-e, azt nem tudom, nem ez a szakteruletem.

> Persze ha úgy tudod, hogy a professzor úr téved és a politikus Al Gore-nak 
> (aki a mérés publikálásáért Nobel békedíjat kapott) sikerült vitathatatlan

Nem, nem tudom ugy. De ezt nem is mondtam. Sot, Ivar Giaever --ha rola van 
szo-- nagy tiszteloje vagyok es oneletrajzi regenyet olvasva (I am the 
smartest man I know) ugy ereztem, hogy az irigyelt nyugati orszagokhoz 
kepest is, mindossze korunknal fogva, szerencsesek vagyunk.

> A legsúlyosabb „ellenérv” amit én a professzor gondolataival kapcsolatban 
> hallottam lényegileg az volt, hogy igenis ártunk a földnek, mert pusztulnak 
> az állatok, emelkedik a tengerszint, minden tele van műanyaggal, stb.  Mintha

A sok muanyag az egy masik problema, amit persze meg kell oldanunk. A 
tengerszint tenyleg emelkedik, de ez sok ezer ev ota igy van. A hollandok 
tobb szaz evvel ezelott a ket kezukkel, asoval, valami hinarfelevel es 
legelo birkakkal reagaltak ra, es kepesek voltak orszaguk egyharmadat 
--ami a tengerszint alatt van-- a felepitett gatak mogott szarazon 
tartani. Ha Bangladesben ez nem sikerul, akkor ennek a politikai struktura 
es a szervezetlenseg lehet inkabb az oka, az asonal sokkal jobb gepek 
vannak mar.

> Nem hiszem, hogy a professzor a kis hatásokra nagyon érzékeny rendszerek 
> létét (a fogalmakat elnagyolva nevezzük őket instabil rendszereknek) akarta 
> volna tagadni.  Talán csak azt akarta kézzel foghatóvá tenni, hogy az ilyen 
> szintű instabilitás nem jellemző bolygónk atmoszférájára -- mert hát a levegő 
> sajétosságairól legalább egy terem szintjén van valamennyi fogalmunk. 
> Gondolom, ez lehetett a gondolatmenet mögött.

Nem neveznem instabil rendszernek. Ha egy tizezred resznyi tust ontok egy 
akvarium vizbe, az atlatszatlan lesz. A kulonbozo anyagoknak kulonbozoek a 
tulajdonsagaik. A CO2 hasonlo a tushoz. Az egyik a lathato fenyt nyeli el 
a masik a 14-16 mikrometer hosszusaguakat.

> Egyébként példád erősen sántít: ha egy gyufa 1 egész köbméter (!!) 
> szennyeződést-füstöt csinálna, akkor is csak egy kb. 21*21*22 m-es terem 
> levegőjének adná a füst a tízezred részét.  Nem emklékszem, hogy a professzor

A gyufa hasonlatert a professzor a felelos, nem en. Nem tudom mire gondolt 
pontosan. Amikor egy tizezred reszrol beszeltem, a kovetkezore gondoltam. 
Keeling 1958-tol merte a CO2 koncentraciot (gyonyoruen megtervezett meres 
volt jo magasan, messze a karosan befolyasolo civilizaciotol). Az akkori 
313 ppmv (313 milliomod resz) felment 2018 novemberere 406 ppmv-re. Azaz 
kb. 100 ppmv a valtozas. Az egymilliomod resz szazszorosa. Azaz egy 
tizezred resz.

Meg egyszer, en is ostobasagnak tartom azt, ami megy. Kettovel korabbi 
levelemben leirtam, mi az igaz, mi a lehetseges es mi a valoszinutlen. 
Ezzel a velemennyel meg a fizikus kollegaim kozott is klimatagado, mar-mar 
szelsojobboldali vagyok. De eppen ezert irtam, hogy elmondjam, hogy egy 
"klimatagado" fizikus szerint is mi az, ami nehezen tagadhato igazsag. 
Hogy ott keressuk az ellenseget, ahol van.

> A legtöbb esetben (bár nem tagadom, hogy kivételek lehetnek), mégsem albán 
> vagy román vállalatok termékei között kell választania annak a problémákkal 
> küzdő németnek, aki passzív házat akar építeni -- hanem bizony jellemzőbb, 
> hogy fordítva.

Persze ez igaz, de ami fontosabb, az az, hogy a problemaval kuzdo (vagy 
ahogy jellemezted szegeny) nemet nem fog passziv hazat epiteni. Semmilyen 
hazat nem fog epiteni. Mert meg egy atlagos (median) nemet haztartasnak is 
kevesebb vagyona van mint egy atlagos szlovaknak vagy gorognek (ECB 
statisztika 2013 aprilis 9: Nemetorszag 51.400 Euro, Gorogorszag 101.900 
Euro). Az atlagos csalad berlakasban el es abban a hitben, hogy a pedansan 
sok-sok penzert felepitett rendszer (nyugdij, berlakas, egeszsegugy, 
infrastruktura) mukodni fog. Amire utaltam a sok kipumpalt penzzel, hogy 
nem fog mukodni es a radikalis balos ideologiak es a nacizmustol valo 
felelem meg inkabb kiszivjak az orszag gazdasagi erejet. Ha nem is 
szeretem, de tisztelem a nemeteket, sok szempontbol felnezek rajuk es 
sajnalom az egyeneket is meg a vilag negyedik legnagyobb gazdasaganak a 
tonkretetelet is. De ahogy irtam, ez a tema messzire visz.

Udvozlettel, Zoli