[Grem] A globális felmelegedés kérdése kapcsán ....

[Gy Greschik]

Kedves Zoltán!

Talán félreérthető voltam... gyors reagálás:

----------------
>> 1. ... a hőmérsékletet pontosan még laboratóriumban sem könnyű mérni ...

Írod: ... Ez a kritika csak reszben jogos szerintem ...

Miért csak részben jogos?  Nincs igaza abban, ha a definiálatnanságot problémának látja?  (Nem ellenőriztem, elhittem neki -- te ellenőrizted?)  A gyerekek magasságánál az átlag alatt mindenki ugyanazt érti, a mérési pontatlanság ismert.  De mi az „átlag” a légkör egésze, vagy a Föld (amiben a tengerek és a földtömeg is benne van) esetén?  Milyen alapon húzzuk rá a valamilyen leolvasott számsor átlagára (amit minden felsős ki tud számolni) a „föld átlaghőmérséklete” fogalmát?  Azt hiszem, a Nobel díjas professzornak ez volt a problámája.

Persze, a Föld átlaghőmérsékletére könnyű valami egzakt definíciót adni (pl. a hőmérséklet értékek és a levegő- ill. víz és földtömeg sűrűség mezőszorzatának térbeli integrálja, tán a fajhővel is szorozva ha valaki úgy akarja, végül pedig az össztömeggel osztva, határértéket képezve ahogy a légkör az űrbe vész -- vagy valami ilyesmi).  De milyen egzakt, vitathatatlan, ellenőrizhető alapon rendelünk ehhez a fogalomhoz hozzá n db. hőmérő leolvasási értéket, amely hőmérők közül ha nem vagyunk óvatosak akkor ha az utóbbi időkben több létesült városok környékén, már az is fölfelé torzítja a leolvasást anélkül hogy bármi melegedne?

Persze ha úgy tudod, hogy a professzor úr téved és a politikus Al Gore-nak (aki a mérés publikálásáért Nobel békedíjat kapott) sikerült vitathatatlan módon korrelálnia a véges számú hőmérő-leolvasást egy korrekt Földgólyó-átlag fogalommal, jelezd.

A legsúlyosabb „ellenérv” amit én a professzor gondolataival kapcsolatban hallottam lényegileg az volt, hogy igenis ártunk a földnek, mert pusztulnak az állatok, emelkedik a tengerszint, minden tele van műanyaggal, stb.  Mintha a professzor ezt tagadta volna.

----------------
>> ... történelmünk során a levegőbe bocsátott összes szennyeződés 
>> mértéke kb. annyi, mint egy nagy színházteremben egy gyufát meggyújtani
>
> ... 200mg kalium-cianid is meg tud olni (100% valtozas) egy 
> felmillioszor nagyobb tagbaszakadt embert.

Nem hiszem, hogy a professzor a kis hatásokra nagyon érzékeny rendszerek létét (a fogalmakat elnagyolva nevezzük őket instabil rendszereknek) akarta volna tagadni.  Talán csak azt akarta kézzel foghatóvá tenni, hogy az ilyen szintű instabilitás nem jellemző bolygónk atmoszférájára -- mert hát a levegő sajétosságairól legalább egy terem szintjén van valamennyi fogalmunk.  Gondolom, ez lehetett a gondolatmenet mögött.

Egyébként példád erősen sántít: ha egy gyufa 1 egész köbméter (!!) szennyeződést-füstöt csinálna, akkor is csak egy kb. 21*21*22 m-es terem levegőjének adná a füst a tízezred részét.  Nem emklékszem, hogy a professzor mekkora teremre gondolt, de egy gyufa biztos nem csinál egy köbméter füstöt légköri nyomás körülmények között.  Bár az biztos, hogy nagyobb térfogatot is be tud büdősíteni.

----------------
Nem állítottam, hogy az egyre agresszívabb és a politikai szellői által is duzzasztott, sőt egyre inkább kötelezővé tett, z0ld-technológia üzlettal kapcsolatos esetleges rablókappitalista és hangulat-befolyásoló megnyilatkozások mellett sok más, nagyobb gondja is van a világnak.  Igen, van.

Azt sem állítottam, hogy a tápláléklánc tetején álló országok, közösségek, vállalatok határain belül kolbászból van a kerítéps.  Nincs kolbászból.

És a szegény ember mindenütt szegény, akkor is ha másképp mérik a szegénységet Németországban, mint Albániában.

A legtöbb esetben (bár nem tagadom, hogy kivételek lehetnek), mégsem albán vagy román vállalatok termékei között kell választania annak a problémákkal küzdő németnek, aki passzív házat akar építeni -- hanem bizony jellemzőbb, hogy fordítva.


Üdvözlettel,

Gyuszi