[Grem] A globális felmelegedés kérdése kapcsán ....

[Zoltan Fodor]

Kedves Lista!

Greta Thunberg mozgalmat es a reakciokat en is a tortenelem valoszinuleg 
legkoltsegesebb tevedesenek tartom. Fizikuskent azonban hadd szoljak a 
temahoz par mondatban.

> És most JÖN A LÉNYEG: a széndioxid nem ÜVEGHÁZ hatasú gáz ,mert a Föld
> légköre nem zárt üvegház.

1. A CO2 uveghaz hatasu gaz, a szohasznalat azonban szerencsetlen. Miert?

a. Az uveghaz belul azert marad meleg, mert nem keveredik a belso meleg 
levego a kulso hideg levegovel.

b. A CO2-t azert nevezik uveghaz hatasu gaznak, mert ottlete hasonlo 
kovetkezmenyekkel jar. A nap besugarozza a foldet (a szohasznalat 
megertesenek a kedveert hasznalhatjuk azt a kepet is, hogy feny/h"o 
reszecskekkel, "fotonokkal" szorja meg). A foldnek a h"ot igy vagy ugy le 
kell adnia, de a legkorben levo CO2 a kifele tarto h"o fotonokat elnyeli 
es minden iranyba ujra kisugarozza. Azaz ezen fotonok fele ujra a fold 
fele indul es melegebben tartja. Az elnevezes szerencsetlen, de annyi 
igazsag van benne, hogy a fotonok nem jutnak ki teljesen, mint az 
uveghazban a melegebb levego reszecskek is benn maradnak.

> a légkör széndioxid mennyisége akár a duplájára vagy háromszorosára 
> emelkedne akkor sem tudná emelni az átlag hőmérsékletet, viszont el 
> lehetne hagyni a műtrágyázást

c. Ha nem lennenek uveghaz hatasu gazok, a fold atlaghomerseklete -6 fok 
lenne. Mivel vannak ilyen gazok, ezert 14 fok az atlaghomerseklet.

d. A legfontosabb mutragyak kotott nitrogent adnak a novenyeknek (masok 
foszfort vagy kaliumot). A levego nitrogenjet a jo szaz evvel ezelott 
kidolgozott un. Haber-Bosch eljarassal kotik meg. Mindegyikunk testeben a 
feherjek fele mar ebbol a folyamatbol a szaz ev alatt gyartott 
mutragyabol szarmazik. A szen ill. CO2 keves a feherjekhez. Ettol 
fuggetlenul igaz, hogy a tobb CO2 tobb novenyt eredmenyezett.

> Az utóbbi időben olyan anyagok is elém kerültek, amik egyenesen azt 
> állítják, hogy a Föld egésze nem is melegszik.

2. Mi igaz az egesz global warming-bol (kerdesekre valaszt adok)?

a. Nott az ipari forradalom ota a legkorben a CO2? Igen, erre pontos 
meresek vannak.

b. A CO2 koncentracio novekedeset mi okoztuk? Valoszinu, ki tudjuk 
szamolni, mi mennyit egettunk el (sokat), mennyi vulkankitores volt (nem 
tul sok) es mennyi a legkori tobblet. Ugy tunik nincs is mind a legkorben, 
jelentos mennyiseg a novenyekben es az oceanokban kotott ki.

c. Az ipari forradalom ota nott a foldon az atlaghomerseklet? Lehetseges, 
de nem biztos, hogy ez ilyen egyszeru. A romaiak a skot hatarig szolot 
termesztettek, pedig az akkori fajtak nem voltak annyira hidegturoek. 
Kinaban volt olyan helyen is reges reg narancstermesztes, ahol ma kizart 
lenne. A Kioto-i palotakertben a cseresznyeviragzas 1800 es nem 1850 ota 
van egyre korabban. Igaz, Cromwell idejeben a Temzen vasarokat tartottak 
es ez a "Kis Jegkorszak" kb. 1850-ig az ipari forradalom kiterjedesenek az 
idejeig tartott.

d. A melegedes a CO2 koncentracio novekedese miatt van? Erre a kerdesre 
meg kevesebb magabiztossaggal lehet valaszolni. Ahogy az elozo pontban 
lattuk meleg ido volt sokkal korabban CO2 nelkul is. A melegedes meg az 
egyebkent is a vegetert "Kis Jegkorszak" utan ugyis elkezdodott volna, 
fuggetlenul attol, hogy mennyi CO2 jutott a levegobe. A koincidencia meg 
nem ok-okozati viszony (pl. a nagyvarosokban eltuntek a golyak es a 
szuletesszam is csokkent, de ez maximum az ovodaban ok-okozati viszony).

e. Ki tudjuk-e szamolni, hogy milyen homerseklet lesz 50 vagy 100 ev 
mulva? Egyertelmu a valasz: nem. Alapesetben igaz, hogy a CO2 koncentracio 
megketszerezodese 1,2 fok melegedest eredmenyez, de van egy csomo tenyezo, 
ami ezt novelne es van ami csokkentene. Az egyenletek hihetetlenul 
bonyolultak. En nem foglalkoztam veluk, de mas, hasonlo egyenletekkel 
nagyon sokat. Ez alapjan nem lennek meglepodve, ha egy korrekt es nem 
elfogult tudomanyos elemzes arra jutna, hogy a melegedes 2 fok 
plusz-minusz 10 fok lesz.

3. Termeszeti/tarsadalmi hatasok.

a. Lehet, hogy a Venusz sorsara jutunk es felforrnak a tengerek? 
Egyertelmuen nem. A Kambrium idejen a mainal egy nagysagreddel magasabb 
volt a CO2 koncentracio, azaz ezt is kibirna a fold (ez volt egyebkent az 
elovolag szamara a paradicsomi allapot, robbanasszeruen jelentek meg uj 
elolenyformak). Ezt kell osszevetni a mostani 270 ppm-rol 410-re felment 
ertekkel.

b. Az elottunk allo 1-2-3 fok melegedes tonkreteszi a foldi civilizaciot? 
Ez mar nem termeszettudomanyos kerdes, de ezzel van a legtobb problemam. 
Vegyunk ket varost Budapestet es Kolozsvart 11,3 es 8,7 fok evi 
atlaghomerseklettel. Igazabol senkit nem erdekelt ez a 2,6 fok kulonbseg. 
Lehet, hogy olyan helyen is kell majd legkondicionalot hasznalni, ahol 
eddig nem kellett? Lehet. Lehet, hogy tomegevel kell epitenunk az 
autopalyak ala az allatoknak atjarokat, hogy eszakra migraljanak? Lehet.
Lesz meg szaz mas problema is es mindet meg kell (es szerintem meg is 
lehet) oldani. Ahogy a 2.e pontban emlitett szamolasi feladatot is.

c. Mit tudunk valtoztatni a CO2 koncentracion? Valoszinuleg semmi 
erdemlegeset. Persze ovnunk kell kornyezetunket (muanyagok, nehezfemek 
stb.). De semmi esely a CO2-kibocsatas akarcsak marginalis csokkentesere 
is olyan partnerekkel mint Kina vagy India.

d. A megoldhatatlan feladat helyett a kovetkezmenyekkel kell torodnunk. 
Pl. elkepzelheto, hogy 500 even belul megfordul a fold magneses tere, de 
lehet, hogy nem. Nos, akkor most probaljuk ezt megakadalyozni es 
atforgatni a fold melyen levo olvadt vas mozgasat? Nem, nem ezt fogjuk 
csinalni, mert eselytelen, hanem az iranytukon levo E es D betut fogjuk 
felcserelni. Meg a kialakulo ozonlyuk miatt jobban vigyazunk az UV fenyre. 
A globalis felmelegedes viszont olyan problemanak tunik, amit talan meg 
tudnank oldani. Es ez a psziches izgalmi allapot, ez nagyon kell.

e. Miert lett ennyire felkapott Greta Thunberg mozgalma a kereszteny 
kulturkorben? Ehhez vegkepp nem ertek, de ugy tunik, hogy a globalis 
felmelegedes miatti felelem vallasp'otl'ov'a valt. Az ideak vasaran vagy 
pontosabban az ideak evolucios piacan azok a gondolatok terbelyesednek ki, 
amelyek rezonalnak a kor erzesvilagara. Ugyanugy, ahogy az elovilag 
evolucioja soran az olyan elolenyeknek van evolucios elonyuk, amelyek 
osszhangban vannak a tobbi elolennyel es a klimaval. A keresztenyseg 
visszaszorulasa miatt sokakban "ur keletkezett. El tudom kepzelni, hogy 
sok ember fejeben ez az "ur ugy oldodik fel, hogy "persze, hogy a 
tudomanyban hiszek (es nem egy 2000 eves mesekonyvnek)". Szomoru.

Udvozlettel, Fodor Zoltan


On Sun, 22 Sep 2019, Gy Greschik wrote:

> Kedves Egon!
>
> Az elmúlt 20 év során vagy féltucat nálam nagyobb tudóssal (...ööö, ez nem 
> jelent sokat...) beszélgetve a kérdésről egyvalakivel találkoztam, aki 
> kutatásai alapján az ember által okozott légszennyezésnek (nem emlékszem már, 
> hogy a szén-dioxidnak-e) tudta be a klímaváltozást.  A többi nem ezt 
> valószínűsítette, hanem azt, hogy még meg nem értett csillagászati 
> (naptevékenység) ill. geológiai-légköri folyamatok vannak a Föld évmilliók 
> óta váltakozó klímája mögött -- ld. jégkorszakok, meg amikor egyszer régen 
> őscápák úszkáltak Magyarország leendő helyén, a Pannon tengerben.
>
> Az utóbbi időben olyan anyagok is elém kerültek, amik egyenesen azt állítják, 
> hogy a Föld egésze nem is melegszik.  (Hanem változik, mint mindig is 
> változott: a Föld egyes részein melegedik, máshol hűl -- aztán másképp.)
>
> Ács Józsi is nemrég felhívta a figyelmet egy általa korábban írt összefoglaló 
> írásra itt, ezen a listán, amit nagyon jónak találtam.
>
> De akárhogyan is, nagyon érdekelne Miskolczi eredménye.  Rákerestem, de magát 
> a (külföldi publikűciós visszautasítás után) Magyarországon megjelent 
> tanulmányt nem találom, csak róla elemzést.  Egy-két helyen mutatnak rá 
> elvileg linkek, de a semmibe vesznek.  Pedig mintha nemrég jelent volna meg.
>
> Meg tudod kérlek adni a tanulmány elérhetőségét, ha neked megvan?
>
> Köszönettel,
>
> Gyuszi
>
> On Sun, 22 Sep 2019, Reinisch Egon wrote:
>
>> Date: Sun, 22 Sep 2019 08:57:13 +0200
>> From: Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu>
>> Reply-To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> To: Emoke Greschik <greschem at gmail.com>,
>>     Greschik Emőke Listája <grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
>> Subject: Re: [Grem] A globális felmelegedés kérdése kapcsán ....
>> 
>> 
>> Kedves Lista !
>> 
>> Őrület ! Európa legfontosabb feladata lenne ,hogy megfordítsa a népesség
>> csökkenést ,erre mit csinál jó néhány okos a széndioxid üggyel hozza
>> összefüggésbe a gyermek vállalást.
>> 
>> A Föld napjainkban kezd újra kizöldülni és csökkennek a sivatagok ,ennek 
>> oka
>> a tudatos erdőtelepítések mellett a megnövekedett széndioxid mennyiség .A
>> Föld 25 % -35 % figyelhető meg növénytakaró bővülés,a trópusi esőerdők
>> irtása ellenére .
>> 
>> Az emberi tevékenység okozta  széndioxid növekedéshez köthető káros anyag
>> kibocsájtást ugyan drasztikusan kellene csökkenteni de tudomásul kell venni
>> hogy a széndioxid nem káros anyag hanem a növényzet éltető eleme.
>> 
>> És most JÖN A LÉNYEG: a széndioxid nem ÜVEGHÁZ hatasú gáz ,mert a Föld
>> légköre nem zárt üvegház.Ezt bizonyította Miskolczi Ferenc a NASA egykori
>> légkör fizikusa .Eredményeit az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutató intézete
>> egy éves projekt keretében 2011-ben  ellenőrizte és megállapította ,hogy
>> Miskolczinak  igaza van ,ha a légkör széndioxid mennyisége akár a duplájára
>> vagy háromszorosára emelkedne akkor sem tudná emelni az átlag hőmérsékletet
>> ,viszont el lehetne hagyni a műtrágyázást .-Kész-pasz.
>> 
>> Ezért lépet ki a USA a klíma egyezményből mert egy szakértő bizottság 
>> petíciót nyújtott be amelyben szintén több magyar kutató is részt vett és 
>> bizonyították hogy a felmelegedés teljesen független a széndioxid szint
>> növekedéstől.
>> 
>> Üdv. Egon
>> 
>> 2019.09.21. 17:45 keltezéssel, Emoke Greschik írta:
>>       Greta Thunberg, a szuperhős
>> 
>> https://gondola.hu/cikkek/114318-Greta_Thunberg__a_szuperhos.html
>> A globális felmelegedéssel összefüggésben az a legnagyobb kihívás,
>> hogy a téma teljes mértékben átpolitizálttá vált, ezért a
>> megoldásokban is egy érdekharc, kiszorítósdi indult meg minden
>> szinten.
>> 2019. szeptember 21. 09:49
>> [117936.jpg]
>> 
>> Szeptember 23-án lesz a következő ENSZ-klíma­csúcs. Mivel magam is
>> foglalkozom fenntartható fejlődéssel, klímaváltozással, technológiai
>> innovációkkal és az ezekkel kapcsolatos társadalompolitikai
>> kérdésekkel, a populáris médiá­ban nyomon követtem a svéd Greta
>> Thunberg tevékenységét is. Alapvetően nem értek egyet azzal, ahogyan
>> őt felhasználják, hiszen sem a tapasztalata, sem pedig eddigi
>> életpályája nem jogosítja fel arra, hogy tudományos kérdésekben
>> nemzetközi szinten nyilatkozzon meg.
>> 
>> Induljunk el onnan, hogy a fiatal lány mit is képvisel! Fontos ügyben
>> lép fel: a klímaváltozásról beszél, elindította a Péntek a jövőért
>> (Fridays for Future) nevű kezdeményezést, különböző PR-akciókban,
>> hivatalos találkozókon vesz részt, amire egyébként a szociális mé­diát
>> megelőző korban aligha lett volna esélye.
>> 
>> A fiatal lány napi tevékenységének mennyisége és az őt övező
>> folyamatos médiafigyelem azt valószínűsíti, hogy az információit
>> reggelente nem éppen az internetet böngészve szerzi meg, hanem komoly
>> szakértői háttérrel, mondhatni kampánycsapattal dolgozhat – akár egy
>> aktív politikus. Mivel nem látni a mögötte álló szereplőket, így csak
>> gyaníthatjuk, hogy a felkészítők között jócskán előfordulnak
>> lobbiszervezetek is.
>> 
>> Ez önmagában nem baj, senki nem hordja magánál a bölcsek kövét, főleg
>> nem tizenévesen. Tekintettel arra, hogy hivatalosan a norvég
>> szocialista politikusok jelölték őt az idei Nobel-békedíjra, vélhetően
>> komoly esélye van elnyerni októberben. (Érdekesség, hogy a szeptember
>> eleji norvég önkormányzati választásokon a semmiből megjelent egy
>> „klímaellenes” párt. Kizárólag a klímaváltozással kapcsolatos, az
>> autósokat terhelő új adónem, a bompenger bevezetése elleni
>> tiltakozásul jött létre, és rögtön a szocialisták és a konzervatívok
>> támogatottságának szintjét érte el az urnáknál a második legnagyobb
>> városban, Bergenben.)
>> 
>> Ha pedig továbbmegyünk, a globális felmelegedéssel összefüggésben az a
>> legnagyobb kihívás, hogy a téma mára teljes mértékben átpolitizálttá
>> vált, ezért a megoldásokban is egy érdekharc, kiszorítósdi indult meg
>> minden szinten. A legjobb példa erre az, hogy a nyugat-­európai
>> vezetők annak tudatában szólítják fel a fejlődő országok vezetőit a
>> gazdasági termelésük visszafogására (amivel gyakorlatilag le kellene
>> mondaniuk a saját középosztályuk megerősítéséről), hogy Európa az
>> utóbbi száz évben – az ipari forradalom által okozott károkból
>> felállva – a fejlettebb és környezetkímélőbb (ámde jóval drágább)
>> technológiáknak is köszönhetően gyakorlatilag kizöldült.
>> 
>> 1990 óta például Spanyolországban az erdőtelepítéseknek köszönhetően
>> az erdők területe 28-ról 37 százalékra nőtt. Még Olaszországban és
>> Görögországban is emelkedett az erdősített területek nagysága, 26-ról
>> 32 százalékra.
>> 
>> A legbiztatóbb példa Írország: 1922-ben területének mindössze egy
>> százaléka volt erdő, ma ez 11 százalék körül van. Hazánk egy kicsit
>> még le van maradva (húsz százalék körüli az erdők aránya), de csak
>> tavasszal 22 millió facsemetét ültetett a kormányzat, ami önmagában is
>> 2000-2500 hektárnyi új erdőterületet jelent.
>> 
>> A másik hangoztatott kedvenc téma: a gyermekvállalás visszaszorítása a
>> klímavédelem érdekében. Még a brit hercegi pár is bejelentette, hogy
>> ők bizony kettőnél több gyermeket nem vállalnak a Föld megmentése
>> érdekében. A gyermekvállalást világszinten ellenző véleményvezérek
>> valójában irdatlan tévedésben vannak. Az ENSZ előrejelzései szerint
>> ugyanis 2015 és 2050 között a következő egymilliárd ember mindössze
>> kilenc országban – India, Nigéria, Pakisztán, Kongói Demokratikus
>> Köztársaság, Etiópia, Tanzánia, Egyesült Államok, Indonézia és Uganda
>> – jön a világra.
>> 
>> Ha pedig a közelmúltat vizsgáljuk, azt látjuk, hogy 2010 és 2015
>> között a termékenységi ráta ugyancsak kilenc országban haladta meg az
>> öt gyermek per anya számot, amelyek közül nyolc afrikai (Nigéria,
>> Szomália, Mali, Csád, Angola, Kongói Demokratikus Köztársaság, Burundi
>> és Uganda).
>> 
>> Ezzel párhuzamosan két ellentétes trend is érvényesült: az EU-ban az
>> 1960-as évek óta folyamatosan nőtt a népesség, ez azonban elsősorban a
>> bevándorlás következtében történt, amit a kommentátorok jelentős része
>> rendre elfelejt.
>> 
>> Ugyanakkor a természetes szaporulat és így a termékenység már 1960 óta
>> folyamatosan csökken az unióban, és különösen az 1980-as évek óta
>> tartósan a 2-es szám alatt van; sőt, világszinten a térségünkben
>> (EU28) a legalacsonyabb ez a mutató (1,6), ami azt fogja eredményezni,
>> hogy az EU lesz a legelöregedettebb régió a világon. Ráadásul 1985 óta
>> minden évben többségben vannak a bevándorlók a kivándorlókhoz képest.
>> 
>> A globális felmelegedés kapcsán sokkal inkább arra kellene fókuszálni,
>> milyen életmódot élünk, hogyan fogyasztunk, hiszen sokkal inkább ez
>> határozza meg, mennyire terheljük meg a környezetünket (extra
>> környezetszennyezéssel) és a saját testünket (extra kilókkal). Ma már
>> a WHO is elismeri, hogy – nagyon leegyszerűsítve – életmódváltással
>> sokkal többet lehetne elérni, mint az egészségügyi intézményekbe
>> történő beruházásokkal. (Ez persze nem azt jelenti, hogy ne volna
>> szükség például az elmúlt évek mintegy 500 milliárdos vidéki
>> egészségügyi fejlesztései után a 700 milliárdos budapesti fejlesztési
>> projektekre, kórházépítésekre, sőt!)
>> 
>> Erre is lehetne egy jó ellenpéldát hozni: A gyűrűk ura című film
>> szemkápráztató természeti szépségű forgatási helyszínét, a fejlődő
>> országnak semmiképpen nem mondható Új-Zélandot. Az Economist brit
>> gazdasági hetilap szerint az elsősorban ázsiai ­piacra exportáló
>> állattenyésztés önmagában 23 százalékkal növelte az országban az
>> üvegházhatású gázok mennyiségét.
>> 
>> Ahhoz, hogy megfeleljenek a klímaváltozás kapcsán meghatározott
>> célértékeknek, a szakértők szerint brutálisan, 30 százalékkal kellene
>> csökkenteni az ország második legnagyobb nemzetgazdasági bevételét
>> hozó állatállományt. Ami ennél is nagyobb probléma: Új-Zéland vizeinek
>> kétharmada annyira fertőzött – részben a legelésző állatállomány által
>> felhalmozott trágya miatt –, hogy már nem javallott bennük úszni sem.
>> 
>> A kérdés – ahogy azt a valóban méltán sztár Paul McCartney már régóta
>> szorgalmazza –: nem inkább az étrendünket kellene radikálisan
>> megváltoztatni, például kezdetnek húsmentes hétfőkkel („Meat Free
>> Monday”)? A tömegfogyasztás és globális pazarlás környezetet terhelő
>> aspektusai nem elhanyagolhatók, hiszen a megtermelt élelmiszerek 30
>> százaléka a szemétben landol.
>> 
>> Az EU-ban évente 88 millió tonna élelmiszert dobnak ki, ami egy főre
>> vetítve 173 kilogrammnak felel meg. A húsmentes hétfő kis lépés lenne
>> egy embernek, de nagy ugrás az emberiségnek. Főleg nekünk,
>> magyaroknak, ugyanis körünkben arányaiban több az elhízott, kövér
>> ember, így a hazai egészségügy és az állami költségvetés is relatíve
>> nagyobb kiadásokkal szembesül, mint optimális volna.
>> 
>> Mindez miért releváns? Az Egészségügyi Világszervezet kimutatásai
>> szerint leginkább az életmód a felelős a korai halálozás, illetve a
>> Magyarországon elterjedt népbetegségek (például daganatos betegségek,
>> szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség) kialakulásában. A
>> genetikai tulajdonságok húsz százalékban tehetők felelőssé
>> mindezekért. Míg az egészségügyi intézményrendszer csupán tíz
>> százalékban tudja a betegségekből fakadó következményeket kezelni,
>> addig az életmódváltás 35-40 százalékban képes javítani az emberek
>> egészségi állapotán.
>> 
>> A kezdő lépést tehát mindenkinek magának kell megtennie.
>> 
>> Lovászy László
>> 
>> A szerző az NKE tudományos főmunkatársa, stratégiai kormányzati
>> kutatásokat támogató miniszteri biztos, ENSZ-szakértő
>> 
>> Magyar Nemzet
>> 
>> [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]
>> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>> 
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>> 
>> 
>