[Grem] A globális felmelegedés kérdése kapcsán ....

2019. Sze. 23., H, 10:46:06 CEST

Kedves Zoltán és Mindenki!

Kiegészítésként hadd adjak közre még egy fizikus véleményt:

   https://www.mediatheque.lindau-nobel.org/videos/31259/the-strange-case-of-global-warming-2012

Nobel díjas, aki -- ha mosoly és megmosolyogtatás nélkül is, de -- gyakorlatilag kineveti a klímaváltozás-pánikot.  Nem a környezetvédelem ellen érvel, nem azt mondja, hogy szemeteljünk, és nem tagadja, hogy az emberi tevékenység kárt okoz-okozhat bolygónk élő részében.  De a klímaváltozást megalapozottság nélkül az emberiség nyakába varró riadalmat nem tudja komolyan venni.  Két kis részlet:
     1. Mint kísérletekkel is foglalkozó fizikus, jól tudja, hogy a hőmérsékletet pontosan még laboratóriumban sem könnyű mérni.  Micsoda zöldség hát az, hogy a földfelszín egész rendszerének átlaghőmérséklete méréséről beszélnek egyesek, Celsius fok vagy annak töredéke pontossággal?  Még én is látom: egy ilyen rendszerben, ahol sem a minta, sem a fogalmak, sem a méréstechnológia, sem a hőmérők helye nincs exaktul kezelve (nem is lehet), minek hihetünk?

     2. Ha jól emlékszem, előadása vége felé megemlíti, hogy bárki könnyen utánaszámolhat: az emberiség által egész történelmünk során a levegőbe bocsátott összes szennyeződés mértéke kb. annyi, mint egy nagy színházteremben egy gyufát meggyújtani.  Ennek nyakába varrni, hogy 1-2, vagy több fokkal emelkedett a hómérséklet a színházteremben gyanús dolog attól függetlenül, hogy hogyan veri vissza-szűriszórja az infravörös sugárzást a széndioxid molekula.

Még egy megjegyzés: az utóbbi 100 évben is voltak nagy vulkáűnkitörések.  Kratakau, Mt. St. Helen jutjak eszembe hirtelen.  Egy öreg geológus mondta, hogy a széndioxid (ée az annás sokkal kártékonyabb gázok és anyagok tömege) egy-egy nagyobb kitöréskor olyan mennyiségben kerülnek a légkörbe, ami a mai, iparosodott embersiség évtizedes össz-légszennyezőanyag-kibocsátéséval vetekszik.

Hogy Thurberg kisasszony és a téma miért lett vallásos téma?  Nem lett vallásos téma, csak „bizonyos vallássosság” szempontjából.  A kereszénység szempontjából pl. nem lett vallásos téma.

A kereszénység nem erre a világra figyel, nem ezt hangsúlyozza, hanem a természetfölöttit.  Evilági felelősségünket nem tagadja, de arra csak annyiban figyel, amennyiben az az igazságot --a teljes igazságot -- szolgálja.  A fontos az, ami utána következik.  Az, hogy ennek a világnak vége lesz, a keresztény számára triviális igazság.  Mint az is, hogy az, hogy valaki magát és embertársát a kárhozattól megmentse, fontosabb annál, hogy itt a földön az élet kényelmes vagy boldog, igazságos vagy igazságtalan-e.  Az utübbi másodlagos cél, csak az előbbi szolgálatában van értelme.  Ez a kereszténység.

A szegénység leküzdése, a betegek gyógyítása, a kizsákmányolás enyhítése, a környezet védelme, a tudomány haladása -- célok, amikben az Egyház és a keresztények általábn a magukat baloldalinak tartó erőknél messze többet tettek le az asztalra -- sohasem váltak a kereszténység jelszavaivaá, mert másodlagos célok.

Amikor Ferenc pápa ezekből a dolgokból vallásos célt csinál (enciklika pl.), belőle nem a kereszténység beszél, hanem egy másik vallás.  A Szabadkőművesség hite.  A Szabadkőművesség hite a humanizmust (az emberközpontúságot), a földi paradicsom célját (ld. az ilyen-olyan izmusokot, amik sikertelenségéről csak erős részrehajlás mellett szokés beszélni), a racionalizmust (az ész minden felettiségét -- figyelem, nem a józan eszet!!) hirdeti és akarja megvalósítani.  Ez ellen az eszmei irányzat ellen lényegi erővé válása óta az Egyház nagyjai a XIX. sz. elejétől a XX. sz. utolsó harmadáig mindig is teljes erővel tiltakoztak, küzdöttek.  Az első Isten, Krisztus -- hirdették.  Az ember hiába akar mindent megérteni, hiába hiszi, hogy megtalálta a földi paradicsom kulcsát -- téved és vesztébe rohan, hirdették.  A hivatalos komminikácioó szinjén ez megváltozott az 1960-as években, és teljesedik ki most még jobban Ferenc 
 országlása idején.

A többi (hagyományos) vallás se m elsősorban a természetvédelemmel és a földi paradicsom építésével van elfoglalva, hanem ki-ki sajét „igazsága” szerint fordul el a földio világtól, illetve igyekszik elfoglalni vélt vezető helyét a világban.

És még egy társadalmi szempont, amit valakidől hallottam.  Se nem vallási, se nem környezeti, se nem ideológiai.  Puszta pénz.  Nem tudom igaz-e, nem is érdekel -- én igyekszem kevesebb műanyagot használni akármi is van, és igyekszem takarékosan élni, a politikától függetlenül.  De a gondolat akkor is érdekes.

Éspedig: a szénmonoxid-ellenes mánia összvilág szintre emelésének két egyértelmű gazdasági hatása is van, mindkettő a fejlettebb társadalmak malmára hajtja a vizet.  Az első: a széndioxidot (is) termelő energiaforrások (szén, olaj) a legolcsóbbak és leghatékonyabbak.  Még a szegények is tudják használni őket.  Ha lefékezzük ezek felhasználását, a gazdagabb szervezetek-társadalmak könnyebben nyúlnak alternatívákhoz -- atom, nap, árapály, stb. -- és ezáltal a szegényebb versenytársaknak (országokan, régióknak) nagyobb akadályokat kell leküzdeniük.  A versenytárs kevésbé kedvező helyzetbe hozása minden verseny egyik alap stratégiai eszkösze.  És a világban, ahol ember embernek, vállalalat vállalaltnak, érdekszféra érdekszférának farkasa, minden számít.  Ami előny kialakult, azt is növelni kell.  És itt rögtön jön a másik szempont: a széndioxid-szegény energiaforrások tipikusan fejlett technológiákkal járnak
 .  Ha egy szegényebb ország-régió-közösség úgy dönt, hogy szénlábnyomát csökkenti, akkor a fejlettebb technológiára ée ezáltal a gazdagabb országra-vállalatra fog szorulni, lehet, hogy nagyon-nagyon sokáig.  Onnan rendel napelemet, erőművet, stb.

Ennél többről melyik iparos vagy befektető ki álmodhat?  Gondoljunk csak bele: amelyikünknek esetleg napelem vagy kollektor van a háza tetején: hol gyártották az alkatrészeket, vagy az egész rendszert?  Tupikusan Nélmetországban, esetleg részben kínai alkatrészekből.  Oda megy a pénz -- örül a német, az osztrák, vagy a kínai iparos és az állam és a közösség (ott realizálódik a haszon és az adó).  Aki kondenzációs kazánt vesz (már kötelező): a forrás Franciaország, esetleg Németország vagy Olaszotszág.  A kéménybéleléshez szükséges rozsdamentes acélcsőre gyakorlatilag monopóliuma van a egy nyugat-európai cégnek, hallottam.  Szóval miért is ne segítse valami adománnyal vagy legalább egy-két interjúval a német állam vagy egy nemzetközi hírúügynökség a svéd kislány fellépéseit, útjait?  Sokszorosan megtérül, sok évtizedes távlatokban is, ha az emberek vagy orszégok hajlandók így megvédeni a bolygót.

Gyuszi

ui. Most ellenőriztem, hogy kiszűrjem az elütéseket, amik azárt vannak nálam tömegesen, mert nem jól kezelem a  magyar billentyűzetet és ha sietek akkor nincs időm újra átnézni sem.

On Mon, 23 Sep 2019, Zoltan Fodor wrote:

> Date: Mon, 23 Sep 2019 09:38:30 +0200 (CEST)
> From: Zoltan Fodor <fodor at bodri.elte.hu>
> To: Gy Greschik <gy.greschik at teguec.com>,
>     Greschik Emőke Listája <grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
> Subject: Re: [Grem]  A globális felmelegedés kérdése kapcsán ....
> 
> Kedves Lista!
>
> Greta Thunberg mozgalmat es a reakciokat en is a tortenelem valoszinuleg 
> legkoltsegesebb tevedesenek tartom. Fizikuskent azonban hadd szoljak a 
> temahoz par mondatban.
>
>> És most JÖN A LÉNYEG: a széndioxid nem ÜVEGHÁZ hatasú gáz ,mert a Föld
>> légköre nem zárt üvegház.
>
> 1. A CO2 uveghaz hatasu gaz, a szohasznalat azonban szerencsetlen. Miert?
>
> a. Az uveghaz belul azert marad meleg, mert nem keveredik a belso meleg 
> levego a kulso hideg levegovel.
>
> b. A CO2-t azert nevezik uveghaz hatasu gaznak, mert ottlete hasonlo 
> kovetkezmenyekkel jar. A nap besugarozza a foldet (a szohasznalat 
> megertesenek a kedveert hasznalhatjuk azt a kepet is, hogy feny/h"o 
> reszecskekkel, "fotonokkal" szorja meg). A foldnek a h"ot igy vagy ugy le 
> kell adnia, de a legkorben levo CO2 a kifele tarto h"o fotonokat elnyeli es 
> minden iranyba ujra kisugarozza. Azaz ezen fotonok fele ujra a fold fele 
> indul es melegebben tartja. Az elnevezes szerencsetlen, de annyi igazsag van 
> benne, hogy a fotonok nem jutnak ki teljesen, mint az uveghazban a melegebb 
> levego reszecskek is benn maradnak.
>
>> a légkör széndioxid mennyisége akár a duplájára vagy háromszorosára 
>> emelkedne akkor sem tudná emelni az átlag hőmérsékletet, viszont el lehetne 
>> hagyni a műtrágyázást
>
> c. Ha nem lennenek uveghaz hatasu gazok, a fold atlaghomerseklete -6 fok 
> lenne. Mivel vannak ilyen gazok, ezert 14 fok az atlaghomerseklet.
>
> d. A legfontosabb mutragyak kotott nitrogent adnak a novenyeknek (masok 
> foszfort vagy kaliumot). A levego nitrogenjet a jo szaz evvel ezelott 
> kidolgozott un. Haber-Bosch eljarassal kotik meg. Mindegyikunk testeben a 
> feherjek fele mar ebbol a folyamatbol a szaz ev alatt gyartott mutragyabol 
> szarmazik. A szen ill. CO2 keves a feherjekhez. Ettol fuggetlenul igaz, hogy 
> a tobb CO2 tobb novenyt eredmenyezett.
>
>> Az utóbbi időben olyan anyagok is elém kerültek, amik egyenesen azt 
>> állítják, hogy a Föld egésze nem is melegszik.
>
> 2. Mi igaz az egesz global warming-bol (kerdesekre valaszt adok)?
>
> a. Nott az ipari forradalom ota a legkorben a CO2? Igen, erre pontos meresek 
> vannak.
>
> b. A CO2 koncentracio novekedeset mi okoztuk? Valoszinu, ki tudjuk szamolni, 
> mi mennyit egettunk el (sokat), mennyi vulkankitores volt (nem tul sok) es 
> mennyi a legkori tobblet. Ugy tunik nincs is mind a legkorben, jelentos 
> mennyiseg a novenyekben es az oceanokban kotott ki.
>
> c. Az ipari forradalom ota nott a foldon az atlaghomerseklet? Lehetseges, de 
> nem biztos, hogy ez ilyen egyszeru. A romaiak a skot hatarig szolot 
> termesztettek, pedig az akkori fajtak nem voltak annyira hidegturoek. Kinaban 
> volt olyan helyen is reges reg narancstermesztes, ahol ma kizart lenne. A 
> Kioto-i palotakertben a cseresznyeviragzas 1800 es nem 1850 ota van egyre 
> korabban. Igaz, Cromwell idejeben a Temzen vasarokat tartottak es ez a "Kis 
> Jegkorszak" kb. 1850-ig az ipari forradalom kiterjedesenek az idejeig 
> tartott.
>
> d. A melegedes a CO2 koncentracio novekedese miatt van? Erre a kerdesre meg 
> kevesebb magabiztossaggal lehet valaszolni. Ahogy az elozo pontban lattuk 
> meleg ido volt sokkal korabban CO2 nelkul is. A melegedes meg az egyebkent is 
> a vegetert "Kis Jegkorszak" utan ugyis elkezdodott volna, fuggetlenul attol, 
> hogy mennyi CO2 jutott a levegobe. A koincidencia meg nem ok-okozati viszony 
> (pl. a nagyvarosokban eltuntek a golyak es a szuletesszam is csokkent, de ez 
> maximum az ovodaban ok-okozati viszony).
>
> e. Ki tudjuk-e szamolni, hogy milyen homerseklet lesz 50 vagy 100 ev mulva? 
> Egyertelmu a valasz: nem. Alapesetben igaz, hogy a CO2 koncentracio 
> megketszerezodese 1,2 fok melegedest eredmenyez, de van egy csomo tenyezo, 
> ami ezt novelne es van ami csokkentene. Az egyenletek hihetetlenul 
> bonyolultak. En nem foglalkoztam veluk, de mas, hasonlo egyenletekkel nagyon 
> sokat. Ez alapjan nem lennek meglepodve, ha egy korrekt es nem elfogult 
> tudomanyos elemzes arra jutna, hogy a melegedes 2 fok plusz-minusz 10 fok 
> lesz.
>
> 3. Termeszeti/tarsadalmi hatasok.
>
> a. Lehet, hogy a Venusz sorsara jutunk es felforrnak a tengerek? Egyertelmuen 
> nem. A Kambrium idejen a mainal egy nagysagreddel magasabb volt a CO2 
> koncentracio, azaz ezt is kibirna a fold (ez volt egyebkent az elovolag 
> szamara a paradicsomi allapot, robbanasszeruen jelentek meg uj 
> elolenyformak). Ezt kell osszevetni a mostani 270 ppm-rol 410-re felment 
> ertekkel.
>
> b. Az elottunk allo 1-2-3 fok melegedes tonkreteszi a foldi civilizaciot? Ez 
> mar nem termeszettudomanyos kerdes, de ezzel van a legtobb problemam. Vegyunk 
> ket varost Budapestet es Kolozsvart 11,3 es 8,7 fok evi atlaghomerseklettel. 
> Igazabol senkit nem erdekelt ez a 2,6 fok kulonbseg. Lehet, hogy olyan helyen 
> is kell majd legkondicionalot hasznalni, ahol eddig nem kellett? Lehet. 
> Lehet, hogy tomegevel kell epitenunk az autopalyak ala az allatoknak 
> atjarokat, hogy eszakra migraljanak? Lehet.
> Lesz meg szaz mas problema is es mindet meg kell (es szerintem meg is lehet) 
> oldani. Ahogy a 2.e pontban emlitett szamolasi feladatot is.
>
> c. Mit tudunk valtoztatni a CO2 koncentracion? Valoszinuleg semmi 
> erdemlegeset. Persze ovnunk kell kornyezetunket (muanyagok, nehezfemek stb.). 
> De semmi esely a CO2-kibocsatas akarcsak marginalis csokkentesere is olyan 
> partnerekkel mint Kina vagy India.
>
> d. A megoldhatatlan feladat helyett a kovetkezmenyekkel kell torodnunk. Pl. 
> elkepzelheto, hogy 500 even belul megfordul a fold magneses tere, de lehet, 
> hogy nem. Nos, akkor most probaljuk ezt megakadalyozni es atforgatni a fold 
> melyen levo olvadt vas mozgasat? Nem, nem ezt fogjuk csinalni, mert 
> eselytelen, hanem az iranytukon levo E es D betut fogjuk felcserelni. Meg a 
> kialakulo ozonlyuk miatt jobban vigyazunk az UV fenyre. A globalis 
> felmelegedes viszont olyan problemanak tunik, amit talan meg tudnank oldani. 
> Es ez a psziches izgalmi allapot, ez nagyon kell.
>
> e. Miert lett ennyire felkapott Greta Thunberg mozgalma a kereszteny 
> kulturkorben? Ehhez vegkepp nem ertek, de ugy tunik, hogy a globalis 
> felmelegedes miatti felelem vallasp'otl'ov'a valt. Az ideak vasaran vagy 
> pontosabban az ideak evolucios piacan azok a gondolatok terbelyesednek ki, 
> amelyek rezonalnak a kor erzesvilagara. Ugyanugy, ahogy az elovilag 
> evolucioja soran az olyan elolenyeknek van evolucios elonyuk, amelyek 
> osszhangban vannak a tobbi elolennyel es a klimaval. A keresztenyseg 
> visszaszorulasa miatt sokakban "ur keletkezett. El tudom kepzelni, hogy sok 
> ember fejeben ez az "ur ugy oldodik fel, hogy "persze, hogy a tudomanyban 
> hiszek (es nem egy 2000 eves mesekonyvnek)". Szomoru.
>
> Udvozlettel, Fodor Zoltan
>
>
> On Sun, 22 Sep 2019, Gy Greschik wrote:
>
>> Kedves Egon!
>> 
>> Az elmúlt 20 év során vagy féltucat nálam nagyobb tudóssal (...ööö, ez nem 
>> jelent sokat...) beszélgetve a kérdésről egyvalakivel találkoztam, aki 
>> kutatásai alapján az ember által okozott légszennyezésnek (nem emlékszem 
>> már, hogy a szén-dioxidnak-e) tudta be a klímaváltozást.  A többi nem ezt 
>> valószínűsítette, hanem azt, hogy még meg nem értett csillagászati 
>> (naptevékenység) ill. geológiai-légköri folyamatok vannak a Föld évmilliók 
>> óta váltakozó klímája mögött -- ld. jégkorszakok, meg amikor egyszer régen 
>> őscápák úszkáltak Magyarország leendő helyén, a Pannon tengerben.
>> 
>> Az utóbbi időben olyan anyagok is elém kerültek, amik egyenesen azt 
>> állítják, hogy a Föld egésze nem is melegszik.  (Hanem változik, mint 
>> mindig is változott: a Föld egyes részein melegedik, máshol hűl -- aztán 
>> másképp.)
>> 
>> Ács Józsi is nemrég felhívta a figyelmet egy általa korábban írt 
>> összefoglaló írásra itt, ezen a listán, amit nagyon jónak találtam.
>> 
>> De akárhogyan is, nagyon érdekelne Miskolczi eredménye.  Rákerestem, de 
>> magát a (külföldi publikűciós visszautasítás után) Magyarországon megjelent 
>> tanulmányt nem találom, csak róla elemzést.  Egy-két helyen mutatnak rá 
>> elvileg linkek, de a semmibe vesznek.  Pedig mintha nemrég jelent volna 
>> meg.
>> 
>> Meg tudod kérlek adni a tanulmány elérhetőségét, ha neked megvan?
>> 
>> Köszönettel,
>> 
>> Gyuszi
>> 
>> On Sun, 22 Sep 2019, Reinisch Egon wrote:
>> 
>>> Date: Sun, 22 Sep 2019 08:57:13 +0200
>>> From: Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu>
>>> Reply-To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>> To: Emoke Greschik <greschem at gmail.com>,
>>>     Greschik Emőke Listája <grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
>>> Subject: Re: [Grem] A globális felmelegedés kérdése kapcsán ....
>>> 
>>> 
>>> Kedves Lista !
>>> 
>>> Őrület ! Európa legfontosabb feladata lenne ,hogy megfordítsa a népesség
>>> csökkenést ,erre mit csinál jó néhány okos a széndioxid üggyel hozza
>>> összefüggésbe a gyermek vállalást.
>>> 
>>> A Föld napjainkban kezd újra kizöldülni és csökkennek a sivatagok ,ennek 
>>> oka
>>> a tudatos erdőtelepítések mellett a megnövekedett széndioxid mennyiség .A
>>> Föld 25 % -35 % figyelhető meg növénytakaró bővülés,a trópusi esőerdők
>>> irtása ellenére .
>>> 
>>> Az emberi tevékenység okozta  széndioxid növekedéshez köthető káros anyag
>>> kibocsájtást ugyan drasztikusan kellene csökkenteni de tudomásul kell 
>>> venni
>>> hogy a széndioxid nem káros anyag hanem a növényzet éltető eleme.
>>> 
>>> És most JÖN A LÉNYEG: a széndioxid nem ÜVEGHÁZ hatasú gáz ,mert a Föld
>>> légköre nem zárt üvegház.Ezt bizonyította Miskolczi Ferenc a NASA egykori
>>> légkör fizikusa .Eredményeit az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutató 
>>> intézete
>>> egy éves projekt keretében 2011-ben  ellenőrizte és megállapította ,hogy
>>> Miskolczinak  igaza van ,ha a légkör széndioxid mennyisége akár a 
>>> duplájára
>>> vagy háromszorosára emelkedne akkor sem tudná emelni az átlag 
>>> hőmérsékletet
>>> ,viszont el lehetne hagyni a műtrágyázást .-Kész-pasz.
>>> 
>>> Ezért lépet ki a USA a klíma egyezményből mert egy szakértő bizottság 
>>> petíciót nyújtott be amelyben szintén több magyar kutató is részt vett és 
>>> bizonyították hogy a felmelegedés teljesen független a széndioxid szint
>>> növekedéstől.
>>> 
>>> Üdv. Egon
>>> 
>>> 2019.09.21. 17:45 keltezéssel, Emoke Greschik írta:
>>>       Greta Thunberg, a szuperhős
>>> 
>>> https://gondola.hu/cikkek/114318-Greta_Thunberg__a_szuperhos.html
>>> A globális felmelegedéssel összefüggésben az a legnagyobb kihívás,
>>> hogy a téma teljes mértékben átpolitizálttá vált, ezért a
>>> megoldásokban is egy érdekharc, kiszorítósdi indult meg minden
>>> szinten.
>>> 2019. szeptember 21. 09:49
>>> [117936.jpg]
>>> 
>>> Szeptember 23-án lesz a következő ENSZ-klímacsúcs. Mivel magam is
>>> foglalkozom fenntartható fejlődéssel, klímaváltozással, technológiai
>>> innovációkkal és az ezekkel kapcsolatos társadalompolitikai
>>> kérdésekkel, a populáris médiában nyomon követtem a svéd Greta
>>> Thunberg tevékenységét is. Alapvetően nem értek egyet azzal, ahogyan
>>> őt felhasználják, hiszen sem a tapasztalata, sem pedig eddigi
>>> életpályája nem jogosítja fel arra, hogy tudományos kérdésekben
>>> nemzetközi szinten nyilatkozzon meg.
>>> 
>>> Induljunk el onnan, hogy a fiatal lány mit is képvisel! Fontos ügyben
>>> lép fel: a klímaváltozásról beszél, elindította a Péntek a jövőért
>>> (Fridays for Future) nevű kezdeményezést, különböző PR-akciókban,
>>> hivatalos találkozókon vesz részt, amire egyébként a szociális médiát
>>> megelőző korban aligha lett volna esélye.
>>> 
>>> A fiatal lány napi tevékenységének mennyisége és az őt övező
>>> folyamatos médiafigyelem azt valószínűsíti, hogy az információit
>>> reggelente nem éppen az internetet böngészve szerzi meg, hanem komoly
>>> szakértői háttérrel, mondhatni kampánycsapattal dolgozhat – akár egy
>>> aktív politikus. Mivel nem látni a mögötte álló szereplőket, így csak
>>> gyaníthatjuk, hogy a felkészítők között jócskán előfordulnak
>>> lobbiszervezetek is.
>>> 
>>> Ez önmagában nem baj, senki nem hordja magánál a bölcsek kövét, főleg
>>> nem tizenévesen. Tekintettel arra, hogy hivatalosan a norvég
>>> szocialista politikusok jelölték őt az idei Nobel-békedíjra, vélhetően
>>> komoly esélye van elnyerni októberben. (Érdekesség, hogy a szeptember
>>> eleji norvég önkormányzati választásokon a semmiből megjelent egy
>>> „klímaellenes” párt. Kizárólag a klímaváltozással kapcsolatos, az
>>> autósokat terhelő új adónem, a bompenger bevezetése elleni
>>> tiltakozásul jött létre, és rögtön a szocialisták és a konzervatívok
>>> támogatottságának szintjét érte el az urnáknál a második legnagyobb
>>> városban, Bergenben.)
>>> 
>>> Ha pedig továbbmegyünk, a globális felmelegedéssel összefüggésben az a
>>> legnagyobb kihívás, hogy a téma mára teljes mértékben átpolitizálttá
>>> vált, ezért a megoldásokban is egy érdekharc, kiszorítósdi indult meg
>>> minden szinten. A legjobb példa erre az, hogy a nyugat-európai
>>> vezetők annak tudatában szólítják fel a fejlődő országok vezetőit a
>>> gazdasági termelésük visszafogására (amivel gyakorlatilag le kellene
>>> mondaniuk a saját középosztályuk megerősítéséről), hogy Európa az
>>> utóbbi száz évben – az ipari forradalom által okozott károkból
>>> felállva – a fejlettebb és környezetkímélőbb (ámde jóval drágább)
>>> technológiáknak is köszönhetően gyakorlatilag kizöldült.
>>> 
>>> 1990 óta például Spanyolországban az erdőtelepítéseknek köszönhetően
>>> az erdők területe 28-ról 37 százalékra nőtt. Még Olaszországban és
>>> Görögországban is emelkedett az erdősített területek nagysága, 26-ról
>>> 32 százalékra.
>>> 
>>> A legbiztatóbb példa Írország: 1922-ben területének mindössze egy
>>> százaléka volt erdő, ma ez 11 százalék körül van. Hazánk egy kicsit
>>> még le van maradva (húsz százalék körüli az erdők aránya), de csak
>>> tavasszal 22 millió facsemetét ültetett a kormányzat, ami önmagában is
>>> 2000-2500 hektárnyi új erdőterületet jelent.
>>> 
>>> A másik hangoztatott kedvenc téma: a gyermekvállalás visszaszorítása a
>>> klímavédelem érdekében. Még a brit hercegi pár is bejelentette, hogy
>>> ők bizony kettőnél több gyermeket nem vállalnak a Föld megmentése
>>> érdekében. A gyermekvállalást világszinten ellenző véleményvezérek
>>> valójában irdatlan tévedésben vannak. Az ENSZ előrejelzései szerint
>>> ugyanis 2015 és 2050 között a következő egymilliárd ember mindössze
>>> kilenc országban – India, Nigéria, Pakisztán, Kongói Demokratikus
>>> Köztársaság, Etiópia, Tanzánia, Egyesült Államok, Indonézia és Uganda
>>> – jön a világra.
>>> 
>>> Ha pedig a közelmúltat vizsgáljuk, azt látjuk, hogy 2010 és 2015
>>> között a termékenységi ráta ugyancsak kilenc országban haladta meg az
>>> öt gyermek per anya számot, amelyek közül nyolc afrikai (Nigéria,
>>> Szomália, Mali, Csád, Angola, Kongói Demokratikus Köztársaság, Burundi
>>> és Uganda).
>>> 
>>> Ezzel párhuzamosan két ellentétes trend is érvényesült: az EU-ban az
>>> 1960-as évek óta folyamatosan nőtt a népesség, ez azonban elsősorban a
>>> bevándorlás következtében történt, amit a kommentátorok jelentős része
>>> rendre elfelejt.
>>> 
>>> Ugyanakkor a természetes szaporulat és így a termékenység már 1960 óta
>>> folyamatosan csökken az unióban, és különösen az 1980-as évek óta
>>> tartósan a 2-es szám alatt van; sőt, világszinten a térségünkben
>>> (EU28) a legalacsonyabb ez a mutató (1,6), ami azt fogja eredményezni,
>>> hogy az EU lesz a legelöregedettebb régió a világon. Ráadásul 1985 óta
>>> minden évben többségben vannak a bevándorlók a kivándorlókhoz képest.
>>> 
>>> A globális felmelegedés kapcsán sokkal inkább arra kellene fókuszálni,
>>> milyen életmódot élünk, hogyan fogyasztunk, hiszen sokkal inkább ez
>>> határozza meg, mennyire terheljük meg a környezetünket (extra
>>> környezetszennyezéssel) és a saját testünket (extra kilókkal). Ma már
>>> a WHO is elismeri, hogy – nagyon leegyszerűsítve – életmódváltással
>>> sokkal többet lehetne elérni, mint az egészségügyi intézményekbe
>>> történő beruházásokkal. (Ez persze nem azt jelenti, hogy ne volna
>>> szükség például az elmúlt évek mintegy 500 milliárdos vidéki
>>> egészségügyi fejlesztései után a 700 milliárdos budapesti fejlesztési
>>> projektekre, kórházépítésekre, sőt!)
>>> 
>>> Erre is lehetne egy jó ellenpéldát hozni: A gyűrűk ura című film
>>> szemkápráztató természeti szépségű forgatási helyszínét, a fejlődő
>>> országnak semmiképpen nem mondható Új-Zélandot. Az Economist brit
>>> gazdasági hetilap szerint az elsősorban ázsiai piacra exportáló
>>> állattenyésztés önmagában 23 százalékkal növelte az országban az
>>> üvegházhatású gázok mennyiségét.
>>> 
>>> Ahhoz, hogy megfeleljenek a klímaváltozás kapcsán meghatározott
>>> célértékeknek, a szakértők szerint brutálisan, 30 százalékkal kellene
>>> csökkenteni az ország második legnagyobb nemzetgazdasági bevételét
>>> hozó állatállományt. Ami ennél is nagyobb probléma: Új-Zéland vizeinek
>>> kétharmada annyira fertőzött – részben a legelésző állatállomány által
>>> felhalmozott trágya miatt –, hogy már nem javallott bennük úszni sem.
>>> 
>>> A kérdés – ahogy azt a valóban méltán sztár Paul McCartney már régóta
>>> szorgalmazza –: nem inkább az étrendünket kellene radikálisan
>>> megváltoztatni, például kezdetnek húsmentes hétfőkkel („Meat Free
>>> Monday”)? A tömegfogyasztás és globális pazarlás környezetet terhelő
>>> aspektusai nem elhanyagolhatók, hiszen a megtermelt élelmiszerek 30
>>> százaléka a szemétben landol.
>>> 
>>> Az EU-ban évente 88 millió tonna élelmiszert dobnak ki, ami egy főre
>>> vetítve 173 kilogrammnak felel meg. A húsmentes hétfő kis lépés lenne
>>> egy embernek, de nagy ugrás az emberiségnek. Főleg nekünk,
>>> magyaroknak, ugyanis körünkben arányaiban több az elhízott, kövér
>>> ember, így a hazai egészségügy és az állami költségvetés is relatíve
>>> nagyobb kiadásokkal szembesül, mint optimális volna.
>>> 
>>> Mindez miért releváns? Az Egészségügyi Világszervezet kimutatásai
>>> szerint leginkább az életmód a felelős a korai halálozás, illetve a
>>> Magyarországon elterjedt népbetegségek (például daganatos betegségek,
>>> szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség) kialakulásában. A
>>> genetikai tulajdonságok húsz százalékban tehetők felelőssé
>>> mindezekért. Míg az egészségügyi intézményrendszer csupán tíz
>>> százalékban tudja a betegségekből fakadó következményeket kezelni,
>>> addig az életmódváltás 35-40 százalékban képes javítani az emberek
>>> egészségi állapotán.
>>> 
>>> A kezdő lépést tehát mindenkinek magának kell megtennie.
>>> 
>>> Lovászy László
>>> 
>>> A szerző az NKE tudományos főmunkatársa, stratégiai kormányzati
>>> kutatásokat támogató miniszteri biztos, ENSZ-szakértő
>>> 
>>> Magyar Nemzet
>>> 
>>> [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]
>>> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>>> 
>>> _______________________________________________
>>> Grem mailing list
>>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>> 
>>> 
>