[Grem] A globális felmelegedés kérdése kapcsán ....

[Gy Greschik]

Kedves Egon!

Az elmúlt 20 év során vagy féltucat nálam nagyobb tudóssal (...ööö, ez nem jelent sokat...) beszélgetve a kérdésről egyvalakivel találkoztam, aki kutatásai alapján az ember által okozott légszennyezésnek (nem emlékszem már, hogy a szén-dioxidnak-e) tudta be a klímaváltozást.  A többi nem ezt valószínűsítette, hanem azt, hogy még meg nem értett csillagászati (naptevékenység) ill. geológiai-légköri folyamatok vannak a Föld évmilliók óta váltakozó klímája mögött -- ld. jégkorszakok, meg amikor egyszer régen őscápák úszkáltak Magyarország leendő helyén, a Pannon tengerben.

Az utóbbi időben olyan anyagok is elém kerültek, amik egyenesen azt állítják, hogy a Föld egésze nem is melegszik.  (Hanem változik, mint mindig is változott: a Föld egyes részein melegedik, máshol hűl -- aztán másképp.)

Ács Józsi is nemrég felhívta a figyelmet egy általa korábban írt összefoglaló írásra itt, ezen a listán, amit nagyon jónak találtam.

De akárhogyan is, nagyon érdekelne Miskolczi eredménye.  Rákerestem, de magát a (külföldi publikűciós visszautasítás után) Magyarországon megjelent tanulmányt nem találom, csak róla elemzést.  Egy-két helyen mutatnak rá elvileg linkek, de a semmibe vesznek.  Pedig mintha nemrég jelent volna meg.

Meg tudod kérlek adni a tanulmány elérhetőségét, ha neked megvan?

Köszönettel,

Gyuszi

On Sun, 22 Sep 2019, Reinisch Egon wrote:

> Date: Sun, 22 Sep 2019 08:57:13 +0200
> From: Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu>
> Reply-To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> To: Emoke Greschik <greschem at gmail.com>,
>     Greschik Emőke Listája <grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
> Subject: Re: [Grem] A globális felmelegedés kérdése kapcsán ....
> 
> 
> Kedves Lista !
> 
> Őrület ! Európa legfontosabb feladata lenne ,hogy megfordítsa a népesség
> csökkenést ,erre mit csinál jó néhány okos a széndioxid üggyel hozza
> összefüggésbe a gyermek vállalást.
> 
> A Föld napjainkban kezd újra kizöldülni és csökkennek a sivatagok ,ennek oka
> a tudatos erdőtelepítések mellett a megnövekedett széndioxid mennyiség .A
> Föld 25 % -35 % figyelhető meg növénytakaró bővülés,a trópusi esőerdők
> irtása ellenére .
> 
> Az emberi tevékenység okozta  széndioxid növekedéshez köthető káros anyag
> kibocsájtást ugyan drasztikusan kellene csökkenteni de tudomásul kell venni
> hogy a széndioxid nem káros anyag hanem a növényzet éltető eleme.
> 
> És most JÖN A LÉNYEG: a széndioxid nem ÜVEGHÁZ hatasú gáz ,mert a Föld
> légköre nem zárt üvegház.Ezt bizonyította Miskolczi Ferenc a NASA egykori
> légkör fizikusa .Eredményeit az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutató intézete
> egy éves projekt keretében 2011-ben  ellenőrizte és megállapította ,hogy
> Miskolczinak  igaza van ,ha a légkör széndioxid mennyisége akár a duplájára
> vagy háromszorosára emelkedne akkor sem tudná emelni az átlag hőmérsékletet
> ,viszont el lehetne hagyni a műtrágyázást .-Kész-pasz.
> 
> Ezért lépet ki a USA a klíma egyezményből mert egy szakértő bizottság 
> petíciót nyújtott be amelyben szintén több magyar kutató is részt vett és 
> bizonyították hogy a felmelegedés teljesen független a széndioxid szint
> növekedéstől.
> 
> Üdv. Egon
> 
> 2019.09.21. 17:45 keltezéssel, Emoke Greschik írta:
>       Greta Thunberg, a szuperhős
> 
> https://gondola.hu/cikkek/114318-Greta_Thunberg__a_szuperhos.html
> A globális felmelegedéssel összefüggésben az a legnagyobb kihívás,
> hogy a téma teljes mértékben átpolitizálttá vált, ezért a
> megoldásokban is egy érdekharc, kiszorítósdi indult meg minden
> szinten.
> 2019. szeptember 21. 09:49
> [117936.jpg]
> 
> Szeptember 23-án lesz a következő ENSZ-klíma­csúcs. Mivel magam is
> foglalkozom fenntartható fejlődéssel, klímaváltozással, technológiai
> innovációkkal és az ezekkel kapcsolatos társadalompolitikai
> kérdésekkel, a populáris médiá­ban nyomon követtem a svéd Greta
> Thunberg tevékenységét is. Alapvetően nem értek egyet azzal, ahogyan
> őt felhasználják, hiszen sem a tapasztalata, sem pedig eddigi
> életpályája nem jogosítja fel arra, hogy tudományos kérdésekben
> nemzetközi szinten nyilatkozzon meg.
> 
> Induljunk el onnan, hogy a fiatal lány mit is képvisel! Fontos ügyben
> lép fel: a klímaváltozásról beszél, elindította a Péntek a jövőért
> (Fridays for Future) nevű kezdeményezést, különböző PR-akciókban,
> hivatalos találkozókon vesz részt, amire egyébként a szociális mé­diát
> megelőző korban aligha lett volna esélye.
> 
> A fiatal lány napi tevékenységének mennyisége és az őt övező
> folyamatos médiafigyelem azt valószínűsíti, hogy az információit
> reggelente nem éppen az internetet böngészve szerzi meg, hanem komoly
> szakértői háttérrel, mondhatni kampánycsapattal dolgozhat – akár egy
> aktív politikus. Mivel nem látni a mögötte álló szereplőket, így csak
> gyaníthatjuk, hogy a felkészítők között jócskán előfordulnak
> lobbiszervezetek is.
> 
> Ez önmagában nem baj, senki nem hordja magánál a bölcsek kövét, főleg
> nem tizenévesen. Tekintettel arra, hogy hivatalosan a norvég
> szocialista politikusok jelölték őt az idei Nobel-békedíjra, vélhetően
> komoly esélye van elnyerni októberben. (Érdekesség, hogy a szeptember
> eleji norvég önkormányzati választásokon a semmiből megjelent egy
> „klímaellenes” párt. Kizárólag a klímaváltozással kapcsolatos, az
> autósokat terhelő új adónem, a bompenger bevezetése elleni
> tiltakozásul jött létre, és rögtön a szocialisták és a konzervatívok
> támogatottságának szintjét érte el az urnáknál a második legnagyobb
> városban, Bergenben.)
> 
> Ha pedig továbbmegyünk, a globális felmelegedéssel összefüggésben az a
> legnagyobb kihívás, hogy a téma mára teljes mértékben átpolitizálttá
> vált, ezért a megoldásokban is egy érdekharc, kiszorítósdi indult meg
> minden szinten. A legjobb példa erre az, hogy a nyugat-­európai
> vezetők annak tudatában szólítják fel a fejlődő országok vezetőit a
> gazdasági termelésük visszafogására (amivel gyakorlatilag le kellene
> mondaniuk a saját középosztályuk megerősítéséről), hogy Európa az
> utóbbi száz évben – az ipari forradalom által okozott károkból
> felállva – a fejlettebb és környezetkímélőbb (ámde jóval drágább)
> technológiáknak is köszönhetően gyakorlatilag kizöldült.
> 
> 1990 óta például Spanyolországban az erdőtelepítéseknek köszönhetően
> az erdők területe 28-ról 37 százalékra nőtt. Még Olaszországban és
> Görögországban is emelkedett az erdősített területek nagysága, 26-ról
> 32 százalékra.
> 
> A legbiztatóbb példa Írország: 1922-ben területének mindössze egy
> százaléka volt erdő, ma ez 11 százalék körül van. Hazánk egy kicsit
> még le van maradva (húsz százalék körüli az erdők aránya), de csak
> tavasszal 22 millió facsemetét ültetett a kormányzat, ami önmagában is
> 2000-2500 hektárnyi új erdőterületet jelent.
> 
> A másik hangoztatott kedvenc téma: a gyermekvállalás visszaszorítása a
> klímavédelem érdekében. Még a brit hercegi pár is bejelentette, hogy
> ők bizony kettőnél több gyermeket nem vállalnak a Föld megmentése
> érdekében. A gyermekvállalást világszinten ellenző véleményvezérek
> valójában irdatlan tévedésben vannak. Az ENSZ előrejelzései szerint
> ugyanis 2015 és 2050 között a következő egymilliárd ember mindössze
> kilenc országban – India, Nigéria, Pakisztán, Kongói Demokratikus
> Köztársaság, Etiópia, Tanzánia, Egyesült Államok, Indonézia és Uganda
> – jön a világra.
> 
> Ha pedig a közelmúltat vizsgáljuk, azt látjuk, hogy 2010 és 2015
> között a termékenységi ráta ugyancsak kilenc országban haladta meg az
> öt gyermek per anya számot, amelyek közül nyolc afrikai (Nigéria,
> Szomália, Mali, Csád, Angola, Kongói Demokratikus Köztársaság, Burundi
> és Uganda).
> 
> Ezzel párhuzamosan két ellentétes trend is érvényesült: az EU-ban az
> 1960-as évek óta folyamatosan nőtt a népesség, ez azonban elsősorban a
> bevándorlás következtében történt, amit a kommentátorok jelentős része
> rendre elfelejt.
> 
> Ugyanakkor a természetes szaporulat és így a termékenység már 1960 óta
> folyamatosan csökken az unióban, és különösen az 1980-as évek óta
> tartósan a 2-es szám alatt van; sőt, világszinten a térségünkben
> (EU28) a legalacsonyabb ez a mutató (1,6), ami azt fogja eredményezni,
> hogy az EU lesz a legelöregedettebb régió a világon. Ráadásul 1985 óta
> minden évben többségben vannak a bevándorlók a kivándorlókhoz képest.
> 
> A globális felmelegedés kapcsán sokkal inkább arra kellene fókuszálni,
> milyen életmódot élünk, hogyan fogyasztunk, hiszen sokkal inkább ez
> határozza meg, mennyire terheljük meg a környezetünket (extra
> környezetszennyezéssel) és a saját testünket (extra kilókkal). Ma már
> a WHO is elismeri, hogy – nagyon leegyszerűsítve – életmódváltással
> sokkal többet lehetne elérni, mint az egészségügyi intézményekbe
> történő beruházásokkal. (Ez persze nem azt jelenti, hogy ne volna
> szükség például az elmúlt évek mintegy 500 milliárdos vidéki
> egészségügyi fejlesztései után a 700 milliárdos budapesti fejlesztési
> projektekre, kórházépítésekre, sőt!)
> 
> Erre is lehetne egy jó ellenpéldát hozni: A gyűrűk ura című film
> szemkápráztató természeti szépségű forgatási helyszínét, a fejlődő
> országnak semmiképpen nem mondható Új-Zélandot. Az Economist brit
> gazdasági hetilap szerint az elsősorban ázsiai ­piacra exportáló
> állattenyésztés önmagában 23 százalékkal növelte az országban az
> üvegházhatású gázok mennyiségét.
> 
> Ahhoz, hogy megfeleljenek a klímaváltozás kapcsán meghatározott
> célértékeknek, a szakértők szerint brutálisan, 30 százalékkal kellene
> csökkenteni az ország második legnagyobb nemzetgazdasági bevételét
> hozó állatállományt. Ami ennél is nagyobb probléma: Új-Zéland vizeinek
> kétharmada annyira fertőzött – részben a legelésző állatállomány által
> felhalmozott trágya miatt –, hogy már nem javallott bennük úszni sem.
> 
> A kérdés – ahogy azt a valóban méltán sztár Paul McCartney már régóta
> szorgalmazza –: nem inkább az étrendünket kellene radikálisan
> megváltoztatni, például kezdetnek húsmentes hétfőkkel („Meat Free
> Monday”)? A tömegfogyasztás és globális pazarlás környezetet terhelő
> aspektusai nem elhanyagolhatók, hiszen a megtermelt élelmiszerek 30
> százaléka a szemétben landol.
> 
> Az EU-ban évente 88 millió tonna élelmiszert dobnak ki, ami egy főre
> vetítve 173 kilogrammnak felel meg. A húsmentes hétfő kis lépés lenne
> egy embernek, de nagy ugrás az emberiségnek. Főleg nekünk,
> magyaroknak, ugyanis körünkben arányaiban több az elhízott, kövér
> ember, így a hazai egészségügy és az állami költségvetés is relatíve
> nagyobb kiadásokkal szembesül, mint optimális volna.
> 
> Mindez miért releváns? Az Egészségügyi Világszervezet kimutatásai
> szerint leginkább az életmód a felelős a korai halálozás, illetve a
> Magyarországon elterjedt népbetegségek (például daganatos betegségek,
> szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség) kialakulásában. A
> genetikai tulajdonságok húsz százalékban tehetők felelőssé
> mindezekért. Míg az egészségügyi intézményrendszer csupán tíz
> százalékban tudja a betegségekből fakadó következményeket kezelni,
> addig az életmódváltás 35-40 százalékban képes javítani az emberek
> egészségi állapotán.
> 
> A kezdő lépést tehát mindenkinek magának kell megtennie.
> 
> Lovászy László
> 
> A szerző az NKE tudományos főmunkatársa, stratégiai kormányzati
> kutatásokat támogató miniszteri biztos, ENSZ-szakértő
> 
> Magyar Nemzet
> 
> [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]
> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
> 
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> 
> 
>