[Grem] A viták az Egyházban nem ördögtől valók, Ferenc pápa / Papp M. görögkat.morálteol.

[Emoke Greschik]

A Papp válaszol – a viták az Egyházban nem ördögtől valók, Ferenc pápa

*https://777blog.hu/2019/09/18/a-papp-valaszol-hazassag-ervenytelenitese-ferenc-papa-reinkarnacio/
<https://777blog.hu/2019/09/18/a-papp-valaszol-hazassag-ervenytelenitese-ferenc-papa-reinkarnacio/>
*

*A 777 egyik legolvasottabb cikksorozata lett “A Papp válaszol”, ahol Papp
Miklós görögkatolikus pap és családapa hetente 3 kérdésetekre válaszol.*

*Mónika*
A világegyházban sok vita, forrongás zajlik. Vannak, akik szerint a
Szentatya régóta szükséges reformokat vezetett be, mások szerint rossz
irányba kormányozza az Egyházat, sőt eretnekségeknek ad zöld utat. Egyszerű
hívőként honnan tájékozódhatunk az igazságról? Számomra nem világos,hogy
melyek a katolikus hit megváltoztathatatlan igazságai, és mely tanok
vonatkozásában képzelhető el fejlődés, eltérés.

A vitát nem kellene ördögtől valónak tartani. Mivel nem vagyunk istenek,
csak teremtmények, sőt, a bűntől megsebzettek, nekünk fontos a vita. Nem
kell attól megijedni, ha a szerelmesek között, a jó csapatjátékosok között,
vagy éppen az egyházban viták vannak. *A vitától félnek a diktatúrák, az
ideológiák, a fundamentalista hitűek, az alacsony önbecsüléssel
rendelkezők, vagy éppen akik naivan gondolkodnak az igazság, az egység
komplexitásáról. *A vita a növekedés, a keresés, az alázat, végső soron *a
különbözővel is együttműködni akaró szeretet jele*.

Éppen az a házasság, diktatúra, véleményterror, vagy fundementalista
fanatikus vallásosság fojt meg, ahol nem lehet vitatkozni.

Ugyanakkor hisszük, hogy az egyház mégsem egy pusztán emberi alapítású
igazságkereső közösség, hanem a Lélek vezetése alatt áll. Hisszük,
hogy *Krisztus
vőlegényként szereti népét,* *s nem hagyja, hogy az üdvösségünket érintő
fontos dologban tévedésbe essen az egyház* (Katekizmus 888-892). Így az
egyházban lehet tévedés egy történelmi megítélésre, politikára vonatkozóan,
de az üdvösség legfontosabb kérdéseiben, a hit és erkölcs alapkérdéseiben
nem. Ferenc pápának így *kettős* dolga van: egyrészt életben tartani a
vitát, a dialógust mindenkivel, másrészt őrizni a hit letéteményét, a
legfontosabb alapköveket.

Az egyház korábbi életében is voltak változások, hiszen *úton vagyunk a
teljes igazság felé* – s akkor is lehettek, akik nagyon elképedtek a
vitáktól, a változásoktól. Milyen nagy változás volt, amikor pogányokat is
mertek megkeresztelni anélkül, hogy előbb zsidóvá kellett volna válniuk!
Milyen nagy változás volt, amikor az üldöztetés után császárokat koronáztak
meg a püspökök! Milyen nagy változás volt, amikor kinyomtatták a Bibliát és
az emberek kezébe merték adni! Milyen nagy változás volt a II. Vatikáni
Zsinat ablaknyitása, amikor pl. párbeszédbe kezdtünk a biológia, a
csillagászat tudósaival a világ keletkezéséről! Ezek sem mentek viták,
sebek, fájdalmak nélkül. Nem kell kétségbe esnünk, ha a világ nagy
változásai közepette az egyház prófétai makacssággal őrzi, ami a hit
letéteménye (magja, lényege), s mer változtatni azon, ami nem az.

A legutóbbi püspöki szinódus a családról jó minta volt. Ferenc pápa
számomra nagyon szimpatikusan engedte a püspököket vitázni: *bátorította*
őket, hogy szabadon, a lelkiismeretüktől vezéreltetve mondják ki, amit
igaznak gondolnak – de a pecsétet ő teszi a tanításra. Persze az újságírók
és a fundamentalisták szenzációéhesen híresztelték, hogy „veszekednek a
bíborosok”, „szakad az Egyház” – jóllehet inkább mintát adtak minden emberi
együttműködésnek (legyen házasság, család, munkahely, nemzet).

Vitázzunk őszintén, aztán alázatosan hallgassunk a Lélek vezetésére.

Természetesen a mindenkori pápáknak is lehetnek figyelmetlen
megfogalmazásai, Ferenc pápának is vannak. Ám bízunk abban, hogy az
üdvösségünket érintő fontos dolgokban az egyház jó úton jár. Azt
viszont *súlyos
bűnnek* érzem, ha valaki tudatosan szítja az egyház egységének
bomlasztását, ha felelőtlenül a „pápa mondjon le” kijelentést tesz. Máig
érvényes Szent Pál tanácsa, amit a frissen alapított, majdnem szétbomló
közösségeinek adott: maradjanak együtt, s az erősek karolják fel a
gyöngéket, a gyöngék pedig figyeljenek a tanítóikra. Mindenkinek lehet
véleménye, de nem mindenkinek egyformán van igaza, nem mindenkinek
egyformán értékes a véleménye. Az egyház vitáiban érdemes az erősekre
figyelnünk, az erőseknek megszólalniuk, s érdemes a gyengébbeknek nem
akárkire hallgatniuk, hanem az erősekre. Én mindig vallom, hogy a szív
legfontosabb kérdéseit (pl. az egyházat illető kérdéseimet) akárkiknek nem
szabad feltenni (hozzá nem értőknek, fundamentalistáknak, kifejezetten
egyházelleneseknek). Nagyon-nagyon meg kell válogatni, hogy a szív közepét
érintő kérdéseket kinek teszem fel, kinek a válaszait engedem be középre.

Mindezen túl szeretném mondani, hogy a pápáknak van egy olyan személyes
kisugárzásuk, ami elképesztő, s ami soha nem jöhet át mesterségesen
beállított médiafelületen. Aki már találkozott Szent II. János Pál pápával,
Ferenc pápával, az tudja, hogy páratlan békesség, egyensúly, valamiképpen
Isten páratlan áldása sugárzik belőlük.

A pápa nem egyszerűen egy vitapartner, hanem Krisztus földi helytartója.


<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20190918/84d2f5e8/attachment.html>