[Grem] 80 éve tört ki a II. világháború - harckocsik után érdeklődőknek
Sziklay Levente
lsziklay at freemail.hu
2019. Sze. 4., Sze, 21:40:26 CEST
A II.VH "legjobb" harckocsija a brit Centurion volt, amit úgy terveztek, hogy ellenálljon a német 88mm lövegnek. Sajnos csak pár prototípus készült el belőle a háború végéig, elküldték Németországba élesbe kipróbálni őket, de mire odaértek, vége lett a háborúnak.
https://www.militaryfactory.com/armor/detail.asp?armor_id=13 A Tigris gyakorlatilag úgy készült, hogy egy 88mm löveg köré építettek egy páncélost. A Tigrisek állandóan elakadtak, lerobbantak, sok útra alkalmatlanok voltak. A kézikönyv szerint úgy kellett megállapítani, hogy egy katona nyakába veszi egy bajtársát, féllábra áll (?!?) és ha elbírja a talaj, akkor a tankot is - NEM VICC
Levente Vihar <lvihar at gmail.com> írta:
>Szervusztok,hamár tigris, akkor királytigris.A háború végén bevetett lomha nehézharckocsi szinte kilőhetetlen volt (front, nagyobb távolság esetén), de benzinnel és a hibák miatti gépészkedéssel nem lehetett bírni.https://hu.wikipedia.org/wiki/Panzerkampfwagen_VI_BA második világháború legsikeresebbje kétség kívül a T34-es volt, sok-sok változatával. Több gyárban is készítették, de azért az alkatrészek csereszabatosak voltak.A háború végi T34/85-ös már a tigrisek tűzerejével vetekedett.A szovjetek nehézharckocsija a joszif sztalin volt. (ISZ2)http://users.atw.hu/kibra/site/page.php?273http://www.elfnet.hu/haditechnika/harckocsik/jsz3.phpÜdvözletteL.László Baják laszlo.bajak at gmail.com> ezt írta (időpont: 2019. szept. 3., K, 21:14):Kedves András! Jól tudod. A háború alatt a hadieszközök robbanásszerű fejlődése következett be, sőt volt egyfajta fegyverkezési verseny is. A leghatékonyabb, legerősebb tankokat, a TIGRISEKET valóban a németeknek sikerült kifejleszteniük, ám a háború végén már képtelenek voltak eleget gyártani belőlük.Közben persze a németek elveszítették a légifölényüket is, így nagyobb mennyiségű TIGRISSEL sem mentek volna sokra.
>
>
> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>
>
>Reinisch Egon reinisch at t-online.hu> ezt írta (időpont: 2019. szept. 3., K, 11:42):
>
>
>
>
> Így igaz ahogy Laci kiegészítette az írásomat így lett kerek a
> történet minden érdeklődőnek azt javaslom együtt olvassa a két
> írást.
> Az is igaz ,hogy az USA páncélos fegyvernemének emlegetése
> tartalmazott részemről némi szenzáció keltő felhangot így akartam
> jelezni mennyit változik a világ , hiszem manapság hozzá szoktunk
> ahhoz,hogy az Egyesült Államok milyen erős harckocsizó
> alakulatokkal rendelkezik ez 1939-ben nem így volt.
> Van azonban itt egy filmtörténeti érdekesség is ,az amerikai
> harckocsi fejlesztés 1934-ben kezdődött el 1939-ig 3 széria típus
> lett készen de ezek inkább kísérleti harckocsik voltak összesen
> legfeljebb 300 -s darab számmal gyenge fegyverzettel .Az első új
> USA harckocsi az M 1 Combat Car (nem tévesztendő össze napjaink XM
> 1 típusával )ezt a típust tömegesen látni(néhány ős régi Reanult
> tank mellett ) Hemingway regényéből készült "Akiért harang szól
> " című film adaptációban ahol a német Legion Condor
> harckocsijait utánozza.A film 1937 -ben játszódik a történet
> szerint.Ez azért érdekes mert a film premierje 1943 nyarán volt
> ekkor viszont már Észak-Afrikában majd Szicíliában tömegesen
> jelentek meg a korszerű amerikai közepes harckocsik,amelyek alig
> emlékeztettek a kezdeti típusokra.
> Mindenképpen meg kell emlékezni azonban arról,hogy a 1939
> szeptemberében kezdődött Lengyelország elleni támadások során és
> azt követő megszálláskor mennyi emberiség elleni bűntett valósult
> meg,ennek néhány szintén nem igazán ismert katonai vonatkozásáról
> még írok ha lesz időm.
>
> Üdv. Egon
>
> 2019.09.02. 22:14 keltezéssel, László
> Baják írta:
>
>
>
> Kedves Egon! Személyesen is köszönöm a sok érdekes
> információt. csak apró megjegyzéseket tennék. Nem vagyok
> hadtörténész és nem is néztem utána, de az a gyanúm, hogy az
> amerikaiknak ekkor még nemigen voltak tankjaik, tehát a velük
> való összehasonlítás talán nem szerencsés. Másrészt hiába voltak
> a lengyeleknek tankjaik ugyanis ezek hatástalanok a légierővel,
> a Lufwaffeval szemben. A németek egyszerűen tönkrebombázták a
> lengyeleket. Teljesen igaz, hogy a nyugati hatalmak csírájában
> megfojthatták volna a 3. birodalmat, ha támadást indítanak a
> németek ellen. Ezt egyébként vállalták Lengyelország megtámadása
> esetén. Nem tették meg, sőt a szintén támadó Szovjetuniónak már
> hadat sem üzentek.Az elvtelen kettős mérce és a tehetetlenkedés
> tehát nem csak a mai brüsszeli bizottságok sajátossága.
>
>
>
>
>
> Mentes
> a vírusoktól. www.avast.com
>
>
>
>
>
>
> Reinisch Egon reinisch at t-online.hu>
> ezt írta (időpont: 2019. szept. 2., H, 19:10):
>
>
>
> Sziasztok, néhány nem közismert tény 1939 szeptemberéről:
> -1939-ben Lengyelország rendelkezett a világ ötödik
> legerősebb páncélos haderejével több harckocsijuk volt
> mint az USÁ-nak.A német támadás során legalább egy német
> páncélos hadosztályt szétvertek az ellen támadást végre
> hajtó lengyel harckocsizók.A régi híres lengyel lovas
> seregtestek egy része már harckocsizó vagy gépesített
> egység volt .
>
> -A még meglévő lengyel lovasság már lovasított
> gyalogságként harcolt így az csak mítosz hogy a lengyelek
> folyamatosan szembe támadtak a német tankokkal lovas
> rohammal.Ennek annyi igazság tartalma van ,hogy a lengyel
> virtus megfékezhetetlen volt így a lengyel lovasság
> értelmesen meg lepve meg támadott néhány még szét nem
> bontakozott német gyalogsági egységet szabályos
> lovasrohamban ki vont szablyával ezek eredményes is voltak
> de egyszer egy így támadó lengyel alakulat bele ütközött
> német harckocsikba és a német páncélosok legéppuskáztak
> kb. másfél tucat lengyel lovast ,a németek aztán
> megmutatták a csatateret néhány semleges haditudósítónak
> pl. török tiszteknek így keletkezett a legenda ,amit még
> Andrej Wajda filmrendező is komolyan vett mert volt ilyen
> jelenetet bemutató játék filmje.
> -A lengyeleknek 39 hadosztályuk 16 dandárjuk volt köztük
> 800 harckocsival rendelkeztek.A támadó németeknek 56
> hadosztályuk négy dandárjuk a németekkel együtt támadó
> szlovákoknak 3 hadosztályuk volt.A németek még nem
> fejezték be a haderő fejlesztést így a szlovákokkal együtt
> csak 2698 harckocsijuk volt ,ha szeptember 17-n nem
> jelenik a térségben a szovjet haderő mintegy 4736
> harckocsival a németeknek komoly nehézségeket okoztak
> volna a lengyelek.Ráadásul a német tankok közül kb. 2000
> teljesen elavult volt csak géppuskával és nehéz puskával
> rendelkezett.A szovjetek ekkor több harckocsival
> rendelkeztek mint a világ összes hadereje együttvéve.
>
> -Egy német gyalog hadosztály még kb. 5000 lovat
> alkalmazott elő fogatként a motoros járművek mellet.Egy
> német rajban csak a rajparancsnoknak volt géppisztolya a
> többi katona csak szuronyos ismétlő puskával
> rendelkezett.Igaz majdnem minden rajnak volt golyószórója.
>
> -Ha franciák és az angolok szeptember végén összehoztak
> volna egy jól összefogott támadást kb. egy hónap múlva
> Berlinben lehettek volna mert a Wehrmacht csak 25
> hadosztályt tudott a nyugati határon össze vonni .Az
> angolok és a franciák 115 hadosztállyal rendelkeztek és
> elsöprő harckocsi és tüzérségi fölényük volt.
>
> Üdv. Egon
>
> 2019.09.01.
> 19:05 keltezéssel, Emoke Greschik írta:
>
>
>
>
> Nyolcvan
> éve tört ki a világháború – így reagált rá a
> magyar nyilvánosság
> 2019.
> szeptember 1. 07:01
> https://mandiner.hu/cikk/20190901_1939_vilaghaboru_magyar_sajto
>
> Írta: Pap Lázár
>
>
>
>
>
> „Elérkeztünk a háború és béke keresztútjára” – írta
> a Magyar Nemzet. Ma
> nyolcvan éve a danzigi Westerplattét ért német
> támadással kezdetét vette minden idők
> legpusztítóbb konfliktusa, a 2. világháború – de
> aznap ezt még alig sejthette valaki.
> Hogyan
> fogadta a magyar nyilvánosság a háború kitörését
> az első napokban? Ennek jártunk
> utána!
>
>
> „A
> német kormány közzétette a német-lengyel
> ellentétek megoldására készített javaslatát
> – A javaslat tizenhat pontból áll és többek
> között Danzig azonnali átadását, valamint a
> lengyel korridoron népszavazás megejtését
> követeli – A pápa újból békére hívta fel az
> érdekelt hatalmakat” – olvasható a
> Pesti Hírlap címlapján 1939.
> szeptember 1-jén.
> Ezen a napon tört ki az utána hat évig
> tartó második világháború, kezdetét vette a
> fegyveres harc – bár erről aznapra virradóra még
> nem sejtettek semmit sem a magyar lapok, sem a
> nagyvilág.
> A
> feszültség már régóta jelen volt: Németország
> lengyel területek átadását, valamint
> népszavazás kiírását követelte a német
> kisebbség érdekeire hivatkozva. Nagy-Britannia
> és Franciaország nem akarta, hogy
> Lengyelország is Csehszlovákia sorsára jusson,
> a
> lengyelek pedig ebben bízva nem engedtek az
> amúgy is radikális német követeléseknek.
> 1939.
> augusztus 31-én német
> ügynökök lengyel
> milicistának öltözve
> megtámadták a gleiwitzi
> rádióállomást, majd németellenes propagandát
> sugároztak a környéken. Ez
> szolgáltatta a casus bellit a háború
> megindításához, amely Lengyelország
> lerohanásával vette kezdetét.
>
> (Alfred Naujocks)
> A
> gleiwitzi akcióról a nürnbergi perek
> során derült
> ki az igazság Alfred
> Naujocks
> SS-ügynök vallomásaiból. Elmondása
> szerint a dachaui koncentrációs táborból
> elhoztak néhány foglyot, illetve letartóztatták
> Franciszek Honiokot, aki egy ismert
> sziléziai lengyel aktivista volt, majd
> szabotőrnek öltöztetve meggyilkolták
> őket, és
> mintha az akció közben haltak volna
> meg, a helyszínen hagyták a holttestüket.
> A
> gleiwitzi esetről
> a Magyar Nemzet is beszámolt,
> de
> csak a német hatóságok információi álltak
> rendelkezésükre, amelyek
> alapján távolságtartóan számoltak be az ügyről „Német
> jelentés a csütörtök esti lengyel támadásról
> Gleiwitz ellen” címmel. A továbbiakban úgy
> fogalmaztak: „Egymást vádolják a támadással” a
> felek.
> A Magyar Nemzet a korban jobboldali és
> náciellenes lapnak számított, a német befolyás
> ellen felszólalók legfontosabb fóruma volt, de
> sokszínű szellemiséget képviselt.
> A visszafogottabb közlésekkel szemben az Est
> nevű bulvárlap címlapon hozta le, hogy „A
> lengyelek az éjjel betörtek német földre – A
> német hadsereg osztagai fegyverrel válaszoltak a
> támadásra – Varsói jelentés lengyel
> városok bombázásáról”.
> A
> Magyar Nemzet szeptember 1-én közölte, hogy „Lipszki
> lengyel nagykövet felkereste Ribbentropot”,
> a cikkben még mindig a kételkedés hangja
> szólal meg, de egyértelműen érzékelték, hogy
> válaszúthoz érkeztek. „Annyiszor hittük
> már, hogy a válság elérkezett a döntő
> fordulóhoz, hogy vonakodva írjuk le ismét
> ezt a mondatot. Most azonban inkább, mint
> eddig bármikor, valóban úgy látszik, hogy
> elérkeztünk a háború és béke keresztútjára”
> – írják. Szeptember
> 2-án az újságok már tudatában voltak, hogy Németország
> megindította a támadást Lengyelország
> ellen.
>
> (Magyar Nemzet,
> 1939. szeptember 2.)
> Teleki Pál közleményét is megjelentették lapok,
> amelyben a miniszterelnök kihirdette a kormány
> rendeleteit. A
> béke és a nyugalom megőrzésének érdekében
>
>
> korlátozták
> a gyülekezési szabadságot, az egyesülési
> jogot, illetve a sajtószabadságot is.
> A miniszterelnök a közlemény végén jelezte, hogy „ezeket
> a rendeleteket szükség szerint más
> kormányrendeletek is fogják követni”.
> A
> kivételes állapot miatt a sajtócenzúra mellett
> a lapok terjedelmét is csökkenteni kellett. A vezetés
> feltehetően tanult az első világháború alatti
> papírhiány esetéből, így ezt már korán próbálták
> megelőzni. Ezen kívül sajtóellenőrző
> hivatalt állítottak fel a külföldi
> sajtótermékek vizsgálatára.
> 1939 decemberében
> Teleki enyhített a cenzúrán: a szerkesztő
> és a kiadó eldönthette, hogy bemutatja-e lapjának
> cikkeit a cenzúrahatóságnak. Ez
> mind Németország,
> mind a nyilasok nemtetszését kiváltotta,
> pedig a magyar hatóságok ügyeltek arra, hogy a
> baloldali sajtónak ne legyen túlzottan nagy
> mozgástere. A
> cenzúra végül 1940 augusztus végétől kezdve
> minden lapra kiterjedt.
>
> (Pesti Hírlap,
> 1939. szeptember 2.)
> A
> franciák és az angolok a
> béke megteremtésére tett utolsó
> kísérletként 24 órás ultimátumot adtak Hitlernek,
> hogy szüntesse be a
> támadást Lengyelország
> ellen.
> A
> magyar újságok a Führer
> rendkívüli birodalmi gyűlésen elmondott
> beszédéről is tudósítottak.
> Az olvasók minden külpolitikai fejleményről első
> kézből értesülhettek. „Mint nemzeti
> szocialista és mint német katona veszem fel a
> harcot. Egész életem nem volt más, mint harc
> népemért s annak feltámadásáért. Egy szót nem
> ismerünk, és ez a szó: meghódolás” – idézte
> a Magyar Nemzet a német kancellárt.
>
> (Adolf Hitler
> üdvözli a Wehrmacht masírozó csapatait Varsóban,
> 1939. október 5.)
> A Magyarság nevű lap, amely a
> szélsőséges magyar nacionalizmus szószólója,
> illetve a nyilasok szócsöve volt, inkább Hitler
> alapvetően békés szándékát és
> „kényszerhelyzetét”, próbálta kiemelni.
> Szeptember
> 1-én is „Hitler 16 békepontja”-ként
> hivatkoztak a németek ultimátumára a
> lengyelek felé. A „Vezér”
> beszédéből is a békevágyat
> emelték ki: „Megkíséreltük a
> danzigi probléma békés megoldását”,
> illetve „Utolsó kísérletként elfogadtam az
> angol közvetítést, de az nem vezetett sikerre”
> – idézték.
> A
> későbbiekben is előszeretettel cikkeztek a
> német katonai sikerekről, amelyek
> valósak voltak, de érezhetően lelkesebben
> fogadták, mint a mérsékeltebb hazai orgánumok.
>
> (A Magyarság
> címlapja, 1939. szeptember 1.)
> Az
> ultimátumot Hitler nem fogadta el, így
> szeptember 3-án Nagy-Britannia és
> Franciaország is hadat üzent a Harmadik
> Birodalomnak, a 3-i magyar
> lapszámok viszont még Mussolini béketeremtő
> szándékáról cikkeztek.
> A béketeremtő duce képe talán nem véletlenül
> nem maradt meg az utókor emlékezetében, ugyanis a
> németek franciák elleni sikereit látva 1940
> júniusában Olaszország belépett a háborúba.
>
> (Pesti Hírlap,
> 1939. szeptember 3.)
> Ezek
> után kezdetét vette az úgynevezett „furcsa
> háború”, amelyben a felek ugyan hadban álltak
> egymással, de komoly harci események nem
> történtek. A britek és a franciák
> is védelemre rendezkedtek be, a németek pedig még
> csak készültek a Belgiumon és Hollandián keresztül
> történő támadásra.
> Az Ujság című lap szeptember 5-én
> számolt be a hadüzenetekről és egy részletes
> összefoglalót is adott az addig történtekről.
>
> (Ujság, 1939.
> szeptember 5.)
> Magyarország
> ekkor még csak kívülről figyelte
> az
> eseményeket.
> Szeptember
> 17-én aztán a Szovjetunió is elindította a
> támadást Lengyelország
> ellen, aminek következtében
> lengyel
> menekültek ezrei indultak meg a magyar határ
> felé.
> Ekkor került kapcsolatba az ország először az új
> háborúval. A
> hadba lépést egészen
> 1941. június 27-ig sikerült elodázni.
> Az addig és az azután történtek pedig már:
> történelem.
>
>
>
>
>
>
> _______________________________________________
>Grem mailing list
>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
>
>
>
>
>
> Mentes
> a vírusoktól. www.avast.com
>
>
>
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
>
>
> _______________________________________________
>Grem mailing list
>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
>
>
>_______________________________________________
>Grem mailing list
>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>_______________________________________________
>Grem mailing list
>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>_______________________________________________
>Grem mailing list
>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20190904/7f0aecd8/attachment.html>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról