<div>A II.VH "legjobb" harckocsija a brit Centurion volt, amit úgy terveztek, hogy ellenálljon a német 88mm lövegnek. Sajnos csak pár prototípus készült el belőle a háború végéig, elküldték Németországba élesbe kipróbálni őket, de mire odaértek, vége lett a háborúnak.<br /><a href="https://www.militaryfactory.com/armor/detail.asp?armor_id=13">https://www.militaryfactory.com/armor/detail.asp?armor_id=13</a></div><div> </div><div>A Tigris gyakorlatilag úgy készült, hogy egy 88mm löveg köré építettek egy páncélost.</div><div> </div><div>A Tigrisek állandóan elakadtak, lerobbantak, sok útra alkalmatlanok voltak. A kézikönyv szerint úgy kellett megállapítani, hogy egy katona nyakába veszi egy bajtársát, féllábra áll (?!?) és ha elbírja a talaj, akkor a tankot is - NEM VICC<br /><br />Levente Vihar <lvihar@gmail.com> írta:<br />>Szervusztok,hamár tigris, akkor királytigris.A háború végén bevetett lomha nehézharckocsi szinte kilőhetetlen volt (front, nagyobb távolság esetén), de benzinnel és a hibák miatti gépészkedéssel nem lehetett bírni.https://hu.wikipedia.org/wiki/Panzerkampfwagen_VI_BA második világháború legsikeresebbje kétség kívül a T34-es volt, sok-sok változatával. Több gyárban is készítették, de azért az alkatrészek csereszabatosak voltak.A háború végi T34/85-ös már a tigrisek tűzerejével vetekedett.A szovjetek nehézharckocsija a joszif sztalin volt. (ISZ2)http://users.atw.hu/kibra/site/page.php?273http://www.elfnet.hu/haditechnika/harckocsik/jsz3.phpÜdvözletteL.László Baják laszlo.bajak@gmail.com> ezt írta (időpont: 2019. szept. 3., K, 21:14):Kedves András! Jól tudod. A háború alatt a hadieszközök robbanásszerű fejlődése következett be, sőt volt egyfajta fegyverkezési verseny is. A  leghatékonyabb, legerősebb tankokat,  a TIGRISEKET valóban a németeknek sikerült kifejleszteniük, ám a háború végén már képtelenek voltak eleget gyártani belőlük.Közben persze a németek elveszítették a légifölényüket is, így nagyobb mennyiségű TIGRISSEL sem mentek volna sokra.  <br />><br />>      <br />> Mentes a vírusoktól. www.avast.com <br />><br />><br />>Reinisch Egon reinisch@t-online.hu> ezt írta (időpont: 2019. szept. 3., K, 11:42):<br />>  <br />>    <br />>  <br />>  <br />>    Így igaz ahogy Laci kiegészítette az írásomat  így lett kerek a<br />>      történet minden érdeklődőnek azt javaslom együtt olvassa a két<br />>      írást.<br />>    Az is igaz ,hogy az USA páncélos fegyvernemének emlegetése<br />>      tartalmazott részemről némi szenzáció keltő felhangot így akartam<br />>      jelezni mennyit változik a világ , hiszem manapság hozzá szoktunk<br />>      ahhoz,hogy az Egyesült Államok milyen erős harckocsizó<br />>      alakulatokkal rendelkezik ez 1939-ben nem így volt.<br />>    Van azonban itt egy filmtörténeti érdekesség is ,az amerikai<br />>      harckocsi fejlesztés 1934-ben kezdődött el 1939-ig 3 széria típus<br />>      lett készen de ezek inkább kísérleti harckocsik voltak összesen<br />>      legfeljebb 300 -s darab számmal gyenge fegyverzettel .Az első új<br />>      USA harckocsi az M 1 Combat Car (nem tévesztendő össze napjaink XM<br />>      1 típusával )ezt a típust tömegesen látni(néhány ős régi Reanult<br />>      tank mellett ) Hemingway regényéből készült   &quot;Akiért harang szól<br />>      &quot; című film adaptációban ahol a német  Legion  Condor<br />>      harckocsijait utánozza.A film 1937 -ben játszódik a történet<br />>      szerint.Ez azért érdekes mert a film premierje 1943 nyarán volt<br />>      ekkor viszont már Észak-Afrikában majd  Szicíliában tömegesen<br />>      jelentek meg a korszerű amerikai közepes harckocsik,amelyek alig<br />>      emlékeztettek a kezdeti típusokra.<br />>    Mindenképpen meg kell emlékezni azonban arról,hogy a 1939<br />>      szeptemberében kezdődött Lengyelország elleni támadások során és<br />>      azt követő megszálláskor mennyi emberiség elleni bűntett valósult<br />>      meg,ennek néhány szintén nem igazán ismert katonai vonatkozásáról<br />>      még írok ha lesz időm.<br />>    <br />>    Üdv. Egon<br />>    <br />>    2019.09.02. 22:14 keltezéssel, László<br />>      Baják írta:<br />>    <br />>    <br />>      <br />>      Kedves Egon! Személyesen is köszönöm a sok érdekes<br />>        információt. csak apró megjegyzéseket tennék. Nem vagyok<br />>        hadtörténész és nem is néztem utána, de az a gyanúm, hogy az<br />>        amerikaiknak ekkor még  nemigen voltak tankjaik, tehát a velük<br />>        való összehasonlítás talán nem szerencsés. Másrészt hiába voltak<br />>        a lengyeleknek tankjaik ugyanis ezek hatástalanok a légierővel,<br />>        a Lufwaffeval szemben. A németek egyszerűen tönkrebombázták a<br />>        lengyeleket. Teljesen igaz, hogy a nyugati hatalmak csírájában<br />>        megfojthatták volna a 3. birodalmat, ha támadást indítanak a<br />>        németek ellen. Ezt egyébként vállalták Lengyelország megtámadása<br />>        esetén. Nem tették meg, sőt a szintén támadó Szovjetuniónak már<br />>        hadat sem üzentek.Az elvtelen kettős mérce és a tehetetlenkedés<br />>        tehát  nem csak a mai brüsszeli bizottságok sajátossága. <br />>      <br />>        <br />>          <br />>            <br />>              <br />>              Mentes<br />>                a vírusoktól. www.avast.com <br />>            <br />>          <br />>        <br />>      <br />>      <br />>      <br />>        Reinisch Egon reinisch@t-online.hu><br />>          ezt írta (időpont: 2019. szept. 2., H, 19:10):<br />>        <br />>        <br />>          <br />>            Sziasztok, néhány nem közismert tény 1939 szeptemberéről:<br />>            -1939-ben Lengyelország rendelkezett a világ ötödik<br />>              legerősebb páncélos haderejével több harckocsijuk volt<br />>              mint az USÁ-nak.A német támadás során legalább egy német<br />>              páncélos hadosztályt szétvertek az ellen támadást végre<br />>              hajtó lengyel harckocsizók.A régi híres lengyel lovas<br />>              seregtestek egy része már harckocsizó vagy gépesített<br />>              egység volt .<br />>            <br />>            -A még meglévő lengyel lovasság már lovasított<br />>              gyalogságként harcolt így az csak mítosz hogy a lengyelek<br />>              folyamatosan szembe támadtak a  német tankokkal lovas<br />>              rohammal.Ennek annyi igazság tartalma van ,hogy a lengyel<br />>              virtus megfékezhetetlen volt így a lengyel lovasság<br />>              értelmesen meg lepve meg támadott néhány még szét nem<br />>              bontakozott német gyalogsági egységet szabályos<br />>              lovasrohamban ki vont szablyával ezek eredményes is voltak<br />>              de egyszer egy így támadó lengyel alakulat bele ütközött<br />>              német harckocsikba és a német páncélosok legéppuskáztak<br />>              kb. másfél tucat lengyel lovast ,a németek aztán<br />>              megmutatták a csatateret néhány semleges haditudósítónak<br />>              pl. török tiszteknek így keletkezett a legenda ,amit még<br />>              Andrej Wajda filmrendező is komolyan vett mert volt ilyen<br />>              jelenetet bemutató játék filmje.<br />>            -A lengyeleknek 39 hadosztályuk 16 dandárjuk volt köztük<br />>              800 harckocsival rendelkeztek.A támadó németeknek 56<br />>              hadosztályuk négy dandárjuk a németekkel együtt támadó<br />>              szlovákoknak 3 hadosztályuk volt.A németek még nem<br />>              fejezték be a haderő fejlesztést így a szlovákokkal együtt<br />>              csak  2698 harckocsijuk volt ,ha szeptember 17-n nem<br />>              jelenik a térségben a szovjet haderő mintegy 4736<br />>              harckocsival a németeknek komoly nehézségeket okoztak<br />>              volna a lengyelek.Ráadásul a német tankok közül kb. 2000<br />>              teljesen elavult volt csak géppuskával és nehéz puskával<br />>              rendelkezett.A szovjetek ekkor több harckocsival<br />>              rendelkeztek mint a világ összes hadereje együttvéve.<br />>            <br />>            -Egy német gyalog hadosztály még kb. 5000 lovat<br />>              alkalmazott elő fogatként a motoros járművek mellet.Egy<br />>              német rajban csak a rajparancsnoknak volt géppisztolya a<br />>              többi katona csak szuronyos ismétlő puskával<br />>              rendelkezett.Igaz majdnem minden rajnak volt golyószórója.<br />>            <br />>            -Ha franciák és az angolok szeptember végén összehoztak<br />>              volna egy jól összefogott támadást  kb. egy hónap múlva<br />>              Berlinben lehettek volna mert a Wehrmacht csak 25<br />>              hadosztályt tudott a nyugati határon össze vonni .Az<br />>              angolok és a franciák 115 hadosztállyal rendelkeztek és<br />>              elsöprő harckocsi  és tüzérségi fölényük volt.<br />>            <br />>            Üdv. Egon<br />>            <br />>            2019.09.01.<br />>              19:05 keltezéssel, Emoke Greschik írta:<br />>            <br />>            <br />>              <br />>                <br />>                  Nyolcvan<br />>                      éve tört ki a világháború – így reagált rá a<br />>                      magyar nyilvánosság<br />>                  2019.<br />>                    szeptember 1. 07:01<br />>                  https://mandiner.hu/cikk/20190901_1939_vilaghaboru_magyar_sajto<br />>                  <br />>                    Írta: Pap Lázár<br />>                  <br />>                     <br />>                     <br />>                  <br />>                  <br />>                    „Elérkeztünk a háború és béke keresztútjára” – írta<br />>                    a Magyar Nemzet. Ma<br />>                        nyolcvan éve a danzigi Westerplattét ért német<br />>                        támadással kezdetét vette minden idők<br />>                        legpusztítóbb konfliktusa, a 2. világháború – de<br />>                        aznap ezt még alig sejthette valaki.<br />>                    Hogyan<br />>                        fogadta a magyar nyilvánosság a háború kitörését<br />>                        az első napokban? Ennek jártunk<br />>                    utána! <br />>                   <br />>                  <br />>                    „A<br />>                            német kormány közzétette a német-lengyel<br />>                            ellentétek megoldására készített javaslatát<br />>                            – A javaslat tizenhat pontból áll és többek<br />>                            között Danzig azonnali átadását, valamint a<br />>                            lengyel korridoron népszavazás megejtését<br />>                            követeli – A pápa újból békére hívta fel az<br />>                            érdekelt hatalmakat” – olvasható a<br />>                            Pesti Hírlap címlapján 1939.<br />>                          szeptember 1-jén.<br />>                    Ezen a napon tört ki az utána hat évig<br />>                      tartó második világháború, kezdetét vette a<br />>                      fegyveres harc – bár erről aznapra virradóra még<br />>                      nem sejtettek semmit sem a magyar lapok, sem a<br />>                      nagyvilág.<br />>                    A<br />>                          feszültség már régóta jelen volt: Németország<br />>                          lengyel területek átadását, valamint<br />>                          népszavazás kiírását követelte a német<br />>                          kisebbség érdekeire hivatkozva. Nagy-Britannia<br />>                          és Franciaország nem akarta, hogy<br />>                          Lengyelország is Csehszlovákia sorsára jusson,<br />>                        a<br />>                          lengyelek pedig ebben bízva nem engedtek az<br />>                          amúgy is radikális német követeléseknek.<br />>                    1939.<br />>                          augusztus 31-én német<br />>                            ügynökök lengyel<br />>                          milicistának öltözve<br />>                            megtámadták a gleiwitzi<br />>                          rádióállomást, majd németellenes propagandát<br />>                          sugároztak a környéken. Ez<br />>                            szolgáltatta a casus bellit a háború<br />>                            megindításához, amely Lengyelország<br />>                            lerohanásával vette kezdetét.<br />>                    <br />>                    (Alfred Naujocks)<br />>                    A<br />>                            gleiwitzi akcióról a nürnbergi perek<br />>                          során derült<br />>                            ki az igazság  Alfred<br />>                          Naujocks<br />>                            SS-ügynök vallomásaiból. Elmondása<br />>                          szerint a dachaui koncentrációs táborból<br />>                          elhoztak néhány foglyot, illetve letartóztatták<br />>                          Franciszek Honiokot, aki egy ismert<br />>                          sziléziai lengyel aktivista volt, majd<br />>                            szabotőrnek öltöztetve meggyilkolták<br />>                            őket, és<br />>                            mintha az akció közben haltak volna<br />>                          meg, a helyszínen hagyták a holttestüket.<br />>                    A<br />>                          gleiwitzi esetről<br />>                          a Magyar Nemzet is beszámolt,<br />>                      de<br />>                          csak a német hatóságok információi álltak<br />>                          rendelkezésükre, amelyek<br />>                      alapján távolságtartóan számoltak be az ügyről „Német<br />>                        jelentés a csütörtök esti lengyel támadásról<br />>                        Gleiwitz ellen” címmel. A továbbiakban úgy<br />>                      fogalmaztak: „Egymást vádolják a támadással” a<br />>                      felek. <br />>                    A Magyar Nemzet a korban jobboldali és<br />>                      náciellenes lapnak számított, a német befolyás<br />>                      ellen felszólalók legfontosabb fóruma volt, de<br />>                      sokszínű szellemiséget képviselt.<br />>                    A visszafogottabb közlésekkel szemben az Est<br />>                      nevű bulvárlap címlapon hozta le, hogy „A<br />>                        lengyelek az éjjel betörtek német földre – A<br />>                        német hadsereg osztagai fegyverrel válaszoltak a<br />>                        támadásra – Varsói jelentés lengyel<br />>                        városok bombázásáról”.<br />>                    A<br />>                          Magyar Nemzet szeptember 1-én közölte, hogy „Lipszki<br />>                            lengyel nagykövet felkereste Ribbentropot”,<br />>                          a cikkben még mindig a kételkedés hangja<br />>                          szólal meg, de egyértelműen érzékelték, hogy<br />>                          válaszúthoz érkeztek. „Annyiszor hittük<br />>                            már, hogy a válság elérkezett a döntő<br />>                            fordulóhoz, hogy vonakodva írjuk le ismét<br />>                            ezt a mondatot. Most azonban inkább, mint<br />>                            eddig bármikor, valóban úgy látszik, hogy<br />>                            elérkeztünk a háború és béke keresztútjára”<br />>                      – írják. Szeptember<br />>                          2-án az újságok már tudatában voltak, hogy Németország<br />>                            megindította a támadást Lengyelország<br />>                          ellen.<br />>                    <br />>                    (Magyar Nemzet,<br />>                        1939. szeptember 2.)<br />>                    Teleki Pál közleményét is megjelentették lapok,<br />>                      amelyben a miniszterelnök kihirdette a kormány<br />>                      rendeleteit. A<br />>                          béke és a nyugalom megőrzésének érdekében<br />>                    <br />>                      <br />>                    korlátozták<br />>                          a gyülekezési szabadságot, az egyesülési<br />>                          jogot, illetve a sajtószabadságot is.<br />>                    A miniszterelnök a közlemény végén jelezte, hogy „ezeket<br />>                        a rendeleteket szükség szerint más<br />>                        kormányrendeletek is fogják követni”.<br />>                    A<br />>                          kivételes állapot miatt a sajtócenzúra mellett<br />>                          a lapok terjedelmét is csökkenteni kellett. A vezetés<br />>                      feltehetően tanult az első világháború alatti<br />>                      papírhiány esetéből, így ezt már korán próbálták<br />>                      megelőzni. Ezen kívül sajtóellenőrző<br />>                          hivatalt állítottak fel a külföldi<br />>                          sajtótermékek vizsgálatára.<br />>                    1939 decemberében<br />>                          Teleki enyhített a cenzúrán: a szerkesztő<br />>                      és a kiadó eldönthette, hogy bemutatja-e lapjának<br />>                      cikkeit a cenzúrahatóságnak. Ez<br />>                          mind Németország,<br />>                            mind a nyilasok nemtetszését kiváltotta,<br />>                          pedig a magyar hatóságok ügyeltek arra, hogy a<br />>                          baloldali sajtónak ne legyen túlzottan nagy<br />>                          mozgástere. A<br />>                          cenzúra végül 1940 augusztus végétől kezdve<br />>                          minden lapra kiterjedt.<br />>                    <br />>                    (Pesti Hírlap,<br />>                        1939. szeptember 2.)<br />>                    A<br />>                          franciák és az angolok a<br />>                            béke megteremtésére tett utolsó<br />>                          kísérletként 24 órás ultimátumot adtak Hitlernek,<br />>                          hogy szüntesse be a<br />>                            támadást Lengyelország<br />>                            ellen.<br />>                    A<br />>                          magyar újságok a Führer<br />>                            rendkívüli birodalmi gyűlésen elmondott<br />>                            beszédéről is tudósítottak.<br />>                    Az olvasók minden külpolitikai fejleményről első<br />>                      kézből értesülhettek. „Mint nemzeti<br />>                        szocialista és mint német katona veszem fel a<br />>                        harcot. Egész életem nem volt más, mint harc<br />>                        népemért s annak feltámadásáért. Egy szót nem<br />>                        ismerünk, és ez a szó: meghódolás” – idézte<br />>                      a Magyar Nemzet a német kancellárt.<br />>                    <br />>                    (Adolf Hitler<br />>                        üdvözli a Wehrmacht masírozó csapatait Varsóban,<br />>                        1939. október 5.)<br />>                    A Magyarság nevű lap, amely a<br />>                      szélsőséges magyar nacionalizmus szószólója,<br />>                      illetve a nyilasok szócsöve volt, inkább Hitler<br />>                      alapvetően békés szándékát és<br />>                      „kényszerhelyzetét”, próbálta kiemelni.<br />>                    Szeptember<br />>                          1-én is „Hitler 16 békepontja”-ként<br />>                          hivatkoztak a németek ultimátumára a<br />>                            lengyelek felé. A „Vezér”<br />>                          beszédéből is a békevágyat<br />>                          emelték ki: „Megkíséreltük a<br />>                        danzigi probléma békés megoldását”,<br />>                      illetve „Utolsó kísérletként elfogadtam az<br />>                        angol közvetítést, de az nem vezetett sikerre”<br />>                      – idézték.<br />>                    A<br />>                          későbbiekben is előszeretettel cikkeztek a<br />>                          német katonai sikerekről, amelyek<br />>                      valósak voltak, de érezhetően lelkesebben<br />>                      fogadták, mint a mérsékeltebb hazai orgánumok.<br />>                    <br />>                    (A Magyarság<br />>                        címlapja, 1939. szeptember 1.)<br />>                    Az<br />>                          ultimátumot Hitler nem fogadta el, így<br />>                          szeptember 3-án Nagy-Britannia és<br />>                          Franciaország is hadat üzent a Harmadik<br />>                          Birodalomnak, a 3-i magyar<br />>                      lapszámok viszont még Mussolini béketeremtő<br />>                      szándékáról cikkeztek.<br />>                    A béketeremtő duce képe talán nem véletlenül<br />>                      nem maradt meg az utókor emlékezetében, ugyanis a<br />>                      németek franciák elleni sikereit látva 1940<br />>                          júniusában Olaszország belépett a háborúba.<br />>                    <br />>                    (Pesti Hírlap,<br />>                        1939. szeptember 3.)<br />>                    Ezek<br />>                          után kezdetét vette az úgynevezett „furcsa<br />>                          háború”, amelyben a felek ugyan hadban álltak<br />>                          egymással, de komoly harci események nem<br />>                          történtek. A britek és a franciák<br />>                      is védelemre rendezkedtek be, a németek pedig még<br />>                      csak készültek a Belgiumon és Hollandián keresztül<br />>                      történő támadásra.<br />>                    Az Ujság című lap szeptember 5-én<br />>                      számolt be a hadüzenetekről és egy részletes<br />>                      összefoglalót is adott az addig történtekről.<br />>                    <br />>                    (Ujság, 1939.<br />>                        szeptember 5.)<br />>                    Magyarország<br />>                          ekkor még csak kívülről figyelte<br />>                      az<br />>                          eseményeket.<br />>                    Szeptember<br />>                          17-én aztán a Szovjetunió is elindította a<br />>                          támadást Lengyelország<br />>                          ellen, aminek következtében<br />>                      lengyel<br />>                          menekültek ezrei indultak meg a magyar határ<br />>                          felé.<br />>                    Ekkor került kapcsolatba az ország először az új<br />>                      háborúval. A<br />>                          hadba lépést egészen<br />>                          1941. június 27-ig sikerült elodázni.<br />>                      Az addig és az azután történtek pedig már:<br />>                      történelem.<br />>                  <br />>                   <br />>                <br />>              <br />>              <br />>              <br />>              _______________________________________________<br />>Grem mailing list<br />>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br />>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<br />><br />>            <br />>            <br />>              <br />>                <br />>                  <br />>                    <br />>                    Mentes<br />>                      a vírusoktól. www.avast.com <br />>                  <br />>                <br />>              <br />>               <br />>          <br />>          _______________________________________________<br />>          Grem mailing list<br />>          Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br />>          http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<br />>        <br />>      <br />>      <br />>      <br />>      _______________________________________________<br />>Grem mailing list<br />>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br />>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<br />><br />>    <br />>  <br />><br />>_______________________________________________<br />>Grem mailing list<br />>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br />>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<br />><br />>_______________________________________________<br />>Grem mailing list<br />>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br />>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<br />><br />>_______________________________________________<br />>Grem mailing list<br />>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br />>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<br />></div>