[Grem] 80 éve tört ki a II. világháború

[Emoke Greschik]

 Nyolcvan éve tört ki a világháború – így reagált rá a magyar nyilvánosság
<https://mandiner.hu/cikk/20190901_1939_vilaghaboru_magyar_sajto>
2019. szeptember 1. 07:01
https://mandiner.hu/cikk/20190901_1939_vilaghaboru_magyar_sajto

*Írta: Pap Lázár <https://mandiner.hu/szerzo/pap_lazar>*

„Elérkeztünk a háború és béke keresztútjára” – írta a Magyar Nemzet*. Ma
nyolcvan éve a danzigi Westerplattét ért német támadással kezdetét vette
minden idők legpusztítóbb konfliktusa, a 2. világháború – de aznap ezt még
alig sejthette valaki*. *Hogyan fogadta a magyar nyilvánosság a háború
kitörését az első napokban? *Ennek jártunk utána!

*„A német kormány közzétette a német-lengyel ellentétek megoldására
készített javaslatát – A javaslat tizenhat pontból áll és többek között
Danzig azonnali átadását, valamint a lengyel korridoron népszavazás
megejtését követeli – A pápa újból békére hívta fel az érdekelt hatalmakat”
– olvasható a Pesti Hírlap címlapján 1939. szeptember 1-jén.*

Ezen a napon tört ki az utána hat évig tartó második világháború, kezdetét
vette a fegyveres harc – bár erről aznapra virradóra még nem sejtettek
semmit sem a magyar lapok, sem a nagyvilág.

*A feszültség már régóta jelen volt: Németország lengyel területek
átadását, valamint népszavazás kiírását követelte a német kisebbség
érdekeire hivatkozva. Nagy-Britannia és Franciaország nem akarta, hogy
Lengyelország is Csehszlovákia sorsára jusson,** a lengyelek pedig ebben
bízva nem engedtek az amúgy is radikális német követeléseknek.*

*1939. augusztus 31-én német ügynökök lengyel milicistának öltözve
megtámadták a gleiwitzi rádióállomást, majd németellenes propagandát
sugároztak a környéken. Ez szolgáltatta a casus bellit a háború
megindításához, amely Lengyelország lerohanásával vette kezdetét.*

*(Alfred Naujocks)*

*A gleiwitzi akcióról a nürnbergi perek során derült ki az igazság **A**lfred
Naujocks SS-ügynök vallomásaiból. Elmondása szerint a dachaui koncentrációs
táborból elhoztak néhány foglyot, illetve letartóztatták Franciszek
Honiokot, aki egy ismert sziléziai lengyel aktivista volt, majd szabotőrnek
öltöztetve meggyilkolták őket, és mintha az akció közben haltak volna meg,
a helyszínen hagyták a holttestüket.*

*A gleiwitzi eset**ről a Magyar Nemzet is beszámolt*, *de csak a német
hatóságok információi álltak rendelkezésükre*, amelyek
alapján távolságtartóan számoltak be az ügyről *„Német jelentés a csütörtök
esti lengyel támadásról Gleiwitz ellen”* címmel. A továbbiakban úgy
fogalmaztak: „Egymást vádolják a támadással” a felek.

A Magyar Nemzet a korban jobboldali és náciellenes lapnak számított,
a német befolyás ellen felszólalók legfontosabb fóruma volt, de sokszínű
szellemiséget képviselt.

A visszafogottabb közlésekkel szemben az *Est *nevű bulvárlap címlapon
hozta le, hogy *„A lengyelek az éjjel betörtek német földre – A német
hadsereg osztagai fegyverrel válaszoltak a támadásra – Varsói jelentés
lengyel városok bombázásáról”*.

*A Magyar Nemzet szeptember 1-én közölte, hogy „Lipszki lengyel nagykövet
felkereste Ribbentropot”, a cikkben még mindig a kételkedés hangja szólal
meg, de egyértelműen érzékelték, hogy válaszúthoz érkeztek. „Annyiszor
hittük már, hogy a válság elérkezett a döntő fordulóhoz, hogy vonakodva
írjuk le ismét ezt a mondatot. Most azonban inkább, mint eddig bármikor,
valóban úgy látszik, hogy elérkeztünk a háború és béke keresztútjára”* –
írják. *Szeptember 2-án az újságok már tudatában voltak, hogy Németország
megindította a támadást Lengyelország ellen.*

*(Magyar Nemzet, 1939. szeptember 2.)*

Teleki Pál közleményét is megjelentették lapok, amelyben a miniszterelnök
kihirdette a kormány rendeleteit.* A béke és a nyugalom megőrzésének
érdekében*
*korlátozták a gyülekezési szabadságot, az egyesülési jogot, illetve a
sajtószabadságot is.*

A miniszterelnök a közlemény végén jelezte, hogy *„ezeket a rendeleteket
szükség szerint más kormányrendeletek is fogják követni”*.

*A kivételes állapot miatt a sajtócenzúra mellett a lapok terjedelmét
is csökkenteni kellett. *A vezetés feltehetően tanult az első világháború
alatti papírhiány esetéből, így ezt már korán próbálták megelőzni. Ezen
kívül *sajtóellenőrző hivatalt állítottak fel a külföldi sajtótermékek
vizsgálatára.*

*1939 decemberében Teleki enyhített a cenzúrán:* a szerkesztő és a kiadó
eldönthette, hogy bemutatja-e lapjának cikkeit a cenzúrahatóságnak.* Ez
mind Németország, mind a nyilasok nemtetszését kiváltotta, pedig a magyar
hatóságok ügyeltek arra, hogy a baloldali sajtónak ne legyen túlzottan nagy
mozgástere.* *A cenzúra végül 1940 augusztus végétől kezdve minden lapra
kiterjedt.*

*(Pesti Hírlap, 1939. szeptember 2.)*

*A franciák és az angolok a béke megteremtésére tett utolsó kísérletként 24
órás ultimátumot adtak Hitlernek, hogy szüntesse be a támadást
Lengyelország ellen.*

*A magyar újságok a Führer rendkívüli birodalmi gyűlésen elmondott
beszédéről is tudósítottak.*

Az olvasók minden külpolitikai fejleményről első kézből értesülhettek. *„Mint
nemzeti szocialista és mint német katona veszem fel a harcot. Egész életem
nem volt más, mint harc népemért s annak feltámadásáért. Egy szót nem
ismerünk, és ez a szó: meghódolás”* – idézte a Magyar Nemzet a német
kancellárt.

*(Adolf Hitler üdvözli a Wehrmacht masírozó csapatait Varsóban, 1939.
október 5.)*

A *Magyarság *nevű lap, amely a szélsőséges magyar nacionalizmus
szószólója, illetve a nyilasok szócsöve volt, inkább Hitler alapvetően
békés szándékát és „kényszerhelyzetét”, próbálta kiemelni.

*Szeptember 1-én is „Hitler 16 békepontja”-ként hivatkoztak a németek
ultimátumára a lengyelek felé*. *A „Vezér” beszédéből is a békevágyat
emelték ki:* „*Megkíséreltük a danzigi probléma békés megoldását”*,
illetve „U*tolsó kísérletként elfogadtam az angol közvetítést, de az nem
vezetett sikerre”* – idézték.

*A későbbiekben is előszeretettel cikkeztek a német katonai sikerekről,*
amelyek valósak voltak, de érezhetően lelkesebben fogadták, mint a
mérsékeltebb hazai orgánumok.

*(A Magyarság címlapja, 1939. szeptember 1.)*

*Az ultimátumot Hitler nem fogadta el, így szeptember 3-án Nagy-Britannia
és Franciaország is hadat üzent a Harmadik Birodalomnak, *a 3-i magyar
lapszámok viszont még Mussolini béketeremtő szándékáról cikkeztek.

A béketeremtő duce képe talán nem véletlenül nem maradt meg az utókor
emlékezetében, ugyanis a németek franciák elleni sikereit látva *1940
júniusában Olaszország belépett a háborúba.*

*(Pesti Hírlap, 1939. szeptember 3.)*

*Ezek után kezdetét vette az úgynevezett „furcsa háború”, amelyben a felek
ugyan hadban álltak egymással, de komoly harci események nem történtek*. A
britek és a franciák is védelemre rendezkedtek be, a németek pedig még csak
készültek a Belgiumon és Hollandián keresztül történő támadásra.

Az *Ujság *című lap szeptember 5-én számolt be a hadüzenetekről és egy
részletes összefoglalót is adott az addig történtekről.

*(Ujság, 1939. szeptember 5.)*

*Magyarország ekkor még csak kívülről** figyelte* *az eseményeket.*

*Szeptember 17-én aztán a Szovjetunió is elindította a támadást *
*Lengyelország** ellen, **aminek következtében* l*engyel menekültek ezrei
indultak meg a magyar határ felé.*

Ekkor került kapcsolatba az ország először az új háborúval. *A hadba lépést
**egészen 1941. június 27-ig sikerült elodázni*. Az addig és az azután
történtek pedig már: történelem.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20190901/00f6ba5f/attachment.html>