[Grem] 80 éve tört ki a II. világháború

2019. Sze. 2., H, 19:10:30 CEST

Sziasztok, néhány nem közismert tény 1939 szeptemberéről:

-1939-ben Lengyelország rendelkezett a világ ötödik legerősebb páncélos 
haderejével több harckocsijuk volt mint az USÁ-nak.A német támadás során 
legalább egy német páncélos hadosztályt szétvertek az ellen támadást 
végre hajtó lengyel harckocsizók.A régi híres lengyel lovas seregtestek 
egy része már harckocsizó vagy gépesített egység volt .

-A még meglévő lengyel lovasság már lovasított gyalogságként harcolt így 
az csak mítosz hogy a lengyelek folyamatosan szembe támadtak a  német 
tankokkal lovas rohammal.Ennek annyi igazság tartalma van ,hogy a 
lengyel virtus megfékezhetetlen volt így a lengyel lovasság értelmesen 
meg lepve meg támadott néhány még szét nem bontakozott német gyalogsági 
egységet szabályos lovasrohamban ki vont szablyával ezek eredményes is 
voltak de egyszer egy így támadó lengyel alakulat bele ütközött német 
harckocsikba és a német páncélosok legéppuskáztak kb. másfél tucat 
lengyel lovast ,a németek aztán megmutatták a csatateret néhány semleges 
haditudósítónak pl. török tiszteknek így keletkezett a legenda ,amit még 
Andrej Wajda filmrendező is komolyan vett mert volt ilyen jelenetet 
bemutató játék filmje.

-A lengyeleknek 39 hadosztályuk 16 dandárjuk volt köztük 800 
harckocsival rendelkeztek.A támadó németeknek 56 hadosztályuk négy 
dandárjuk a németekkel együtt támadó szlovákoknak 3 hadosztályuk volt.A 
németek még nem fejezték be a haderő fejlesztést így a szlovákokkal 
együtt csak  2698 harckocsijuk volt ,ha szeptember 17-n nem jelenik a 
térségben a szovjet haderő mintegy 4736 harckocsival a németeknek komoly 
nehézségeket okoztak volna a lengyelek.Ráadásul a német tankok közül kb. 
2000 teljesen elavult volt csak géppuskával és nehéz puskával 
rendelkezett.A szovjetek ekkor több harckocsival rendelkeztek mint a 
világ összes hadereje együttvéve.

-Egy német gyalog hadosztály még kb. 5000 lovat alkalmazott elő 
fogatként a motoros járművek mellet.Egy német rajban csak a 
rajparancsnoknak volt géppisztolya a többi katona csak szuronyos ismétlő 
puskával rendelkezett.Igaz majdnem minden rajnak volt golyószórója.

-Ha franciák és az angolok szeptember végén összehoztak volna egy jól 
összefogott támadást  kb. egy hónap múlva Berlinben lehettek volna mert 
a Wehrmacht csak 25 hadosztályt tudott a nyugati határon össze vonni .Az 
angolok és a franciák 115 hadosztállyal rendelkeztek és elsöprő 
harckocsi  és tüzérségi fölényük volt.

Üdv. Egon

2019.09.01. 19:05 keltezéssel, Emoke Greschik írta:
>
>
>   Nyolcvan éve tört ki a világháború – így reagált rá a magyar
>   nyilvánosság
>   <https://mandiner.hu/cikk/20190901_1939_vilaghaboru_magyar_sajto>
>
> 2019. szeptember 1. 07:01
> https://mandiner.hu/cikk/20190901_1939_vilaghaboru_magyar_sajto
>
> *Írta: Pap Lázár <https://mandiner.hu/szerzo/pap_lazar>*
>
> „Elérkeztünk a háború és béke keresztútjára” – írta a Magyar Nemzet*. 
> Ma nyolcvan éve a danzigi Westerplattét ért német támadással kezdetét 
> vette minden idők legpusztítóbb konfliktusa, a 2. világháború – de 
> aznap ezt még alig sejthette valaki*. *Hogyan fogadta a magyar 
> nyilvánosság a háború kitörését az első napokban? *Ennek jártunk utána!
>
> */„A német kormány közzétette a német-lengyel ellentétek megoldására 
> készített javaslatát – A javaslat tizenhat pontból áll és többek 
> között Danzig azonnali átadását, valamint a lengyel korridoron 
> népszavazás megejtését követeli – A pápa újból békére hívta fel az 
> érdekelt hatalmakat” /– olvasható a/Pesti Hírlap /címlapján 1939. 
> szeptember 1-jén.*
>
> Ezen a napon tört ki az utána hat évig tartó második világháború, 
> kezdetét vette a fegyveres harc – bár erről aznapra virradóra még nem 
> sejtettek semmit sem a magyar lapok, sem a nagyvilág.
>
> *A feszültség már régóta jelen volt: Németország lengyel területek 
> átadását, valamint népszavazás kiírását követelte a német kisebbség 
> érdekeire hivatkozva. Nagy-Britannia és Franciaország nem akarta, hogy 
> Lengyelország is Csehszlovákia sorsára jusson,**a lengyelek pedig 
> ebben bízva nem engedtek az amúgy is radikális német követeléseknek.*
>
> *1939. augusztus 31-én német ügynökök lengyel milicistának öltözve 
> megtámadták a gleiwitzi rádióállomást, majd németellenes propagandát 
> sugároztak a környéken. Ez szolgáltatta a casus bellit a háború 
> megindításához, amely Lengyelország lerohanásával vette kezdetét.*
>
> /(Alfred Naujocks)/
>
> *A gleiwitzi akcióról a nürnbergi perek során derült ki az igazság 
> **A**lfred NaujocksSS-ügynök vallomásaiból. Elmondása szerint 
> a dachaui koncentrációs táborból elhoztak néhány foglyot, illetve 
> letartóztatták Franciszek Honiokot, aki egy ismert sziléziai lengyel 
> aktivista volt, majd szabotőrnek öltöztetve meggyilkoltákőket, és 
> mintha az akció közben haltak volna meg, a helyszínen hagyták a 
> holttestüket.*
>
> *A gleiwitzi eset**ről a /Magyar Nemzet/ is beszámolt*, *de csak a 
> német hatóságok információi álltak rendelkezésükre*, amelyek 
> alapján távolságtartóan számoltak be az ügyről /„Német jelentés a 
> csütörtök esti lengyel támadásról Gleiwitz ellen”/ címmel. 
> A továbbiakban úgy fogalmaztak: „Egymást vádolják a támadással” a felek.
>
> A Magyar Nemzet a korban jobboldali és náciellenes lapnak számított, 
> a német befolyás ellen felszólalók legfontosabb fóruma volt, de 
> sokszínű szellemiséget képviselt.
>
> A visszafogottabb közlésekkel szemben az /Est /nevű bulvárlap címlapon 
> hozta le, hogy /„A lengyelek az éjjel betörtek német földre – A német 
> hadsereg osztagai fegyverrel válaszoltak a támadásra – Varsói jelentés 
> lengyel városok bombázásáról”/.
>
> *A Magyar Nemzet szeptember 1-én közölte, hogy /„Lipszki lengyel 
> nagykövet felkereste Ribbentropot”/, a cikkben még mindig a kételkedés 
> hangja szólal meg, de egyértelműen érzékelték, hogy válaszúthoz 
> érkeztek. /„Annyiszor hittük már, hogy a válság elérkezett a döntő 
> fordulóhoz, hogy vonakodva írjuk le ismét ezt a mondatot. Most azonban 
> inkább, mint eddig bármikor, valóban úgy látszik, hogy elérkeztünk a 
> háború és béke keresztútjára”/* – írják. *Szeptember 2-án az újságok 
> már tudatában voltak, hogy Németország megindította a támadást 
> Lengyelország ellen.*
>
> /(Magyar Nemzet, 1939. szeptember 2.)/
>
> Teleki Pál közleményét is megjelentették lapok, amelyben a 
> miniszterelnök kihirdette a kormány rendeleteit.*A béke és a nyugalom 
> megőrzésének érdekében*
>
> **
> *korlátozták a gyülekezési szabadságot, az egyesülési jogot, illetve a 
> sajtószabadságot is.*
>
> A miniszterelnök a közlemény végén jelezte, hogy /„ezeket a 
> rendeleteket szükség szerint más kormányrendeletek is fogják követni”/.
>
> *A kivételes állapot miatt a sajtócenzúra mellett a lapok terjedelmét 
> is csökkenteni kellett. *A vezetés feltehetően tanult az első 
> világháború alatti papírhiány esetéből, így ezt már korán próbálták 
> megelőzni. Ezen kívül *sajtóellenőrző hivatalt állítottak fel a 
> külföldi sajtótermékek vizsgálatára.*
>
> *1939 decemberében Teleki enyhített a cenzúrán:* a szerkesztő és a 
> kiadó eldönthette, hogy bemutatja-e lapjának cikkeit a 
> cenzúrahatóságnak.*Ez mind Németország, mind a nyilasok nemtetszését 
> kiváltotta, pedig a magyar hatóságok ügyeltek arra, hogy a baloldali 
> sajtónak ne legyen túlzottan nagy mozgástere.* *A cenzúra végül 
> 1940 augusztus végétől kezdve minden lapra kiterjedt.*
>
> /(Pesti Hírlap, 1939. szeptember 2.)/
>
> *A franciák és az angolok a béke megteremtésére tett utolsó 
> kísérletként 24 órás ultimátumot adtak Hitlernek, hogy szüntesse be a 
> támadást Lengyelországellen.*
>
> *A magyar újságok a Führer rendkívüli birodalmi gyűlésen elmondott 
> beszédéről is tudósítottak.*
>
> Az olvasók minden külpolitikai fejleményről első kézből értesülhettek. 
> /„Mint nemzeti szocialista és mint német katona veszem fel a harcot. 
> Egész életem nem volt más, mint harc népemért s annak feltámadásáért. 
> Egy szót nem ismerünk, és ez a szó: meghódolás”/ – idézte a Magyar 
> Nemzet a német kancellárt.
>
> /(Adolf Hitler üdvözli a Wehrmacht masírozó csapatait Varsóban, 1939. 
> október 5.)/
>
> A /Magyarság /nevű lap, amely a szélsőséges magyar nacionalizmus 
> szószólója, illetve a nyilasok szócsöve volt, inkább Hitler alapvetően 
> békés szándékát és „kényszerhelyzetét”, próbálta kiemelni.
>
> *Szeptember 1-én is „/Hitler 16 békepontja”/-ként hivatkoztak a 
> németek ultimátumára a lengyelek felé*. *A /„Vezér”/ beszédéből is a 
> békevágyat emelték ki:* „/Megkíséreltük a danzigi probléma békés 
> megoldását”/, illetve „U/tolsó kísérletként elfogadtam az angol 
> közvetítést, de az nem vezetett sikerre”/ – idézték.
>
> *A későbbiekben is előszeretettel cikkeztek a német katonai 
> sikerekről,* amelyek valósak voltak, de érezhetően lelkesebben 
> fogadták, mint a mérsékeltebb hazai orgánumok.
>
> /(A Magyarság címlapja, 1939. szeptember 1.)/
>
> *Az ultimátumot Hitler nem fogadta el, így szeptember 3-án 
> Nagy-Britannia és Franciaország is hadat üzent a Harmadik 
> Birodalomnak, *a 3-i magyar lapszámok viszont még Mussolini 
> béketeremtő szándékáról cikkeztek.
>
> A béketeremtő duce képe talán nem véletlenül nem maradt meg az utókor 
> emlékezetében, ugyanis a németek franciák elleni sikereit látva *1940 
> júniusában Olaszország belépett a háborúba.*
>
> /(Pesti Hírlap, 1939. szeptember 3.)/
>
> *Ezek után kezdetét vette az úgynevezett „furcsa háború”, amelyben a 
> felek ugyan hadban álltak egymással, de komoly harci események nem 
> történtek*. A britek és a franciák is védelemre rendezkedtek be, a 
> németek pedig még csak készültek a Belgiumon és Hollandián keresztül 
> történő támadásra.
>
> Az /Ujság /című lap szeptember 5-én számolt be a hadüzenetekről és egy 
> részletes összefoglalót is adott az addig történtekről.
>
> /(Ujság, 1939. szeptember 5.)/
>
> *Magyarország ekkor még csak kívülről**figyelte* *az eseményeket.*
>
> *Szeptember 17-én aztán a Szovjetunió is elindította a támadást 
> **Lengyelország**ellen, **aminek következtében* l*engyel menekültek 
> ezrei indultak meg a magyar határ felé.*
>
> Ekkor került kapcsolatba az ország először az új háborúval. *A hadba 
> lépést**egészen 1941. június 27-ig sikerült elodázni*. Az addig és az 
> azután történtek pedig már: történelem.
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem

---
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
https://www.avast.com/antivirus
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20190902/6487a7bb/attachment.html>