[Grem] Az állatok NEM EMBEREK!! / Szt.John Henry Newman idézet

2019. Okt. 21., H, 23:26:39 CEST

Kedves Darwin iránt érdeklődők!

Az evolúció, mint a fajok, fajták, mondjuk úgy „környezeti nyomásra” való változásának ismerete az ember ősi tudáskincse.  Ennek ismerete teszi állattenyésztővé és növénynemesítővé az embert évezredek óta.

Az evolúció, mint a fajok egymásba való átmenetének megmagyarázója környezeti nyomás hatására az, ami Darwin korában újdonság volt.  Vonzó, sőt, lebilincselő és meggyőző tudományos hipotézis volt akkor is és az ma is.  Az igyekezet, hogy az ellene mondó leleteket mégis megmagyarázzák, sok nagyszerű és érdekes gondolatot, elméletet szült.

Pl. az mond neki ellen, hogy ha igaz volna, akkor a kövületek világa tele volna átmeneti jellegű élőlények maradvényainak sokaságával, ahogy a Földön és annak régióiban a viszonyok változtak.  A Föld és éghajlata mindig változott: ritka volna, ha ugyanaz a faj sokáig az a faj maradna.  De nem így van.  Nincs két olyan faj, amelyek közötti a valódi átmenetet tetten lehetne érni.  Hasonló, korábbi változatok vannak, de átmenet nincs.  Ha egy faj megjelenik, egyedeinek lényegét tekintve legfeljebb a mérete vagy az arányai változnak a korszakokon át.  A a cápa cápa maradt évmilliókon át, az ember pedig ember évtízezredeken át.

Érdekes példája a nagy igyekezetnek a Darwinizmus (mint a fajok sokaságának megmagyarázója) bebizonyítására az ember és a majom közti átmenet keresése.  Igyekezet ide vagy oda, az elmúlt 150 év során az elmélet vallásos hívei csak olyan leleteket tudtak bemutatni, amikről utólag mind kiderült, hogy hamisítvány volt, mindenki nagy zavarára.

Nem véletlenül használtam a vallásos igyekezet kifejezést.  Vallásos szintű támadásnak van kitéve, a szakember, aki meg meri kérdőjelezni ezt a dogmát.  Olyasminek, mint amikor valaki megkérdezi, hogy hova lett 6 millió ember hamuja és mennyi koksz/fa kellett a testek elégetéséhez.  Szóval a szabad párbeszéd lehetősége van kizárva.  Mert nagy a tét: annak a cáfolata vagy hihetősége, hogy az a földön kívüli intelligencia aki három éven át halottakat támasztott föl és azóta is számos esetben egyértelműen, a tudomány mércéjéval is természet fölöttinek bizonyítja magát, esetleg korábban is tevékenyen belenyúlt az anyagvilágba.  Szóval az istenhit is tét.  És a racionalizmus -- ami a XVIII sz. vége óta hirdeti, hogy az emberi elme előbb-utóbb mindent meg fog magyarázni, nem tűrheti azt, amit nem tud félresöpörni.

Nem köklerek és tudósok közötti nézeteltérésrl van szó.  Nem az örökmozgó feltalálói állnak szemben az értelmes, valós világot ártő tudósokkal és mérnökökkel.

A jeles, ma élő, modern természettudósok között is vannak, akik nem fogadják el, hogy a fajok egymásba átalakulhatnak -- vagy, hogy egy egyszerűbb lényből életképes, komplexebb alakulhatott ki.  De nem mondják ki, mert nem mondhatják ki: kivetné őket a szakmai világ.  (Ahogy ezekbek az években kiveti azokat, akik meg merik kérdőjelezni azt, hogy a férfi és a nő között nincs sokaságnyi valós átmeneti forma.)  A rovar, azon belül a lepkekutatók közott van a legtöbb ilyen szakember: én is ismerek egyet, nagy nevű magyar tudós.  (Talán a lepke és néhány más állat egyedfejlődése -- pete, hernyó, **teljes, minőségi, elképesztő** átalakulás a bábon belül olyan mechanizmus, amit képtelenség radionálisan levezetni, magyarázni még a legújabb próbálkozásokkal sem.

De próbálkozik a magyarázattal a világ Darwin óta.  A sok kis véletlen változás között egyszerre csak megjelenik valami minősági, márbiofizikai folyamatokra lesz képes az egyed, esetleg a végtagok száma változik meg, úl szerv jelenik meg -- és úgy, hogy egy hím és egy nőstényben egyidőben a két torzszölött egymásra is talál és éj faj fakad.  A valamilyen szempontból minőségileg más egy eltérő polulációban általában torzszülött.  Mekkora esélye van, hogy a törzszülöttek, a „mások” között valamelyik legalább annyira életképes legyen mint a többi egyed?  Stb.

Fogalmilag rokon játék ami az élet természetes módon való létrejöttét teszi szemléletessé.  Szedjünk egy régi fajta vekkert darabjaira (sok kis csavar, mutatók, rugók), zárjuk befőttesüvegbe, és időnként rázzuk meg.  Ha elég sokáig rázogatjuk, egyszer csak (a déd-déd unokáink? mi?) egy ketyegő, járó őrát találunk majd az üvegben.  Valahogy így alakult ki az élet.  Csakhát a legegyszerűbb sejt is messze bonyolultabb, mint az óra.  Csak idő kérdése, nem?

Szóval a darwinizmuk, mint a fajok eredetének magyarázata nagyon vonzó, de nem bizonyított.  Sőt, még mindig több **lényegi** kérdés vár vele kapcsolatban megválaszolásra, hogy azt mondhassuk: tényleg, egyáltalán lehetséges.

De annyira vonzó, hogy még a teolódiába is beférkőzott.  Theilard de Chardin neve ugrik hirtelen be.

Szóval a darwinizmus fontos hipotázis, mint a marxizmus -- bizonyos dolgok talán megmagyarázhatók vele, de lényegi dolgok nem biztos.

Társadalmi hatása pedig óriási.  A marxizmus, fasisza fajelmélet, stb, mind benne találta meg azt a zseniális intellektuális szikrát, ami a jövendő jobb világ megvalósítóit ihlette.

Gyuszi

On Mon, 21 Oct 2019, Emoke Greschik wrote:

> Date: Mon, 21 Oct 2019 22:21:22 +0200
> From: Emoke Greschik <greschem at gmail.com>
> Reply-To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> Subject: Re: [Grem] Az állatok NEM EMBEREK!! / Szt.John Henry Newman idézet
> 
> Kedves Laci!
> Köszönöm szépen a választ!
> Kedves Lista!
> Itt van még egy cikk darwinizmus és kereszténység témában. A szerző,
> amennyiben ő az akire gondolok, katolikus biológus PhD, muzeológus.
>
>                       Darwinizmus és kereszténység
>                             Írta: Bálint Zsolt
>                http://www.katolikus-honlap.hu/1001/darwin.htm
> 
> Higgyétek el, többet tanulhattok az erdőktől, mint a könyvektől. A fák és a
> kövek olyasmikre tanítanak benneteket, amiket a tudósoktól nem hallhattok.
> (Szent Bernát)
> 
> Kétszáz éve született Charles Darwin, egyik legismertebb nevű európai tudós.
> Ma már nincs olyan élettudományokkal foglalkozó, komolyabb összefoglaló mű
> vagy internetes oldal, amely ne említené Darwin munkásságát és a nevéhez
> kapcsolódó evolúciós elméletet. Darwin 1859-ben publikálta „A fajok eredete”
> néven ismert könyvét, majd 1871-ben „Az ember származása” címűt. Közel 150
> év távlatából talán mondhatjuk, hogy részben ez a két könyv változtatta meg
> az Egyháznak a világhoz való viszonyát.
> 
> A gazdag bankárcsaládból származó fiatalember anglikán lelkészi pályára
> készült, de igazából nem a metafizika és a lelkipásztorkodás, hanem a
> természettudományok vonzották. Hosszú utazásai, és alapos
> természetbúvárkodásai során fogalmazta meg, majd öntötte formába fent
> említett könyveiben a természetes szelekció elvét, amit ma evolúciónak
> hívnak. Bár Darwin maga az evolúció szót nem használta és a természetes
> kiválasztódásra alapozott biológiai szemlélet sem a sajátja, munkássága
> olyan média visszhangot és támogatást kapott, hogy neve véglegesen az
> evolúciós elmélethez kötődik.
> 
> Említett két könyvét számtalan nyelvre lefordították. „A fajok eredete” már
> 1872-ben magyarul is napvilágot látott, másik fontos műve pedig, „Az ember
> származása” 1883-ban került a hazai közönség elé.
> 
> Darwin elméletét hazájában nem fogadta kitörő siker, sőt az akkor még
> viktoriánus és Istent félő Angliában meglehetős gúnyolódás tárgyává lett. Az
> Egyesült Államokban is komoly ellenfelei támadtak a lassan kibontakozó
> „darwinizmusnak”. Az elméletet népszerűsíteni így nem is igazán az angol,
> hanem német nyelvterületen kezdték igazán, és kapott hallatlan publicitást a
> „kultúrharc” idején. A hetilapok oldalain, és a különféle ismeretterjesztő
> periodikákban állandóan jelent volt a „fajképződés” elmélete, és
> újdonságával megdöbbentő hatást gyakorolt a polgári rétegek világnézetére.
> Az Egyház egy ideig nem vette komolyan az evolúciót, és az anglikán módit
> követve sokszor pellengérre is állította. De már nem volt képes a
> szkeptikussá vált polgári réteg szemében megcáfolni, mivel a legnagyobb
> gondolkodó és hivő személyiségek is részben az elmélet hatása alá kerültek.
> Amikor az Egyház ráébredt a kérdés fontosságára, és átlátta, hogyan is kell
> cselekedni, már késő volt.
> 
> Bár a természetes szelekciót Darwin idejében még nem sok tudományos eredmény
> igazolta, sőt Mendel genetikai kísérletei számos felmerülő kérdésre megadták
> a választ, a darwinizmus a legjobb időben kapott publicitást ahhoz, hogy a
> szekularizált világnézet teret hódítson a társadalom középső rétegeiben.
> Kibontakozott a szociális darwinizmus is, ami az iparosodó társadalmak
> problémáira „tudományos” válaszokat adott. Így a rátermettség mellett a
> másik kárára való ügyeskedés is teret nyerhetett, és kapott tudományos
> indoklást az addig talán még egészséges és államilag ellenőrzött
> versenyszellemben. A hagyományos paraszti rétegekre épülő közösségekhez a
> darwinizmus nem jutott el, mert az Egyház tartotta iskoláit és nagyszerű
> munkával sikerült a földműves tömegeket az oltár köré gyűjteni. De az
> egyházi iskolák államosításával nem volt többé világnézeti alternatíva, a
> földjétől elszakított, városi proletárrá lett tömegek a szekularizált
> ideológián nőttek fel. A megmaradt egyházi iskolákban pedig kötelező az
> állami ideológiát tanító könyvek használata.
> 
> A fentiek alapján talán sejtjük, miért volt olyan fontos ez az elmélet a
> huszadik század során. Sikerült megingatni a keresztény világkép egyik
> sarokkövét, a teremtő Atyaisten jóságába és mindenhatóságába vetett hitet,
> amelyet számos dogma támaszt alá. Ezt a hitet valljuk meg minden vasár- és
> ünnepnap a Hiszekegyben. Ennek gyökeresen ellent mond a darwinizmusra
> épített szekularizált filozófia és természettudomány. Az evolúció
> irányította szekuláris világnézet szerint, bárhova nézünk, az életet
> mindenütt vér és halál, nemiség és a másikon való uralkodni vágyás hatja át.
> Isten nem jóságos. És Isten nem is mindenható, mert az élet folyama nem az
> általa teremtett mederben folyik, hanem azt az életért állandó küzdelemben
> levő élőlények rátermettsége és helyzetkihasználása alakítja. Isten – ha van
> – tulajdonképpen tehetetlen.
> 
> A kezdeti darwinista világkép talán még engedni sejttetett egy Teremtőt, és
> egypár olyan kezdeti és igen egyszerű „fajt”, amiből a maiak kialakultak, és
> ezek keletkezését nem is igen firtatta. De az újabb, már angolszász
> nyelvterületen kibontakozó neodarwinista irányzat, már mindent egyetlen
> közös ősre vezet vissza, egyetlen őssejtre, amiből aztán kinőtt az élet
> fája. Ennek a fának látjuk a leveleit, lélegző lombját az élővilág előttünk
> pompázó változatosságában. A világi tudományosság statisztikai módszerekre
> alapuló bizonyítási eljárásai során kizárólagosan anyagelvűvé vált. Oly
> mértékben, hogy az életet, és annak keletkezését is az egyre jobban
> szerveződő anyag egyik tulajdonságának tekinti. Hogyan értse hát a
> keresztény az Evangélium szavait: „Az élet az emberek világossága”? Ha
> elfogadom a modern tudomány magyarázatát, térdet hajtok az anyag előtt,
> minden vasárnap.
> 
> Az Egyházra, és tágabb értelemben a Krisztusba vetett hitre nézve hallatlan
> következményei voltak és vannak tehát az evolucionista világnézetnek. A régi
> üldöztetést, ami legalább éreztette, hogy itt valóban életről és halálról
> van szó, felváltotta egy látszólag humánusabb, de valóságban sokkal
> rombolóbb politika: Minden, ami keresztény, az élettől távol áll, a
> valóságban nincs szerepe, de szép kulturális örökség, amit ápolni kell, de
> egy idő után, mint minden hagyomány, ez is eltűnik.
> 
> Mi a dolgunk hát? Le kell hajolnunk, és fel kell vennünk a földről a
> Teremtés ikonját. Le kell mosni róla mindazt a sarat, ami a múltban
> rátapadt. Küzdeni kell érte, hogy a teremtett világban – a természetben – az
> emberek ne csak a kutatás tárgyát lássák, az anyagot, hanem a teremtő Atya
> nagyszerű művét, a tökéleteset. Ezt a művet érdemes és kell tanulmányozni a
> keresztény filozófia szellemében, hogy eredményeinkkel az emberiség jobb
> sorsát és jövőjét szolgáljuk és kibontsuk abból az időből, amit az Atya
> adott nekünk Jézus eljöveteléig. Meg kell teremteni azokat a társaságokat,
> katedrákat és intézményeket, ahol a Teremtést ilyen szemlélettel
> tanulmányozzák. Alkalmazni, befogadni és a keresztény világszemléletből
> fakadó módon értelmezni mindazt a nagyszerű természettudományos eredményt,
> amit az emberiség elért. Csak így lesz jövője az emberiségnek, így lesz
> élete, így marad meg abban a bőségben, amit kapott a Teremtőjétől.
>
>                               _______________
> 
> 
> 
>
>       [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]
>       Mentes a vírusoktól. www.avast.com
> 
> Emoke Greschik <greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2019. okt. 20.,
> V, 13:48):
>       helyesbítés, kérdés:
> Újraolvasva úgy látom, hogy az idézetek egyrészt Barsi Balázstól
> ("a szónok"-tól), aki Newman-re hivatkozik, másrészt John Lukács
> katolikus történésztől származnak.
> Kérem, hogy ha valaki tudja, mi a különbsége a darwinizmus és az
> evolúció között, akkor legyen kedves pontosan kifejteni. Úgy
> hiszem, az evolúció a katolikus egyház által is elfogadott.
> Köszönettel,
> E / M
> 
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> 
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> 
> 
>