[Grem] Az állatok NEM EMBEREK!! / Szt.John Henry Newman idézet

[Emoke Greschik]

Kedves Laci!
Köszönöm szépen a választ!
Kedves Lista!
Itt van még egy cikk darwinizmus és kereszténység témában. A szerző,
amennyiben ő az akire gondolok, katolikus biológus PhD, muzeológus.

*Darwinizmus és kereszténység*
Írta: Bálint Zsolt
http://www.katolikus-honlap.hu/1001/darwin.htm

*Higgyétek el, többet tanulhattok az erdőktől, mint a könyvektől. A fák és
a kövek olyasmikre tanítanak benneteket, amiket a tudósoktól nem
hallhattok. (Szent Bernát)*

*Kétszáz éve született Charles Darwin, egyik legismertebb nevű európai
tudós*. Ma már nincs olyan élettudományokkal foglalkozó, komolyabb
összefoglaló mű vagy internetes oldal, amely ne említené Darwin munkásságát
és a nevéhez kapcsolódó evolúciós elméletet. *Darwin 1859-ben publikálta „A
fajok eredete” néven ismert könyvét, majd 1871-ben „Az ember származása”
címűt. Közel *150 év távlatából talán mondhatjuk, hogy részben ez a két
könyv változtatta meg az Egyháznak a világhoz való viszonyát.

A gazdag bankárcsaládból származó fiatalember anglikán lelkészi pályára
készült, de igazából nem a metafizika és a lelkipásztorkodás, hanem a
természettudományok vonzották. Hosszú utazásai, és alapos
természetbúvárkodásai során fogalmazta meg, majd öntötte formába fent
említett könyveiben a természetes szelekció elvét, amit ma evolúciónak
hívnak. *Bár Darwin maga az evolúció szót nem használta és a természetes
kiválasztódásra alapozott biológiai szemlélet sem a sajátja, munkássága
olyan média visszhangot és támogatást kapott, hogy neve véglegesen az
evolúciós elmélethez kötődik.*

Említett két könyvét számtalan nyelvre lefordították. „A fajok eredete” már
1872-ben magyarul is napvilágot látott, másik fontos műve pedig, „Az ember
származása” 1883-ban került a hazai közönség elé.

*Darwin elméletét hazájában nem fogadta kitörő siker, sőt az akkor még
viktoriánus és Istent félő Angliában meglehetős gúnyolódás tárgyává lett.
Az Egyesült Államokban is komoly ellenfelei támadtak a lassan kibontakozó
„darwinizmusnak”. **Az elméletet népszerűsíten*i így nem is igazán az
angol, hanem *német nyelvterületen kezdték igazán, és kapott hallatlan
publicitást a „kultúrharc” idején*. A hetilapok oldalain, és a különféle
ismeretterjesztő periodikákban állandóan jelent volt a „fajképződés”
elmélete, és újdonságával megdöbbentő hatást gyakorolt a polgári rétegek
világnézetére*. *Az Egyház egy ideig nem vette komolyan az evolúciót, és az
anglikán módit követve sokszor pellengérre is állította. De már nem volt
képes a szkeptikussá vált polgári réteg szemében megcáfolni, mivel a
legnagyobb gondolkodó és hivő személyiségek is részben az elmélet hatása
alá kerültek. Amikor az Egyház ráébredt a kérdés fontosságára, és átlátta,
hogyan is kell cselekedni, már késő volt.

*Bár a természetes szelekciót Darwin idejében még nem sok tudományos
eredmény igazolta, sőt Mendel genetikai kísérletei számos felmerülő
kérdésre megadták a választ, a darwinizmus a legjobb időben kapott
publicitást ahhoz, hogy a szekularizált világnézet teret hódítson a
társadalom középső rétegeiben. Kibontakozott a szociális darwinizmus is,
ami az iparosodó társadalmak problémáira „tudományos” válaszokat adott. Így
a rátermettség mellett a másik kárára való ügyeskedés is teret nyerhetett,
és kapott tudományos indoklást az addig talán még egészséges és államilag
ellenőrzött versenyszellemben.* *A hagyományos paraszti rétegekre épülő
közösségekhez a darwinizmus nem jutott el, mert az Egyház tartotta iskoláit
és nagyszerű munkával sikerült a földműves tömegeket az oltár köré
gyűjteni. **De az egyházi iskolák** államosításával nem volt többé
világnézeti alternatíva, a földjétől elszakított, városi proletárrá lett
tömegek a szekularizált ideológián nőttek fel.** A megmaradt egyházi
iskolákban* *pedig kötelező az állami ideológiát tanító könyvek használata.*

A fentiek alapján talán sejtjük, miért volt olyan fontos ez az elmélet a
huszadik század során.* Sikerült megingatni **a keresztény világkép egyik
sarokkövét, a teremtő Atyaisten jóságába és mindenhatóságába vetett hitet,
amelyet számos dogma támaszt alá.* Ezt a hitet valljuk meg minden vasár- és
ünnepnap a Hiszekegyben. *Ennek* *gyökeresen ellent mond a darwinizmusra
épített szekularizált filozófia és természettudomány. Az evolúció
irányította szekuláris világnézet szerint, bárhova nézünk, az életet
mindenütt vér és halál, nemiség és a másikon való uralkodni vágyás hatja
át. **Isten nem jóságos. És Isten nem is mindenható, mert az élet folyama
nem az általa teremtett mederben folyik, hanem azt az életért állandó
küzdelemben levő élőlények rátermettsége és helyzetkihasználása alakítja.
Isten – ha van – tulajdonképpen tehetetlen. *

*A kezdeti darwinista világkép talán még engedni sejttetett egy Teremtőt,
és egypár olyan kezdeti és igen egyszerű „fajt”, amiből a maiak kialakultak*,
és ezek keletkezését nem is igen firtatta*. De **az újabb, már angolszász
nyelvterületen kibontakozó neodarwinista irányzat, már mindent egyetlen
közös ősre vezet vissza, egyetlen őssejtre, amiből aztán kinőtt az élet
fája.* Ennek a fának látjuk a leveleit, lélegző lombját az élővilág
előttünk pompázó változatosságában. *A világi tudományosság statisztikai
módszerekre alapuló bizonyítási eljárásai során kizárólagosan anyagelvűvé
vált. Oly mértékben, hogy az életet, és annak keletkezését is az egyre
jobban szerveződő anyag egyik tulajdonságának tekinti.* Hogyan értse hát a
keresztény az Evangélium szavait: „Az élet az emberek világossága”? Ha
elfogadom a modern tudomány magyarázatát, térdet hajtok az anyag előtt,
minden vasárnap.

*Az Egyházra, és tágabb értelemben a Krisztusba vetett hitre **nézve
hallatlan következményei voltak és vannak tehát az evolucionista
világnézetnek. *A régi üldöztetést, ami legalább éreztette, hogy itt
valóban életről és halálról van szó, *felváltotta egy látszólag humánusabb,
de valóságban sokkal rombolóbb politika:* *Minden, ami keresztény,* *az
élettől távol áll, a valóságban nincs szerepe, de szép kulturális örökség,
amit ápolni kell, de egy idő után, mint minden hagyomány, ez is eltűnik. *

*Mi a dolgunk hát? Le kell hajolnunk, és fel kell vennünk a földről a
Teremtés ikonját. *Le kell mosni róla mindazt a sarat, ami a múltban
rátapadt. *Küzdeni kell érte, hogy a teremtett világban – a természetben* –*
az emberek** ne **csak a kutatás tárgyát lássák, az anyagot*, *hanem a
teremtő Atya nagyszerű művét, a tökéleteset. Ezt a művet érdemes és kell
tanulmányozni a keresztény filozófia szellemében*, hogy eredményeinkkel az
emberiség jobb sorsát és jövőjét szolgáljuk és *kibontsuk abból az időből,
amit az Atya adott nekünk Jézus eljöveteléig. Meg kell teremteni azokat a
társaságokat, katedrákat és intézményeket, ahol a Teremtést ilyen
szemlélettel tanulmányozzák. Alkalmazni, befogadni és a keresztény
világszemléletből fakadó módon értelmezni mindazt a nagyszerű
természettudományos eredményt, amit az emberiség elért. *Csak így lesz
jövője az emberiségnek, így lesz élete, így marad meg abban a bőségben,
amit kapott a Teremtőjétől.

------------------------------




>
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> Mentes
> a vírusoktól. www.avast.com
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
> <#m_-5348629447470034127_m_1364852771359400812_m_3634320946124410726_m_8202636746688042027_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
>
> Emoke Greschik <greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2019. okt. 20., V,
> 13:48):
>
>> helyesbítés, kérdés:
>> Újraolvasva úgy látom, hogy az idézetek egyrészt Barsi Balázstól ("a
>> szónok"-tól), aki Newman-re hivatkozik, másrészt John Lukács katolikus
>> történésztől származnak.
>> Kérem, hogy ha valaki tudja, mi a különbsége a darwinizmus és az evolúció
>> között, akkor legyen kedves pontosan kifejteni. Úgy hiszem, az evolúció a
>> katolikus egyház által is elfogadott.
>> Köszönettel,
>> E / M
>>
>>
>>> <#m_-5348629447470034127_m_1364852771359400812_m_3634320946124410726_m_8202636746688042027_m_5910757113182275971_m_-7810652039577804684_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
>>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20191021/dc065f9a/attachment.html>