<div dir="ltr"><div dir="ltr"><div>Kedves Laci!<br></div><div>Köszönöm szépen a választ!<br></div><div>Kedves Lista!<br></div><div>Itt van még egy cikk darwinizmus és kereszténység témában. A szerző, amennyiben ő az akire gondolok, katolikus biológus PhD, muzeológus.<br></div><div><br></div><div>
<center><b>Darwinizmus és kereszténység</b><br>Írta: Bálint Zsolt<br><a href="http://www.katolikus-honlap.hu/1001/darwin.htm" target="_blank">http://www.katolikus-honlap.hu/1001/darwin.htm</a></center><p>
</p><table width="880" border="0" align="center"><tbody><tr><td>
<i>Higgyétek el, többet tanulhattok az erdőktől, mint a könyvektől. A
fák és a kövek olyasmikre tanítanak benneteket, amiket a tudósoktól nem
hallhattok. (Szent Bernát)</i><p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Kétszáz éve született Charles Darwin, egyik legismertebb nevű európai
tudós</b></span>. Ma már nincs olyan élettudományokkal foglalkozó, komolyabb
összefoglaló mű vagy internetes oldal, amely ne említené Darwin
munkásságát és a nevéhez kapcsolódó evolúciós elméletet. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Darwin 1859-ben
publikálta „A fajok eredete” néven ismert könyvét, majd 1871-ben „Az
ember származása” címűt. Közel </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">150 év távlatából talán mondhatjuk, hogy
részben ez a két könyv változtatta meg az Egyháznak a világhoz való
viszonyát. </span></span></p><p>
A gazdag bankárcsaládból származó fiatalember anglikán lelkészi pályára
készült, de igazából nem a metafizika és a lelkipásztorkodás, hanem a
természettudományok vonzották. Hosszú utazásai, és alapos
természetbúvárkodásai során fogalmazta meg, majd öntötte formába fent
említett könyveiben a természetes szelekció elvét, amit ma evolúciónak
hívnak. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Bár Darwin maga az evolúció szót nem használta és a természetes
kiválasztódásra alapozott biológiai szemlélet sem a sajátja, munkássága
olyan média visszhangot és támogatást kapott, hogy neve véglegesen az
evolúciós elmélethez kötődik.</b></span></p><p>
Említett két könyvét számtalan nyelvre lefordították. „A fajok eredete”
már 1872-ben magyarul is napvilágot látott, másik fontos műve pedig, „Az
ember származása” 1883-ban került a hazai közönség elé. </p><p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Darwin elméletét hazájában nem fogadta kitörő siker, sőt az akkor még
viktoriánus és <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Istent félő </span>Angliában meglehetős gúnyolódás tárgyává
lett. Az Egyesült Államokban is komoly ellenfelei támadtak a lassan
kibontakozó „darwinizmusnak”. </b><b>Az elméletet népszerűsíten</b></span>i így nem is
igazán az angol, hanem <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>német nyelvterületen kezdték igazán, és kapott
hallatlan publicitást a „kultúrharc” idején</b></span>. A hetilapok oldalain, és a
különféle ismeretterjesztő periodikákban állandóan jelent volt a
„fajképződés” elmélete, és újdonságával megdöbbentő hatást gyakorolt a
polgári rétegek világnézetére<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>. </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Az Egyház egy ideig nem vette komolyan az
evolúciót, és az anglikán módit követve sokszor pellengérre is
állította</span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">. De már nem volt képes a szkeptikussá vált polgári réteg
szemében megcáfolni, mivel a legnagyobb gondolkodó és hivő személyiségek
is részben az elmélet hatása alá kerültek. Amikor az Egyház ráébredt a
kérdés fontosságára, és átlátta, hogyan is kell cselekedni, már késő
volt. </span></p><p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Bár a természetes szelekciót Darwin idejében még nem sok tudományos
eredmény igazolta, sőt Mendel genetikai kísérletei számos felmerülő
kérdésre megadták a választ, a darwinizmus<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a legjobb időben kapott
publicitást</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ahhoz, hogy a szekularizált világnézet teret hódítson</span> a
társadalom középső rétegeiben. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Kibontakozott a szociális darwinizmus
is, ami az iparosodó társadalmak problémáira „tudományos” válaszokat
adott. Így a rátermettség mellett a másik kárára való ügyeskedés is
teret nyerhetett, és kapott tudományos indoklást</span> az addig talán még
egészséges és államilag ellenőrzött versenyszellemben.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A hagyományos
paraszti rétegekre épülő közösségekhez a <span style="background-color:rgb(217,234,211)">darwinizmus</span> nem jutott el, mert
az Egyház tartotta iskoláit és nagyszerű munkával sikerült a földműves
tömegeket az oltár köré gyűjteni. </b><b>De az egyházi iskolák</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> államosításával
nem volt többé világnézeti alternatíva, a földjétől elszakított, városi
proletárrá lett tömegek a szekularizált ideológián nőttek fel.</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> A
megmaradt egyházi iskolákban</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>pedig kötelező az állami ideológiát tanító
könyvek használata.</b></span></p><p>
A fentiek alapján talán sejtjük, miért volt olyan fontos ez az elmélet a
huszadik század során.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Sikerült megingatni </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a keresztény világkép egyik
sarokkövét, a teremtő Atyaisten jóságába és mindenhatóságába vetett
hitet, amelyet számos dogma támaszt alá.</b></span> Ezt a hitet valljuk meg minden
vasár- és ünnepnap a Hiszekegyben. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ennek</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>gyökeresen ellent mond a
darwinizmusra épített szekularizált filozófia és természettudomány. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Az
evolúció </span>irányította szekuláris világnézet szerint, bárhova nézünk, az
életet mindenütt vér és halál, nemiség és a másikon való uralkodni
vágyás hatja át. </b></span><span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b>Isten nem jóságos. És Isten nem is mindenható, mert az
élet folyama nem az általa teremtett mederben folyik, hanem azt az
életért állandó küzdelemben levő élőlények rátermettsége és
helyzetkihasználása alakítja. Isten – ha van – tulajdonképpen
tehetetlen. </b></span></p><p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A kezdeti darwinista világkép talán még engedni sejttetett <span style="background-color:rgb(255,242,204)">egy Teremtőt,
</span> és egypár olyan kezdeti és igen egyszerű „fajt”, amiből a maiak
kialakultak</b></span>, és ezek keletkezését nem is igen firtatta<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>. De </b><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a</span>z újabb, már
angolszász nyelvterületen kibontakozó neodarwinista irányzat, már
mindent egyetlen közös ősre vezet vissza, egyetlen őssejtre, amiből
aztán kinőtt az élet fája.</b></span> Ennek a fának látjuk a leveleit, lélegző
lombját az élővilág előttünk pompázó változatosságában. <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A világi
tudományosság statisztikai módszerekre alapuló bizonyítási eljárásai
során kizárólagosan anyagelvűvé vált. Oly mértékben, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az életet, és
annak keletkezését </span>is az egyre jobban szerveződő anyag egyik
tulajdonságának tekinti.</span></b> Hogyan értse hát a keresztény az Evangélium
szavait: „Az élet az emberek világossága”? Ha elfogadom a modern
tudomány magyarázatát, térdet hajtok az anyag előtt, minden vasárnap.</p><p>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az Egyházra, és tágabb értelemben a Krisztusba vetett hitre </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nézve
hallatlan következményei voltak és vannak tehát az<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> evolucio</span>nista
világnézetnek. </b></span>A régi üldöztetést, ami legalább éreztette, hogy itt
valóban életről és halálról van szó, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>felváltotta egy látszólag
<span style="background-color:rgb(208,224,227)">humánusabb</span>, de valóságban sokkal rombolóbb politika:</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Minden, ami
keresztény,</b></span><span style="background-color:rgb(249,203,156)"> <b>az élettől távol áll, a valóságban nincs szerepe, de szép
kulturális örökség, amit ápolni kell, de egy idő után, mint minden
hagyomány, ez is eltűnik. </b></span></p><p>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Mi a dolgunk hát? Le kell hajolnunk, és fel kell vennünk a földről a
Teremtés ikonját. </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Le kell mosni róla </span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">m</span>indazt a sarat, ami a múltban
rátapadt. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Küzdeni kell érte, hogy a teremtett világban – a természetben</b></span> –<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
az emberek</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> ne </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>csak a kutatás tárgyát lássák, az anyagot</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>hanem a
teremtő Atya nagyszerű művét, a tökéleteset. Ezt a művet érdemes és kell
tanulmányozni a keresztény filozófia szellemében</b></span>, hogy eredményeinkkel
az emberiség jobb sorsát és jövőjét szolgáljuk és <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>kibontsuk abból az
időből, amit az Atya adott nekünk Jézus eljöveteléig. Meg kell teremteni
azokat a társaságokat, katedrákat és intézményeket, ahol a Teremtést
ilyen szemlélettel tanulmányozzák. Alkalmazni, befogadni és a keresztény
világszemléletből fakadó módon értelmezni mindazt a nagyszerű
természettudományos eredményt, amit az emberiség elért. </b></span>Csak így lesz
jövője az emberiségnek, így lesz élete, így marad meg abban a bőségben,
amit kapott a Teremtőjétől.
</p></td></tr></tbody></table>
<p>
</p><hr width="20%"><p>
</p><center>
</center>
</div><div><br></div></div><br><div class="gmail_quote"><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><div id="m_-5348629447470034127m_1364852771359400812gmail-m_3634320946124410726gmail-m_8202636746688042027DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br><table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)">
<tbody><tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" style="width:46px;height:29px" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:rgb(68,83,234)" target="_blank">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</tbody></table>
<a href="#m_-5348629447470034127_m_1364852771359400812_m_3634320946124410726_m_8202636746688042027_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Emoke Greschik <<a href="mailto:greschem@gmail.com" target="_blank">greschem@gmail.com</a>> ezt írta (időpont: 2019. okt. 20., V, 13:48):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><div dir="ltr"><div dir="ltr"><div>helyesbítés, kérdés:<br></div><div>Újraolvasva úgy látom, hogy az idézetek egyrészt Barsi Balázstól ("a szónok"-tól), aki Newman-re hivatkozik, másrészt John Lukács katolikus történésztől származnak.</div><div>Kérem, hogy ha valaki tudja, mi a különbsége a darwinizmus és az evolúció között, akkor legyen kedves pontosan kifejteni. Úgy hiszem, az evolúció a katolikus egyház által is elfogadott.</div><div>Köszönettel,</div><div>E / M<br></div><div><br></div></div><div class="gmail_quote"><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><div id="m_-5348629447470034127m_1364852771359400812gmail-m_3634320946124410726gmail-m_8202636746688042027gmail-m_5910757113182275971gmail-m_-7810652039577804684DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)"><tbody><tr><td style="width:55px;padding-top:18px"></td><td style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px"></td>
</tr>
</tbody></table>
<a href="#m_-5348629447470034127_m_1364852771359400812_m_3634320946124410726_m_8202636746688042027_m_5910757113182275971_m_-7810652039577804684_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>
</blockquote></div></div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>
</div>