[Grem] Az állatok NEM EMBEREK!! / Szt.John Henry Newman idézet

2019. Okt. 22., K, 11:04:41 CEST

Epigenetika?
Érdeklődőknek:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Epigenetika
https://qubit.hu/2018/10/17/a-szulok-traumaja-hat-az-utodok-egeszsegere-a-rejtelyes-epigenetika
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011_0079_deak_alt_genetika/ch10s03.html
stb.

ÜdvözletteL.

ui.: a sztálinizmusban áltudomány volt a genetika.../Liszenko elvtárs.../

Gy Greschik <gy.greschik at teguec.com> ezt írta (időpont: 2019. okt. 21., H,
23:26):

> Kedves Darwin iránt érdeklődők!
>
> Az evolúció, mint a fajok, fajták, mondjuk úgy „környezeti nyomásra” való
> változásának ismerete az ember ősi tudáskincse.  Ennek ismerete teszi
> állattenyésztővé és növénynemesítővé az embert évezredek óta.
>
> Az evolúció, mint a fajok egymásba való átmenetének megmagyarázója
> környezeti nyomás hatására az, ami Darwin korában újdonság volt.  Vonzó,
> sőt, lebilincselő és meggyőző tudományos hipotézis volt akkor is és az ma
> is.  Az igyekezet, hogy az ellene mondó leleteket mégis megmagyarázzák, sok
> nagyszerű és érdekes gondolatot, elméletet szült.
>
> Pl. az mond neki ellen, hogy ha igaz volna, akkor a kövületek világa tele
> volna átmeneti jellegű élőlények maradvényainak sokaságával, ahogy a Földön
> és annak régióiban a viszonyok változtak.  A Föld és éghajlata mindig
> változott: ritka volna, ha ugyanaz a faj sokáig az a faj maradna.  De nem
> így van.  Nincs két olyan faj, amelyek közötti a valódi átmenetet tetten
> lehetne érni.  Hasonló, korábbi változatok vannak, de átmenet nincs.  Ha
> egy faj megjelenik, egyedeinek lényegét tekintve legfeljebb a mérete vagy
> az arányai változnak a korszakokon át.  A a cápa cápa maradt évmilliókon
> át, az ember pedig ember évtízezredeken át.
>
> Érdekes példája a nagy igyekezetnek a Darwinizmus (mint a fajok
> sokaságának megmagyarázója) bebizonyítására az ember és a majom közti
> átmenet keresése.  Igyekezet ide vagy oda, az elmúlt 150 év során az
> elmélet vallásos hívei csak olyan leleteket tudtak bemutatni, amikről
> utólag mind kiderült, hogy hamisítvány volt, mindenki nagy zavarára.
>
> Nem véletlenül használtam a vallásos igyekezet kifejezést.  Vallásos
> szintű támadásnak van kitéve, a szakember, aki meg meri kérdőjelezni ezt a
> dogmát.  Olyasminek, mint amikor valaki megkérdezi, hogy hova lett 6 millió
> ember hamuja és mennyi koksz/fa kellett a testek elégetéséhez.  Szóval a
> szabad párbeszéd lehetősége van kizárva.  Mert nagy a tét: annak a cáfolata
> vagy hihetősége, hogy az a földön kívüli intelligencia aki három éven át
> halottakat támasztott föl és azóta is számos esetben egyértelműen, a
> tudomány mércéjéval is természet fölöttinek bizonyítja magát, esetleg
> korábban is tevékenyen belenyúlt az anyagvilágba.  Szóval az istenhit is
> tét.  És a racionalizmus -- ami a XVIII sz. vége óta hirdeti, hogy az
> emberi elme előbb-utóbb mindent meg fog magyarázni, nem tűrheti azt, amit
> nem tud félresöpörni.
>
> Nem köklerek és tudósok közötti nézeteltérésrl van szó.  Nem az örökmozgó
> feltalálói állnak szemben az értelmes, valós világot ártő tudósokkal és
> mérnökökkel.
>
> A jeles, ma élő, modern természettudósok között is vannak, akik nem
> fogadják el, hogy a fajok egymásba átalakulhatnak -- vagy, hogy egy
> egyszerűbb lényből életképes, komplexebb alakulhatott ki.  De nem mondják
> ki, mert nem mondhatják ki: kivetné őket a szakmai világ.  (Ahogy ezekbek
> az években kiveti azokat, akik meg merik kérdőjelezni azt, hogy a férfi és
> a nő között nincs sokaságnyi valós átmeneti forma.)  A rovar, azon belül a
> lepkekutatók közott van a legtöbb ilyen szakember: én is ismerek egyet,
> nagy nevű magyar tudós.  (Talán a lepke és néhány más állat egyedfejlődése
> -- pete, hernyó, **teljes, minőségi, elképesztő** átalakulás a bábon belül
> olyan mechanizmus, amit képtelenség radionálisan levezetni, magyarázni még
> a legújabb próbálkozásokkal sem.
>
> De próbálkozik a magyarázattal a világ Darwin óta.  A sok kis véletlen
> változás között egyszerre csak megjelenik valami minősági, márbiofizikai
> folyamatokra lesz képes az egyed, esetleg a végtagok száma változik meg, úl
> szerv jelenik meg -- és úgy, hogy egy hím és egy nőstényben egyidőben a két
> torzszölött egymásra is talál és éj faj fakad.  A valamilyen szempontból
> minőségileg más egy eltérő polulációban általában torzszülött.  Mekkora
> esélye van, hogy a törzszülöttek, a „mások” között valamelyik legalább
> annyira életképes legyen mint a többi egyed?  Stb.
>
> Fogalmilag rokon játék ami az élet természetes módon való létrejöttét
> teszi szemléletessé.  Szedjünk egy régi fajta vekkert darabjaira (sok kis
> csavar, mutatók, rugók), zárjuk befőttesüvegbe, és időnként rázzuk meg.  Ha
> elég sokáig rázogatjuk, egyszer csak (a déd-déd unokáink? mi?) egy ketyegő,
> járó őrát találunk majd az üvegben.  Valahogy így alakult ki az élet.
> Csakhát a legegyszerűbb sejt is messze bonyolultabb, mint az óra.  Csak idő
> kérdése, nem?
>
> Szóval a darwinizmuk, mint a fajok eredetének magyarázata nagyon vonzó, de
> nem bizonyított.  Sőt, még mindig több **lényegi** kérdés vár vele
> kapcsolatban megválaszolásra, hogy azt mondhassuk: tényleg, egyáltalán
> lehetséges.
>
> De annyira vonzó, hogy még a teolódiába is beférkőzott.  Theilard de
> Chardin neve ugrik hirtelen be.
>
> Szóval a darwinizmus fontos hipotázis, mint a marxizmus -- bizonyos dolgok
> talán megmagyarázhatók vele, de lényegi dolgok nem biztos.
>
> Társadalmi hatása pedig óriási.  A marxizmus, fasisza fajelmélet, stb,
> mind benne találta meg azt a zseniális intellektuális szikrát, ami a
> jövendő jobb világ megvalósítóit ihlette.
>
> Gyuszi
>
>
> On Mon, 21 Oct 2019, Emoke Greschik wrote:
>
> > Date: Mon, 21 Oct 2019 22:21:22 +0200
> > From: Emoke Greschik <greschem at gmail.com>
> > Reply-To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> > To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> > Subject: Re: [Grem] Az állatok NEM EMBEREK!! / Szt.John Henry Newman
> idézet
> >
> > Kedves Laci!
> > Köszönöm szépen a választ!
> > Kedves Lista!
> > Itt van még egy cikk darwinizmus és kereszténység témában. A szerző,
> > amennyiben ő az akire gondolok, katolikus biológus PhD, muzeológus.
> >
> >                       Darwinizmus és kereszténység
> >                             Írta: Bálint Zsolt
> >                http://www.katolikus-honlap.hu/1001/darwin.htm
> >
> > Higgyétek el, többet tanulhattok az erdőktől, mint a könyvektől. A fák
> és a
> > kövek olyasmikre tanítanak benneteket, amiket a tudósoktól nem
> hallhattok.
> > (Szent Bernát)
> >
> > Kétszáz éve született Charles Darwin, egyik legismertebb nevű európai
> tudós.
> > Ma már nincs olyan élettudományokkal foglalkozó, komolyabb összefoglaló
> mű
> > vagy internetes oldal, amely ne említené Darwin munkásságát és a nevéhez
> > kapcsolódó evolúciós elméletet. Darwin 1859-ben publikálta „A fajok
> eredete”
> > néven ismert könyvét, majd 1871-ben „Az ember származása” címűt. Közel
> 150
> > év távlatából talán mondhatjuk, hogy részben ez a két könyv változtatta
> meg
> > az Egyháznak a világhoz való viszonyát.
> >
> > A gazdag bankárcsaládból származó fiatalember anglikán lelkészi pályára
> > készült, de igazából nem a metafizika és a lelkipásztorkodás, hanem a
> > természettudományok vonzották. Hosszú utazásai, és alapos
> > természetbúvárkodásai során fogalmazta meg, majd öntötte formába fent
> > említett könyveiben a természetes szelekció elvét, amit ma evolúciónak
> > hívnak. Bár Darwin maga az evolúció szót nem használta és a természetes
> > kiválasztódásra alapozott biológiai szemlélet sem a sajátja, munkássága
> > olyan média visszhangot és támogatást kapott, hogy neve véglegesen az
> > evolúciós elmélethez kötődik.
> >
> > Említett két könyvét számtalan nyelvre lefordították. „A fajok eredete”
> már
> > 1872-ben magyarul is napvilágot látott, másik fontos műve pedig, „Az
> ember
> > származása” 1883-ban került a hazai közönség elé.
> >
> > Darwin elméletét hazájában nem fogadta kitörő siker, sőt az akkor még
> > viktoriánus és Istent félő Angliában meglehetős gúnyolódás tárgyává
> lett. Az
> > Egyesült Államokban is komoly ellenfelei támadtak a lassan kibontakozó
> > „darwinizmusnak”. Az elméletet népszerűsíteni így nem is igazán az angol,
> > hanem német nyelvterületen kezdték igazán, és kapott hallatlan
> publicitást a
> > „kultúrharc” idején. A hetilapok oldalain, és a különféle
> ismeretterjesztő
> > periodikákban állandóan jelent volt a „fajképződés” elmélete, és
> > újdonságával megdöbbentő hatást gyakorolt a polgári rétegek
> világnézetére.
> > Az Egyház egy ideig nem vette komolyan az evolúciót, és az anglikán módit
> > követve sokszor pellengérre is állította. De már nem volt képes a
> > szkeptikussá vált polgári réteg szemében megcáfolni, mivel a legnagyobb
> > gondolkodó és hivő személyiségek is részben az elmélet hatása alá
> kerültek.
> > Amikor az Egyház ráébredt a kérdés fontosságára, és átlátta, hogyan is
> kell
> > cselekedni, már késő volt.
> >
> > Bár a természetes szelekciót Darwin idejében még nem sok tudományos
> eredmény
> > igazolta, sőt Mendel genetikai kísérletei számos felmerülő kérdésre
> megadták
> > a választ, a darwinizmus a legjobb időben kapott publicitást ahhoz, hogy
> a
> > szekularizált világnézet teret hódítson a társadalom középső rétegeiben.
> > Kibontakozott a szociális darwinizmus is, ami az iparosodó társadalmak
> > problémáira „tudományos” válaszokat adott. Így a rátermettség mellett a
> > másik kárára való ügyeskedés is teret nyerhetett, és kapott tudományos
> > indoklást az addig talán még egészséges és államilag ellenőrzött
> > versenyszellemben. A hagyományos paraszti rétegekre épülő közösségekhez a
> > darwinizmus nem jutott el, mert az Egyház tartotta iskoláit és nagyszerű
> > munkával sikerült a földműves tömegeket az oltár köré gyűjteni. De az
> > egyházi iskolák államosításával nem volt többé világnézeti alternatíva, a
> > földjétől elszakított, városi proletárrá lett tömegek a szekularizált
> > ideológián nőttek fel. A megmaradt egyházi iskolákban pedig kötelező az
> > állami ideológiát tanító könyvek használata.
> >
> > A fentiek alapján talán sejtjük, miért volt olyan fontos ez az elmélet a
> > huszadik század során. Sikerült megingatni a keresztény világkép egyik
> > sarokkövét, a teremtő Atyaisten jóságába és mindenhatóságába vetett
> hitet,
> > amelyet számos dogma támaszt alá. Ezt a hitet valljuk meg minden vasár-
> és
> > ünnepnap a Hiszekegyben. Ennek gyökeresen ellent mond a darwinizmusra
> > épített szekularizált filozófia és természettudomány. Az evolúció
> > irányította szekuláris világnézet szerint, bárhova nézünk, az életet
> > mindenütt vér és halál, nemiség és a másikon való uralkodni vágyás hatja
> át.
> > Isten nem jóságos. És Isten nem is mindenható, mert az élet folyama nem
> az
> > általa teremtett mederben folyik, hanem azt az életért állandó
> küzdelemben
> > levő élőlények rátermettsége és helyzetkihasználása alakítja. Isten – ha
> van
> > – tulajdonképpen tehetetlen.
> >
> > A kezdeti darwinista világkép talán még engedni sejttetett egy Teremtőt,
> és
> > egypár olyan kezdeti és igen egyszerű „fajt”, amiből a maiak
> kialakultak, és
> > ezek keletkezését nem is igen firtatta. De az újabb, már angolszász
> > nyelvterületen kibontakozó neodarwinista irányzat, már mindent egyetlen
> > közös ősre vezet vissza, egyetlen őssejtre, amiből aztán kinőtt az élet
> > fája. Ennek a fának látjuk a leveleit, lélegző lombját az élővilág
> előttünk
> > pompázó változatosságában. A világi tudományosság statisztikai
> módszerekre
> > alapuló bizonyítási eljárásai során kizárólagosan anyagelvűvé vált. Oly
> > mértékben, hogy az életet, és annak keletkezését is az egyre jobban
> > szerveződő anyag egyik tulajdonságának tekinti. Hogyan értse hát a
> > keresztény az Evangélium szavait: „Az élet az emberek világossága”? Ha
> > elfogadom a modern tudomány magyarázatát, térdet hajtok az anyag előtt,
> > minden vasárnap.
> >
> > Az Egyházra, és tágabb értelemben a Krisztusba vetett hitre nézve
> hallatlan
> > következményei voltak és vannak tehát az evolucionista világnézetnek. A
> régi
> > üldöztetést, ami legalább éreztette, hogy itt valóban életről és halálról
> > van szó, felváltotta egy látszólag humánusabb, de valóságban sokkal
> > rombolóbb politika: Minden, ami keresztény, az élettől távol áll, a
> > valóságban nincs szerepe, de szép kulturális örökség, amit ápolni kell,
> de
> > egy idő után, mint minden hagyomány, ez is eltűnik.
> >
> > Mi a dolgunk hát? Le kell hajolnunk, és fel kell vennünk a földről a
> > Teremtés ikonját. Le kell mosni róla mindazt a sarat, ami a múltban
> > rátapadt. Küzdeni kell érte, hogy a teremtett világban – a természetben
> – az
> > emberek ne csak a kutatás tárgyát lássák, az anyagot, hanem a teremtő
> Atya
> > nagyszerű művét, a tökéleteset. Ezt a művet érdemes és kell
> tanulmányozni a
> > keresztény filozófia szellemében, hogy eredményeinkkel az emberiség jobb
> > sorsát és jövőjét szolgáljuk és kibontsuk abból az időből, amit az Atya
> > adott nekünk Jézus eljöveteléig. Meg kell teremteni azokat a
> társaságokat,
> > katedrákat és intézményeket, ahol a Teremtést ilyen szemlélettel
> > tanulmányozzák. Alkalmazni, befogadni és a keresztény világszemléletből
> > fakadó módon értelmezni mindazt a nagyszerű természettudományos
> eredményt,
> > amit az emberiség elért. Csak így lesz jövője az emberiségnek, így lesz
> > élete, így marad meg abban a bőségben, amit kapott a Teremtőjétől.
> >
> >                               _______________
> >
> >
> >
> >
> >       [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]
> >       Mentes a vírusoktól. www.avast.com
> >
> > Emoke Greschik <greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2019. okt. 20.,
> > V, 13:48):
> >       helyesbítés, kérdés:
> > Újraolvasva úgy látom, hogy az idézetek egyrészt Barsi Balázstól
> > ("a szónok"-tól), aki Newman-re hivatkozik, másrészt John Lukács
> > katolikus történésztől származnak.
> > Kérem, hogy ha valaki tudja, mi a különbsége a darwinizmus és az
> > evolúció között, akkor legyen kedves pontosan kifejteni. Úgy
> > hiszem, az evolúció a katolikus egyház által is elfogadott.
> > Köszönettel,
> > E / M
> >
> > _______________________________________________
> > Grem mailing list
> > Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> > http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> >
> > _______________________________________________
> > Grem mailing list
> > Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> > http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> >
> >
> >_______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20191022/8b05ef2a/attachment.html>