[Grem] 'KIhalhat a magyar nyelv?'

[László Baják]

Kedves Egon! Azért egy apróságot érdemes rögzíteni. A nyelv szókincse
folyamatosan változik. Ha ma egy fogalmat valamilyen idegen eredetű szóval
nevezünk meg az nem azt jelenti, hogy nem volt eredetileg magyar neve. Ma
például a szláv eredetű "kovács" szót használjuk, de régen ennek "vasverő"
volt a neve. Valamiért ez kikopott a használatból. Ma már a kovács is
teljes jogú magyar szó.Sok ilyen van. A magyar nyelv nagy számban integrált
és integrál ma is idegen eredetű szavakat, miközben sokszor az eredeti
magyar megnevezés eltűnik a használatból. Ilyen a nyelv szokványos
működése.

Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> ezt írta (időpont: 2019. nov. 29., P,
19:08):

> Igaz  Laci ,nem is  neked mondtam hanem  a jelenlegi  etimológiai
> szótárnak szegeztem neki a kérdést.
>
> Azért Arany Jánost még idézném :Kisütik ,hogy a magyar nyelv
>
>                                                              Nincs ,nem is
> lesz,nem is volt
>
>                                                              ami új van
> benne ,mind rossz,
>
>                                                              Ami régi,az
> meg tót
>
> E.
> 2019.11.29. 17:48 keltezéssel, László Baják írta:
>
> Bocs, de én nem írtam azt, hogy szláv, csak azt, hogy nem a "szab" gyökből
> vezethető le. A Czuczor-Fogarasi  egy egyébként ismeretlen és
> igazolhatatlan "sza" gyököt  tételez. Hát ez sem túl meggyőző.
>
> Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> ezt írta (időpont: 2019. nov. 29.,
> P, 18:35):
>
>> Kedves Laci !
>>
>> Ennek örülök akkor legalább van egy szablyánk.A labanc courassiroknak
>> pallosuk ,a rómaiaknak gladiusuk nekünk szablyánk van.
>>
>> A Fogarasi-Czuczor szótár a szabad szót a sza+b elvont gyökből vezeti le
>> de érdekes módon abban bizonytalan hogy a szlávok tőlünk vették volna át
>> ,viszont ahhoz a F.-Cz. szótár készítői ragaszkodnak hogy a magyar szó nem
>> szláv átvétel.Ha SZABAD így fogalmaznom akkor én viszont úgy vélem hogy a
>> szlávok tőlünk vették át ezt a szót.
>>
>> Szlovákul így néz ki a dolog
>> szabad-slobodny
>>
>>
>> szabadság -Svoboda
>>
>>
>> Szabadhely -volne miesta
>>
>>
>> szabados -cierna lehota  Tehát nincs meg az a logika ami a magyarban meg ha
>> valamit kétfelé SZABOK akkor azok darabjai egymástól (el)SZABADULNAK.
>>
>> A jelenleg érvényes etimológiai szótár viszont így ír :a szabadság szó
>> szláv jövevény szó (lásd pl. óegyházi szláv ) ÉS MOST JÖN A BUKFENC idézet
>> "A mai szláv nyelvekben csak tovább képzett alakja mutatható ki " írja az
>> etimológiai szótár. TEHÁT SE SZLÁV GYÖK SE MÁS ALAK SE SEMMI NINCS !
>>
>> Akkor kérdem én  miért kellett  szlávosítani a szabadság szót amiért
>> annyi magyar halt meg az elmúlt évszázadokban ?
>>
>> Üdv. Egon
>> 2019.11.29. 16:59 keltezéssel, László Baják írta:
>>
>> Kedves Egon! A szablya szóval kapcsolatban egyet értünk. Abban viszont
>> továbbra is kételkedem, hogy a szabad szónak köze van a szab igéhez.
>> Meglehet, hogy itt  a szabad szót nem illesztették bele  a szab szógyök
>> szóbokrába, hanem csak véletlen egyezésről van szó. Pl az ég szó vonatkozik
>> a mennyboltra és a tűzre is, de az azonos alakjuk ellenére nincs közük
>> egymáshoz. Sok ilyen szó és szótő van a magyarban.
>>
>> Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> ezt írta (időpont: 2019. nov. 29.,
>> P, 11:29):
>>
>>> Nézzük meg ezt a két szótárt összehasonlítva :
>>>
>>> Fogarasi-Czuczor 1862      .....SZABLYA  majd minden európai nyelvben
>>> megvan:német :sabel--svéd:sabel--angol-francia :sabre --olasz :sabra
>>> --cseh .sawlw--Finn:sabali.gyöke a metszést ,vágást jelentő szó.
>>>
>>> Magyar szófejtő szótár 1994 ...SZABLYA valamely szláv nyelvből ,vö
>>> pl.szerb horvát,szlovén sablja ...a szláv szó eredete azonban homályos -
>>>
>>> Döbbenet.Igen igen ahogy 1862-óta minden homályos .
>>>
>>> Ráadásul pont a szablya szóval teszik mindezt mikor a huszár taktikát a
>>> szablyát az egyenruhát kétszer is elterjesztettük Európában sőt az egész
>>> világon.Ami még nehézséget is jelentett hiszen egy francia huszár még
>>> rövid távolságról is szinte megkülönböztethetetlen volt egy magyartól a
>>> napóleoni háborúkban ,talán a színösszetétel volt egy kicsit más.
>>>
>>> Üdv. Egon
>>>
>>> 2019.11.29. 9:48 keltezéssel, KEA írta:
>>> >>>       nem is esett szó a
>>> >>>       gyökrendszerről.A szabadság szót például kifejezetten a
>>> szlávból
>>> >>>       eredezteti a nyelvészet ezt tanultuk ,ebben azonban az vicces
>>> >>>       ,hogy ezek szerint innen onnan átvettünk szavakat majd
>>> hihetetlen
>>> >>>       munkával beillesztettük egy -egy szóbokorrendszerbe,ez nyilván
>>> >>>       képtelenség.
>>> >
>>> > Ugye a magyar nyelv annyiban is különleges és egyedülálló a világon,
>>> > hogy szavainak mintegy kétharmada finnugor, fele szláv, negyede türk,
>>> > ötöde ismeretlen eredetű, a fennmaradó hányadról lehet
>>> > valószínűsíteni, hogy ősi saját...
>>> >
>>> > :D=
>>> >
>>> > :(
>>> >
>>> > Üdvrivalgással:
>>> > KEA.
>>> >
>>> > _______________________________________________
>>> > Grem mailing list
>>> > Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>> > http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>
>>> _______________________________________________
>>> Grem mailing list
>>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing listGrem at turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing listGrem at turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20191129/c9527131/attachment.html>