[Grem] 'KIhalhat a magyar nyelv?'

2019. Nov. 27., Sze, 15:22:27 CET

Igen ,Gyuszi ez így van  ahogy mondod az eurázsiai nyelvek mélyén egy 
ősi jelrendszer nyomai fedezhetők fel .

Az angolok még büszkék is arra hogy nyelvük sok rétegből tevődik össze 
hiszen a brit szigeteken éltek az ősi piktek,britek  aztán jöttek a 
kelták ,szkíták ,a rómaiak a latinnal. a dán vikingek és később a  már 
franciául beszélő normandiai vikingek.Ennek ellenére meg vannak a gyök 
rendszer és a szó bokor nyomai.

Nálunk azonban teljesen más a helyzet a szóbokor rendszerünk annyira ép 
,hogy az már lényegében képtelenség.Erről írta azt Grimm a híres 
mesemondó "A magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felül múl 
minden más nyelvet "itt nem a nyelvtanról van szó hanem a szó 
készletről. Nyelvtani változatosságban és kifejező képességben  sok 
nyelv felül múlja a magyart de  a szókészlet logikájában egy sem.Ezen 
nem változtatott Kazinczyék szókészlet bővítése sem mert ők zseniálisan 
a meglévő szóbokor készletet bővítették .Ők valóban ebbe a rendszerbe 
illesztettek  be szavakat de ez más nyelvekből átvett szavak esetén 
értelem szerűen  nem megy.

Üdv. Egon

2019.11.27. 12:06 keltezéssel, Gy Greschik írta:
> Kedves Egon!
>
> 1. Elsőre a kínai jut eszembe.  Ott az írásjelek felépítése teszi 
> érzékelhetővé-láthatóvá a nyelv asszociatív rendszerét.  Ha jól 
> emlékszem (két évig tanultam, ebből egy év volt intenzív), amit a 
> kínai ABC-nek szeretek nevezni, 117 jel.  Ezek alapján van a kínai 
> szótár is rendezve, és ezek egymás alá-fölé-mellé-köré írva adják az 
> alap szókészletet (képekbe öntött alapszavakat, amiket sokan betűknek 
> neveznek és szép képzeletbeli négyzetes keretbe foglalhatók).  Az 
> alapszavak további összetettebb szavakat is képezhetnek, ha 
> megfelelően vannak egymás mellő írva.  (Ahhoz, hogy az ember 
> műveletlen szinten hasnálja a kínait, kb. 3000 szókép ismerete elég -- 
> a műveltebbek 10-12 ezer szóképet is ismerhetnek.  Ha az ember ránéz 
> egy szóra-szóképre, a 117 betű (amik kólön-külön is szóképek) 
> ismeretében sejtheti, kb. miféle értelme lehet a képzett szónak.
>
> 2. Az angolban is vélek néha felfedezni töveket, amik köré rokon 
> hangulatú-értelmű szavak bokrosodnak.  Most nem jut egy sem eszembe, 
> de emlékszem az érzésre, amikor rácsodálkoztam a jelenségre.
>
> 3. Talán az emberi kommunikáció mélyén természetes módon asszociatív 
> jelrendszerek rejlenek, bármely nyelvről volna is szó -- csak a sok 
> évtizede (talán évszázada?) tornádóvá erősödő fogalmi és nyelvközi 
> káosz ezeket egyes nyelvek esetáben jobban elrejti, mint másutt.
>
> Gyuszi
>
> On Wed, 27 Nov 2019, Reinisch Egon wrote:
>
>> Date: Wed, 27 Nov 2019 06:44:07 +0100
>> From: Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu>
>> Reply-To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> Subject: Re: [Grem] 'KIhalhat a magyar nyelv?'
>>
>>
>> Kedves Lista !
>>
>> A magyar nyelv titka a gyökrendszerre épülő filozófiailag logikus 
>> szóbokor
>> rendszer ,aminek létére utal nem teljesen helyes módon megfogalmazva 
>> a lenti
>> szöveg:....ezek a hangsúlyos tövek hordozzák a fogalmi jelentés magvát
>> ......
>>
>> Ha megértenénk a gyökrendszer lényegét megfejtenénk a magyar nyelv 
>> eredetét.
>>
>> Nézzünk egy szóbokrot:gyök ----- Szab
>>
>> Szabó
>>
>> Szabni
>>
>> Szabásminta
>>
>> Szabadság
>>
>> Szabados
>>
>> Szablya
>>
>> Szabály
>>
>> Szabályos stb.
>>
>> Érdekesség képen aki tud jól külföldiül tegyen mellé egy -egy nyelvből
>> idegen szavakat ,hozzá kell tennem valamely szláv nyelv lenne a
>> legérdekesebb.
>>
>> Üdv. Egon
>>
>> 2019.11.26. 20:57 keltezéssel, Emoke Greschik írta:
>>
>>       Magyar Nemzet, 2019. november 13. szerda 14:30 2019. 11. 13.
>>       15:26
>>
>> https://magyarnemzet.hu/kultura/kihalhat-a-magyar-nyelv-7486538/
>>
>>       Kihalhat a magyar nyelv?
>>
>>       Az angol térhódítása és a szociális média a legveszélyesebb
>>       tényező
>>
>>              Pataki Tamás
>>
>>       Lesz-e magyar nyelv a 30. században? És ha igen, milyen?
>>       Megértenénk vagy a szókincsváltozás miatt ez eleve
>>       elképzelhetetlen? Eőry Vilma, Pomozi Péter és H. Tóth Tibor
>>       nyelvészekkel, a Magyarságkutató Intézet munkatársaival a
>>       várható változásokról és nyelvünk helyzetéről beszélgettünk a
>>       magyar nyelv napja alkalmából.
>>
>>       Talán mindenki ismeri a Mézga család „újmagyar nyelvét”, amelyen
>>       Köbüki, a 30. századi utóduk beszél. Szellemes ötlet vagy okos
>>       következtetés? A nyelvészek szerint egy nyelv sorsa és változása
>>       egészében kiszámíthatatlan, ám a változásnak vannak jelei.
>>
>>       – A Köbüki által beszélt újmagyar nyelv rajzfilmbeli ötlete
>>       szellemes, de ez a szócsonkokból álló kód nem felel meg a beszéd
>>       természetének. Azt viszont jól szemlélteti, hogy a változások
>>       egyik meghatározó iránya a rövidülés és az egyszerűsödés; és az
>>       a felismerés is helyes, hogy egyszerű szavaink első szótagjainak
>>       meg kell maradniuk; ezek a hangsúlyos tövek hordozzák a fogalmi
>>       jelentés magvát – mondta H. Tóth Tibor nyelvész.
>>
>>       De nyelvünk a Halotti beszéd óta eltelt bő nyolcszáz év alatt
>>       nem változott lényegesen – véli Eőry Vilma –, ezért nem
>>       feltételezhetünk sokkal több változást az elkövetkezendő ezer
>>       évben sem. – A szavak ilyen mértékű megrövidülése, a ragozás
>>       hiánya és a szórend változatlanul maradása együtt semmiképpen
>>       nem valósulhat meg. Bizonyára lesznek hangváltozások, a ma is
>>       folyamatban levők közül az egyik, hogy a szóvégi néma h-t ch
>>       hangértékkel ejtik. A szókincs a nyelvnek a legváltozékonyabb
>>       része, minden bizonnyal lesznek tehát ma még el sem képzelhető
>>       szavak, és sok szó jelentése megváltozik; lesznek olyanok is,
>>       amelyek ma használatosak, akkor pedig már senki nem emlékszik
>>       rájuk.
>>
>>       Pomozi Péter viszont Trianon óta a magyar nyelv radikális
>>       térvesztését érzékeli, így számára nem az a kérdés, hogy milyen
>>       lesz a magyar nyelv a 30. században, hanem hogy milyen
>>       módszerekkel tudjuk, tudnánk megakadályozni anyanyelvünk további
>>       sorvadását: – Egy nyelvet beszélői egyébként nemhogy kilencszáz,
>>       de kilencven éven belül is lecserélhetnek másikra, ha
>>       drasztikusan csökken egy adott nyelv presztízse. Másrészt igaz,
>>       hogy némi iskolázottsággal ma is megértjük a bő 800 éve
>>       született Halotti beszédet, és ez a stabilitás ritka jelenség
>>       Európa nyelvei közt. Lehet, hogy a Kárpát-medencében a 30.
>>       században nem rövidült magyar, szlovák stb. szavak lesznek,
>>       hanem egy neoangol nyelvcsalád új tagjai, amelynek magyaros
>>       szubsztrátumú változatában a „Szeretsz-e?” nem úgy hangzik majd:
>>       „Do you love me?”, hanem „Love you me?”, az eldöntendő magyar
>>       kérdés dallamívével.
>>
>>       Ördög a falon
>>
>>       A nyelvészeti felmérések azzal számolnak, hogy századunk végére
>>       a világ létező hétezer nyelvének legalább fele kihal. Eőry Vilma
>>       szerint nyelvünk életképes, hiszen ebben a rangsorban a magyar
>>       62. helyen áll 14 millió körüli beszélőjével. Bár nem dobogós, a
>>       hétezer nyelv között ez nem számít rossznak, különösen, ha
>>       tudjuk, hogy ötezer körüli azoknak a nyelveknek a száma,
>>       amelyeket százezernél kevesebben beszélnek. – Olvastam olyan
>>       előrejelzést is, hogy a mai nyelveknek csak mintegy tíz
>>       százaléka marad meg a 22. századra. Reméljük, ez túlzás, de
>>       ebben az esetben már nem állunk olyan jó helyen, különösen
>>       azért, mert a magyar beszélőközösség folyamatosan fogy.
>>
>>       Pomozi Péter valószínűbbnek tartja, hogy alig pár száz,
>>       javarészt önálló államiságú nyelv éri meg a 22. századot. – Az
>>       őshonos nyelvek eltűnése összefügg az életmódváltással: ha
>>       kiirtják őseid erdeit, és nagyvárosi, idegen környezetbe
>>       kényszerítenek, ott senkivel sem beszélheted majd apáid-anyáid
>>       nyelvét. Ez a folyamat már nagyrészt lezajlott Észak-Amerikában
>>       és Ausztráliában, ma is zajlik az Amazonas mentén és
>>       Oroszországban, ahol többek közt a magyarral rokon nyelvek
>>       tűnnek el.
>>
>>       Noha a magyar beszélőközösség pillanatnyilag olyan helyzetben
>>       van, hogy nyelvünket közvetlenül nem fenyegeti a kihalás
>>       veszélye, de hosszabb távon – a világpolitikai, világgazdasági
>>       folyamatok kedvezőtlen fordulatainak, a népességfogyásnak és a
>>       népességcserélődésnek a hatására – jelentősen romolhat
>>       anyanyelvünk életképessége. Az angol egyeduralkodóvá válása, a
>>       világháló mindennapos használata, valamint a világgazdaság és a
>>       világpolitika egyneműsítő beavatkozásai jó néhány kisebb nyelv
>>       kihalását hozhatják magukkal H. Tóth Tibor szerint, ezért ha
>>       eközben valamilyen okból még egy világnyelv mindennapi
>>       használatára is rákényszerülnénk, könnyen végveszélybe
>>       sodródhatna nyelvünk.
>>
>>        „Azért szent György napja for ever” – írta Petőfi jókedvében az
>>       egyik levelében. Manapság a hunglishnak nevezett keveréknyelv
>>       már kortünet. Vajon az angol térhódítása, a magyartalan
>>       tükörfordítások, az igényes nyelvhasználat térvesztése a
>>       tömegkommunikációban, a stílus közönségessé és egysíkúvá válása
>>       anyanyelvünk kihalását is okozhatja?
>>
>>       – Ma elsősorban az amerikai angol igénytelen változata alakítja
>>       a nyelvi divatot, táplálja a nyelvi sznobériát. A „Lupa beachen
>>       a Myfish Seafood restaurant séfje halszeletelő workshopot tart”
>>       mondat nyáron jelent meg egy bulvárlapban. De terjed az angol
>>       present és past continuous tükörfordítása is a tinik körében:
>>       „dolgozatírásban vagyok, alvásban voltam” mondják – hívja fel a
>>       figyelmet a káros jelenségekre Pomozi Péter.
>>
>>       [IMAGE]A jövőben leginkább a szókincs területén számolhatunk
>>       nagy mennyiségű idegen – elsősorban angol – szóval, és nemcsak a
>>       szaknyelvek területén, hanem a modern informatikai lehetőségek
>>       és eszközök elterjedtsége miatt máshol is. Ezek a szavak nem
>>       csupán technikai fogalmakat jelölnek, hanem a kapcsolattartás
>>       formáit is átalakítják. Ezért Eőry Vilma nagyobb veszélynek
>>       tartja az ezekkel az eszközökkel is jellemezhető fogyasztói
>>       társadalom egyre felszínesebb gondolkodását és nyelvhasználatát.
>>
>>       – Nyelvünket mind írásban, mind élőszóban, hangzásában nap mint
>>       nap kerékbe törjük – jelenti ki karakánul H. Tóth Tibor, aki
>>       szerint írásban is egyre inkább hozzászokunk a hanyag,
>>       rövidített és gyakran hibás nyelvhasználathoz, a beszélt nyelv
>>       írott formában való rendszeres megjelenéséhez: ezt a
>>       gyorsközlések divatja, a szinte folyamatos telefonos
>>       üzenetküldés szokása, a virtuális közléstérben való állandó
>>       jelenlét igénye hozza magával. Ezzel együtt jár a szó és az írás
>>       becsületének megfogyatkozása: a képi szimbólumok, a helyzet- és
>>       hangulatjelek, ikonok áradata, egész közlésvilágunk
>>       tömegesedése, elüzletiesedése és elsilányulása.
>>
>>       Van megoldás?
>>
>>       A szókincs primitivizálódása a közösségek módszeres
>>       szétverésével, a globalista mainstream-ideológia
>>       individualizmusmániájával is szorosan összefügg. – Tamási Áron
>>       vasúti szabadjegyével harmadosztályra nyergelve még székely
>>       anekdotákat gyűjtött egy éven át. Ugyan melyik európai vasúti
>>       kocsiban lehetne 2019-ben szellemes, vérbő anekdotákat gyűjteni?
>>       – veti fel a költői kérdést Pomozi Péter.
>>
>>       A magyar nyelv őshonos kisebbségi nyelvként a Kárpát-medence
>>       számos pontján veszélyeztetett, miként a nyugati diaszpórában
>>       is; ám Győrben vagy Budapesten sem ülhetünk a babérjainkon. A
>>       magyarországi nyelvjárások visszaszorulásán nagyon nehéz
>>       segíteni. Abban mindegyik szakember egyetértett, hogy el kellene
>>       érni, az iskolai oktatás ne csak tananyagként tanítsa ezeket,
>>       hanem tanórán kívül is közvetítse azt a szemléletet, hogy a
>>       nyelvjárás nem szégyellni- és megbélyegeznivaló. A felvidéki, a
>>       kárpátaljai, az erdélyi és a vajdasági magyarok körében számolni
>>       kell a magyar nyelv – többnyire a helyben beszélt nyelvjárás –
>>       minőségének romlásával, használati körének beszűkülésével, és a
>>       következő nemzedékek esetében sajnos nyelvvesztéssel,
>>       nyelvcserével is. Az anyaország gazdaságélénkítő segítsége és az
>>       anyanyelvű oktatáshoz nyújtott támogatása az utóbbi időben
>>       jelentősebb, a helyi magyar iskolák, különösen a szórványokban
>>       működő hétvégi vagy vasárnapi iskolák fenntartásához az anyagi
>>       segítségen kívül szakembereket is küldenek, lehetővé teszik a
>>       Magyarországra utazást nyelvgyakorlási céllal is.
>>
>>       – Ha nem állunk meg a social mediának csúfolt új,
>>       közösségromboló kommunikációs formák kijelölte lejtőn, akkor ez
>>       a fajta szegényedés folytatódik. Óriási nemzetpolitikai
>>       lehetőséget szalasztunk el azzal, ha az új Nemzeti
>>       alaptantervben is több óra jut majd hetente idegen nyelvekre,
>>       mint anyanyelvünkre, a magyar irodalomra és népdalkincsünkre
>>       együttvéve – összegzi a teendőket Pomozi Péter.
>>
>>
>>
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>>
>>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20191127/0bacd931/attachment.html>