[Grem] 'KIhalhat a magyar nyelv?'

2019. Nov. 27., Sze, 12:06:01 CET

Kedves Egon!

1. 
Elsőre a kínai jut eszembe.  Ott az írásjelek felépítése teszi érzékelhetővé-láthatóvá a nyelv asszociatív rendszerét.  Ha jól emlékszem (két évig tanultam, ebből egy év volt intenzív), amit a kínai ABC-nek szeretek nevezni, 117 jel.  Ezek alapján van a kínai szótár is rendezve, és ezek egymás alá-fölé-mellé-köré írva adják az alap szókészletet (képekbe öntött alapszavakat, amiket sokan betűknek neveznek és szép képzeletbeli négyzetes keretbe foglalhatók).  Az alapszavak további összetettebb szavakat is képezhetnek, ha megfelelően vannak egymás mellő írva.  (Ahhoz, hogy az ember műveletlen szinten hasnálja a kínait, kb. 3000 szókép ismerete elég -- a műveltebbek 10-12 ezer szóképet is ismerhetnek.  Ha az ember ránéz egy szóra-szóképre, a 117 betű (amik kólön-külön is szóképek) ismeretében sejtheti, kb. miféle értelme lehet a képzett szónak.

2. 
Az angolban is vélek néha felfedezni töveket, amik köré rokon hangulatú-értelmű szavak bokrosodnak.  Most nem jut egy sem eszembe, de emlékszem az érzésre, amikor rácsodálkoztam a jelenségre.

3. 
Talán az emberi kommunikáció mélyén természetes módon asszociatív jelrendszerek rejlenek, bármely nyelvről volna is szó -- csak a sok évtizede (talán évszázada?) tornádóvá erősödő fogalmi és nyelvközi káosz ezeket egyes nyelvek esetáben jobban elrejti, mint másutt.

Gyuszi

On Wed, 27 Nov 2019, Reinisch Egon wrote:

> Date: Wed, 27 Nov 2019 06:44:07 +0100
> From: Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu>
> Reply-To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> Subject: Re: [Grem] 'KIhalhat a magyar nyelv?'
> 
> 
> Kedves Lista !
> 
> A magyar nyelv titka a gyökrendszerre épülő filozófiailag logikus szóbokor
> rendszer ,aminek létére utal nem teljesen helyes módon megfogalmazva a lenti
> szöveg:....ezek a hangsúlyos tövek hordozzák a fogalmi jelentés magvát
> ......
> 
> Ha megértenénk a gyökrendszer lényegét megfejtenénk a magyar nyelv eredetét.
> 
> Nézzünk egy szóbokrot:gyök ----- Szab
> 
>                                                             Szabó
> 
>                                                             Szabni
> 
>                                                              Szabásminta
> 
>                                                              Szabadság
> 
>                                                              Szabados
> 
>                                                              Szablya
> 
>                                                              Szabály
> 
>                                                              Szabályos stb.
> 
> Érdekesség képen aki tud jól külföldiül tegyen mellé egy -egy nyelvből
> idegen szavakat ,hozzá kell tennem valamely szláv nyelv lenne a
> legérdekesebb.
> 
> Üdv. Egon
> 
> 2019.11.26. 20:57 keltezéssel, Emoke Greschik írta:
>
>       Magyar Nemzet, 2019. november 13. szerda 14:30 2019. 11. 13.
>       15:26
>
>       https://magyarnemzet.hu/kultura/kihalhat-a-magyar-nyelv-7486538/
>
>       Kihalhat a magyar nyelv?
>
>       Az angol térhódítása és a szociális média a legveszélyesebb
>       tényező
>
>              Pataki Tamás
>
>       Lesz-e magyar nyelv a 30. században? És ha igen, milyen?
>       Megértenénk vagy a szókincsváltozás miatt ez eleve
>       elképzelhetetlen? Eőry Vilma, Pomozi Péter és H. Tóth Tibor
>       nyelvészekkel, a Magyarságkutató Intézet munkatársaival a
>       várható változásokról és nyelvünk helyzetéről beszélgettünk a
>       magyar nyelv napja alkalmából.
>
>       Talán mindenki ismeri a Mézga család „újmagyar nyelvét”, amelyen
>       Köbüki, a 30. századi utóduk beszél. Szellemes ötlet vagy okos
>       következtetés? A nyelvészek szerint egy nyelv sorsa és változása
>       egészében kiszámíthatatlan, ám a változásnak vannak jelei.
>
>       – A Köbüki által beszélt újmagyar nyelv rajzfilmbeli ötlete
>       szellemes, de ez a szócsonkokból álló kód nem felel meg a beszéd
>       természetének. Azt viszont jól szemlélteti, hogy a változások
>       egyik meghatározó iránya a rövidülés és az egyszerűsödés; és az
>       a felismerés is helyes, hogy egyszerű szavaink első szótagjainak
>       meg kell maradniuk; ezek a hangsúlyos tövek hordozzák a fogalmi
>       jelentés magvát – mondta H. Tóth Tibor nyelvész.
>
>       De nyelvünk a Halotti beszéd óta eltelt bő nyolcszáz év alatt
>       nem változott lényegesen – véli Eőry Vilma –, ezért nem
>       feltételezhetünk sokkal több változást az elkövetkezendő ezer
>       évben sem. – A szavak ilyen mértékű megrövidülése, a ragozás
>       hiánya és a szórend változatlanul maradása együtt semmiképpen
>       nem valósulhat meg. Bizonyára lesznek hangváltozások, a ma is
>       folyamatban levők közül az egyik, hogy a szóvégi néma h-t ch
>       hangértékkel ejtik. A szókincs a nyelvnek a legváltozékonyabb
>       része, minden bizonnyal lesznek tehát ma még el sem képzelhető
>       szavak, és sok szó jelentése megváltozik; lesznek olyanok is,
>       amelyek ma használatosak, akkor pedig már senki nem emlékszik
>       rájuk.
>
>       Pomozi Péter viszont Trianon óta a magyar nyelv radikális
>       térvesztését érzékeli, így számára nem az a kérdés, hogy milyen
>       lesz a magyar nyelv a 30. században, hanem hogy milyen
>       módszerekkel tudjuk, tudnánk megakadályozni anyanyelvünk további
>       sorvadását: – Egy nyelvet beszélői egyébként nemhogy kilencszáz,
>       de kilencven éven belül is lecserélhetnek másikra, ha
>       drasztikusan csökken egy adott nyelv presztízse. Másrészt igaz,
>       hogy némi iskolázottsággal ma is megértjük a bő 800 éve
>       született Halotti beszédet, és ez a stabilitás ritka jelenség
>       Európa nyelvei közt. Lehet, hogy a Kárpát-medencében a 30.
>       században nem rövidült magyar, szlovák stb. szavak lesznek,
>       hanem egy neoangol nyelvcsalád új tagjai, amelynek magyaros
>       szubsztrátumú változatában a „Szeretsz-e?” nem úgy hangzik majd:
>       „Do you love me?”, hanem „Love you me?”, az eldöntendő magyar
>       kérdés dallamívével.
>
>       Ördög a falon
>
>       A nyelvészeti felmérések azzal számolnak, hogy századunk végére
>       a világ létező hétezer nyelvének legalább fele kihal. Eőry Vilma
>       szerint nyelvünk életképes, hiszen ebben a rangsorban a magyar
>       62. helyen áll 14 millió körüli beszélőjével. Bár nem dobogós, a
>       hétezer nyelv között ez nem számít rossznak, különösen, ha
>       tudjuk, hogy ötezer körüli azoknak a nyelveknek a száma,
>       amelyeket százezernél kevesebben beszélnek. – Olvastam olyan
>       előrejelzést is, hogy a mai nyelveknek csak mintegy tíz
>       százaléka marad meg a 22. századra. Reméljük, ez túlzás, de
>       ebben az esetben már nem állunk olyan jó helyen, különösen
>       azért, mert a magyar beszélőközösség folyamatosan fogy.
>
>       Pomozi Péter valószínűbbnek tartja, hogy alig pár száz,
>       javarészt önálló államiságú nyelv éri meg a 22. századot. – Az
>       őshonos nyelvek eltűnése összefügg az életmódváltással: ha
>       kiirtják őseid erdeit, és nagyvárosi, idegen környezetbe
>       kényszerítenek, ott senkivel sem beszélheted majd apáid-anyáid
>       nyelvét. Ez a folyamat már nagyrészt lezajlott Észak-Amerikában
>       és Ausztráliában, ma is zajlik az Amazonas mentén és
>       Oroszországban, ahol többek közt a magyarral rokon nyelvek
>       tűnnek el.
>
>       Noha a magyar beszélőközösség pillanatnyilag olyan helyzetben
>       van, hogy nyelvünket közvetlenül nem fenyegeti a kihalás
>       veszélye, de hosszabb távon – a világpolitikai, világgazdasági
>       folyamatok kedvezőtlen fordulatainak, a népességfogyásnak és a
>       népességcserélődésnek a hatására – jelentősen romolhat
>       anyanyelvünk életképessége. Az angol egyeduralkodóvá válása, a
>       világháló mindennapos használata, valamint a világgazdaság és a
>       világpolitika egyneműsítő beavatkozásai jó néhány kisebb nyelv
>       kihalását hozhatják magukkal H. Tóth Tibor szerint, ezért ha
>       eközben valamilyen okból még egy világnyelv mindennapi
>       használatára is rákényszerülnénk, könnyen végveszélybe
>       sodródhatna nyelvünk.
>
>        „Azért szent György napja for ever” – írta Petőfi jókedvében az
>       egyik levelében. Manapság a hunglishnak nevezett keveréknyelv
>       már kortünet. Vajon az angol térhódítása, a magyartalan
>       tükörfordítások, az igényes nyelvhasználat térvesztése a
>       tömegkommunikációban, a stílus közönségessé és egysíkúvá válása
>       anyanyelvünk kihalását is okozhatja?
>
>       – Ma elsősorban az amerikai angol igénytelen változata alakítja
>       a nyelvi divatot, táplálja a nyelvi sznobériát. A „Lupa beachen
>       a Myfish Seafood restaurant séfje halszeletelő workshopot tart”
>       mondat nyáron jelent meg egy bulvárlapban. De terjed az angol
>       present és past continuous tükörfordítása is a tinik körében:
>       „dolgozatírásban vagyok, alvásban voltam” mondják – hívja fel a
>       figyelmet a káros jelenségekre Pomozi Péter.
>
>       [IMAGE]A jövőben leginkább a szókincs területén számolhatunk
>       nagy mennyiségű idegen – elsősorban angol – szóval, és nemcsak a
>       szaknyelvek területén, hanem a modern informatikai lehetőségek
>       és eszközök elterjedtsége miatt máshol is. Ezek a szavak nem
>       csupán technikai fogalmakat jelölnek, hanem a kapcsolattartás
>       formáit is átalakítják. Ezért Eőry Vilma nagyobb veszélynek
>       tartja az ezekkel az eszközökkel is jellemezhető fogyasztói
>       társadalom egyre felszínesebb gondolkodását és nyelvhasználatát.
>
>       – Nyelvünket mind írásban, mind élőszóban, hangzásában nap mint
>       nap kerékbe törjük – jelenti ki karakánul H. Tóth Tibor, aki
>       szerint írásban is egyre inkább hozzászokunk a hanyag,
>       rövidített és gyakran hibás nyelvhasználathoz, a beszélt nyelv
>       írott formában való rendszeres megjelenéséhez: ezt a
>       gyorsközlések divatja, a szinte folyamatos telefonos
>       üzenetküldés szokása, a virtuális közléstérben való állandó
>       jelenlét igénye hozza magával. Ezzel együtt jár a szó és az írás
>       becsületének megfogyatkozása: a képi szimbólumok, a helyzet- és
>       hangulatjelek, ikonok áradata, egész közlésvilágunk
>       tömegesedése, elüzletiesedése és elsilányulása.
>
>       Van megoldás?
>
>       A szókincs primitivizálódása a közösségek módszeres
>       szétverésével, a globalista mainstream-ideológia
>       individualizmusmániájával is szorosan összefügg. – Tamási Áron
>       vasúti szabadjegyével harmadosztályra nyergelve még székely
>       anekdotákat gyűjtött egy éven át. Ugyan melyik európai vasúti
>       kocsiban lehetne 2019-ben szellemes, vérbő anekdotákat gyűjteni?
>       – veti fel a költői kérdést Pomozi Péter.
>
>       A magyar nyelv őshonos kisebbségi nyelvként a Kárpát-medence
>       számos pontján veszélyeztetett, miként a nyugati diaszpórában
>       is; ám Győrben vagy Budapesten sem ülhetünk a babérjainkon. A
>       magyarországi nyelvjárások visszaszorulásán nagyon nehéz
>       segíteni. Abban mindegyik szakember egyetértett, hogy el kellene
>       érni, az iskolai oktatás ne csak tananyagként tanítsa ezeket,
>       hanem tanórán kívül is közvetítse azt a szemléletet, hogy a
>       nyelvjárás nem szégyellni- és megbélyegeznivaló. A felvidéki, a
>       kárpátaljai, az erdélyi és a vajdasági magyarok körében számolni
>       kell a magyar nyelv – többnyire a helyben beszélt nyelvjárás –
>       minőségének romlásával, használati körének beszűkülésével, és a
>       következő nemzedékek esetében sajnos nyelvvesztéssel,
>       nyelvcserével is. Az anyaország gazdaságélénkítő segítsége és az
>       anyanyelvű oktatáshoz nyújtott támogatása az utóbbi időben
>       jelentősebb, a helyi magyar iskolák, különösen a szórványokban
>       működő hétvégi vagy vasárnapi iskolák fenntartásához az anyagi
>       segítségen kívül szakembereket is küldenek, lehetővé teszik a
>       Magyarországra utazást nyelvgyakorlási céllal is.
>
>       – Ha nem állunk meg a social mediának csúfolt új,
>       közösségromboló kommunikációs formák kijelölte lejtőn, akkor ez
>       a fajta szegényedés folytatódik. Óriási nemzetpolitikai
>       lehetőséget szalasztunk el azzal, ha az új Nemzeti
>       alaptantervben is több óra jut majd hetente idegen nyelvekre,
>       mint anyanyelvünkre, a magyar irodalomra és népdalkincsünkre
>       együttvéve – összegzi a teendőket Pomozi Péter.
>
>        
> 
> 
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> 
> 
>