<html>
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
</head>
<body>
<p>Igen ,Gyuszi ez így van ahogy mondod az eurázsiai nyelvek mélyén
egy ősi jelrendszer nyomai fedezhetők fel .</p>
<p>Az angolok még büszkék is arra hogy nyelvük sok rétegből tevődik
össze hiszen a brit szigeteken éltek az ősi piktek,britek aztán
jöttek a kelták ,szkíták ,a rómaiak a latinnal. a dán vikingek és
később a már franciául beszélő normandiai vikingek.Ennek ellenére
meg vannak a gyök rendszer és a szó bokor nyomai.</p>
<p>Nálunk azonban teljesen más a helyzet a szóbokor rendszerünk
annyira ép ,hogy az már lényegében képtelenség.Erről írta azt
Grimm a híres mesemondó "A magyar nyelv logikus és tökéletes
felépítése felül múl minden más nyelvet "itt nem a nyelvtanról van
szó hanem a szó készletről. Nyelvtani változatosságban és kifejező
képességben sok nyelv felül múlja a magyart de a szókészlet
logikájában egy sem.Ezen nem változtatott Kazinczyék szókészlet
bővítése sem mert ők zseniálisan a meglévő szóbokor készletet
bővítették .Ők valóban ebbe a rendszerbe illesztettek be szavakat
de ez más nyelvekből átvett szavak esetén értelem szerűen nem
megy.<br>
</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<div class="moz-cite-prefix">2019.11.27. 12:06 keltezéssel, Gy
Greschik írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite"
cite="mid:alpine.LSU.2.03.1911270347200.5481@teguec.com">Kedves
Egon!
<br>
<br>
1. Elsőre a kínai jut eszembe. Ott az írásjelek felépítése teszi
érzékelhetővé-láthatóvá a nyelv asszociatív rendszerét. Ha jól
emlékszem (két évig tanultam, ebből egy év volt intenzív), amit a
kínai ABC-nek szeretek nevezni, 117 jel. Ezek alapján van a kínai
szótár is rendezve, és ezek egymás alá-fölé-mellé-köré írva adják
az alap szókészletet (képekbe öntött alapszavakat, amiket sokan
betűknek neveznek és szép képzeletbeli négyzetes keretbe
foglalhatók). Az alapszavak további összetettebb szavakat is
képezhetnek, ha megfelelően vannak egymás mellő írva. (Ahhoz,
hogy az ember műveletlen szinten hasnálja a kínait, kb. 3000
szókép ismerete elég -- a műveltebbek 10-12 ezer szóképet is
ismerhetnek. Ha az ember ránéz egy szóra-szóképre, a 117 betű
(amik kólön-külön is szóképek) ismeretében sejtheti, kb. miféle
értelme lehet a képzett szónak.
<br>
<br>
2. Az angolban is vélek néha felfedezni töveket, amik köré rokon
hangulatú-értelmű szavak bokrosodnak. Most nem jut egy sem
eszembe, de emlékszem az érzésre, amikor rácsodálkoztam a
jelenségre.
<br>
<br>
3. Talán az emberi kommunikáció mélyén természetes módon
asszociatív jelrendszerek rejlenek, bármely nyelvről volna is szó
-- csak a sok évtizede (talán évszázada?) tornádóvá erősödő
fogalmi és nyelvközi káosz ezeket egyes nyelvek esetáben jobban
elrejti, mint másutt.
<br>
<br>
Gyuszi
<br>
<br>
On Wed, 27 Nov 2019, Reinisch Egon wrote:
<br>
<br>
<blockquote type="cite">Date: Wed, 27 Nov 2019 06:44:07 +0100
<br>
From: Reinisch Egon <a class="moz-txt-link-rfc2396E" href="mailto:reinisch@t-online.hu"><reinisch@t-online.hu></a>
<br>
Reply-To: <a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<br>
To: <a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<br>
Subject: Re: [Grem] 'KIhalhat a magyar nyelv?'
<br>
<br>
<br>
Kedves Lista !
<br>
<br>
A magyar nyelv titka a gyökrendszerre épülő filozófiailag
logikus szóbokor
<br>
rendszer ,aminek létére utal nem teljesen helyes módon
megfogalmazva a lenti
<br>
szöveg:....ezek a hangsúlyos tövek hordozzák a fogalmi jelentés
magvát
<br>
......
<br>
<br>
Ha megértenénk a gyökrendszer lényegét megfejtenénk a magyar
nyelv eredetét.
<br>
<br>
Nézzünk egy szóbokrot:gyök ----- Szab
<br>
<br>
Szabó
<br>
<br>
Szabni
<br>
<br>
Szabásminta
<br>
<br>
Szabadság
<br>
<br>
Szabados
<br>
<br>
Szablya
<br>
<br>
Szabály
<br>
<br>
Szabályos stb.
<br>
<br>
Érdekesség képen aki tud jól külföldiül tegyen mellé egy -egy
nyelvből
<br>
idegen szavakat ,hozzá kell tennem valamely szláv nyelv lenne a
<br>
legérdekesebb.
<br>
<br>
Üdv. Egon
<br>
<br>
2019.11.26. 20:57 keltezéssel, Emoke Greschik írta:
<br>
<br>
Magyar Nemzet, 2019. november 13. szerda 14:30 2019. 11.
13.
<br>
15:26
<br>
<br>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="https://magyarnemzet.hu/kultura/kihalhat-a-magyar-nyelv-7486538/">https://magyarnemzet.hu/kultura/kihalhat-a-magyar-nyelv-7486538/</a>
<br>
<br>
Kihalhat a magyar nyelv?
<br>
<br>
Az angol térhódítása és a szociális média a
legveszélyesebb
<br>
tényező
<br>
<br>
Pataki Tamás
<br>
<br>
Lesz-e magyar nyelv a 30. században? És ha igen, milyen?
<br>
Megértenénk vagy a szókincsváltozás miatt ez eleve
<br>
elképzelhetetlen? Eőry Vilma, Pomozi Péter és H. Tóth
Tibor
<br>
nyelvészekkel, a Magyarságkutató Intézet munkatársaival a
<br>
várható változásokról és nyelvünk helyzetéről
beszélgettünk a
<br>
magyar nyelv napja alkalmából.
<br>
<br>
Talán mindenki ismeri a Mézga család „újmagyar nyelvét”,
amelyen
<br>
Köbüki, a 30. századi utóduk beszél. Szellemes ötlet vagy
okos
<br>
következtetés? A nyelvészek szerint egy nyelv sorsa és
változása
<br>
egészében kiszámíthatatlan, ám a változásnak vannak jelei.
<br>
<br>
– A Köbüki által beszélt újmagyar nyelv rajzfilmbeli
ötlete
<br>
szellemes, de ez a szócsonkokból álló kód nem felel meg a
beszéd
<br>
természetének. Azt viszont jól szemlélteti, hogy a
változások
<br>
egyik meghatározó iránya a rövidülés és az egyszerűsödés;
és az
<br>
a felismerés is helyes, hogy egyszerű szavaink első
szótagjainak
<br>
meg kell maradniuk; ezek a hangsúlyos tövek hordozzák a
fogalmi
<br>
jelentés magvát – mondta H. Tóth Tibor nyelvész.
<br>
<br>
De nyelvünk a Halotti beszéd óta eltelt bő nyolcszáz év
alatt
<br>
nem változott lényegesen – véli Eőry Vilma –, ezért nem
<br>
feltételezhetünk sokkal több változást az elkövetkezendő
ezer
<br>
évben sem. – A szavak ilyen mértékű megrövidülése, a
ragozás
<br>
hiánya és a szórend változatlanul maradása együtt
semmiképpen
<br>
nem valósulhat meg. Bizonyára lesznek hangváltozások, a ma
is
<br>
folyamatban levők közül az egyik, hogy a szóvégi néma h-t
ch
<br>
hangértékkel ejtik. A szókincs a nyelvnek a
legváltozékonyabb
<br>
része, minden bizonnyal lesznek tehát ma még el sem
képzelhető
<br>
szavak, és sok szó jelentése megváltozik; lesznek olyanok
is,
<br>
amelyek ma használatosak, akkor pedig már senki nem
emlékszik
<br>
rájuk.
<br>
<br>
Pomozi Péter viszont Trianon óta a magyar nyelv radikális
<br>
térvesztését érzékeli, így számára nem az a kérdés, hogy
milyen
<br>
lesz a magyar nyelv a 30. században, hanem hogy milyen
<br>
módszerekkel tudjuk, tudnánk megakadályozni anyanyelvünk
további
<br>
sorvadását: – Egy nyelvet beszélői egyébként nemhogy
kilencszáz,
<br>
de kilencven éven belül is lecserélhetnek másikra, ha
<br>
drasztikusan csökken egy adott nyelv presztízse. Másrészt
igaz,
<br>
hogy némi iskolázottsággal ma is megértjük a bő 800 éve
<br>
született Halotti beszédet, és ez a stabilitás ritka
jelenség
<br>
Európa nyelvei közt. Lehet, hogy a Kárpát-medencében a 30.
<br>
században nem rövidült magyar, szlovák stb. szavak
lesznek,
<br>
hanem egy neoangol nyelvcsalád új tagjai, amelynek
magyaros
<br>
szubsztrátumú változatában a „Szeretsz-e?” nem úgy hangzik
majd:
<br>
„Do you love me?”, hanem „Love you me?”, az eldöntendő
magyar
<br>
kérdés dallamívével.
<br>
<br>
Ördög a falon
<br>
<br>
A nyelvészeti felmérések azzal számolnak, hogy századunk
végére
<br>
a világ létező hétezer nyelvének legalább fele kihal. Eőry
Vilma
<br>
szerint nyelvünk életképes, hiszen ebben a rangsorban a
magyar
<br>
62. helyen áll 14 millió körüli beszélőjével. Bár nem
dobogós, a
<br>
hétezer nyelv között ez nem számít rossznak, különösen, ha
<br>
tudjuk, hogy ötezer körüli azoknak a nyelveknek a száma,
<br>
amelyeket százezernél kevesebben beszélnek. – Olvastam
olyan
<br>
előrejelzést is, hogy a mai nyelveknek csak mintegy tíz
<br>
százaléka marad meg a 22. századra. Reméljük, ez túlzás,
de
<br>
ebben az esetben már nem állunk olyan jó helyen, különösen
<br>
azért, mert a magyar beszélőközösség folyamatosan fogy.
<br>
<br>
Pomozi Péter valószínűbbnek tartja, hogy alig pár száz,
<br>
javarészt önálló államiságú nyelv éri meg a 22. századot.
– Az
<br>
őshonos nyelvek eltűnése összefügg az életmódváltással: ha
<br>
kiirtják őseid erdeit, és nagyvárosi, idegen környezetbe
<br>
kényszerítenek, ott senkivel sem beszélheted majd
apáid-anyáid
<br>
nyelvét. Ez a folyamat már nagyrészt lezajlott
Észak-Amerikában
<br>
és Ausztráliában, ma is zajlik az Amazonas mentén és
<br>
Oroszországban, ahol többek közt a magyarral rokon nyelvek
<br>
tűnnek el.
<br>
<br>
Noha a magyar beszélőközösség pillanatnyilag olyan
helyzetben
<br>
van, hogy nyelvünket közvetlenül nem fenyegeti a kihalás
<br>
veszélye, de hosszabb távon – a világpolitikai,
világgazdasági
<br>
folyamatok kedvezőtlen fordulatainak, a népességfogyásnak
és a
<br>
népességcserélődésnek a hatására – jelentősen romolhat
<br>
anyanyelvünk életképessége. Az angol egyeduralkodóvá
válása, a
<br>
világháló mindennapos használata, valamint a világgazdaság
és a
<br>
világpolitika egyneműsítő beavatkozásai jó néhány kisebb
nyelv
<br>
kihalását hozhatják magukkal H. Tóth Tibor szerint, ezért
ha
<br>
eközben valamilyen okból még egy világnyelv mindennapi
<br>
használatára is rákényszerülnénk, könnyen végveszélybe
<br>
sodródhatna nyelvünk.
<br>
<br>
„Azért szent György napja for ever” – írta Petőfi
jókedvében az
<br>
egyik levelében. Manapság a hunglishnak nevezett
keveréknyelv
<br>
már kortünet. Vajon az angol térhódítása, a magyartalan
<br>
tükörfordítások, az igényes nyelvhasználat térvesztése a
<br>
tömegkommunikációban, a stílus közönségessé és egysíkúvá
válása
<br>
anyanyelvünk kihalását is okozhatja?
<br>
<br>
– Ma elsősorban az amerikai angol igénytelen változata
alakítja
<br>
a nyelvi divatot, táplálja a nyelvi sznobériát. A „Lupa
beachen
<br>
a Myfish Seafood restaurant séfje halszeletelő workshopot
tart”
<br>
mondat nyáron jelent meg egy bulvárlapban. De terjed az
angol
<br>
present és past continuous tükörfordítása is a tinik
körében:
<br>
„dolgozatírásban vagyok, alvásban voltam” mondják – hívja
fel a
<br>
figyelmet a káros jelenségekre Pomozi Péter.
<br>
<br>
[IMAGE]A jövőben leginkább a szókincs területén
számolhatunk
<br>
nagy mennyiségű idegen – elsősorban angol – szóval, és
nemcsak a
<br>
szaknyelvek területén, hanem a modern informatikai
lehetőségek
<br>
és eszközök elterjedtsége miatt máshol is. Ezek a szavak
nem
<br>
csupán technikai fogalmakat jelölnek, hanem a
kapcsolattartás
<br>
formáit is átalakítják. Ezért Eőry Vilma nagyobb
veszélynek
<br>
tartja az ezekkel az eszközökkel is jellemezhető
fogyasztói
<br>
társadalom egyre felszínesebb gondolkodását és
nyelvhasználatát.
<br>
<br>
– Nyelvünket mind írásban, mind élőszóban, hangzásában nap
mint
<br>
nap kerékbe törjük – jelenti ki karakánul H. Tóth Tibor,
aki
<br>
szerint írásban is egyre inkább hozzászokunk a hanyag,
<br>
rövidített és gyakran hibás nyelvhasználathoz, a beszélt
nyelv
<br>
írott formában való rendszeres megjelenéséhez: ezt a
<br>
gyorsközlések divatja, a szinte folyamatos telefonos
<br>
üzenetküldés szokása, a virtuális közléstérben való
állandó
<br>
jelenlét igénye hozza magával. Ezzel együtt jár a szó és
az írás
<br>
becsületének megfogyatkozása: a képi szimbólumok, a
helyzet- és
<br>
hangulatjelek, ikonok áradata, egész közlésvilágunk
<br>
tömegesedése, elüzletiesedése és elsilányulása.
<br>
<br>
Van megoldás?
<br>
<br>
A szókincs primitivizálódása a közösségek módszeres
<br>
szétverésével, a globalista mainstream-ideológia
<br>
individualizmusmániájával is szorosan összefügg. – Tamási
Áron
<br>
vasúti szabadjegyével harmadosztályra nyergelve még
székely
<br>
anekdotákat gyűjtött egy éven át. Ugyan melyik európai
vasúti
<br>
kocsiban lehetne 2019-ben szellemes, vérbő anekdotákat
gyűjteni?
<br>
– veti fel a költői kérdést Pomozi Péter.
<br>
<br>
A magyar nyelv őshonos kisebbségi nyelvként a
Kárpát-medence
<br>
számos pontján veszélyeztetett, miként a nyugati
diaszpórában
<br>
is; ám Győrben vagy Budapesten sem ülhetünk a
babérjainkon. A
<br>
magyarországi nyelvjárások visszaszorulásán nagyon nehéz
<br>
segíteni. Abban mindegyik szakember egyetértett, hogy el
kellene
<br>
érni, az iskolai oktatás ne csak tananyagként tanítsa
ezeket,
<br>
hanem tanórán kívül is közvetítse azt a szemléletet, hogy
a
<br>
nyelvjárás nem szégyellni- és megbélyegeznivaló. A
felvidéki, a
<br>
kárpátaljai, az erdélyi és a vajdasági magyarok körében
számolni
<br>
kell a magyar nyelv – többnyire a helyben beszélt
nyelvjárás –
<br>
minőségének romlásával, használati körének beszűkülésével,
és a
<br>
következő nemzedékek esetében sajnos nyelvvesztéssel,
<br>
nyelvcserével is. Az anyaország gazdaságélénkítő segítsége
és az
<br>
anyanyelvű oktatáshoz nyújtott támogatása az utóbbi időben
<br>
jelentősebb, a helyi magyar iskolák, különösen a
szórványokban
<br>
működő hétvégi vagy vasárnapi iskolák fenntartásához az
anyagi
<br>
segítségen kívül szakembereket is küldenek, lehetővé
teszik a
<br>
Magyarországra utazást nyelvgyakorlási céllal is.
<br>
<br>
– Ha nem állunk meg a social mediának csúfolt új,
<br>
közösségromboló kommunikációs formák kijelölte lejtőn,
akkor ez
<br>
a fajta szegényedés folytatódik. Óriási nemzetpolitikai
<br>
lehetőséget szalasztunk el azzal, ha az új Nemzeti
<br>
alaptantervben is több óra jut majd hetente idegen
nyelvekre,
<br>
mint anyanyelvünkre, a magyar irodalomra és
népdalkincsünkre
<br>
együttvéve – összegzi a teendőket Pomozi Péter.
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
_______________________________________________
<br>
Grem mailing list
<br>
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<br>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
<br>
<br>
<br>
<br>
</blockquote>
<br>
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
<pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</body>
</html>