[Grem] Kérdések a román történészekhez

[Tibor Zsíros]

Nesze neked dák elmélet! Érdekes kérdések. Ezt a kérdéskört akár még
bővíteni is lehetne...

Tehát kik is voltak azok a dákok? És kik azok a románok és honnan
jöttek?


*Dr. Kazár Lajos: Kérdések a román történészekhez  * *(**Dr. Kazár Lajos
(Australian National University, Canberra)*

- 1. Feltételezve, hogy a románok állandó lakosai voltak azon földnek,
melyet ma Erdélynek hívnak, s ahonnét a római telepeseket és légiókat Kr.
u. 270 körül kivonták, és tekintve, hogy a rómaiakat ott követő népek: a
gótok, hunok, gepidák, avarok, bolgárok mind elsöprődtek a népvándorlás
sodrában, miközben – a dáko-román elmélet követői szerint – a románok elei
ugyanott „barlangokban élve" megmaradtak, jó lenne tudni, pontosan mely
barlangokban élték túl észrevétlenül a háborúkkal teli hat évszázadot a
magyar honfoglalásig?
És hol vannak az idevágó régészeti bizonyítékok: hálófülkék, edénytöredékek
és egyéb háztartási eszközök, szemétdombok és más leletek, amelyek
tanúsítják a „dáko-román" tömegeknek ilyen barlangokban folytatott állandó
életét? (U.i. ilyen leleteket még nem talált senki).

- 2. Minthogy a dáko-román elmélet követői azt állítják, hogy a románok a
IV. vagy V. században vették fel a kereszténységet a ma Erdélyként ismert
földön, tudni szeretnénk a románok „dáko-román" őseinek olyan lehető
alkotásairól, amelyek jól rejtett barlangokban fennmaradhattak volna,
például – vallásos alkotások az állítólagos megkeresztelkedés előtti
időszakból; – vallásos alkotások a megkeresztelkedés és a románoknak a
Magyar Királyság okmányaiban a 13. század elején először történt említése
között. Különösen érdekelnének bennünket feliratok (akár dák, akár latin
nyelven az első időszakból és latin vagy új-latin nyelven a másodikból)
barlangtemplomok falain, sírköveken vagy egyéb kultikus tárgyakon? U.i. a
római civilizáció ilyen tanújelei nem hiányoznak más területeken, amelyek
valaha a rómaiak birtokai voltak.

- 3. Mi a magyarázat arra, hogy a románok nyelvében Erdélynek sem a
dákoktól származó neve (ha ilyen egyáltalán volt), sem a tartomány római
neve (Provincia Dacia) nem maradt meg? Miért volt szükséges a románok
őseinek az ómagyar Erdei nevet kölcsönözniük, amit némi hangtorzítással
mindmáig Ardeal-nak neveznek?
- 4. A 19. században élt Alexandra de Cihac román nyelvész elemzése szerint
(Dictionnaire étymologique de la langue roumainé) a román nyelv szókincse
akkor a következő összetételű volt:
45,7% szláv , 31,4% latin , 8,4% török , 7,0% görög , 6,0% magyar , 0,6%
albán , és valamelyes ismeretlen eredetű, de dák eredetű egy sem. Hol
vannak a dák maradékok?

- 5. Mivel lehet magyarázni, hogy számos, feltűnően közös vonás van az
albán és a román nyelvben? A történettudomány nem tud arról, hogy az
albánok elei Erdélyből vándoroltak volna a történelmi Albánia területére,
viszont Albánia szomszédsgában már a 10. században nagy terjedelmű oláh
(vlach) szállásterületek léteztek. Arumun és Megleni románok ma is élnek
ott jelentős számban.

- 6. Miért volt a románok liturgiája (egyházi szertartási nyelve) Erdélyben
még a 19. században is szláv (tehát sem latin, sem görög, de még oláh/román
sem), és miért volt az oláh/román papság olyan sok tagja évszázadokon át
szerb vagy bolgár eredetű?

- 7. Mi a magyarázat arra, hogy a rómaiak állítólagos leszármazottai között
még a papok is nem a latin írást, hanem a cirillt használták még a 19.
században is? Ha a románok dákó-román ősei a tőlük elvárható latin betűket
később cserélték fel a cirillel -amely csere nem történhetett a 9. század
közepe előtt (mert korábban cirill írás nem létezett) -, akkor miért
történt ez a csere Erdélyben, a Magyar Királyság területén, ahol semmilyen
más népcsoport nem használt cirill írást a törökök elől menedéket kérő
szerbek és oláhok előtt? Mi értelme lett volna egy ilyen cserének
Magyarországon?

- 8. A Regestrum Varadiense (Váradi regesztrum) nagyváradi püspökségnek
isten ítéletek pere egész Kelet-Magyarországra kiterjedő illetékességi
területén 1205 és 1238 között lefolyt perekre vonatkozó hivatalos
feljegyzéseit tartalmazza, melyekből kb. 600 helységnevet és kb. 2.500
személynevet gyűjtöttek ki. Egyik lista sem tartalmaz egyetlen olyan nevet
sem, mely oláh/román eredetű volna. Mennek a magyarázata?

- 9. Mi a magyarázata annak, hogy az állítólag dák és római ősöktől
származó oláhok/románok -jóllehet a dákoknak voltak megerősített városaik,
a rómaiak pedig messze földön híresek voltak nagyszerű városok építéséről –
egyetlen város nem létesítettek Erdélyben, sem a magyar honfoglalás előtt,
sem azután? Mi több: az oláh/román nyelvben az órás (város) szó az ómagyar
waras kölcsönzése?

- 10. Erdély településtörténete azt mutatja, hogy a 13. század végén 511
falunévből csak 3 volt román eredetű. Talán csak a 13. században kezdtek a
románok Erdélybe bevándorolni?

- 11. Mi az oka annak, hogy Erdélyben egyetlen folyó vagy nagyobb patak
neve sem román eredetű?

(terjesszük, osszuk meg minél többen)
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20190718/24d1aa28/attachment.html>