[Grem] Az államadósság a boncasztalon / Szabó G., Lesti Á., Botos K.

[Emoke Greschik]

  Az Antall József Baráti Társaság előadás-sorozatának nyolcadik évada
indult el idén januárban. Az előadás-sorozat célja, hogy szakmai
szemmel elemezze múltunkat és jelenünket. Az idei első rendezvényen az
államadósság került boncasztalra, amit a meghívott közgazdászok sebészi
részletességgel elemeztek, feltárták az adósság felhalmozódásának okait és
kijelölték a kilábaláshoz vezető utat.

https://makronom.mandiner.hu/cikk/20190221_allamadossag_tudositas

A szocialista magyar gazdaság olyan volt mint az általunk gyártott
autóbuszok: a váz magyar volt, de külföldi motor hajtotta – jellemezte a
rendszerváltás előtti hazai gazdaságot Botos Katalin volt miniszter. A
„külföldi motor” a devizahitel volt, amit a jegybank sorozatosan rossz
pénznemben vett fel, ezzel kis híján az államcsőd szélére sodorva az
országot. Szabó Gergely szerint emiatt kevésbé a túlfogyasztás, inkább a
pénzügyi hibák miatt adósodtunk el a szocializmusban. Pénzügyi hibák a
kétezres években is voltak: négy százaléknyi GDP-t bukhatott az ország
azon, hogy korábban folyamatosan túl magasak voltak a kamatok. A
forintadósságtól azonban szerinte nem kell félnünk, mert forintból annyit
teremtünk, amennyit csak kívánunk. Tudósításunk.

*Tovább nyújtózkodtunk, mint ameddig a takarónk ért?*

Közismert tény, hogy Magyarország 1990-ben térségünk legeladósodottabb
országa volt, összesen 21 milliárd dollárról beszélünk. Jó-e, ha egy állam
a fejlődés érdekében eladósodik? – tette fel a kérdést Lesti Árpád
moderátor Botos Katalin volt bankügyekért felelős tárca nélküli
miniszternek.


Botos Katalin szerint eladósodni sose jó, hiszen azt vissza is kell majd
fizetni, de mégis szükségszerű, ha kevés a hazai forrás. Egy híres
közgazdászt idézve azt mondta,
az eredendő bűn az, ha valaki külső forrásból akar növekedni.

A volt miniszter szerint az importot túlzott mértékben „vettük igénybe”
olyan célokra, amelyek devizában sohasem térültek meg, azaz túlfogyasztás
jellemezte gazdaságunkat. A termelési célú importot a hetvenes években már
nem korlátozták, tehát szabadon áraszthatták el Magyarországot a külföldi
termelési eszközök.

A beözönlő importeszközökből pedig a szovjet piacra kellett késztermékeket
előállítanunk, akkor is, ha az nem volt gazdaságos. Még a '73-as nagy
olajválság idején is, amikor az import jócskán megdrágult és a termelés
költségei az egekbe szöktek.

*„Az eladott termékeinkért pedig csak rubelt kaphattunk, amit nem tudtunk
átváltani dollárba. A rubel tehát nem töltötte be a pénzfunkcióit, ezért
nem is volt igazi valuta. Hogy példával szemléltessem, a nagyszerű
Ikarus busznak mi csak a karosszériáját gyártottuk, minden más
a kapitalista nyugatról származott. A buszokat pedig eladtuk a
szocialistáknak úgy, hogy bele volt építve a tőkés importtartalom, ami
viszont nem tudott megtérülni a rubel alapú bevételeinkből”* – mutatta be a
szocialista gazdaság abszurditását Botos Katalin.

A szocialista rendszer azonban nem akart engedni a demagógiából, nem
akarták az életszínvonalat visszaszorítani, ugyanis arra törekedtek, hogy
mindenkinek legyen valamilyen munkája. Akkor még nem autószalonok voltak a
Váci úton végig, hanem gépgyárak – mondta.

Összegezve, az eladósodásunknak két fő oka volt: a rossz devizanem
kiválasztása, illetve a szocializmus elveinek ráerőltetése a
reálgazdaságra, ami túlfogyasztáshoz vezetett. A volt miniszter a
túlfogyasztást tartotta súlyosabb tényezőnek az adósságunk növekedésében.

*Mégsem a túlfogyasztás volt a hibás?*

A rendezvény másik vendége, Szabó Gergely közgazdász, a Pénzriport
<http://www.penzriport.hu/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_makronom_201902>
alternatív pénzügyi honlap alapítója azonban vitába szállt azzal a
hagyományos narratívával, mely szerint főleg a túlfogyasztás halmozta
fel az államadósságot. A közgazdász ugyanis egy kutatása során kiderítette,
hogy
sokkal jelentősebb adósságnövelő hatása volt a rosszul megválasztott
devizáknak, mint a túlfogyasztásnak.

Számításai szerint a túlfogyasztás és annak kamatai az összes adósságnak
csak az egyötöd részét teszik ki, de lehet, hogy még annál is kevesebbet,
mert a tanulmány készítése után kiderült, hogy az elemzéshez használt
külkereskedelmi adatok és a folyófizetési mérleg számai utólag lettek
rekonstruálva.

Végeredményben a húszmilliárd dolláros államadósságunkból a túlfogyasztás
megközelítőleg csak négymilliárdot tett ki, tehát nem ez okozta az
eladósodásunk nagy részét. Hanem az, hogy a szocialista vezetés
mindig pont az ellenkezőjét művelte, mint ami célszerű lett volna

– összegezte a szocialista pénzügypolitikát Szabó Gergely.

Szabó Gergely, Lesti Árpád és Botos Katalin.


*Államszocialista hibák mindenütt*

Jó példa erre, hogy sorozatosan felértékelődő valutában vettük fel a
kölcsönöket. Az adatokból az is kiderül, hogy a '73-ban közel kétmilliárd
dolláros államadósságunk '89-re húszmilliárdra nőtt, tehát
16 év alatt több mint megtízszereződött.

A szocialista vezetés első szerencsétlen devizaválasztása 1973-ban történt,
amikor jelentős mértékben vett fel svájci frankhitelt, azonban ennek értéke
több mint kétszeresére nőtt a hetvenes évek végére, ezzel megindítva az
első nagy eladósodási hullámot.

1980 körül a dollár arányát növeltük, de szerencsétlen módon, mivel az pont
ekkor erősödött vissza. Ekkor a dollár helyett jenre váltottunk, azonban
1985-ben előretörtek a jen hitelek, amelyek két év alatt közel
megkétszereződtek a dollárhoz képest – mutatott rá az óriási hibasorozatra.

Ha visszafejtjük, hogy a rosszul kiválasztott devizák, illetve ezeknek a
kamatai mennyiben járulhattak hozzá az egész adósságállomány növekedéséhez,
akkor egy bődületesen nagy számot kapunk: a húszmilliárdos adósságunk több
mint felét, akár 14 milliárd dollárt is kitehet ez a rész.

További hárommilliárd dollárt tett ki az az adósság, amit felvettünk és
tovább hiteleztünk „baráti” országoknak:
így Magyarország hitelből hitelezett Bangladesnek, Iraknak és a
Szovjetuniónak,

azonban ezeket a baráti hiteleket ők azóta sem fizették vissza.

*Ha ilyen sok adósságunk lett, miért nem jelentettünk államcsődöt?*

*„Mivel néhány nagyobb hitelező kezében voltak a kötvényeink, *
lehetett volna mondani, hogy legitimnek tartjuk az adósságot, viszont
legalább részben csődöt mondunk rá

*és más struktúrát kérünk. Ennek egy-két hónapnyi, évnyi nehézség lett
volna a következménye, azonban az ország gazdaságát helyre rántotta volna.
Ezt viszont csak úgy tudtuk volna meglépni, ha politikailag erős a kormány,
tehát ha mögötte áll a média, rendőrség, hadsereg, illetve el tudja
magyarázni az embereknek a csődbejelentés fontosságát és pozitív
hozadékait”* – mondja Szabó Gergely.

Botos Katalin erre szót kért és elmondta, hogy a rendszerváltáskor
egyszerűen nem volt miből fizetnünk. Azt kellett a magyar kormánynak
nyilatkoznia, hogy fizetni fogunk, hiszen ha a betétesek továbbra is
kivonják a pénzeiket és nem is adnak napokon belül többet, akkor tönkrement
volna Magyarország.
A folyó importokat nem tudtuk miből finanszírozni

és nem sokon múlt, hogy a fő mezőgazdasági termékünk, a gabona „ránk
rohadjon”, mert a fertilizáló szereket is importáltuk.

*„Megsegítésünkre jött is a felmentősereg, például Soros György
felajánlotta, hogy az adósságunkat átváltja vagyonra. Mi azonban inkább a
biztonságosabb megoldást választottuk és több tulajdonosnak értékesítettük
a vagyonunkat. Tudtuk, hogy Soros is eladta volna, ahogy a szocialista
kormány is eladta legfontosabb értékeinket 1994-től kezdve, aztán 2000-től
ugyancsak”* – mutatta be a rendszerváltáskori viszonyokat a volt miniszter.
*„Azt is csak később hallottam, hogy Soros átadott neki egy listát azokról
a nemzeti vagyontárgyakról, amiket azért kért volna cserébe, hogy kifizeti
a magyar államadósságot. Persze őrült aránytalanság volt a vagyonelemek és
a tartozás között, de úgy gondolta, eljött a pillanat, amikor sikeresen
zsarolhatja a megszorult magyar kormányt. Ebben az ügyben kosarat kapott” –*
 mondta erről
<http://www.demokrata.hu/hir/belfold/olyan-mint-egy-arulas?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_makronom_201902>
korábban
Bíró Zoltán, az első magyar rendszerváltó politikus, aki konfrontálódott
Soros Györggyel.


*Mennyi az adósságunkban a külföldi deviza aránya?*

Elhangzott, hogy jelenleg a teljes állomány húsz-harminc százalékát
devizában, és tíz százalékát forintban birtokolják külföldi szereplők.
Azonban belátható időn belül a deviza alapú adósság nulla százalékra
csökkenthető, tehát
sikerült visszavennünk a saját államadósságunkat.

Ez úgy történt, hogy 2010-től jelentős külkereskedelmi többletet termel a
magyar gazdaság, így a lakosság és a vállalatok is hatalmas megtakarítók
lettek. Ezt úgy kell elképzelni, hogy áramlik be a rengeteg külföldi pénz,
tehát eurót váltunk át forintra (a külföldi pénzből így lehet itthon
vásárolni), ez a forint aztán egyrészt bekerül a bankrendszerbe, másrészt
az államkötvényekbe és ezekből az állam növelni tudja az új forint
kibocsátásokat, amiből visszafizeti a lejáró euró kibocsátásokat.

A képződő külkereskedelmi többletünk, illetve a megtakarításaink teszik
lehetővé, hogy az állam fokozatosan kiszálljon a devizahitelekből, így
csökkentve a külföldiek kezében lévő államadósságot is.

*A forintalapú adósság nem veszélyes*

Szabó Gergely szerint téves az az adósságról alkotott kép, hogy mindig a
deficitet nézzük és arról kevesebb szó esik, hogy mennyi az állam
kamatfizetés nélküli egyenlege. A közgazdász szerint a lényeges kérdés az,
hogy mennyivel ad több pénzt az állam a háztartásoknak, a vállalatoknak,
mint amennyit beszed tőlük adó formájában.

*„Volt egy-két év a Medgyessy-kormány alatt, amikor jelentős volt az
elsődleges egyenleg hiánya, de jellemzően nem ezért van deficitben az
ország. A jelenlegi állapot is az, hogy*
az állam több pénzt juttat vissza az embereknek és a vállalatoknak, mint
amennyit beszed tőlük

– hangsúlyozta a közgazdász.

A kutató szerint nagyon fontos, hogy az adósság deviza vagy forint alapú,
ugyanis a külföldi pénznemben felvett adósság kamatát a külföld határozza
meg, ami kockázati tényezőt jelent számunkra. Ezzel szemben a hazai
pénznemben kibocsátott kötvény teljesen máshogy viselkedik, pont amiatt,
mert
a magyar államadósságot a magyar jegybank bármikor beváltja pénzre az
alapkamaton,

tehát alapkamaton ad a bankrendszernek hitelt államadósság fejében.

Következésképpen a bankszektornak megéri államadósságot venni, ha annak
magasabb a kamata mint az alapkamat. Ebből kifolyólag, a közgazdász szerint
óriási hiba volt, hogy korábban sokáig túl magas volt az alapkamat az
infláció elleni küzdelem jegyében.

Elég lett volna egyszer leengedni a kamatokat és engedni, hogy elszálljon
az infláció, így utána hatalmas kamatterhektől szabadult volna meg az
ország.

A mostani növekedés jelentős meghatározója, hogy alacsony az alapkamat,
ebből következőleg alacsony az államadósság kamata, így kevés terhet jelent
a kamatok törlesztése, a megmaradó összeg pedig a növekedést tudja
támogatni. A közgazdász becslései szerint
közel négy százaléknyi GDP-t bukhatott az ország azon, hogy korábban
folyamatosan túl magasak voltak a kamatok,

és hatalmas sikere a mostani jegybank politikának, hogy sikerült lehozni
ezeket a kamatokat, így megtámogatva a növekedést.

*Meddig maradhat ilyen alacsony a jegybanki alapkamat?*

*„Nekem ebben más a véleményem, mint a konszenzus. A többség szerint, ahogy
Amerikában mennek fel a kamatok, úgy fokozódik az inflációs nyomás és ezt
az egész világnak le kell követni. Szerintem úgy néz ki az egész pénzügyi
rendszer, hogy ahhoz, hogy ne legyen defláció illetve recesszió,
folyamatosan új pénznek kell bejönni a gazdaságba, és ez az új pénz
akkor teremtődik, amikor valamelyik szektor eladósodik*” – foglalta össze
álláspontját Szabó Gergely. Szerinte ahhoz, hogy ne legyen defláció és
recesszió, egyre alacsonyabb kamatok kellenek, ezzel ösztönözve
a lakosságot és a vállalatokat az eladósodásra.

A közgazdász azt jósolja, hogy nem lesz jelentős mértékű kamatemelés
nemzetközileg, csak akkor emelnek, ha már nagyon elszálltak az eszközárak
és nagy lesz az inflációs nyomás. Nálunk is nagyon sokáig lent maradhatnak
a kamatok és mivel egy nagyon leértékelt forint árfolyamon vagyunk most,
folyamatosan befelé áramlik a pénz. A külkereskedelmi többlet pedig
folyamatos felértékelődési nyomás alatt tartja a forintot, tehát
kedvező Magyarország pénzügyi helyzete.

A meghívott szakértők ezzel befejezték előadásukat, és a közönség
kérdéseire válaszoltak.
*Lengyelország miért áll jobban államadósság szempontjából?*

*„Lengyelországban olyan szakemberekkel találkoztam, akik a lengyelek
adósságkönnyítését végrehajtották, és elmondásuk szerint az akkori amerikai
kormány átvállalta tőlük az adósságot és más országokban is a lengyelek
adósságának könnyítését szorgalmazták. Az USA döntésében nagy szerepet
játszhatott, hogy *
az amerikai lengyelek szenátorokat fenyegettek meg azzal, hogy nem
szavaznak rájuk, amennyiben nem engedik el Lengyelország adósságát.

*Tehát az USA támogatta a lengyelek kérését, mondván, hogy így segít a
Szovjetunió bűvköréből kiszabaduló országoknak. Magyarország azonban nem
élt az államadósság tárgyalás útján történő elengedésével*” – magyarázta a
lengyelek adósságkönnyítő húzását Botos Katalin volt miniszter.

*Matematikailag lehetséges, hogy valaha is kifizessük az államadósságot?*

A devizaadósságot egyelőre a külkereskedelmi többletből, illetve a
rendelkezésünkre álló devizatöbbletből tudjuk fizetni, ezzel szemben a
forint alapú adósságot sosem fogjuk visszafizetni, ugyanis
onnantól kezdve, hogy saját pénzben van az adósság, már nem sok
jelentőséggel bír.

Ezen a ponton könnyebb ha úgy gondolunk az államadósságra, mint egy számra
az Excel táblázatban, csupán egy jelre – magyarázta Szabó Gergely.

Ennek az a magyarázata, hogy az államadósság lejegyzéséhez a banknak nincs
szüksége előzetes megtakarításra. Tehát amikor az állam kibocsát egy forint
államadósságot, azt lejegyzi az ország legnagyobb bankja, és bár
jegybankpénzzel fizet az államnak, azt a pénzt az állam elkölti és
visszakerül a bank számlájára betétként.

Azért történhet ez így, mert az államadósságunk nem egy olyan kemény dolog
mint az arany, ezüst, dollár ami számunkra korlátos lenne, tehát
nem kell félnünk a forint államadósságtól, hiszen a forint egy jel, amiből
annyit teremtünk amennyit csak kívánunk.

Az adósságunkra lekötött jegybankpénzként tekinthetünk. Amíg ezt gyűjtik az
emberek addig jó, ha viszont nem gyűjtik, akkor megemelkednek az eszközök
árai, viszont akkor se omlik ránk a rendszer, csak például megemelkednek a
lakásárak és rosszul járnak azok, akik akkor akarnak lakást venni – mondta
Szabó.

Végül Botos Katalin megjegyezte, hogy *„amíg a vállalati vagyon
privatizálható, addig a föld- és lakásvagyonunk nehezen értékesíthető a
külföldiek számára. Magyarország vagyona pedig az adósság két-háromszorosát
is fedezi. Azonban a lakásvagyon csak addig jó, amíg lakják is, különben
gyengül. Ezért is fontos, hogy folytassuk a jelenlegi kormányzati
politikát, ami munkahelyeket teremt és támogatja a családalapítást*” –
zárta az előadást a volt miniszter.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20190221/83d2cc07/attachment.html>