<div dir="ltr"><div dir="ltr"><div> 


















<span style="font-size:11pt;line-height:115%;font-family:"Times New Roman","serif"">
Az Antall József Baráti Társaság előadás-sorozatának nyolcadik évada 
indult el idén januárban. Az előadás-sorozat célja, hogy szakmai 
szemmel elemezze múltunkat és jelenünket. Az idei első rendezvényen az 
államadósság került boncasztalra, amit a meghívott közgazdászok sebészi 
részletességgel elemeztek, feltárták az adósság felhalmozódásának okait 
és kijelölték a kilábaláshoz vezető utat. <br></span></div><div><span style="font-size:11pt;line-height:115%;font-family:"Times New Roman","serif""><br></span></div><div><span style="font-size:11pt;line-height:115%;font-family:"Times New Roman","serif""><a href="https://makronom.mandiner.hu/cikk/20190221_allamadossag_tudositas">https://makronom.mandiner.hu/cikk/20190221_allamadossag_tudositas</a><br></span></div><div><br>
</div><div>A szocialista magyar gazdaság olyan volt mint az általunk gyártott 
autóbuszok: a váz magyar volt, de külföldi motor hajtotta – jellemezte a
 rendszerváltás előtti hazai gazdaságot Botos Katalin volt miniszter. A 
„külföldi motor” a devizahitel volt, amit a jegybank sorozatosan rossz 
pénznemben vett fel, ezzel kis híján az államcsőd szélére sodorva az 
országot. Szabó Gergely szerint emiatt kevésbé a túlfogyasztás, inkább a
 pénzügyi hibák miatt adósodtunk el a szocializmusban. Pénzügyi hibák a 
kétezres években is voltak: négy százaléknyi GDP-t bukhatott az ország 
azon, hogy korábban folyamatosan túl magasak voltak a kamatok. A 
forintadósságtól azonban szerinte nem kell félnünk, mert forintból 
annyit teremtünk, amennyit csak kívánunk. Tudósításunk. <br></div><div><br></div><div>
<div class="gmail-articletext"><div class="gmail-text"><p><strong>Tovább nyújtózkodtunk, mint ameddig a takarónk ért?</strong></p>

<p>Közismert tény, hogy Magyarország 1990-ben térségünk 
legeladósodottabb országa volt, összesen 21 milliárd dollárról 
beszélünk. Jó-e, ha egy állam a fejlődés érdekében eladósodik? – tette 
fel a kérdést Lesti Árpád moderátor Botos Katalin volt bankügyekért 
felelős tárca nélküli miniszternek.</p>

<div class="gmail-fb-page gmail-fb_iframe_widget" href="https://www.facebook.com/makronom.mandiner/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_makronom_201902?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_makronom_201902"><span style="vertical-align:bottom;width:500px;height:180px"></span></div>

<p><br>
Botos Katalin szerint eladósodni sose jó, hiszen azt vissza is kell majd
 fizetni, de mégis szükségszerű, ha kevés a hazai forrás. Egy híres 
közgazdászt idézve azt mondta,</p>

<div class="gmail-keretes">az eredendő bűn az, ha valaki külső forrásból akar növekedni.</div>

<p>A volt miniszter szerint az importot túlzott mértékben „vettük 
igénybe” olyan célokra, amelyek devizában sohasem térültek meg, azaz 
túlfogyasztás jellemezte gazdaságunkat. A termelési célú importot a 
hetvenes években már nem korlátozták, tehát szabadon áraszthatták el 
Magyarországot a külföldi termelési eszközök.</p>

<p>A beözönlő importeszközökből pedig a szovjet piacra kellett 
késztermékeket előállítanunk, akkor is, ha az nem volt gazdaságos. Még 
a '73-as nagy olajválság idején is, amikor az import jócskán megdrágult 
és a termelés költségei az egekbe szöktek.</p>

<p><em>„Az eladott termékeinkért pedig csak rubelt kaphattunk, amit nem 
tudtunk átváltani dollárba. A rubel tehát nem töltötte be a 
pénzfunkcióit, ezért nem is volt igazi valuta. Hogy példával 
szemléltessem, a nagyszerű Ikarus busznak mi csak a karosszériáját 
gyártottuk, minden más a kapitalista nyugatról származott. A buszokat 
pedig eladtuk a szocialistáknak úgy, hogy bele volt építve a tőkés 
importtartalom, ami viszont nem tudott megtérülni a rubel alapú 
bevételeinkből”</em> – mutatta be a szocialista gazdaság abszurditását Botos Katalin.</p>

<p>A szocialista rendszer azonban nem akart engedni a demagógiából, nem 
akarták az életszínvonalat visszaszorítani, ugyanis arra törekedtek, 
hogy mindenkinek legyen valamilyen munkája. Akkor még nem autószalonok 
voltak a Váci úton végig, hanem gépgyárak – mondta.</p>

<p>Összegezve, az eladósodásunknak két fő oka volt: a rossz devizanem 
kiválasztása, illetve a szocializmus elveinek ráerőltetése a 
reálgazdaságra, ami túlfogyasztáshoz vezetett. A volt miniszter a 
túlfogyasztást tartotta súlyosabb tényezőnek az adósságunk 
növekedésében.</p>

<p><strong>Mégsem a túlfogyasztás volt a hibás?</strong></p>

<p>A rendezvény másik vendége, Szabó Gergely közgazdász, a <a target="_blank" href="http://www.penzriport.hu/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_makronom_201902">Pénzriport</a>
 alternatív pénzügyi honlap alapítója azonban vitába szállt azzal a 
hagyományos narratívával, mely szerint főleg a túlfogyasztás halmozta 
fel az államadósságot. A közgazdász ugyanis egy kutatása során 
kiderítette, hogy</p>

<div class="gmail-keretes">sokkal jelentősebb adósságnövelő hatása volt a rosszul megválasztott devizáknak, mint a túlfogyasztásnak.</div>

<p>Számításai szerint a túlfogyasztás és annak kamatai az összes 
adósságnak csak az egyötöd részét teszik ki, de lehet, hogy még annál is
 kevesebbet, mert a tanulmány készítése után kiderült, hogy az 
elemzéshez használt külkereskedelmi adatok és a folyófizetési mérleg 
számai utólag lettek rekonstruálva.</p>

<p>Végeredményben a húszmilliárd dolláros államadósságunkból a 
túlfogyasztás megközelítőleg csak négymilliárdot tett ki, tehát nem ez 
okozta az eladósodásunk nagy részét. Hanem az, hogy a szocialista 
vezetés</p>

<div class="gmail-keretes">mindig pont az ellenkezőjét művelte, mint ami célszerű lett volna </div>

<p>– összegezte a szocialista pénzügypolitikát Szabó Gergely.</p>

<p><img alt="" src="https://makronom.mandiner.hu/gallery/2019/modell1.jpg" style="margin-right: 0px;" width="472" height="236"></p>

<div style="background:rgb(238,238,238) none repeat scroll 0% 0%;border:1px solid rgb(204,204,204);padding:5px 10px;text-align:center"><span style="font-size:12px">Szabó Gergely, Lesti Árpád és Botos Katalin.</span></div>

<p><br>
<strong>Államszocialista hibák mindenütt</strong></p>

<p>Jó példa erre, hogy sorozatosan felértékelődő valutában vettük fel a 
kölcsönöket. Az adatokból az is kiderül, hogy a '73-ban közel 
kétmilliárd dolláros államadósságunk '89-re húszmilliárdra nőtt, tehát</p>

<div class="gmail-keretes">16 év alatt több mint megtízszereződött.</div>

<p>A szocialista vezetés első szerencsétlen devizaválasztása 1973-ban 
történt, amikor jelentős mértékben vett fel svájci frankhitelt, azonban 
ennek értéke több mint kétszeresére nőtt a hetvenes évek végére, ezzel 
megindítva az első nagy eladósodási hullámot.</p>

<p>1980 körül a dollár arányát növeltük, de szerencsétlen módon, mivel 
az pont ekkor erősödött vissza. Ekkor a dollár helyett jenre váltottunk,
 azonban 1985-ben előretörtek a jen hitelek, amelyek két év alatt közel 
megkétszereződtek a dollárhoz képest – mutatott rá az óriási 
hibasorozatra.</p>

<p>Ha visszafejtjük, hogy a rosszul kiválasztott devizák, illetve 
ezeknek a kamatai mennyiben járulhattak hozzá az egész adósságállomány 
növekedéséhez, akkor egy bődületesen nagy számot kapunk: a 
húszmilliárdos adósságunk több mint felét, akár 14 milliárd dollárt is 
kitehet ez a rész.</p>

<p>További hárommilliárd dollárt tett ki az az adósság, amit felvettünk és tovább hiteleztünk „baráti” országoknak:</p>

<div class="gmail-keretes">így Magyarország hitelből hitelezett Bangladesnek, Iraknak és a Szovjetuniónak,</div>

<p>azonban ezeket a baráti hiteleket ők azóta sem fizették vissza. </p>

<p><strong>Ha ilyen sok adósságunk lett, miért nem jelentettünk államcsődöt?</strong></p>

<p><em>„Mivel néhány nagyobb hitelező kezében voltak a kötvényeink, </em></p>

<div class="gmail-keretes">lehetett volna mondani, hogy legitimnek tartjuk az adósságot, viszont legalább részben csődöt mondunk rá<em> </em></div>

<p><em>és más struktúrát kérünk. Ennek egy-két hónapnyi, évnyi nehézség 
lett volna a következménye, azonban az ország gazdaságát helyre rántotta
 volna. Ezt viszont csak úgy tudtuk volna meglépni, ha politikailag 
erős a kormány, tehát ha mögötte áll a média, rendőrség, hadsereg, 
illetve el tudja magyarázni az embereknek a csődbejelentés fontosságát 
és pozitív hozadékait”</em> – mondja Szabó Gergely.</p>

<p>Botos Katalin erre szót kért és elmondta, hogy a rendszerváltáskor 
egyszerűen nem volt miből fizetnünk. Azt kellett a magyar kormánynak 
nyilatkoznia, hogy fizetni fogunk, hiszen ha a betétesek továbbra is 
kivonják a pénzeiket és nem is adnak napokon belül többet, akkor 
tönkrement volna Magyarország.</p>

<div class="gmail-keretes">A folyó importokat nem tudtuk miből finanszírozni</div>

<p>és nem sokon múlt, hogy a fő mezőgazdasági termékünk, a gabona „ránk rohadjon”, mert a fertilizáló szereket is importáltuk.</p>

<p><em>„Megsegítésünkre jött is a felmentősereg, például Soros György 
felajánlotta, hogy az adósságunkat átváltja vagyonra. Mi azonban inkább a
 biztonságosabb megoldást választottuk és több tulajdonosnak 
értékesítettük a vagyonunkat. Tudtuk, hogy Soros is eladta volna, ahogy a
 szocialista kormány is eladta legfontosabb értékeinket 1994-től kezdve,
 aztán 2000-től ugyancsak”</em> – mutatta be a rendszerváltáskori viszonyokat a volt miniszter.</p>

<div style="background:rgb(238,238,238) none repeat scroll 0% 0%;border:1px solid rgb(204,204,204);padding:5px 10px"><em>„Azt
 is csak később hallottam, hogy Soros átadott neki egy listát azokról a 
nemzeti vagyontárgyakról, amiket azért kért volna cserébe, hogy kifizeti
 a magyar államadósságot. Persze őrült aránytalanság volt a vagyonelemek
 és a tartozás között, de úgy gondolta, eljött a pillanat, amikor 
sikeresen zsarolhatja a megszorult magyar kormányt. Ebben az ügyben 
kosarat kapott” –</em> <a target="_blank" href="http://www.demokrata.hu/hir/belfold/olyan-mint-egy-arulas?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_makronom_201902">mondta erről</a> korábban Bíró Zoltán, az első magyar rendszerváltó politikus, aki konfrontálódott Soros Györggyel.</div>

<p><br>
<strong>Mennyi az adósságunkban a külföldi deviza aránya?</strong></p>

<p>Elhangzott, hogy jelenleg a teljes állomány húsz-harminc százalékát 
devizában, és tíz százalékát forintban birtokolják külföldi szereplők. 
Azonban belátható időn belül a deviza alapú adósság nulla százalékra 
csökkenthető, tehát</p>

<div class="gmail-keretes">sikerült visszavennünk a saját államadósságunkat.</div>

<p>Ez úgy történt, hogy 2010-től jelentős külkereskedelmi többletet 
termel a magyar gazdaság, így a lakosság és a vállalatok is hatalmas 
megtakarítók lettek. Ezt úgy kell elképzelni, hogy áramlik be a rengeteg
 külföldi pénz, tehát eurót váltunk át forintra (a külföldi pénzből így 
lehet itthon vásárolni), ez a forint aztán egyrészt bekerül a 
bankrendszerbe, másrészt az államkötvényekbe és ezekből az állam növelni
 tudja az új forint kibocsátásokat, amiből visszafizeti a lejáró euró 
kibocsátásokat.</p>

<p>A képződő külkereskedelmi többletünk, illetve a megtakarításaink 
teszik lehetővé, hogy az állam fokozatosan kiszálljon a 
devizahitelekből, így csökkentve a külföldiek kezében lévő 
államadósságot is.</p>

<p><strong>A forintalapú adósság nem veszélyes</strong></p>

<p>Szabó Gergely szerint téves az az adósságról alkotott kép, hogy 
mindig a deficitet nézzük és arról kevesebb szó esik, hogy mennyi az 
állam kamatfizetés nélküli egyenlege. A közgazdász szerint a lényeges 
kérdés az, hogy mennyivel ad több pénzt az állam a háztartásoknak, a 
vállalatoknak, mint amennyit beszed tőlük adó formájában.</p>

<p><em>„Volt egy-két év a Medgyessy-kormány alatt, amikor jelentős volt 
az elsődleges egyenleg hiánya, de jellemzően nem ezért van deficitben az
 ország. A jelenlegi állapot is az, hogy</em></p>

<div class="gmail-keretes">az állam több pénzt juttat vissza az embereknek és a vállalatoknak, mint amennyit beszed tőlük </div>

<p>– hangsúlyozta a közgazdász.</p>

<p>A kutató szerint nagyon fontos, hogy az adósság deviza vagy forint 
alapú, ugyanis a külföldi pénznemben felvett adósság kamatát a külföld 
határozza meg, ami kockázati tényezőt jelent számunkra. Ezzel szemben a 
hazai pénznemben kibocsátott kötvény teljesen máshogy viselkedik, pont 
amiatt, mert </p>

<div class="gmail-keretes">a magyar államadósságot a magyar jegybank bármikor beváltja pénzre az alapkamaton, </div>

<p>tehát alapkamaton ad a bankrendszernek hitelt államadósság fejében. </p>

<p>Következésképpen a bankszektornak megéri államadósságot venni, ha 
annak magasabb a kamata mint az alapkamat. Ebből kifolyólag, a 
közgazdász szerint</p>

<div class="gmail-keretes">óriási hiba volt, hogy korábban sokáig túl magas volt az alapkamat az infláció elleni küzdelem jegyében.</div>

<p>Elég lett volna egyszer leengedni a kamatokat és engedni, hogy 
elszálljon az infláció, így utána hatalmas kamatterhektől szabadult 
volna meg az ország. </p>

<p>A mostani növekedés jelentős meghatározója, hogy alacsony az 
alapkamat, ebből következőleg alacsony az államadósság kamata, így kevés
 terhet jelent a kamatok törlesztése, a megmaradó összeg pedig a 
növekedést tudja támogatni. A közgazdász becslései szerint</p>

<div class="gmail-keretes">közel négy százaléknyi GDP-t bukhatott az ország azon, hogy korábban folyamatosan túl magasak voltak a kamatok,</div>

<p>és hatalmas sikere a mostani jegybank politikának, hogy sikerült lehozni ezeket a kamatokat, így megtámogatva a növekedést.</p>

<p><strong>Meddig maradhat ilyen alacsony a jegybanki alapkamat?</strong></p>

<p><em>„Nekem ebben más a véleményem, mint a konszenzus. A többség 
szerint, ahogy Amerikában mennek fel a kamatok, úgy fokozódik az 
inflációs nyomás és ezt az egész világnak le kell követni. Szerintem úgy
 néz ki az egész pénzügyi rendszer, hogy ahhoz, hogy ne legyen defláció 
illetve recesszió, folyamatosan új pénznek kell bejönni a gazdaságba, és
 ez az új pénz akkor teremtődik, amikor valamelyik szektor eladósodik</em>” –
 foglalta össze álláspontját Szabó Gergely. Szerinte ahhoz, hogy ne 
legyen defláció és recesszió, egyre alacsonyabb kamatok kellenek, ezzel 
ösztönözve a lakosságot és a vállalatokat az eladósodásra.</p>

<p>A közgazdász azt jósolja, hogy nem lesz jelentős mértékű kamatemelés 
nemzetközileg, csak akkor emelnek, ha már nagyon elszálltak az 
eszközárak és nagy lesz az inflációs nyomás. Nálunk is nagyon sokáig 
lent maradhatnak a kamatok és mivel egy nagyon leértékelt forint 
árfolyamon vagyunk most, folyamatosan befelé áramlik a pénz. A 
külkereskedelmi többlet pedig folyamatos felértékelődési nyomás alatt 
tartja a forintot, tehát</p>

<div class="gmail-keretes">kedvező Magyarország pénzügyi helyzete.</div>

<p>A meghívott szakértők ezzel befejezték előadásukat, és a közönség kérdéseire válaszoltak.</p>

<div><strong>Lengyelország miért áll jobban államadósság szempontjából?</strong><br>
<br>
<em>„Lengyelországban olyan szakemberekkel találkoztam, akik a lengyelek
 adósságkönnyítését végrehajtották, és elmondásuk szerint az akkori 
amerikai kormány átvállalta tőlük az adósságot és más országokban is a 
lengyelek adósságának könnyítését szorgalmazták. Az USA döntésében nagy 
szerepet játszhatott, hogy </em></div>

<div class="gmail-keretes">az amerikai lengyelek szenátorokat fenyegettek meg 
azzal, hogy nem szavaznak rájuk, amennyiben nem engedik el Lengyelország
 adósságát.</div>

<p><em>Tehát az USA támogatta a lengyelek kérését, mondván, hogy így 
segít a Szovjetunió bűvköréből kiszabaduló országoknak. Magyarország 
azonban nem élt az államadósság tárgyalás útján történő elengedésével</em>” – magyarázta a lengyelek adósságkönnyítő húzását Botos Katalin volt miniszter.</p>

<p><strong>Matematikailag lehetséges, hogy valaha is kifizessük az államadósságot?</strong></p>

<p>A devizaadósságot egyelőre a külkereskedelmi többletből, illetve a 
rendelkezésünkre álló devizatöbbletből tudjuk fizetni, ezzel szemben a 
forint alapú adósságot sosem fogjuk visszafizetni, ugyanis</p>

<div class="gmail-keretes">onnantól kezdve, hogy saját pénzben van az adósság, már nem sok jelentőséggel bír.</div>

<p>Ezen a ponton könnyebb ha úgy gondolunk az államadósságra, mint egy 
számra az Excel táblázatban, csupán egy jelre – magyarázta Szabó 
Gergely.</p>

<p>Ennek az a magyarázata, hogy az államadósság lejegyzéséhez a banknak 
nincs szüksége előzetes megtakarításra. Tehát amikor az állam kibocsát 
egy forint államadósságot, azt lejegyzi az ország legnagyobb bankja, és 
bár jegybankpénzzel fizet az államnak, azt a pénzt az állam elkölti és 
visszakerül a bank számlájára betétként.</p>

<p>Azért történhet ez így, mert az államadósságunk nem egy olyan kemény 
dolog mint az arany, ezüst, dollár ami számunkra korlátos lenne, tehát</p>

<div class="gmail-keretes">nem kell félnünk a forint államadósságtól, hiszen a forint egy jel, amiből annyit teremtünk amennyit csak kívánunk.</div>

<p>Az adósságunkra lekötött jegybankpénzként tekinthetünk. Amíg ezt 
gyűjtik az emberek addig jó, ha viszont nem gyűjtik, akkor megemelkednek
 az eszközök árai, viszont akkor se omlik ránk a rendszer, csak 
például megemelkednek a lakásárak és rosszul járnak azok, akik akkor 
akarnak lakást venni – mondta Szabó.</p>

<p>Végül Botos Katalin megjegyezte, hogy <em>„amíg a vállalati vagyon 
privatizálható, addig a föld- és lakásvagyonunk nehezen értékesíthető a 
külföldiek számára. Magyarország vagyona pedig az adósság 
két-háromszorosát is fedezi. Azonban a lakásvagyon csak addig jó, amíg 
lakják is, különben gyengül. Ezért is fontos, hogy folytassuk a 
jelenlegi kormányzati politikát, ami munkahelyeket teremt és támogatja a
 családalapítást</em>” – zárta az előadást a volt miniszter.</p>
        </div>
                                    <div id="gmail-article_billboard2" class="gmail-nbanner">
<div id="gmail-zone4695283" class="gmail-goAdverticum gmail-goa-embedded"><div>
</div></div>
</div>
                                    </div><br><span style="font-size:11pt;line-height:115%;font-family:"Times New Roman","serif""></span><span style="font-size:11pt;line-height:115%;font-family:"Times New Roman","serif""></span></div>



</div></div>