[Grem] Bogár László: A nép uralma

László Baják laszlo.bajak at gmail.com
2019. Aug. 11., V, 20:42:43 CEST


Kedves Egon! Sajnos ln nem látok ilyen szoros és egyenes összefüggést a
tudományos, technikai fejlődés és a vallás között, Az persze tény, hogy a
szellemi-vallási hitvilág segítheti vagy akadályozhatja a technikai
-társadalmi fejlődést, viszont nem gondolom, hogy ez indukálja (a
kereszténységet is beleértve) A görög és a római szellemi, tudományos
teljesítmények mögött pl nehéz lenne vallási mozgatórugókat keresni. A
nyugatrómai birodalom bukása után olyan kulturális szakadék következett,
amit sok szempontból csak a reneszánsz (antik hagyományok újrafelfedezése)
idején sikerül majd eltüntetni. A kereszténységnek a dolgok ilyen
alakulásához viszonylag kevés köze volt. A  XV. századra ugyanakkor pl.
kitermelődik az árutermelő polgárság, amelynek nagyon nem felel meg a
keresztény középkor hivatásrendi társadalma. (oratores, belletores,
laboratores). Ezután (a rövidség kedvéért durván leegyszerűsítem) az új
társadalmi csoport(ok) megváltoztatják, saját képükre igazítják az
egyházat. Ez a reformáció. A technikai tudományos fejlődést tehát
elsősorban nem a vallás motiválja, noha a politika sokszor felhasználta a
vallást, az egyházat, hogy hatalmi szempontból nemkívánatos újításokat,
másképp gondolkodókat akadályozzon, illetve blokkolja a fejlődést. (lásd
Kína, iszlám világ) Szerintem a tudományos technikai fejlődést elsősorban
autonóm  közösségek pl városok, városállamok versengése okozza.(görög
városállamok, itália városállamai, Hanza városok, stb, stb) Késöbb
abszolutista, ill. egyre inkább nemzetállamok veszik át ezt a szerepet,
Európát a nemzetek versengése tette naggyá a világ többi despotikus
birodalmával szemben. A katolikus egyház ebben inkább a konzervatív fék
szerepét játszotta. Fékezte azokat a társadalmi változásokat, amelyek
indukátorává válhattak a fejlődésnek. (Szerintem az emberi társadalmak nem
ab ovo isteni eredetűek) Tény persze, hogy pl.  klerikusok veszik át az
araboktól az antik eredményeket. (az arabok ez közvetlenül a pusztuló római
birodalomtól mentették át maguknak) tekintve, hogy rajtuk kívül Európa
társadalma írástudatlan, illetve ez az átvétel is erősen szelektív. Tény,
hogy pl a ciszterciek sokat tettek a mezőgazdaság technikai fejlesztéséért
is (szerették volna felszabadítani az idejüket a szellemi vallási
tevékenység számára), bár leginkább laikus testvérek alkalmazásával
oldották meg ezt a problémát.

<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>

Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> ezt írta (időpont: 2019. aug. 10.,
Szo, 9:26):

> Kedves Lista !
>
>
> Tehát alapvető tézisem a következő:a társadalom fejlettségét mindig a
> társadalom alapvető hitvallása és ezen belül az eredeti társadalmi
> berendezkedés hozza létre és nem fordítva mert a fejlettség nem magától
> spontán keletkezik.Tehát a dolog először szellemi síkon dől el.Ez Európa
> titka.A latin kereszténység ember felfogása(antik és törzsi gyökerek
> mellett ahogy ezt már leírtam ) tette lehetővé a fejlődést és az felfogás
> hogy a mi kultúránk szétválasztotta  a szakrálist és a profánt. Tehát Isten
> nem csak a világot teremtette meg  hanem a világot mozgató törvényeket is
> megteremtette.Isten ha akarja beavatkozhat  közvetlenül ezt hívjuk csodának
> :Lásd szentté avatással kapcsolatos csodák követelménye.De Isten általában
> nem avatkozik be ezért kutathatóak nálunk a világot mozgató törvények.Bár
> közismert hogy az Egyházunk időnkét megrettent és még  mai is megretten a
> tudományos felfedezések némelyikétől gyakran joggal de azt mindig
> elfelejtjük hogy az európai tudomány alapjait a szerzetes rendek szerzetes
> tudósai fektették le.
>
> Más társadalmaknál a vallási felfogás tette lehetetlenné a fejlődést és
> nem a fejlődés kudarca konzerválta a vallást.Bár e kettő nyilván hatott
> egymásra.
>
> Lásd. Iszlám ha lesik egy pohár az asztalról az nem a gravitáció miatt van
> hanem azért mert Allah így akarja .Valaha az iszlám befogadóbb volt
> gondoljunk arra mennyi tudományt közvetített felénk ,de ezt a vallási
> fundamentalizmus tette tönkre.Az 1500-s évek végén az imámok követelésére
> bontották le a vadonat  új csillagvizsgálókat Isztambulban  mivel Isten
> útjait tilos fürkészni.
>
> A hindu vallási rendszerben a születési kasztok átléphetetlenek ezért
> eleve kizárnák bármilyen szellemi gyarapodást a társadalom nagy részében.
>
> A Dél-Amerikai civilizációk egyrészt viszonylag későn alakultak ki
> ráadásul a vallásuk nem volt képes túllépni az atavisztikus tömeges ember
> áldozatok szokásain.
>
> A kínai örök világtörvény vallása elvileg lehetővé tette a fejlődést az
> 1500-s évikig úgy tűnt Kína nyeri meg a technikai civilizáció versenyét itt
> a császár és az elit ijedt  meg féltette a hatalmát a fejlődéstől és
> mesterségesen visszafejlesztette a társadalmat.Ez Európában
> elképzelhetetlen lett volna hiszen nem volt egész Európára kiterjedő
> birodalom.
>
> Üdv. Egon
>
>
> 2019.08.10. 7:17 keltezéssel, Emoke Greschik írtaK
>
> Kérlek, most erre a majdnem üres levélre válaszolva folytassátok.
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing listGrem at turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
>
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient> Mentes
> a vírusoktól. www.avast.com
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient>
> <#m_2304660149795018628_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20190811/4a311339/attachment.html>


További információk a(z) Grem levelezőlistáról