[Grem] Bogár László: A nép uralma
Reinisch Egon
reinisch at t-online.hu
2019. Aug. 9., P, 21:40:56 CEST
Kedves Emőke !
Egyrészt örülök az érdeklődésednek ,más részt így van ahogy mondod a
szavak még a társadalom tudományi szakszavaknál is önálló életre
kelnek és eredeti mentésüktől akár teljesen eltérő fogalmakra
használják .Pl. népi demokrácia mondta Gerő Ernő így akarta
megkülönböztetni a rendszert a polgári demokráciától közben nem volt
népi és végkép nem volt demokrácia.
Az európai latin kereszténység teljesen eltért a világ legtöbb
államvallásától mert a pápa az összes keresztény királyságban lévő
egyháznak az egyszemélyi a politikai hatalomtól különvált vezetője volt
és ma is az, ez az úgynevezett két kard elve amely Gelesius pápától ered
a( 400 s évek vége) VIII. Bonifác újra hivatkozik rá,amely szerint a
egyház kezeli a hitvallás ügyét vagyis a lelki kérdéséseket és a
császár és a királyok a foglalkoznak a profán törvények megalkotásával
és betartatásával vagyis a világi ügyekkel.Ez ugye megfelel Krisztus
közismert mondásának .Természetesem az egyház főleg mert államvallássá
vált mindig is felügyelni akarta a világi hatalmat és mindig lépett
akkor ha a világi törvény a hatalom intézkedései nem feleltek meg a
keresztény hitvallásnak .A Német Római Császár és a keresztény királyok
először megpróbálták a Krisztus Helytartója címet is viselni de a pápák
különösen VII Bonifác ragaszkodtak ahhoz ,hogy ez csak a pápát illeti
meg (ebből jelentős konfliktusok is lettek.)
Sok más vallásinál és kultúránál a világi a hatalom és a vallás teljesen
összefonódott .Lásd :Córdobai Kalifátus az emír nem csak uralkodó volt
hanem egyben vallási vezető is.
Ez már önmagában biztosítékot jelentett az európai alattvalók számára
,hogy világi hatalom túlkapásai esetén védelmet kaptak az egyháztól de
ez bizonyos estekben fordítva is működött. Ez már önmagában is növelte
az alattvalók mozgásterét.Ez az egyik kiinduló eleme az európai emberi
jogok kialakulásának.És az hogy más kultúrákban a hatalom mindig a
vallást is felhasználhatta a túlkapások legitimitzálására majdnem
estélytelenné tette ezeket a társadalmakat arra ,hogy demokratikusabb
társadalmakat hozzanak létre.Itt jelentkezik tehát a latin Egyház
szerepe amegegyezéses emberi együtt működés fejlődésében ez
kifejezetten európai jelenség ,és ez nem azért alakul ki mert az agyház
mondjuk demokratikus szervezet mert valóban nem az ,itt történt múltkor
a félreértés amit Laci szóvá tett.
Emiatt a Katolikus Egyház önmagában elismerte a világi törvények
létjogosultságát egészen addig míg a hitvallást nem veszélyeztették.Az
Egyház valóban hosszú ideig ellenezte a demokratikus társadalom
szervezési felfogást de ez érthető módon a francia forradalom egyház
ellenes intézkedései miatt volt.Sok más kultúrában a világi és vallási
törvények nem válaszhatók szét :lásd : Hindu kaszt rendszer vagy az Iszlám.
A 2002 . november 24. -n a Hittani Kongregáció "Katolikusok részvétele
és magatartása a politikai életben " című nyilatkozatában így fogalmaz a
demokráciáról :Az Egyház elismeri hogy noha a polgárok politikai
döntésekben való részvételének legjobb kifejeződése a demokrácia , ez
csak olyan mértékben sikeres ,amennyire az emberi személyiség helyes
felfogáson alapszik. Ez pedig azt jelenti hogy mivel "megteremtette
Isten az embert a maga képmására" az emberi méltóságunk Istentől
származik és emiatt a demokrácia vagy bármilyen rendszer akkor lesz
elfogadhatatlan egy katolikus számára ha ellenkezik az Isten által
teremtett alapvető erkölcsi normákkal. Már pedig ezek a normák Krisztus
tanításából megismerhetőek.(mellesleg jegyzem meg a Hittani Kongregációt
régi előd szervezetét még a Szent Officium változat előtt úgy hívták
:Szent Inkvizíció ).
Tehát ebben a kérdésben nem a demokrácia szó a fontos hanem az,hogy
emberi együttműködés létezhet parancsszak ,üvöltések és agresszió
nélkül is hogyha olyan törvények szerint élünk amik megfelelnek az
Isteni alap erkölcsöknek.
Mindez persze a történelem valós folyamataiban enyhén szólva döcögősen
ment . De majd legközelebb innen folytatom.
Egon
2019.08.09. 15:07 keltezéssel, Gy Greschik írta:
> Kedves Egon és Laci!
>
> Lassan reagálok, mert csak most volt időm a hozzászólásaitokat
> elolvasni. Igaz ami igaz, a sok érdekesség megismerése ellenére nem
> jutottam sokkal közelebb az általam firtatott igazsághoz... már abban
> sem, ami magukat a vitatott fogalmakat illeti. Nem is cifrázom a fő
> kérdést tovább -- elvégre a „demokrácia” szó mára már igazából fegyver
> lett, aminek jelentése a napi közbeszédben elsősorban érzelmi funkciót
> tölt be, áttételes és sok rendben vitatható fogalmi áttétei ellenére.
>
> De azért egy-két megjegyzést tennék, kérdést föltennék:
>
> 1. Egon, XVI. Benedek által idézed a r.k. egyház véleményét. De ő a
> II. vatikáni zsinat után volt pápa. Az Egyház (gyakorlati szinten
> megmutatkozó) tanításában ez a zsinat törés. Utána több kérdésben
> homlokegyenest az ellenkezőjét tanította az egyház (ill. vezetői),
> mint amit addig. A vélemény, amit (emlékeimből fel)idéztem, a 2000
> éves és nem az újkatolikus egyház véleményére vonatkozott.
>
> 2. Laci, írod, hogy as „őskereszténységben maximálisan benne van a
> demokrácia lehetősége, de a kereszténység hatalomra jutásával ez el is
> tűnik a politikai gyakorlatból.” ... ? ... Ha az egyházi kormányzásra
> gondolsz: Róma püspökének a szava addig is kiemelten fontos volt, nem?
> -- és zsinatok pedig azelőtt, azután is voltak. De a
> szentségi-teológiai és liturgikus kérdéseket se azelőtt, se azóte nam
> a hívek megszavaztatásával dönti el az Egyház. A döntési mechanizmus:
> a teljes papi hatalmat szentségi módon megkapott illetők (= püspökök)
> közötti konszenzus a „kőszikla” kiemelt szerepével. Maga a
> gyakorlatban megjelenő mechanizmus talán kevéssé változott az
> évezredek során, de nem lényegileg.
>
> Ha a világi-politikai (katonai, gazdasági, nemzeti, stb.) eseményekre
> gyakorolt esetenként közvetlen egyházi hatást nézed: ilyen kérdések
> nem is voltak az egyházban korábban, hogy is lettek volna
> demokratikusan rendezve azelőtt?
>
> G.Gy.
>
>
> On Sun, 4 Aug 2019, Reinisch Egon wrote:
>
>> Date: Sun, 4 Aug 2019 08:13:38 +0200
>> From: Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu>
>> Reply-To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> Subject: Re: [Grem] Bogár László: A nép uralma
>>
>>
>> Igen ,én is így gondolom Laci mindkét megjegyzésével
>> egyetértek,különösen
>> azzal hogy régi a emberi jogok csak elméleti értelemben köthetőek a mai
>> gyakorlathoz,hiszen ahogy Lacitól tanultuk a történelem klubban a
>> hivatás
>> rendi társadalomban ezek még csoport jogok ,kiváltságok voltak
>> .Svájc,Anglia
>> ,Hollandia valóban élen járt a parlamentarizmusban de ehhez még
>> hozzátehetjük az amerikai gyarmatok jogelfogását ebben azért döntő
>> szerepet
>> az angol jog játszott de nagyon izgalmas kérdés az irokéz
>> történet.Szegény
>> irokézek végül is létrehoztak egy jelentős törzsszövetségek
>> meghódították a
>> húron indiánok földjét kulcsszerepet játszottak a térség
>> prémkereskedelmében.De aztán rossz lóra tettek a gyarmati háborúkban a
>> vesztes franciákat támogatták.
>>
>> Végül is Laci ki mondta az alap kérdést mi volt előbb a fejlettség és
>> ahogy
>> Laci megfogalmazta a"demokratikus kereszténység ". Most valóban
>> nekem kéne
>> bizonyítanom ,hogy a fejlettség előidézője volt a keresztény
>> szellemiség és
>> nem fordítva .Ha szabad akkor most erőt gyűjtök.De remélem nem volt
>> haszontalan az eddigi eszmecsere.
>>
>> Üdv. Egon
>>
>> 2019.08.03. 23:57 keltezéssel, László Baják írta:
>> Bocs, de az emberi jogokról elfelejtkeztem. Ez szerintem elég
>> modern dolog és elsősorban az európai társadalmak induviduális
>> jellegével függ össze. Elméleti értelemben persze régóta
>> létezik, de a gyakorlat érvényesülése, érvényesítése igazán csak
>> a XX. században került terítékre (pl női egyenjoguság, faji
>> egyenjogúság,stb.
>>
>> [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]
>> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>>
>> László Baják <laszlo.bajak at gmail.com> ezt írta (időpont: 2019. aug.
>> 3., Szo, 23:49):
>> A görögkeleti vallással kapcsolatban igazad van.
>> Ugyanakkor ezek a területek Európa legfejletlenebb
>> területei. A kereszténységgel kapcsolatban továbbra
>> indokoltnak tűnik a protestantizmus különválasztása. A
>> parlamentarizmus ügyében a protestáns országok jártak
>> elől. (Svájc, Anglia, Hollandia, stb) Ezek egyben a
>> legfejlettebb területek Európában. A kérdés ezek után,
>> hogy melyik volt előbb a fejlettség vagy a " demokratikus
>> kereszténység" Szerintem a fejlettség, ill. a
>> polgárosodás tette lehetővé a protestantizmus sikerét, ami
>> egyben a demokratikusabb világfelfogásnak is teret
>> engedett. Nem a latin kereszténység okozta a társadalmi
>> fejlődést, hanem fordítva. Európa előnyét más világok és
>> vallásokkal szemben a folyamatos innovációs versengés
>> okozta. Az ázsiai társadalmak ettől jelentősen eltértek,
>> és zsákutcába futottak., ami konzerválta a vallási
>> viszonyaikat is.
>>
>> [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]
>> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>>
>> Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> ezt írta (időpont: 2019.
>> aug. 3., Szo, 23:12):
>>
>> Kedves Laci !
>>
>> Itt valamit félre értettél nem azt írtam hogy az
>> Egyház egy demokratikus szervezet ,hanem azt hogy a
>> keresztény hitvallásnak jelentős szerepe volt
>> Európában az emberi jogok kifejlődésében és ez más
>> általad is leírt tényezők mellett hatott a
>> parlamentarizmus kifejlődésére.
>>
>> Ez az amire Levente egy nagyon jó idézetet és
>> megjegyzést hozott.
>>
>> A másik megjegyzésem egy napjainkra vonatkozó eszme
>> futtatás volt amely arra vonatkozott ,XVI Benedek
>> pápával kapcsolatos idézetekkel ,hogy a jelenleg az
>> Egyház nem ítéli el kategorikusan a demokráciát.
>>
>> Tehát továbbra is azt állítom ,hogy a
>> parlamentarizmus illetve a kancenzusra épülő
>> társadalmak létrejötte összefüggésben van a latin
>> kereszténységgel.Ha megnézzük térképen csak ott
>> alakult ki a parlamentarizmusnak valamilyen formája
>> ahol latin kereszténység volt . Az Görög keleti
>> Egyház térsége ebből teljesen kimaradt .Ebből
>> sajátos módon kimaradt a spanyol birodalom is mert a
>> királyi túlhatalom ezt a folyamatot megakadályozta.
>>
>> Egyébként XVI Benedek pápától idézet szöveg is
>> kiemeli a keresztény hatást ebben a kérdésben.
>>
>> Üdv .Egon
>>
>>
>> 2019.08.03. 22:35 keltezéssel, László Baják írta:
>> Kedves lista! Érdeklődve és kissé meglepve
>> olvasom a parlamentarizmusról, és a
>> demokráciáról szóló eszmefuttatásokat. A
>> demokrácia szerintem valami olyasmit jelent,
>> hogy a közösség tagjait bevonni a közösségről
>> szóló döntések előkészítésébe. Értelemszerűen
>> ezt csak viszonylag kis és zárt közösségek
>> esetében, vagy technikailag is magasan fejlett
>> társadalmakban lehet lagalább valamilyen
>> szinten megvalósítani. Ezért lehet pl ilyen
>> tendenciákat találni a törzsi társadalmakban
>> (lásd irokézek), az athéni városállamban (a
>> polgárjoggal nem rendelkezőkre persze nem
>> vonatkozott a demokrácia!) stb. A demokráciát
>> nem annyra egy eszme, hanem a társadalom
>> működtetésének objektív lehetőségei teszik
>> lehetővé. As őskereszténységben maximálisan
>> benne van a demokrácia lehetősége, de a
>> kereszténység hatalomra jutásával ez el is
>> tűnik a politikai gyakorlatból. A középkor
>> államainak társadalmai nem elég fejlettek
>> ahhoz, hogy demokratikusan kormányozzák őket.
>> Jogos az az észrevétel is, hogy a katolikus
>> egyháztól igen távol áll a demokrácia.
>> Szigorúan hierarchikus szervezet, még ha a
>> legmodernebb időkben, jelezve az
>> alkalmazkodási képességét a demokratizálódás
>> némi jegyeit is mutatja. (A protestantizmus
>> kezdettől fogva elmozdult ettől, azaz sokáig
>> sokkal demokratikusabb egyház volt, mint a
>> katolikus. (Nem véletlen, hogy eleinte sok
>> helyen igaz (őskeresztényhez hasonló)
>> kereszténynek nevezik magukat!) A
>> parlamentarizmus és a kereszténység között
>> szerintem nincs lényeges összefüggés. A
>> "parlamentarizmusnak" nagyon hosszú, a
>> kereszténységtől független evoluciója van, a
>> szük királyi tanácstól a népképviseleti
>> országgyűlésig. Ez az evolúció a katolikus
>> egyháztól függetlenül, sőt néha annak ellenére
>> valósult meg A parlamentarizmust és a
>> demokrácia mértékét tehát gyakorta az objektív
>> lehetőségek és nem az eszmék határozták meg.
>> (Persze az egyeduralmi realitásokat is
>> leszokták önteni eszmei cukormázzal, hogy a
>> tömegek számára fogyaszthatóbb legyen.) A
>> lehetőségekel szembemenő eszmék hirdetőit
>> pedig eretneknek, lázadónak stb nyilvánították
>> és kiiktatták a társadalom életéből. Persze
>> elég bizonytalan a határ, az idealizmus és
>> realitás között. Ez a történelem folyamatos
>> háborúinak egyik oka.
>>
>> [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]
>> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>>
>> Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> ezt írta
>> (időpont: 2019. aug. 3., Szo, 21:37):
>>
>> Kedves Gyula !
>>
>> Három forrást említettem az emberi jogok
>> és így közvetetten a parlamentarizmus
>> forrásaként , alább az eredeti
>> levelemben újra elolvashatod ,közülük
>> valóban a legfontosabb a keresztény
>> hitvallás.(ezt a gondolatot azért még
>> bővebben kifejtem egyszer )
>>
>> De most egy idézettel folytatom:A
>> gazdasági segítség mellett olyan
>> segítségekre is szükség van,amely a
>> jogállamisági garanciák megerősítése
>> irányul ,mind a közrend rendszere,a
>> hatékony mégis az emberi jogokat
>> tiszteletben tartó büntetés végrehajtási
>> rendszer és a valóban demokratikus
>> intézmények ........ Ez a mód annak
>> elkerülésére is,hogy a globalizációs
>> folyamat a demokrácia alapjait
>> fenyegesse .
>>
>> Az idézetek XVI. Benedek pápa CARITAS
>> IN VERATE című enciklikájából
>> származik,amelyből látszik ,hogy a pápa
>> nem hogy ellene lenne a demokráciának
>> hanem a demokrácia megőrzésének
>> fontosságára hívja fel a figyelmet.
>> Olyan idézeteket választottam ki ahol a
>> demokrácia szó is szerepel az
>> egyértelműség kedvéért.
>>
>> Most ismét XVI. Benedek pápától idézek
>> :A jog és a filozófia kereszténység
>> előtti kapcsolatából indul ki az az út
>> amely a keresztény középkoron át elvezet
>> a jog fejlődéséről a felvilágosodás
>> korában ,egészen az Emberi Jogok
>> Nyilatkozatáig és a német
>> alaptörvényig.Európa kulturális öröksége
>> azt mutatja hogy a emberi jogok ,a
>> törvény előtti egyenlőség a minden egyes
>> ember sérthetetlen méltósága olyan elvek
>> , amelyek a teremtő Isten létezését
>> hirdető meggyőződés alapján fejlődtek
>> ki .Az európai kultúra Jeruzsálem ,Athén
>> és Róma találkozásából született meg
>> .Találkozott egymással az Izrael
>> Istenébe vetett hit ,a görög filozófia
>> és a római jog.E hármas találkozás
>> alakította ki Európa önazonosságát .E
>> találkozás fektette le a jog alapjait
>> ,amelynek védelme nagy feladatunk e
>> történelmi pillanatban ----Mondta
>> Benedek pápa a német szövetségi
>> parlamentben.
>>
>> Gondolom az meglepő ,hogy a pápa a
>> felvilágosodást és a Emberi és Polgári
>> Jogotok Nyilatkozatát sem tartja a a
>> poklok kapujából
>> származónak.Megfigyelhetitek ,hogy
>> Benedek Pápa szinte szó szerint idézi
>> azt hármas emberi jog forrást amiről
>> írtam.Nem kevesebbet állítok mint
>> azt,hogy a felvilágosodás eredeti
>> emberi jogok megfogalmazása még a
>> keresztény hitvallás modernizált
>> változata volt .A felvilágosodásnak
>> nevezett korszakban ordas eszmék is
>> útjukra indultak az tény de a keresztény
>> középkorban is voltak örült eretnek
>> vallási irányzatok.
>>
>> És most a LEGFONTOSABB :Keresztény ember
>> számára akkor ér véget a demokrácia ha a
>> megtévesztett többség (a többség is
>> tévedhet ) akár teljesen a demokrácia
>> törvényeinek megfelelően embertelen az
>> Isteni igazságnak ellentmondó törvényt
>> ,jogi eljárást ,szabályt stb. szavaz
>> meg.Például azért mert valamilyen
>> politikai csoportosulás megfelelő
>> demagógiával befolyásolta a szavazókat.
>>
>> Így az Egyház tanító hivatala jelenleg
>> egyedül elfogadhatónak egy parlamentáris
>> demokratikus társadalmi rendszert fogad
>> el (hiszen a másik oldalon a diktatúra
>> van )egészen addig amíg a parlamentáris
>> szabályok manipulálásával nem élnek
>> vissza ,keresztény ember számára
>> elfogadhatatlanul.
>>
>> A visszaélés egyik lehetséges változata
>> Nyugat-Európa egyes országaiban
>> előforduló Liberális vélemény diktatúra
>> amely már sérti a demokrácia alapelveit
>> ,többek között pont erről beszélt
>> Benedek pápa.
>>
>> Jelenleg tényleg van egy állam ami
>> elfogadottan nem parlamentáris alapon
>> működik és ez nem más mint a Status
>> Civitás Vaticane a Vatikán város
>> teokratikus(VÁLASZTÁSOS ) abszolút
>> monarchia ,a választásos szó viszont
>> azért van benne az állformában mert a
>> pápát még is csak demokratikus módon
>> szavazással választják. Na lám ez is
>> mutatja a demokrácia a legmagasabb
>> szinten is jelen van az Egyházban
>> .Természetesen az Egyház szervezetei már
>> nem a demokrácia szabályai szerint
>> működnek.(csak érdekesség képen
>> felteszek egy meglepő kérdést vajon
>> mikor kapott utoljára tűzparancsot a
>> pápai svájci gárda ? )
>>
>> Mellesleg a keresztény demokrácia egy
>> jelentős politikai irányzat ez sem
>> idegen az Egyházunktól sajnos ma már ez
>> sem a régi de ez már egy másik történet.
>>
>> Az USA történetére majd még kitérek ,az
>> egy jópofa megjegyzés hogy egy
>> köztársaság nem demokrácia .
>>
>>
>> Üdv. Egon
>>
>>
>> 2019.08.03. 16:04 keltezéssel, Gy
>> Greschik írta:
>> Kedves „politológus„ listatársak!
>>
>> Olyan gondolat látszik
>> kibontakozni az utolsó néhány
>> hozzászólásból, mintha a
>> konszenzusos (?) kormányzást (vagy
>> a parlamentarizmust?) a
>> kereszténység ihlette volna. Jól
>> értem? És ha jól értem, tényleg
>> így volna? Hát nem volt közjót
>> kereső konszenzusos uralkodás
>> egyes görög városállamokban is
>> (ld. „demokrácia”)? Vagy valami
>> másról beszélünk-beszéltek?
>>
>> Még három gondolat:
>>
>> 1.
>>
>> Valamikor régen az USA-ban
>> hallottam, hogy az amerikai
>> alkotmányba az alapító etyák a
>> kontinens keleti részén élő irokéz
>> törzsszövetség alkotmányából is
>> beépítettek elemeket. Ennek a
>> nemzet szövetségnek érdekes
>> jogrendszere volt. Már csak arra
>> emlékszem, hogy csak férfiakat
>> lehetett (politikai, vezető?)
>> szerepbe választani, de csak nők
>> választhattak. De a hajdani
>> beszélgetés többi részlete
>> hiányában is erősen él bennem az
>> emlék, hogy a történész a
>> demokratikus gondolkodás és
>> jogrend példájaként (ill. annak
>> amerikai változata részbeni
>> forrásaként) beszélt az irokéz
>> törvényekről. ... tehát az is
>> konszenzus-alapú kormányzás volt,
>> valószínűleg keresztény gyökerek
>> nélkül, nem?
>>
>> 2.
>>
>> A döntéshozatal mechanizmusába az
>> irányítottak véleményének
>> beépítése nem pusztán
>> hatalomtechnikai részlet-e,
>> kereszténység ide vagy oda?
>> Magyarán: egy okos törzsfőnök vagy
>> egy bölcs kínai császár is
>> sikeresebben fog uralkodni, ha
>> kikéri vagy legalábbis
>> meghallgatja az alattvalók
>> véleményét, és az óvónéni iránt is
>> jobban lelkesednek a csemeték, ha
>> ebéd előtt felteszi a kérdést:
>> tojással vagy rántottával kérik-e
>> a spenótot?
>>
>> 3.
>>
>> Nem tudom, hogy az Egyház mit szól
>> ill. szólt (igazából) a
>> demokráciához. Nem ellene van
>> véletlenül? Egy szentbeszédben
>> hallottam Amerikában, nagy tudású
>> tradicionalista pap szájából, hogy
>> az Egyház mindig is elítélte a
>> demokráciát. Továbbá, hogy az USA
>> nem demokrácia, hanem köztársaság.
>>
>> El tudna valaki igazítani a
>> fogalmak között?
>>
>> Előre is köszönöm,
>>
>> G.Gy.
>>
>>
>>
>> Érdekes és vonzó gondolat
>> visszavezetni a parlamentari
>>
>>
>> On Sat, 3 Aug 2019, Reinisch Egon
>> wrote:
>>
>> Date: Sat, 3 Aug 2019
>> 14:52:13 +0200
>> From: Reinisch Egon
>> <reinisch at t-online.hu>
>> Reply-To:
>> grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> To:
>> grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> Subject: Re: [Grem]
>> Bogár László: A nép
>> uralma
>>
>> Köszönöm Levente az
>> idézetet és a
>> megjegyzést ,pont ez a
>> lényeg.
>>
>> Üdv.Egon
>>
>> 2019.08.02. 12:36
>> keltezéssel, Sziklay
>> Levente írta:
>> Kedves
>> Emőke és
>> Kedves
>> Lista !
>>
>> Robert
>> Winchelsey
>> canterburyi
>> érsek a
>> 13.
>> században
>> írta VIII.
>> Bonifác
>>
>> pápának I. Edward
>> megbízásából a
>> következőt : „Az angol
>> királyságban az a
>> szokás, hogy a
>> közérdekű ügyekben
>> mindig kikérik az
>> érintett felek
>> véleményét.”
>>
>> Egyetértek
>> Egonnal,
>> az európai
>> fejlődés
>> -emberi
>> jogok,
>> parlamentarizmus
>> -
>>
>> egyedülálló a világon,
>> és a kereszténység -
>> mely minden emberben
>> felebarátot, Krisztus
>> képmását kell, hogy
>> lássa - alapvető volt
>> ebben...
>>
>>
>>
>> A
>> két
>> kérdésedre
>> összevontam
>> adnék
>> még
>> egy
>> választ
>> ,ez
>> az
>> amit
>>
>> viszont
>> minden
>> keresztény
>> konzervatív(értelmiséginek
>> )
>>
>> gondolkodónak
>> a
>> figyelmébe
>> ajánlok
>> .(Ne
>> becsüljük
>> le
>> azon
>>
>> keresztény
>> embertársainkat
>> akik
>> bármilyen
>> okból
>> nem
>> végeztek
>> el
>>
>> iskolákat
>> de
>> olvasottak
>> és
>> nagyszerű
>> gondolataik
>> vannak
>> ).
>>
>> A
>> parlamentarizmus
>> mélyen
>> összefügg
>> az
>> emberi
>> szabadság
>> jogok
>>
>> kezelésével
>> és
>> ez
>> alapvetően
>> a
>> KERESZTÉNY
>> HITVALLÁS
>> terméke
>>
>> .(elsősorban
>> a
>> latin
>> kereszténységé
>> )
>>
>>
>> Ráadásul
>> mi
>> magyarok
>> büszkék
>> lehetünk
>> arra
>> hogy
>> ennek
>> a
>>
>> kiépítésében
>> nagyon
>> korán
>> részt
>> vettünk
>> :A
>> MAGNA
>> CARTA
>> LIBERTATUM
>>
>> után
>> nem
>> sokkal
>> megjelent
>> az
>> ARANYBULLA.
>>
>>
>> Végre
>> egy
>> alapvető
>> művet
>> írt
>> erről
>> Zsinka
>> László
>> "EURÓPA
>>
>> FELEMELKEDÉSE"
>> címmel
>> és
>> keresztény
>> szemlélettel.Ő
>> a
>> Pázmány
>> Péter
>>
>> Katolikus
>> Egyetem
>> Nemzetközi
>> és
>> Politikatudományi
>> Intézetének
>>
>> docense.
>>
>> Zsinka
>> az
>> európai
>> szabadság
>> jogokat
>> három
>> forrásból
>> eredezteti.
>>
>> 1.
>> antik
>> előzmények
>> (görög
>> ,római
>> )de
>> elsősorban
>> a
>> római
>> jogból.
>>
>>
>> 2.Germán
>> törzsi
>> jog
>>
>>
>> 3.De
>> elsősorban
>> a
>> keresztény
>> hitvallás
>> hatása
>> az
>> európai
>> jog
>>
>> szokásokra.
>>
>> Sikerült
>> Zsinka
>> Lászlóval
>> személyesen
>> beszélnem
>> egy
>> előadása
>>
>> során
>> ,és
>> itt
>> csak
>> hogy
>> okoskodjak
>> ,megemlítettem
>> neki
>> ,hogy
>> a
>>
>> germán
>> törzsi
>> jogra
>> nagy
>> hatást
>> gyakorolt
>> a
>> szkíta
>> ,kelta
>> jog
>>
>> szokás
>> és
>> azt
>> hogy
>> a
>> római
>> jog
>> alapvetően
>> etruszk
>> eredetű
>> (az
>>
>> hiszem
>> a
>> lista
>> tagok
>> közül
>> már
>> tudják
>> néhányon
>> miért
>> hoztam
>> be
>> az
>>
>> etruszkokat
>> a
>> képbe
>> ).
>> Nem
>> tiltakozott
>> ,de
>> a
>> könyvéből
>> sajnos
>>
>> hiányoznak
>> ezek
>> az
>> utalások.De
>> a
>> könyv
>> szerintem
>> így
>> is
>> nagyon
>>
>> alapvető
>> és
>> értékes
>> gondolatokat
>> tartalmaz
>> .
>>
>> Üdv
>> .
>> Egon
>>
>>
>> 2019.08.01.
>> 7:13
>> keltezéssel,
>> Emoke
>>
>> Greschik
>> írta:
>>
>>
>>
>>
>>
>> Kedves
>> Egon!
>>
>>
>> Tehát
>> újabb
>> kérdés:
>> Értelmezhetem
>> úgy
>> az
>> én
>> kérdésemre
>>
>> adott
>> válaszodat,
>> hogy
>> az
>> angol
>> forradalom
>> eredménye
>> -
>> a
>>
>> parlamentarizmus
>> .
>> nagy
>> eredmény
>> volt
>> az
>> anciem
>> rezsimhez
>>
>> képest,
>> ami
>> még
>> nem
>> jelenti
>> azt,
>> hogy
>> a
>> demokrácia
>> feltétlenül
>>
>> fejlődés
>> lenne?
>>
>> Szeretettel,
>>
>> Emőke
>>
>>
>>
>>
>>
>>
>>
>>
>>
>> Mentes
>>
>> a
>> vírusoktól.
>> www.avast.com
>>
>>
>>
>>
>>
>>
>>
>> _______________________________________________
>> Grem
>> mailing
>> list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>>
>>
>>
>> _______________________________________________
>> Grem
>> mailing
>> list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>> _______________________________________________
>> Grem
>> mailing
>> list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>>
>> ---
>> Ezt az e-mailt az
>> Avast víruskereső
>> szoftver átvizsgálta.
>> https://www.avast.com/antivirus
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>>
>> [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]
>> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>>
>>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
---
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
https://www.avast.com/antivirus
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20190809/41b44998/attachment.html>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról