[Grem] Európa igazi arca

[László Baják]

Kedves KEA! Amit irsz az persze igaz, viszont nem a könyvek indukálták az
irás olvasást, hanem az igény jelent meg előbb és csak ezek kielégitésére
született meg az irás sokszorositása, a könyvnyomtatás. Az igény először
nem is a szellemi javak iránt mutatkozott, hanem pl.a gazdaág szereplői
részéről, Elsősorban a reneszánsz korra megszülető prekapitalista
vállalkozók, kereskedők, polgárok részéről. Számukra létkérdés volt
információkat irásban rögziteni. Az első nyomdák a nagy délnémet
kereskedővárosokban, az itáliai városállamokban és a polgárosult
Németalföldön jelentek meg. Másodsorban pedig az egyháztól függetlenné váló
tisztviselőknek, hivatalnokoknak, illetve a megszülető világi értelmiségnek
volt elemi szüksége az irásra. A XV. század végére a gyorsuló átalakulás
miatt az európai középkori társadalmak válságba jutottak. A válság
megoldásának vágya sokakat ösztönzött a gondolataiknak szélesebb körben
való megosztására. Nem véletlen, hogy a reformáció, amelynek legfontosabb
bázisai az előbb emlitett városiasabb területek voltak, (Magyarország ebben
is különleges eset) nagy katalizátora volt az irás olvasás elterjedésének,
a könyvkultura robbanásszerű erősödésének.Üdv

KEA <kea at turul.banki.hu> ezt írta (időpont: 2018. nov. 7., Sze, 22:05):

> Legyen szabad nekem is hozzáfűzni megjegyzést.
>
> On 11/06/2018 06:04 PM, László Baják wrote:
> > A középkori társadalmak a 16. századra
> > teljesen átalakultak, (...) de leginkább ugrásszerűen megnő az
> irni-olvasni tudás. A
> > középkorban (16. századig) gyakorlatilag csak az egyház tagjai, a
> > klérus, egyes szerzetesek tudnak irni és olvasni. Aquinoi Tamás és más
> > teológusok munkáit is csak nagyon kevesen ismerik. A tudás az egyház
> > monopóliuma, amelyet csak nagyon leegyszerűsitve ad tovább a társadalom
> > többi részének.
>
> Egyetlen példányt egy tisztességes kódexből lemásolni akár éves
> időráfordítást is igényelhetett. Nem volt tehát mit olvasson a nép,
> ezért is nem volt érdemes olvasni tanulni -- a tudás átadásának
> legkézenfekvőbb módja a személyes út volt.
>
> Gutenberg a XV. század közepén megcsinálja a könyvnyomtatást, a korábbi
> (roppantul időigényes) művészi munkát ipari folyamattá alakítja át, az
> új technológiával nagyon hamar hetek alatt lehet több száz példányt
> előállítani és mindezt roppant olcsón.
>
> Innentől válik elsődlegessé és általánossá az írásbeliség a tudás
> tárolásában és továbbadásában, innentől kezdve van érdemi és általános
> ok arra, hogy írni-olvasni tanuljon az ember. Az egy főre jutó könyvek
> száma robbanásszerű növekedésnek indul.
>
> Paradigmaváltás a javából, aztán hatodfél századon át a technológia bár
> csiszolódik, de alapvetően változatlan marad. Aztán napjainkban, a
> digitális hálózatok (internet) elterjedésének általánossá válásával
> (értsd: nemcsak az asztalunkon, de a zsebünkben, sőt a Z-generációs
> fiataloknak már a kezében is) ott van a digi hálózati végpont. Ez meg a
> napjainkban zajló informatikai paradigmaváltás, amikor avval
> szembesülünk, Gutenberghez képest, hogy a digi világban a sokszorosítás
> és a szállítás időigénye és költsége gyakorlatilag nulla, ráadásul a
> másolatok minőségileg nem különböznek az eredetitől. További monőségi
> többletként -- csokimáz a tortára -- van Ctrl-F, sőt gugli.
>
> --
> Üdvrivalgással:
> KEA.
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20181107/55c91c44/attachment.html>